Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A foglyul ejtett szél A szél — sokak szerint — ellenségünk: kiszárítja és tönkreteszi a talajt, gyöke­restől kicsavarja a fákat, el­sodorja a háztetőket, tele­püléseket töröl le a föld szí­néről. Ám a szél jó barát is lehet. Erről könnyen meg­győződhetünk. ha látogatást teszünk a mezőgazdaság vil­lamosításával foglalkozó Összszövetségi Tudományos Kutató Intézet egyik kísér­leti telepén. Itt próbálják ki a különféle működésű szél­energia-hasznosító beren­dezéseket. Megfigyelhetjük itt mű­ködés közben a kis „Csajka” szivattyútelepet, a villamos energiát szolgáltató 15 kilo- wTattos ,,Szokol”-t, a gyors­járatú „Vihr” berendezést, amely sűrített levegő fel­használásával 30 méter ma­gasságba emeli a vizet. Ezek a szélerőművek alig hason­lítanak őseikre, az itt-ott még megmaradt falusi szél­malmokra. Mialatt nézelődünk, a szél most megerősödik, ám a „Szokoi” továbbra is simán, egyenletesen működik. Be­kapcsolták a szivattyút, s a vastag vízsugár — óránként 15 000 liter vizet emel ki 100 méteres mélységből — kezdi megtölteni a tartályt. A be­rendezésekben használt sza­bályozó rendszerek önmű­ködően korlátozzák a telje­sítményt és a szélsebesség változásakor is fenntartják az állandó fordulatszámot. A Szovjetunióban nagy­szabású kutató- és tervező- szerkesztő munkálatok ered­ményeként megalkották a szélenergiát eredményesen hasznosító új gépeket. Újab­ban egyre nagyobb figyel­met szentelnek ennek a problémának, hogy az or­szág energetikai mérlegé­ben ésszerűen és gazdaságo­san kombinálják a különbö­ző erőforrásokat. A villamosítás rohamos fejlődése ellenére a háló- ” zatoktól távol élő, szétszór- - tan lakó fogyasztókat még nehéz villamos energiával ellátni. A gazdasági számí­tásokból kitűnt, hogy a ked­vező széljárású övezetekben a szélerőművek a nagy tá­volságokra vezetéken szállí­tott villamos energiánál ol­csóbb energiát szolgáltat­nak. S ma már ezt a gya­korlat is igazolja. Az aerodinamikában, a kémiában, a szivattyúgyár­tásban elért sikerek lehető­vé tették olyan szélenergia­hasznosító berendezések elő­állítását, amelyek kiváló üzemeltetési mutatókkal rendelkeznek, kicsi a fém­igényük, egyszerűen felsze- relhetők és könnyen szállít­hatók. A dugattyús szivattyúkkal működő többlapátos szélmo­torok hagyományos típusai gyakorlatilag már elérték teljesítményük csúcsát. Az ilyen berendezések megfe­lelnek azokban a körzetek­ben, ahol viszonylag nyu­godt a széljárás és ritkán fordulnak elő viharok és szélrohamok. A nagyobb fogyasztók számára igen csábítóak a több száz kilowatt teljesít­ményű gazdaságos szélerő- művek, valamint a nyolc— tizenkét kilométer magas­ságban uralkodó légáramlá­sok energiáját hasznosító, egy—kétezer kilowatt tel­jesítményű szubsztratoszíé- rikus szélerőművek. A korábbi berendezések­től eltérően az új aggregá­toknak olyan lapátjaik van­nak, amelyek ellenkező irányban is foroghatnak, s ez növeli a kihasználási szö­get. Ugyanezt a célt szol­gálja a berendezést önmű­ködően szélirányba állító rendszer is. A szélenergia hasznosító berendezéseket eredménye­sen használták fel víztáro­lók légellátására is, amikor — ősszel és tavasszal — meg kell akadályozni a ha­lak tömeges pusztulását. Azt a kérdést is vizsgálják, mi­ként lehetne felhasználni a szélerőműveket a távoli e'szak nehezen megközelít­hető övezeteiben a rádió- közvetítő-állomások ener­giaellátására. A nagyteljesítményű szél- erőművek fejlődésének táv­lati útja valószínűleg a szubsztratoszférikus szélerő­műveken keresztül vezet. Az ilyen erőmű modelljét a közeli jövőben próbálják ki. A tudósoknak ezzel kapcso­latban még rengeteg problé­mával kell számolniuk. Meg kell védeni a szélerőművet a légköri elektromos kisülé­sektől, olyan kábelt kell ki­alakítani, amelyen az ener­gia a Föld felszínére továb­bítható, továbbá megbízha­tó és tartós köpenyt kell konstruálni az erőműnek. Megalapozott az a felte­vés, hogy a nyolcvanas évek elején már a felhők feletti magasságban szélmotorok­kal fogunk termelni villá­mok energiát. A szélenergia hasznosításának története már évszázadokkal ezelőtt megkezdődött, de még soha­sem álltak előttünk olyan nagyszerű gazdasági-techni­kai lehetőségek e téren, mint napjainkban. Jakov Seftyer. a műszaki tudományok kandidátusa i Miért fordulnak jobbra a csigalépcsők? Várakban, kastélyokban galépcső ideális védelmi érdekes középkori építészeti hely volt: egy ember a lép- sajátosságot figyelhetünk csőn több támadóval is meg a csigalépcsőkben, szembeszállhatott. Sőt, a többnyire az óramutató já- lépcső jobbra fordulása le- rásával egyezően, jobbra hetetlenné tette, hogy az fordulva emelkednek. Ez ellenség könnyen használ- egyáltalán nem a véletlen hassa a jobb kezét, a védő műve, a jelenségnek na- számára viszont éppen ez gyón is józan, kézenfekvő volt áz előnyös, magyarázata van. A harcok Ahol balra forduló lépcső­során, amelyek gyakran a két találtak, kiderült, hogy kastélyok és várak belső he- a várak, kastélyok hajdani lyiségeiben is dúltak, a esi- gazdái balkezesek voltak! Egy amerikai cég gyártja a képen látható, rádióval egybeépített „mindentudó” ébresztőt. A készülék jobboldali skálája állomáskeresésre szolgál. A baloldali óraszerkezet számára többféle „utasítás” adható. Ha kell, a kívánt időpontban felerősíti az automatikusan be­kapcsolódó rádió hangját; a mélyenalvók számára erős hangú berregőszerkezet lép műkö­désbe, mely hétpercenként — ötször, egymás után megismétli az ébresztést, egyre foko­zódó hangerővel; a könnyen felébredők gyengébb, ütemes kopogtató hangot „rendelhetnek meg” a készüléktől. Arra való tekintettel, hogy áramkimaradás esetén kellemetlen meg­lepetés érhetné az elektromossággal működtetett ébresztő szerkezet tulajdonosát, száraz­elemeket is elhelyeznek a készülékben és olyan kapcsolószerkezetet építenek bele, amely automatikusan átvált zavar esetén. Használjuk ki a gyümölcsszezont! a gyümölcslevek- ndk és" foflEözza az étvágyat. Étrendünkből nem hiányoz- zás volna, az viszont nagyon citrom-, a tej- és borkősav. A hat a gyümölcs és a aöldfő- is kívánatos, hogy étkezés sav kellemes ízt ad a gyü- zelék: az orvostudomány után rendszeresen fogyasz- mölcsnek, megállapította, hogy mindkét, szűnik gyümölcsöt. nefk és~ f tő nélkülözhetetlen az egész- A gyümölcs, és a főzelék Rendkívül jó hatású, ha ét- ségt*3 táplálkozáshoz. Sajnos ^ vitamint, különösen C- kezés előtt megiszunik egy hazank az egy fore jutó gyű- vitamint tartalmaz. Ez fo- Pohár paradicsomlevet. A Sa- molcs- és zöldségfogyasztás- kozZa a &zervek ellenállóké- vanyú gyümölcslevek meggá- batn meg ma sem foglal el pességét, hiánya pedig sú- tolják a káros bélbafctériu- eiokelo helyet a nemzetközi lyos betegséget, skorbutot mok ^szaporodását. Régi ta. ranglistán. Még , mindig okozhat, kihullanak fogai, a Paszta lat, hogy a reszelt sa- aranytalanül sok szénhidrátot beteg ínye vérzik, vérsze- vanyú alma megakadályozza fogyasztunk. • gény, csontjai könnyen tör- a hasmenést, különösen nyá­Vannak országok, ahol a nek stb. A gkorbut ma már r°n- gyümölcs fő táplálék: egyes ritka betegség, de tél végén, Savak mellett illóolajokat tájakon az emberek főleg da- tavasz elején enyhe formája ki tartalmaz a gyümölcs. Fi- tolyát, fügét, banánt esznek, itt-ott még előfordul. Legtöbb nam illatúik fokozza az éf- nálunk ez természetesen túl- C-vitamin — a citromon és vágyat. ^ ezért isznak a beteg narancson kívül — az almá­ban, málnában, Az erdőgazdasági munkák megkönnyítésére szovjet konstruktőrök új gépet terveztek. Az „Onyezsec” bármilyen talajon biztonsággal mozog. Segítségével meg lehet tisztítani az irtásokat a fatörzsektől, eltávolíthatók a kevésbé értékes tele- pítvények, de a facsemeték telepítésében, a fagondozásban is hasznosítható. A feladatok jellegétől függően az „erdei tank”-ot hagyományos ekével, különféle talaj lazít ókkal, gödörásóval, bokorvágóval, talajmaróval, permetező készülékkel stb. is fel lehet szereim. A hátulsó billenőputtony a szállítási feladatokat könnyíti meg. A 9,5 tonnás „Onyezsec" számára a 65 lóerős motor 10—11 kilométeres óránkénti sebességet biztosít; több mint 40 cen­timóter szőlős lánrtni-nt íriílry'nloaes acélból készültek. szamócában, gyerekek szívesebben gyü­mölcslevet, mint vizet. Az ribizliben. körtében, szőlőben 8601 véletlen, hogy a kana- és a csipkebogyóban találha- la® orvosságokat is könnyebb tó. Sok C-vitamin van a P&P- bead™ a beteg gyermeknek rikában, paradicsomban, ká posztéban, és a burgonyában. például málnaszörpben. A gyümölcsök fontos ter­Közdsmert, hogy a C-vitamin mészetes anyagai a gyümölcs- hőhatásra bomlik, de ha sok cukrok. Legtöbb gyümölcscu- vízben főzzük a zöldféléket, ^or a szőlőben, szilvában, al. és főzés közben nem érintkez- mában, körtében van. Az hetnek levegővel, vitamin- tartalmuk jelentős megőrzik. A gyümölcsűik, zöldfélesé­___ _ érett gyümölcsben termésae­r észét tesen több a cukor, mint az éretlenben, vagy a túlérett­ben. A gyümölcscukor nagy előnye, hogy sokkal könnyeb. ?e:< azért is fontos szerepet j^n emészthető, mint más cu- játszanak étrendünkben, mert korfajták. Ezért használja fel a benrlök levő ásványi sók az orvostudomány a szőlőcuk- nélkülözhetetlenek a növeke- rot olyan esetekben, amikor déshez és egyéb életműködé- a beteg szervezetének sürgős sekhez. Ha ezek az anyagok szüksége van cukorutánpót- hianyoznak, súlyos betegségek lásra. A szőlőcukor különben lépne.c fel E8yes ásványi a vérben is állandóan jelen anyagoknak különleges sze- vian; a szervezetben erősíti repük is van, így például á a2 izmokat. így a szívizmot paradicsomban gyümölcsök- is Ey az oka. hogy a &porto. ben, főzelékekben nagy jó;{ mérkőzések után a gyors mennyiségben tálalható ka- felfrissülés érdekében sok ,hum » .szívizomzat zavarta- édes italt isznia(k. lan működéséhez szükséges. A nyár vége. a koraősz a a -kalciumnak pedig, amelyet gyümölcsök gazdag választé- a káposzta, valamint a hüve- tót kínálja. Használjuk ki, lyesek tartalmaznak nagyobb mert a gyümölcsök sok-sok mennyiségben, fontos szerepe értékes tápanyaga, nélkülöz- van a növekedésben, a fogak hetetlen védőanyaga hozzáiá­ű,- POO-rtíl/1v,lr 1—1 rí 1 n ! r íI- A *s t. n h ..... és csontok kialakításában. rul megfelelő ellenállóképes­A gyümölcsökben savak is ségünik. kondíciónk kialakítá- találhatók, legismertebb a sához — a télre. Műanyagfaló mikroorganizmusok A texasi mikrobiológiai in­tézet munkatársai olyan mik­roorganizmusokat tenyésztet­tek ki, amelyek csillapíthatat­lan étvággyal falnak fel bár­milyen műanyagot Lehetsé­ges, hogy «végül ezek a bak­tériumok • fogják megoldani „örökéletű” műanyaghullad kokkal és más szintétikus k szítményekke] teli városi sz méthalmok eltakarításán! problémáját. li flílf !|,||'í:iP|r,|!'IPl|!',l 'li “ii1 m-í!; 1 1 ■' ■ í'jí í- !l> ini 'll 11 ifi; íl u'i li •! i;! li h.i jlj il I i: j ,1 lií ,i úí NÖGRAD — 1970. augusztus 23., vasárnap u

Next

/
Thumbnails
Contents