Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-22 / 196. szám
Hefvenöt éve termel a síküveggyár Gazdag ünnepi program Zagyvapálfalván Juhász Gyula igazgató átnyújtja az emlékgyűrűt Alkotmányunk csütörtökön reggel kor zenés ébresztő köszöntötte a síküveggyár környékén élő családokat, a gyár dolgozóit Nagy napra virradt Salgótarján nagymultú ipari üzeme, az ország egyetlen húzott síküveggyára, amely hetvenöt évvel ezelőtt kezdte meg a termelést. Már a reggeli órákban ünnepén, miniszter és a minisztérium hat óra- elismerését, jókívánságait fejezte ki a gyár vezetőinek és dolgozóinak. További munkájukhoz sok sikert kívánva nyújtotta • át a Munkaérdem- rend ezüst fokozatát Juhász Gyula igazgatóinak és Szarvas Béla főművezetőnek. nak üdvözletét és ajándékát — egy csiszolt ólomkristály- vázát — hozta az ünnepségre. Lengyel József, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte ezután az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. fokozatával Dági Sándor edsorra érkeztek a vendégek, zőüaetnd csoportvezető, Déska akiket Juhász Gyula igazgató István csoportvezető és Zsényi gyári kultúrott- Károly csúcstitkár eddigi te- ünnepség alkal- vékenységét jutalmazták. Kifogadott a honban. Az mából Salgótarjánba | _ tak az osztrák Rubo Glass- Építőipar kiváló dolgozója kiA nagygyűlés záróakkordja- . , . . . . ként Juhász Gyula igazgató A Munkaérdemrend bronz emjökgyűrűt adott át azoknak a veterán munkásoknak, akik harmincöt évet dolgoztak hűséggel és becsülettel a salgótarjáni síküveggyárban. Az értékes emlékgyűrűt harminccég. Jugoszláviából a pancso- vai, Csehszlovákiából az utye- kacsi üveggyár és a tengerentúlról, az Egyesült Államokból a Top Treading-cég képviselői. Az ünnepi nagygyűlést őrá után Béres László, tüntetést, ketten pedig a minisztérium dicsérő oklevelét vették át. Ezt követően az ünnepség kedves epizódjaként az ideig- tíz lenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok egyik egytitkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Szokup Lajos, az üvegipari Művek vezérigazgatója mondott. Méltatta a gyár múltját, elért eredményeit. — Meggyőződésem — mondta, —, hogy a gyár kollektívája az elkövetkező évék feladataival is képes lesz megbirkózni. Trizna János, a megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta a gyár dolgozóinak, az ünnepség résztvevőinek. And- rasovszki Gyula, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium látogat- öt törzsgárdatag kapta meg. Négy szocialista brigádnak az arany jelvényt nyújtotta át az igazgató, a szocialista brigádmozgalomban kifejtett sokéves munkásságuk jutalmául. A jubileum alkalmával százan nyerték el a Kiváló dolgozó jelvényt. A dolgozók között száznegyvenezer forint jutalmat osztottak szét. Külön megjutalmazták a gyár hatvan nyugdíjasát, akik munkájukkal hozzájárultak az elért eredményekhez. Az ünnepi program délután kulturális műsorral és sportrendezvényekkel ért véget. üzemi szakszervezeti bizottság ségének parancsnoka lépett az ünnepi emelvényre. — Mi örülünk az eredményeiknek és sikereiknek — mondta a parancsnok. — Engedjék meg, hogy egy régi orosz mondással köszöntsem önöket. Kívánom, hogy mindig ragyogjon a Nap valamennyiük fölött a tiszta égen. Az alakulat ajándékát, a kis harckocsit azzal nyújtom át, hogy ez nem a háború, hanem a béke, a béke megvédésének jelképe... Varga Gyula igazgató, a testvérüzem, a salgótarjáni A Gazdasági Bizottság határozata nyomán Készenlétben állnak a rakódó brigádok Néhány napja, hogy életbe lépett a Gazdasági Bizottság határozata a kocsifordulók gyorsítása, a vasúti vagonok gyorsabb kirakása érdekében. Ez a népgazdaságilag fontos határozat nagy érdeklődést váltott ki a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is, hiszen a határozat értelmében anyagilag nem mindegy, milyen gyorsan rakják ki a vállalathoz érkező vagonokat. A Gazdasági Bizottság határozatának hírére a vállalat illetékes vezetői intézkedéseket dolgoztak ki a végrehajtásra, amelyeket két területre összpontosítottak. A műszaki intézkedések hosszabb időre szólnak, míg a szervezéseik már az első napok tapasztalatait figyelembe véve is érvényesülnek. A kohászati üzemekben eddig is nagy gondot okozott a feladat, mivel jelentős a létszámhiány a vagankirakással hivatásszerűen foglalkozók között. A Gazdasági Bizottság határozata viszont arra ösztö; nöz, hogy a vállalathoz beérkező megrakott vagonokat a lehető legrövidebb idő alatt üresen — újra szállításkész állapotban — adják vissza a népgazdaságnak. Az első napokban tehát ezért kerültek első helyre a szervezési tennivalók. A kocsiforduló meggyorsítása érdekében kidolgozott tervben — amely igazgatói utasítás formájában kötelező a vállalat minden gváregységé- re — számba vették mindazokat a lehetőségeket, amelyek különösebb beruházás nélkül eredményt hozhatnak. A vállalat területén szükségrakodóhelyeket létesítettek, a jelenlegi. de nehezen megközelíthető rakodó-, illetve tárolóhelyekhez megkönnyítették a bejárást, valamint készenléti brigádokat szerveztek. A karbantartó és szolgáltató gyáregység és a gyártóeszköz-gazdálkodási gyáregység szocialista brigádjai önként vállalták a rakodást szabad szombatokon. illetve vasárnap és munkaszüneti napokon. Asző- banforgó brigádok egyben versenyre hívták ki a vállalat többi szocialista és munkabrigádját, csatlakozzanak a kocsiforduló meggyorsításáért indított okcióhoz. A széles körű vállalati összefogáshoz, illetve az intézkedésekhez kell számítani még azt is, hogy a karbantartók vállalták az éjjel-nappali ügyeletet a tolatómozdonyok meghibásodásának gyors elhárítása érdekében. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kohászati üzemeknél igen jó a vállalati összefogás. Ez annak is köszönhető, hogy az első számú vezetők is fontos ügyüknek tekintik a kérdés megoldását. A rendelet hatálybalépése — augusztus 15 óta — ünnepet tekintve, valamint az ezt követő szabad szom* bat és a hétvégi pihenőnapra való tekintettel egy-egy műszakban a szállítási üzem dolgozóin túl 30—30 rakodó állt rendelkezésre. -De ha szükséges, a készenléti brigádokból sokkal több embert is mozgósíthatnak. A Gazdasági Bizottság határozata azonban nagy feladatot ró a vállalaton belül a szállítási üzem dolgozóira, a vontatási dolgozókra is. Hiába vannak rakodók, ha nem folyamatos a kocsirendezés és akadozik a raktárak feltöltése, illetve kiürítése. A helyzet további javítása érdekében különböző műszaki intézkedécsakneqp 150 darab beérkezett seket foganatosítanak, ezeknek vasúti kocsi közül csupán 9 darabot nem raktak ki 48 órán belül. Ennek a kilenc kocsi az eredménye azonban csak később mérhető le. Addig is az a törekvés, hogy minden vasúti nak a leghosszabb állásideje kocsit álláspénzmentesen, a ra- sem haladta meg 48 órán túl a 20 órát. A vállalatinál készenlétben állnak azok a brigádok, amelyek éjjel vagy nappal mozgósíthatók, ha a rakodás ezt kívánja. Az augusztus 20-i kodási időn belül rakjanak ki. Párhuzamosan szeretnék betartani a szállítások berakást ütemét is. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a MÁV kielégítő mennyiségű fedett vasúti kocsit bocsásson a vállalat rendelkezésére. Nógrádkövesdi gépek az árvíz sújtotta területeken A Nógrádkövesdi Állami ménye mellett, a tavaszi Gazdaságban kombájnra sze- csúcsmunkában az addig pihe- relhető szántóföldi permetező nő kombájnt is hasznosítani le- berendezést készítettek még hét és más, permetezésre állf- az elmúlt évben. Mint szolgá- tott erőgépet mentesíthetnek lati találmányt, szabadalmi el- vele. A MÉM úgy intézkedett, járásra is bejelentették. Az hogy a permetező-berendezést újítás jelentősége abban van, az árvíz sújtotta területeken hogy a permetezőgép teljesít- is üzembe helyezik. A csesztveiek jutalom kirándulása A csesztvei KlSZ-szervezet rövid idő alatt a balassagyarmati járás egyik legeredményesebb ifjúsági alapszervezeteként vált ismertté. A Madách falvában élő fiatalok például jól ötvözik ifjúsági munkájukban a hagyományok őrzését és ápolását, de állandó kapcsolatban vannak a csesztvel termelőszövetkezettel is. a fiatalok rendkf« vül hasznosan működtek közre az időszerű mezőgazdasági munkák segítésében — ezért a csesztvei gazdaság jutalomként egynapos budapesti kirándulásra vitte * fiúkat és lányokat. öszfcály vezetője, Bondor József öblösüveggyár kollektívája* A közművelődés IV. ötéves tervi irányelvei Tegnap ülést tartott Salgótarjánban, a megyei tanács helyiségében a Nógrád megyei Népművelési Tanács. Ez alkalommal az összegyűltek a közművelődés IV. ötéves tervének irányelveit vitatták meg. Bevezetőül Hankó János, a népművelési tanács elnöke szólott azokról a szempontokról. amelyeket szóló rész, és így tovább. Az anyag kötődött az előző népművelési tervhez is. A hozzászólók — közöttük Nádházi Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa — foglalkoztak az anyagban foglalt gondolatokkal, illetve új javaslatokat vetettek fel. Hangsúlyozták, hogy az elkövetkezendő időaz szakra készülő feladattervnek anyag összeállítói figyelembe vettek az előkészítés során. Elsősorban azt tartották szem előtt, hogy az anyagban foglaltak megfelelnek-e a területi igényeknek, az országos népművelési konferencián elfogadott elveknek; alkalmas-e a IV ötéves terv feladatai szempontjából a fejlesztésről a jövőben is szorosan kapcsolódnia kell a megyei párt vb által ez év januárjában meghatározott közművelődési irányelvekhez, illetőleg azon kell alapulnia. A téma előreláthatóan ez év októberében kerül a megyei tanács vb ülése elé. A vasútépítésről jelentjük A salgótarjáni vasúti rekonstrukció kivitelezési munkálatai előreláthatóan 1971. május 31-ig lezárulni tudnak. Ha az időjárás engedi, novemberben Somoskőújfalu felé folytatják a vágánycserét: 400 méter nak. Dolgoznak az útépítők régi vágánypárt cserélnek a litkei aluljáróinál, bővítik ki. A következő év elejére a külső állomás épületét. A marad az acélgyári tolató- vágány cseréje és a pálya- foten peronmegallo átadási test víztelenítése. Ezzel befe- határideje október 30., amit jeződik a vasúti rekonstruk- az építők feltehetően tarta- ció. A következetes munka eredménye ,J\ termelőszövetkezetek kilátástalanság helyzetében tenyésztő telepet körülkerí- javitsák meg az állatállo- egy olyan biztos támaszpont- tették és az idén kerül sor a many minőségét, építsenek ra, amelyben szilárdan megkorszeríi technológiával ellátott férőhelyeket, szakosítsák a tenyészeteket és az állomány ellátásához alakítsanak ki megfelelő szemesés szálastakarmány-termő területeket.” (Idézet az 1966-os megyei pártértekezlet anyagából.) vethették a lábukat, hogy aztán biztos léptekkel kilábalhassanak a nehéz helyzetből. Romhányban akkor napokon keresztül folyt a tárgyamajor úthálózatának megépítésére. Ezek után a minőségi munka következett. Első lépésként saját erőből megkezdték a szarvasmarha-állo2. ő lás, amelyben a párttagság mány tbc-mentesítését. A két Néhány héttel ezelőtt Romhányban, a termelőszövetkezet vezetőivel beszélgettünk arról, mellett nagy szerepet biztosítottak a szakembereknek. Apró részletekig kidolgozták, hogyan váltják valóra a megyei pártértekezleten elfogadott határozatot. Az intézkedési tervet a tsz-tagság elé terhogy a négy évvel ezelőtt jesztették, hiszen millió forinmegtartott megyei pártértekezletnek az állattenyésztésre vonatkozó határozatát sikerült-e úgy végrehajtani, ahogyan akkor megjelölték. A tsz vezetőit a kérdés nem érte váratlanul. Az irattárak mélyéről hiteles jegyzőkönyveket emeltek ki, amelyekből összeállt az elmúlt négy esztendő következetes munkája. A romhányi tsz a hat- megérte. tokát jelentő beruházásról hiszen a párthatározat volt szó. Többen nem értették meg, mit jelent a közös gazdaság számára a korszerű állattenyésztés megteremtése. A párttagok, a gazdaság vezetői a kételkedő embereket egyenként, késő estékbe nyúló vitákon győzték meg a terv megvalósításának jelentőségé' ről. Nehéz munka volt, vanas évek elején alakult meg. Nehéz körülmények között kezdtek dolgozni. A közösbe vitt állatokat a háMég ebben az évben megkezdték az építkezést, a szakemberek által kidolgozott terveknek megfelelően. Elkérom rájuk maradt korszerűt- szült két 108 férőhelyes tehénistálló, egy 60 férőhelyes bor- Akkor júnevelő, amelyet azóta 120 lovat, férőhelyesre bővítettek és modern technológiával szereltek a központi ta- 27 férőhelyes ellető istálló meleg padlóval és vízöblítéssel felszerelve. A len, régi uradalmi major tállóiban helyezték el. 340 szarvasmarhát, 70 277 sertést és 600 birkát számoltak. Az állatok tartását fel. Elkészült egyebek között a nagyfokú ta- karmányos, a karmányhiány is nehezítette. Növénytermelés szempontjá108 férőhelyes istállót saját nevelésű állatokkal népesítették be. Az állatállomány ékkor a következőképpen alakult: 346 szarvasmarha, 546 sertés, 46 k5 és 833 juh. Ezeknek az állatoknak takarmányt kellett biztosítani, erre hangsúlyozottan felhívta figyelmüket. A gyengébb minőségű szántókon negyven hold- nyi legelőt telepítettek. Száz holddiai emelték a pillangós- takarmány-termő terület. Bevezették a hideglevegős szénaszárítást. Az abraktermő területek javéira, csökkentet- de ték a kapások termőterületét. Nagy gond volt, hogy a Ló- kos-patak menti rét és kaszáló leromlott a patak feltöltő- dése miatt. Szemes takarmányból sem tudták megtermelni a szükségletet. Hogy valamit enyhítsenek ezen, a sertéstenyészetet felszámolták és áttértek a baromfinevelésre. Ezzel sok szemes takarmányt tudnak megtakarítani. A határozat megvalósítása közben kiderült tehát, hogy a legnagyobb gondot a takar' bői sem készült fel a közös következő lépésként megépí- mányellátás jelenti. Hozzálátgazdaság összevont nyésztésre. Kollár János, a tsz úgy emlékszik vissza a megyei pártértekezletre, mint a állatte- tették a te jházat napi 3000 liter tej feldolgozására. A dol- elnöke gozóknak öltöző, hozzá a szükséges zuhanyozóval ellátott mosdó. A korszerű állattak tehát a tsz vezetői a növénytermesztésnek az állattenyésztéshez való alkalmazásán hoz. A pillangós területet 327 holdra emelték, a termést hidegen szárítják. A szentlőrinci tapasztalatok alapján silóznak és ezzel kitűnő minőségű táplálékot tudnak adni a jószágnak. Ezt az eljárást a megyében az elsők között alkalmazták. A takarmány betakarításához korszerű gépeket vásároltak. A kemény munka a még fel-felbukkanó nehézségek elenére is meghozta eredményét. A pártértekezlet határozatának végrehajtása nyomán Romhányban fellendült az állattenyésztés. Jelenleg 420 szarvasmarhával rendelkeznek, közülük 158 tehén. A tehenek számát az év végére kétszázra emelik. A juhállomány 834 anya és ezek szaporulata, amelyből az idén 400 pecsenyebárányt exportáltak. Az idén 1120 mázsa baromfit értékesítenek. A lovak számát huszonnégyre csökkentették. A tejhozam átmenetileg, a tbc-mentesítés miatt alacsony. Az elmúlt évben az egy tehénre jutó évi tejtermelés 2200 liter volt. A tervek szerint öt esztendő múlva eléri az egy tehénre jutó évi tejhozam a 3000 litert és a tehenek létszámát háromszázra emelik. A baromfihús termelésé ugyancsak jelentősen növekszik. Négy, kemény munkával eltöltött esztendő, múlt el azóta, hogy a megyei pártértekezlet felhívással fordult a tsz-ek- hez az állattenyésztés korszerűsítése érdekében. Romhányban követkézetesen végrehajtották a határozatot, s a munka eredménye fokozatosan beérik. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. augusztus 22., szombat 3
