Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

Számítások szerint 1970-ben 4 milliáit! forint értékű. leg­nagyobb részt hazai eredetű vegyszer felhasználása csak a növénytermesztésben 17 milliárd forintot kitevő terméstöbb­letet hozhat a tíz évvel ezelőtti átlaghoz viszonyítva. Ezért van külön jelentősége a Péti Nitrogén Művek kibővítésé­nek. Amellett új gyárat is építenek, a mezőgazdaság 1980-ig terjedő távlati fejlesztési tervéhez igazodva. Képünk a fél- milliárdos rekonstrukciós munka egy részét ábrázolja Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A folyóirat ,,Az új társada­lom építés« és a párt” címen számol be az NSZEP Közpon­ti Bizottságának rendezésében tartott nemzetközi tudományos konferenciáról. A konferencia témája a kommunista pártok növekvő szerepe a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének forradalmi folyamatá­ban. A konferencián elhang­zottakból bőségesen idézve a cikk megállapítja „annak a problémának a pozitív tudo­mányos kidolgozása, hogy a kommunista pártnak mi a he­lye és a szerepe a társada­lomban, valamint az ellensé­ges és a hibás koncepciók bí­rálata, a marxista—leninista pártok elméleti munkájának legfontosabb irányai közé tar­tozik. elsőrendű jelentőségű a szocialista építés folyamata, a kommunista mozgalom vala­mennyi osztagának a tevé­kenysége szempontjából.” V. Bilak „Barátságunk ki­állta az idő próbáját” című írásában az új csehszlovák— szovjet szerződés aláírása al­kalmából áttekinti a csehszlo­vák—szovjet kapcsolatok fej­lődését, konkrét példákkal il­lusztrálva a Csehszlovákiának nyújtott sokoldalú szovjet se­gítséget. 1970 májusában Varsóban kormányfői szinten tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIV. ülésszakát. Ezzel kapcsolatos az interjú, amelyben Nyikolaj Fagyajev, a KGST titkára mondja el véleményét a szo­cialista integrációról. A másik KGST-témával foglalkozó írás szerzője B. Szuharevszkij. a cikk címe: a gazdasági ösz­tönzés problémái a KGST- országokban. Egyéb írások a Béke és Szo­cializmusból: F. Muhri: Az Osztrák Kommunista Párt XXI. kongresszusa; K. Knies- tedt: Az ifjúság és a forradal­mi tapasztalatok; Vass Hen­rik: Gondolatok „A magyar forradalmi munkásmozgalom történeté"-röl; Sz. Novosze- lov: A kapitalizmus társadal­mi ellentmondásainak kiéle­ződése és a munkásmozgalom új problémái; S. Laurent: Változások a fejlett tőké§ or­szágok társadalmi rétegeiben és osztályaiban; F. Lager: Nincs osztálybéke Svédország­ban; T. Otegbeye: A leniniz- mús és az afrikai forradalom problémái. Ne tessék a cím után holmi tokás-pocakos, szivarozó idő­sebb urat elképzelni, még ha a bankár szó ezzel a képpel asszociál is. Mosolygó, vékony fiatalemberről lesz szó, Béres Istvánról, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek számítóköz­pontjának vezetőjéről. 27 éves fiatalember és elé­gedett. Miért? Mert eddig olyan szerencsésen összevágott minden az életében. — Például? — Például- már az is, hogy a gimnáziumi politechnikán éppen az acélgyári villamos központba osztottak be. Ke­resve sem találhattam volna jobb helyet ennél Már akkor is érdekelt minden, ami vil­lamosság volt. Az sem meg­vetendő, hogy azonnal felvet­tek a Budapesti Műszaki Egyetem villamossági karára, és ráadásul még ösztöndíjat is kaptam a gyártól. Arról már nem is beszélve, hogy miután megkaptam a diplomámat, a gyárban egv egész sor izgal­mas, szép feladatot bíztak rám. Ehhez még hozzáve­szem, hogy idén én lettem a számítóközpont vezetője Azt hiszem, egy sorozatnak ez nem éppen rossz. Különösen akkor, ha — mint hallottam —, Béres Ist­ván a számítógépek szerelme­se. — Igaz ez? Hat termálfalu Baranyában Baranya területén újabb hő­forrás fakadt a közelmúltban: az újpetrei Petőfi Termelő- szövetkezetben. A Mecseki Ércbányászati Vállalat mély­fúrói ivóvizet kerestek és eközben tört fel — 480 méter mélységből — a meleg viz. A kút percenként ezer liter vi­zet ad. hőmérséklete 40 C fok. Űjpetre — az ismert Harkány, Klstapolca. Magyarhertelend, Sikonda és Szigetvár után — a hatodik ..termálfalva” Bara­nyának. Űj tantárgy: a beszédművelés A tanárképző főiskolákon, a tanító- és óvónőképző intéze­tekben új tantervek és progra­mok lépnek életbe az 1970/71- es oktatási évben. A tantervek keretjellegűek, tehát a helyi adottságoknak, körülmények­nek megfelelően töltik ki tar­talommal az Illetékesek. A programokat a különböző tu­dományágak legújabb ered­ményeinek figyelembevételé­vel dolgozták ki. Az új doku­mentumok szeptemberben kez­dődő oktatási évben mindhá­rom intézménytípusban csak az első évfolyamon lépnek ér­vénybe, s azokat fokozatosan A tanácsi előadók szemével Iparosítás és munkaerőhelyzet A megye többi járásához hasonlóan néhány évvel ez­előtt a szécsényi járásban is megkezdődött a következetes és tervszerű iparfejlesztés. Még mindig sokan járnak el dolgozni a távolabbi üzemek­be de egyre többen találják meg számításukat és munka­helyüket a környéken. Lászlók Lajos, a járási tanács ipari főelőadója fiatal tanácsi dol­gozó, de máris eléggé alapos áttekintést tud adni a járás Iparáról. — Mivel foglalkozik a já­rási tanács ipari főelőadója? Mi tartozik munkájához? — Az iparengedélyek ki­adásától, a kisiparosok nyil­vántartásától, az ipar gyakor­lásában bekövetkezett válto­zásoktól kezdve a több évre szóló iparfejlesztési elképzelé­sek kidolgozásig számos fel­adat. Állandó kapcsolatban vagyunk a járás ipari üze­meivel, gondjaikat és tervei­ket megoldáshoz segítjük. Fi­gyelemmel kísérjük a közpon­ti utasítások végrehajtását és az iparpolitikai elvek érvé­nyesülését. Nem közömbös számunkra, hogy az üzemek hogyan dolgoznak, milyen problémákkal küzdenek, kap­nak-e munkaerőt és milyen eredménnyel tevékenykednek, hiszen munkájuk gyümölcse nem kis részben az egész já­rást gazdagítja. — Milyen a járás ipari struktúrája? Mit tartalmaz­nak az iparfejlesztés öt évre szóló tervei és irányelvei? foglalkoztató nagyüzemmé fejlesztik. A nógrádmegyeri Vegyes Ktsz új telephelyet készül kialakítani. amellyel egyidejűleg másfél százzal nö­velik a dolgozók számát és mintegy huszonötmillió fo­rinttal a termelést. A szolgál­tató ktsz építőipari részleget kiván létrehozni. Felvetődött egy korszerű autószerviz lét­rehozásának a gondolata is. Útkarbantartó részleget szer­vez a járási költségvetési üzem, amely új telephelyet szándékozik építeni. Rekonst­rukció előtt áll a ludányha- lászi téglagyár. .. — Űj üzem letelepülése a járásban egyelőre nem várha­tó. Ennek oka után kutatva, nem járunk rossz úton, ha az egyik lehetséges választ a járás munkaerőhelyzetében keressük. — Milyen a járás munka­erőhelyzete? — Nem kiegyensúlyozott — válaszol Agner János, járási munkaügyi előadó. — Néhány éve méig szinte szünet nélkül kilincseltek a járási tanácson az ajánlkozók, akik szerettek volna a környéken munkát vállalni. Aztán fokozatosan megfordult a helyzet. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy ma már több a munkaalkalom mint a munkavállaló. Amióta a zár- és lakatgyár szécsényi gyáregysége dolgozni kezdett, a női munkaerő elhelyezése sem okoz különösebb gondot — Készült-e felmérés arról, hogy az elkövetkező években mi várható a munkaerő-gaz­dálkodásban? — Két évvel ezelőtt készült egy felmérés, amely a távlati munkaerő-kínálatot igyeke­zett megállapítani, de ez nem vált be. Ha megbízható ada­tokra akarunk szert tenni, erre a kérdésre újra vissza kell térni. A munkaerőmoz­gásról és a keresletről azon­ban rendszeresen tájékozó­dunk. Az ELZETT-gyáregység például az első fél évben 46 férfi és 224 női dolgozót' vett fel, ugyanakkor 50 férfi és 41 női dolgozó lépett ki. A szé­csényi TÖVÁLL-nál az év- el­ső felében 86 volt a belépő és 75 a kilépő. Mivel továbbra is több üzem keret; munkásokat felvételre, a vándorlási kedv­nek csak lassú csillapodására lehet számítani. .. / K. S. Befejezés után A IV. országos diák honismereti táborról vezetik majd be a felsőbb év­folyamokon is. ősztől ,a pedagógusképző in­tézményekben új tantárgy a beszédművelés. Tanulása kö­telező lesz valamennyi peda­gógusjelölt számára. A be­szédművelés oktatása a leen­dő nevelőket hatékonyan se­gíti abban, hogy minél szeb­ben. tökéletesebben beszélje­nek magyaruL Amint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották: a főiskolákon és a képzőkben to­vábbra is megkülönböztetett gondot fordítanak a nevelő­munka színvonalának eme­lésére. Ezt a célt szolgálják a bevezetésre kerülő új doku­mentumok. előtérbe áll az is, hogy tökéletesítsék az ifjúság közötti felkészítés tartalmát, módszereit és rendszerét. Ennek érdekében rendezik meg október második felében — a KISZ központi bi­zottságának úttörő osztályával közösen — azt a tanácskozást, amelyen a kisdobos- és úttörő­csapat-vezetők képzéséről tár­gyalnak majd a résztvevők. — Ezt a kérdéscsoportot három részre kell bontani. Az egyik, amiről beszélni kell: a meglevő üzemek fej­lesztése. A másik a javító és szolgáltató tevékenység fej­lesztése, a harmadik pedig az új üzemek telepítése. A leg­nagyobb üzemünk az ELZETT Fémlemezipari Művelj zár- és lakatgyárának szécsényi gyár­egysége, amely már három- százhetven dolgozót foglal­koztat. Telepe van Szécsény- ben a RIOLEX Építőanyag­ipari Vállalatnak és a Ipoly Bútorgyárnak. Három tégla­gyár van a járásban. Sorolni lehetne még a mezőgazdasági üzemeket és a szövetkezete­ket. A fejlesztési elképzelések csak a főbb vonalakat érin­tik. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a tervek még alakítható állapotban vannak, a megvaló­sulás számos tényezőtől függ. Az irányelvek inkább csak a megoldásra váró gondokat és fejlesztésre szoruló területe­ket jelzik. — Nagy fejlődés előtt áll a zár- és lakatgyár szécsényi gyáregysége — mondja a fő­előadó. — A negyedik ötéves tervben nyolcvanmilliós beru­házással másfél ezer dolgozót Az adatbankár — Mi tagadás — tárja szét a karját nevetve. — Mentsé­gemül szolgáljon, hogy ez a gép — pedig még nem is a legnagyobb teljesítményű — csodálatos valami. Négy em­ber kéthetes munkáját pél­dául három óra alatt valóság­gal „megeszi”, sőt, sokkal részletesebb adatokat ad ered­ményül, mint korábban az emberi munka. Vagy más: egy másodperc alatt száz darab tízszámjegyű számot játszva összeszoroz. Mennyit kellene papír felett görnyednie az em­bernek, ha erre vállalkozna! Mihelyst a gép a téma, va­lósággal ömlik a szó a fiatal mérnökből. — És mennyi titkot rejteget még most is! Mint egy sze­mérmes kisasszony. Menetköz­ben kell kivallatni a titkait, rájönni rejtett műveleti tu­lajdonságaira. Magával raga­dó, gyönyörű feladat ez. — Pedig akadnak, és nern is kevesen, akik a műszaki tudományokat száraznak tart­ják. — Ez száraz9! — tiltakozik csaknem felháborodottan. — Nem hasonlítom . most össze más pályákkal, mért menthe­tetlenül a szakmai sovinizmus hibájába esnék. Egy dologban azonban biztos vagyok, sőt hiszek. Olyan korban élünk, amelyben a technika dominál. Nem úgy értem persze, hogy rpinden ember mérnök vagy matematikus legyen, de bizo­nyos fokú műszaki intelligen­ciára ma már mindenkinek szüksége van, e nélkül kor­szerű gondolkozást nem tudok elképzelni. Nemcsak a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben, de másutt ts gyerekcipőben járnak még a számítógépes eljárások. Bár a gép rejtelmeivel még csak most ismerkedik, Béres István már.a jövőről beszél: — Most az a helyzet, hogy akinek termelési információ­ra van szüksége, az osztályról osztályra szaladgál, és még csak nem is biztos, hogy sike­rül megkapnia. Es mi lesz? Adatbank. Gép. ami irdatlan mennyiségű adatot tárol a „fejében”, és mindenkinek ki­adja azt, amelyikre éppen szüksége van. Ahhoz persze, míg ez kinövi magát, idő kell, méghozzá annyi amennyi alatt mindennemű emberi ide­genkedést le lehet győzni. A Celíatronról, erről a re­mek gépről, már sok mindent Nagybátony, Tamási, Sátor- régi füstös konyhák életével, a aljaújhely után ez évben Za- mesék-mondák-hiedelmek laegerszegen rendezte meg a gyűjtésével más-más csoport KISZ központi bizottsága a foglalkozott —, hanem azt is KISZ Zala megyei bizottsága, jelentette, hogy új, eddig nem a Zala megyei állami és társa- működő csoportok is jöttél: dalmi szervek, valamint a létre, mint például az irodalmi szakminisztériumok segítségé- hagyományokat gyűjtő, az vei a IV. országos diák hon- életmódkutató, az üzemtörté- ismereti tábort. neti csoport. _T , , . , ^ . A 11 szakcsoport keretében Hazánk felszabadulasanak (2 helytörténeti, életmódkuta- 25. és a honismereti mozgalom üzemtörténeti, irodalmi ha­lf). évfordulója még csak gyományokat gyűjtő, 3 nép­emelte az idei tábor jelentó- rajzi, földrajzi névgyűjtő és a ségét. krónikás) nemcsak a zalai táj­Sok vonatkozásban előbbre- r°l, emberekről, a göcseji-he- lépést jelentett a zalaegerszegi népről, felemelkedésének találkozó. Először valósult körülményeiről, forradalmi meg, hogy valóban ideális lét- tetteiről, gazdag népi hagyo- számú (10—12 fő) csoportok mányairól hallottak a résztve- folytassanak gyűjtő-kutató • vők, hanem mindezt a gyakor- munkát. Az előzetes szervező, latban is szemlélhették, amel- kiválasztó munka alapján l®tt a gyűjtő-kutató munkával, mozgósított és résztvevő 110 a feldolgozás módszerével is- középiskolás és szakmunkás- merkedtek meg. tanuló 11 szakcsoportban tévé- Külön szakcsoport ismerke- kenykedett. Űj vonása volt az dett a gyakorlatban a króni- idei tábornak a 11 szakcso- kakészítés elméleti és gyakor- port is. Nemcsak azt jelentet- -ati tudnivalóival, te a szervezett csoportok szá- A szakcsoportok önálló gyűj- mának emelkedése, hogy egy- tő-kutató-feldolgozó munká- egy főterületen belül is voltak ián kívül a tábor egészének alcsoportok (külön szakember szervezett programok tették vezetésével) — például a nép- lehetővé, hogy mindenki a rajz keretében: a hagyomá- szakismeretek mellett általá­nyos paraszti gazdálkodással, a nos képet nyerjen Zala megye történelmi, földrajzi, néprajzi 'helyzetéről, adottságairól, kul­turális viszonyairól. Hasznos, értékes, szép mun­kát végeztek a tábor lakói. Gyarapodtak szakismeretből, a zalai földről szerzett ismere­tekben. Tollán az évforduló kapcsán mérföldkő ez a tá­bor abból a szempontból is, hogy újabb, a mozgalomban aktívan tevékenykedő híveket nyertünk! (Mivel a mozgósítás nem volt tökéletes, elég nagy volt az olyan középiskolás és szakmunkástanulók száma, akikben legfeljebb a törekvés élt, de még nem végeztek sem­mit.) Nógrád megyét a Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskola honismereti szakkö­rének négy tagja képviselte. A maga szakterületén (1 hely­történeti, 1 életmódkutató, 2 irodalmi hagyományokat gyűj­tő) mindegyik tanuló becsüle­tesen dolgozott. Munkájuk hasznos része volt a tábori munka ' egészének. Szervezőkészségből, vendég­látásból jelesre vizsgáztak a rendezők. Ahhoz, hogy az V. országos diák honismereti tá- I bor rendezői túlléphessenek a Zala megyeiek teljesítményén, „férfitnunká”-t kell végezni­ük! Leblancz Zsoltné, az irodalmi hagyományokai gyűjtő szakcsoport vezetője mesélt a jövőbeni „adatban­kár”, magáról viszont még jóformán semmit. — Sikerélmény? — Sok van. Minden befeje­zett és jól befejezett munka számomra sikerélmény. Én legalábbis így értem ezt a szót. — Tervei? — Azok is akadnak szép számmal — vágja rá azonnal nevetve. — A legnagyobb? Abból csak egy van, de ez már egyben életprogram is. Tudom, hogy sablonosán hangzik, de nem mondhatok mást, mert ez az igazság, így érzem: szeretném a legtöbbet, a maximum maximumát nyújtani, amire csak képes vagyok. És ez mindenkorra érvényes. Behozzák a lyukszalagot, hogy betápláljak a programot a gépbe. És az ajtónyitással kiröppen a pátosz is. Béres István felugrik, és figyeli a Cellatront. . Jól olvassa-e? Eléggé bemelegedett? Min­den gondolata most már a számítógépé. Hiszen úgy mondta. hogy életprogramja mindenkorra érvényes. A mai napra is, er­re az egy feladatra is... Szendi Márta NŰGRAD — 1970. augusztus 25., kedd %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents