Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
KerekasztaNbeszélg-etés Kisíerenyén II, Következő tépés a végrehajtás A nők helyzete a párthatározat nyomán A kerekasztal-beszélgetés résztvevői élénk érdeklődés mellett vitatták meg a további tennivalókat. A hozzászólások egyöntetűen tükrözték, hogy a gondok jelen- valóak. megoldásuk sürgető. Kedvező visszhang Katona Vince, az ÁFÉSZ igazgató elnöke arról számolt be, hogy a határozat nagy visszhangot váltott ki Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy csak a feleségek kapták meg férjük után. Szükség van ráiuk A mezőgazdaságban dolgozó asszonyok gondjairól adtak számot a felszólalók, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, valamint az állami gazdaság vezetői. Kántor János, a kistoronyéi Vörös Október Termelőszövetközfelfogáson is alakítani kell. Hasonló gondokról számolt be Baranyi Bertalan, a gépjavító állomás igazgatója is. Szóba került az a speciális helyzet, amely a pedagógusokat érinti. Egyes pedagógusoknak, de főként a technikai személyzetnek rendkívül alacsony a bérezése, ami nagy hátrányt jelent. A mihálygergei II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kalászosaiban 22 holdon, nea nődolgozók között, annál is inkább, mert a dolgozók 85 százaléka nő. A szakmai képesítést általában megszerezték, vannak, akik gimnáziumban vagy technikumban tanulnak. Az egységvezetők nagy része is nő. Az igazgatóság gondot fordít arra, hogy az asszonyok lehetőleg lakóhelyükön dolgozzanak, megkíméljék őket a felesleges utazgatástól. A régebbi egységekben a munkavédelmi feladatok nincsenek megoldva. Kicsi, szűk, korszerűtlen helyen dolgoznak az asz- szonyok. Az Igazgatóság még ebben az évben megtárgyalja a nők helyzetét, és konkrétan meghatározzák a feladatokat. A kisterenyei MÁV-dolgo- zókat népes küldöttség képviselte a beszélgetésen. Szép Sándor, a fűtőház főnöke elmondotta, hogy bár kevés náluk a nő, keresetük 1500— 1800 forint körül alakul. A vasútnál a bérkérdések egyébként is mások, mert a bérkategóriák nem tesznek különbséget nő és férfi között. De a nőknek maguknak is előbbre kell lépniök, tanulni, ha sok erőfeszítést is követel. Az iparnak, a kereskedelemnek és a szogál- tatást végző üzemeknek is nagy a felelősségük. Az asszonyok munkáját ne nehezítsék bevásárlási gondok. Előfordul, hogy későn hozzák a kenyeret, hamarább elfogy a tej, mint a dolgozó nők be tudnának vásárolni. Ez kizárólag szervezés kérdése, de ha nem megfelelő, rengeteg bosszúságot okoz. örömmel számoltak be arról, hogy végre megvalósult a vasútnál dolgozó nők régi kívánsága. Augusztustól a vasutas dolgozó nő férje is megkapja — amennyiben másutt dolgozik — felesége után a vasúti kedvezményt. kezet elnöke elmondotta, hogy a közös gazdaság alakulásakor az akkori gondok, nehézségek közepette keveset tudtak biztosítani a nőknek. Munkájukra nagy szükség volt, és szükség van ma is. Most eljutottak odáig, hogy a lehetőségekhez képest megkönnyebbítsék az asszonyok helyzetét. Az idén fürdőt építenek, hogy ugyanúgy mód nyíljék a munka utáni tisztálkodásra, mint az ipari üzemekben. Paricza György, a szupata- ki termelőszövetkezet párt- titkára a helyi sajátosságokról beszélt. Falun még mindig él az a felfogás, hogy az asszonynak főzőkanál mellett a helye, másként Ítélik meg a nőket és másként a férfiakat. A mezőgazdaságban is rendkívül fontos a munka korszerűsítése. Az asszonyok a tűző napon kapával dolgoznak ugyanúgy, mint ötven évvel ezelőtt. A kisebb közös gazdaságokban szinte állandó gond a női munkaerő folyamatos foglalkoztatása. Szarvas János, a tsz elnöke viszont elmondotta, hogy ebben az évben már kialakult az a gyakorlat, hogy a nőik kilenc óra alatt keressék meg azt a munkaegységet, amit a férfiak tíz óra alatt. Pintér Imréné, a gépjavító állomás főkönyvelője szólt arról az általános szokásról, hogy mindig az asszonyok mennek el, ha családi ügyekről van sző, ha beteg a gyerek, vagy intézni kell valamit. Ezért alkalmazzák szívesebben a férfiakat, mert őket a családi gondok kevésbé terhelik. Hogy ez megváltozzék, a Balassagyarmaton javult a vonatközlekedés , Balassagyarmaton a vonat- közlekedésre az utóbbi időben több dicséret mint panasz hangzik el. Beszámoltunk mér róla, hogy a szokásos, évi menetrendváltozás kedvező volt a balassagyarmatiak számára. A módosítás óta lassan negyedév telt el; elegendő idő arra, hogy le lehessen mérni az eredményt. Van a környéken — mindhárom, a városba irányuló vasútvonal mentén — néhány község, ahonnan busz is jár be Balassagyarmatra. Ezeken a helyeken az autóbusz eddig szinte egyeduralmat élvezett. A menetrendváltozás után H új .járat állt forgalomba. Ezzel a tekintélyes növekedéssel gyakorlatilag sikerült elérni, hogy mindhárom műszak előtt érkezik s utána indul vonat Balassagyarmatra. illetve Balassagyarmatról. Ipolytarnóc, Nógrádkövesd és Drégelypalénk irányában egyaránt. Ezeket a korábban teljesen ismeretlen munkásvonatokat egyre többen veszik igénybe, napról napra nő azoknak a száma, akik az .olcsóbb, s a pontosabb vasúti közlekedést választják a buszjáratok helyett. Érthető: a vonalfőnökség híres a pontosságáról. Tavaly a menetrend- szeri pontosság 99,2 százalékos volt. A vonalközlekedés javulásának máris megvan az eredménye. A MÁVAUT, hogy ne veszítse el utasait, szintén a bejárók számára, kedvezően módosított menetrendjén. Jó példa erre. hogy a hugyagi autóbuszjárat most már nemcsak a falu mellől, hanem a központból hozza, s viszi az embereket. Márton András állomásfőnök tájékoztatása szerint őszszel, az esős, hideg idő beálltával az új vasúti járatokon lebonyolódó forgalom további növekedésére lehet számítani; ez minden bizonnyal meghaladja majd a jelenlegi — irányonként és vonatonként — mintegy 100—150 fős utaslétszámot. Intézkedési tervek A párthatározat egyértelműen kimondja, hogy emelni kell a nők arányát a vezetésben. Akik rátermettségük és felkészültségüknél fogva alkalmasak a vezetői posztra, valóban kerüljenek oda. A központi intézkedések mellett semmiképpen nem szabad elfeledkezni a helyi lehetőségekről, amelyeket az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek nagyobb gazdasági önállósága tett lehetővé. A kővetkező hetekben intézkedési tervek készülnek a párt- határozat végrehajtására. A jövő évben pedig a párt- és tömegszervezeteknek, valamint a gazdasági vezetőknek számot kell adniok a végrehajtásról. A bérfeszültség megoldására tett intézkedésekről a pártszervezet és a szakszervezet időnként számoltassa be a gazdasági vezetést. A beiskolázások során az eddiginél sokkal jobban vegyék figyelembe a dolgozó nőket. Ugyanígy keressék meg a gyárak, intézmények, közös gazdaságok azokat a lehetőségeket is, amelyekkel az asszonyok otthoni munkáját könnyítik meg. héz körülmények között végzik el a búza betakarítását, mert az aratógéppel levágott gabonát hosszú ideig az eső áztatta. Most a napfénnyel próbálják szárítani úgy, hogy a kévéket szétvágják, és újra kiteregetik. A szövetkezet egyik kombájnja dolgozik itt és a gabonát úgy csépelik, hogy a kombájnba „etetik” be a szétteregetett kévéket A határozat végrehajtása a megvalósulás útjára lépett. Elérkezett a cselekvés ideje. Határozott döntésekre van szükség, hogy egy-egy jó intézkedésből naponta követendő gyakorlat legyen. Az ipolytarnőci Béke Termelőszövetkezetben még 40 holdon van lábon a gabona. A szövetkezetnek komoly munkaerőhiánya van és a cséplőcsapathoz nyugdíjasok és gyári dolgozók jöttek szabadságuk ideje alatt, segíteni. Meg kell említeni a rimóci aratópárokat is, akik a termelőszövetkezetnél dolgoznak, és több mint 60 holdon vágták le a búzát Csatai Erzsébet Koppány György (elvételei Nyolc százalék, apróban AZ ESZTENDŐ első felének hat hónapjában a szocialista ipar nyolc százalékkal termelt többet, mint a műit év hasonló időszakában. Mivel 1969-ben az ipari termelés csupán három százalékkal haladta meg az 1968. évit, s a múlt év első felében egy százalékkal emelkedett. az idei növekedést jelentősnek ítélhetjük meg. Igaz. része van ebben a múlt évi mérsékelt teljesítménynek is. de annak is, hogy fokozott mértékben kibontakoznak azok a folyamatok, melyek kedvező változások hordozói, s melyeket a gazdasági reform indított el. Figyelemre méltó, hogy míg a múlt év első felében jó néhány olyan Iparág akadt, amely nem érte el az előző esztendő hasonló időszakának szintjét — így például a gépek és gépi berendezések gyártása, az építőanyagipar. a textil- és textilruházati ipar stb. —, addig 1970 első hat hónapjában valamennyi iparág több terméket produkált, mint egy évvel korábban. Az egész népgazdaság szempontjából egészségesnek ítélhetjük meg, hogy túlnyomó többségben azokban az iparágakban nőtt az átlagot meghaladó mértékben a termelés ahol a dinamikus termelésbővítés gazdasági tekintetben a legelőnyösebb. Így például a gépipar tíz százalékkal nagyobb árumennyiséget produkált, mint 1969 első felében, a gépiparon belül pedig néhány terület különösen kiemelkedő eredménnyel zárhatta 1970 első hat hónapját. A közlekedési eszközök gyártása 23, a műszeripar 13, a híradás- és vákuumtechnikai ipar kliens százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A TERMELÉSNÖVEKEDÉSBEN vezető helyet elfoglalók között találjuk a vegyipart, ahol 15 százalékkal emelkedett a termék- mennyiség. a könnyűiparon belül pedig a textilruházati ipart, 16 százalékos árutöbblettel. A termelés gyorsabb fejlődése — az összefüggésre éppen a korábbi évek világítottak rá, ami- kfer a termelés mérséklődése a termelékenység lassúbb növekedési ütemét vonta maga után — jótékonyan hatott az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésére is. Az emelkedés az év első felében hat százalékra rúg, s bár értékéből lecsíp valamennyit a múlt esztendei stagnálás, a holtpontról való elmozdulás, s a fölfelé i gyek vés mindenképpen biztató. Különösen kiemelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ahol 22, a kézmű- és háziipar, ahol 18, s a vegyipar, ahol 11 százalékkal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A mérlegre azonban oda kell, hogy férjenek a negatívumok is, nemcsak az eredmények. Változatlanul a. gondok közé tartozik például a termékek egyenetlen kibocsátá- *sa, azaz: a hajrá még mindig él. 1970 első félévében is március és június, tehát a negyedéveket záró hónap a csúcs, az ipar bőségszaruja ilyenkor valóban önti a termékeket, míg a közben levő időszakban csak csurrantja, cseppenti azokat. A termelés növekedése eredményeként január és május között a szocialista ipar 12 milliárd forint értékű termékkel többet értékesített, mint 1969 megfelelő öt hónapjában, s ha ezt a nagy összeget aprópénzre váltjuk, a fogyasztó számára közvetlenül is hasznos áruhalmok között válogathatunk. Mert a nyolcszázalékos termelésnövekedés kevésbé érzékelhető a fogyasztó számára, mintha azt írjuk: 1970 első félévében 77 000 tonna benzin, 141 000 tonna fűtőolaj hagyta el többletként a termelőegységeket. Mint ahogy tizennégy Diesel-motorvonat, 736 autóbusz, s 109 000 tonna nitrogén műtrágya is a múlt évhez mért többlethez számítódik. VÁLOGASSUNK a közvetlen fogyasztásra szánt termékek között. A gyárak, vállalatok 18 000 tévékészüléket, 8600 magnetofont, 27 000 m3 fenyőfűrészárut, 11 670 hűtőszekrényt, 9435 oly nagyon keresett gázkályhát. 35 000 darak kárpitozott fekvőbútort készítettek többletként, mint tavaly, az első félévben. Ahogy a jobb ellátást, a bővebb választékot szolgálja az 1 845 000 ma-rel több gyapjú- szövet, a 2500 tonnával több sajt, s az 1695 tonnával több gyorsfagyasztott főzelékkon- zerv is. így. „apróra” váltva már jóval közelebb áll hozzánk. vásárlókhoz, fogyasztókhoz mindaz, ami az ipar berkeiben történik, s amit a nyolc- százalékos termelésnövekedés sűrít Az 1970. évi nép- gazdasági terv az ipar termelésének hatszázalékos növekedését jelölte meg feladatként. Az első fél esztendő eredményei azzal biztatnak, hogy az ipar nem marad adósa a népgazdaságnak. s jó alapokról rugaszkodhat majd neki 1971-nek, a negyedik ötéves terv első esztendejének. M. O NOGRÁD — 1970, augusztus 19., szerda §
