Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Jé politikai hangulatban Az alapazerrezeti taggyűlések eddigi tapasztalatai Évi 42 ezer tonna öntvény Gyula-rakodón épül, hetvenötben már termel a központi vasöntöde 1 milliárd 30 millióba kerül KÉT ÉV MUNKÁJÁRÓL vegednek most számvetést me­gy ea-t ben i« a parUlapsaer­vezetek. A kenunujUíuáK . a part X. Kongresszusára ké­szülnek. Szamos aUipsterve­zet ben a vezetőségi ülések után a párttagság előtt el­hangzott a vezetőség beszá­molója a végzett munkáról, a párttagok elmondták vélemé­nyüket, s megválasztották a szeptemberi taggyűlés külön­böző munkabizottságait. A vezetőségválasztás eddigi ta­pasztalatai alapján megálla­pítható, hogy & pártszerveze. tek a választás politikai, tar­talmi felkészítését nagy fele­lőséggel és hozzáértéssel vé­gezték. A taggyűlések vala­mennyi alapszervezetben jó politikai hangulatban zajlot­tak le, s ha külsőségükben szolid körülmények között is, de mindenképpen munkaérte­kezlet jelleggel. Az aktívák egész hálózata segíti ezt a munkát, Ott van­nak az alapszervezeteknél. Az alapszervezetek időben is jói végzik a káderelőkészítést, a kiválasztás során betartják a párt káderpolitikájának alap- elveit. Arra törekszenek, hogy a kiválasztandó vezetőségek­be a korábbihoz viszonyítva nagyobb számban kerüljenek be íizikai munkás párttagok, kommunista nők és fiatalok. A taggyűléseket megelőző idő­szakot az alapszervezeti veze­tőkkel, a párttagsággal folyta­tandó egyéni és csoportos be­szélgetésre is felhasználták. Az eddig lezajlott vezető- ségválaeztó taggyűléseken ál­talában a párttagság mintegy nyolcvan százaléka vett részt, a taggyűléseken megjelent párttagságuk csaknem 25—80 százalék# mondta el vélemé­nyét az elhangzott beszámoló­ról, a vezetőség kétéves munkájáról. A hozzászólások­ra a nyíltság, az őszinteség volt a jellemző, amelyekből mindenütt kiesendült a párt politikája iránti bizalom és egyetértés, AZ EDDIGI TAPASZTA­LATOK alapján számos tény megállapítható. Ilyen a többi között az, hogy a beszámolók általában a kollektív munka eredményeként készültek, lé­nyegesen fejlődött színvona­luk. Szinte mindenütt az aiap- szervezetl munka legfontosabb területeit, a helyi sajátossá­gokat. gondokat elemzik, A beszámolókban helyet kap a felsőbb pártszervezet vélemé­nye, megfelelően értékelik a pártvezetőség és párttagság munkáját. Tartalmazzák a be­számolók a párttagsággal folytatott beszélgetések ta­pasztalatait, a megtett intézke­déseket. Értékelik a párthatá­rozatok ismertetésében és vég­rehajtásában élért eredménye­ket, a jelentkező gondokat. Mindenütt értékelték a párt belső életével összefüggő kérdéseket, a pártegységet, a pártépítő munkát, az eszmei­ideológiai nevelőmunkát, a pártoktatást, ahol szükséges volt a kétfrontos harc helyi problémáit, feladatait, a kü­lönböző nézetek megjelenési formáit is. Szóltak a tömeg­szervezetek, mozgalmak párt­irányításáról, különösen a KISZ és a szakszervezetek te­vékenységéről, A termelőegységek alap­szervezeteinél nagy teret ad­tak a gazdasági-politikai és szervezőtevékenységgel össze­szefüggő feladatoknak. Külö­nösen a termelékenység ala­kulásáról, a bányaüzemeknél pedig a visszafejlesztésről esett a legtöbb szó. Elmon­dották a beszámolókban csak­úgy, mint a hozzászólások­ban, hogy a? utóbbi években jelentő* fejlődés tapasztalható a párt- és gazdasági vezetés összhangjában. Ami még megfigyelhető volt: a beszámolók szinte va­lamennyi alapszervezetnél ál­talában konkrétan, személyre szólóan dicsértek, vagy bírál­tak, Az eddigi tapasztalatok alapján mondjuk «1 azt Uk hogy az alapszervezetek több. ségénél határozatot hoztak a jövő feladataira. Ezek a hatá­rozatok megszabják azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyeket a majdani új veze­tőségnek ajánlanak megváló- sításra. A tagság nagy figye­lemmel. érdeklődéssel kísé­ri a kétéves munkáról szóló beszámolókat. A nyíltság, az őszinteség a jellemző minde­nütt. A dicsérő szó mellett a bírálattal sem fukarkodtak a kommunisták. Szinte minde­nütt szóvá tették a munka­szervezési, termelékenységi gondokat, a munkafegyelem problémáit Többen beszélték a vezetők és a dolgozók kap­csolatáról. Hangot adtak an­nak, hogy a kommunisták bátrabban álljanak Só a párt helyi politikájának védelmé­ben, s valamennyi párttag tartsa kötelességének a párt­tagokkal szembeni agitácíós munkát, a meggyőzést. Eze­ken a munkaértekezlet jelle­gű taggyűléseken sok szó esett a pértépítés igen fontos feladatáról, a pártfegyelem­ről, a pártmegbízatások még konkrétabbá tételéről. Nagy felelőséggel beszéltek a párt­tagok szinte valamennyi tag­gyűlésen a fiatalokkal való foglalkozásról, s elismerően nyilatkoztak a KISZ eddigi munkájáról. Persze azt is szó­vá tették, hogy a KISZ tevé­kenysége legyen még hatéko­nyabb a fiatalok nevelésében. Értékelték a szakszervezet a különböző társadalmi és tö- megszervezet tevékenységét, elsősorban úgy. hogy az őtt dolgozó kommunisták hogyan töltik be hivatásukat, megad­nak-e minden segítséget a szervezetek mind jobb mun­kájához. Talán itt kell meg­említeni azt is, hogy a párt­tagok ezeken a vezetőségvá­lasztó taggyűléseken a mind konkrétabb pártmegbízatást igénylik, legyen az a tömeg- szervezetben, vagy a gazda- sógirányító szervező munká­ban. A számos igen kedvező ta­pasztalat mellett akad néhány tanulság is, melyeket a jövő­ben feltétlenül meg kell szív­lelni. Ilyen például, hogy né­hány alapszervezetben nem készítettek határozati javas­latot. A taggyűléseken valő megjelenést több helyen hát­ráltatta az időpont helytelen megválasztása, a szabadságo­lás, a mezőgazdasági munkák végzése, mi több: a tagság értesítésének módia. Figye­lemre méltó az is, hogy né­hány alapszervezetnél a vita eltolódott a gazdasági munka irányába, kevesebbet foglal­koztak a beszámolóban vagy a vitában a Párt belső életé­vel, az alapszervezet, a veze­tők. a párttagok munkájával. Azokban az alapszerveze­tekben, ahol már beszámoltak a kétéves tevékenységről, a jelölő bizottságok megkezdték a munkát a szeptemberi ve­zetőségválasztó taggyűlések előkészítésére. Az eddigi he­lyes vagy helytelen példák ta­nulságul szolgálnak -és feltét­len szükség van arra, hogy a további munka során figye­lembe vegyék őket. Somogyvári László i Az elmúlt hetekben több cikkben is foglalkoztunk a salgótarjáni 1. sz- Postahiva­tal pincéjének beázásával. A főhatóságokat kértük az azon­nali intézkedésekre, hiszen a legkisebb eső is gondot okoz Salgótarján telefonszolgálta­tásában. Cikkeinket eljuttat­tuk a közlekedés" és posta- ügyi miniszterhez, ahonnét a következő választ kaptuk: Hivatkozással a Salgótarján 1. sz. Postahivatal távbeszélő központjának beázása ügyé­ben írt levelére, szíves tudo­mására hozom, hogy az ügyet megvizsgáltattam. A vizsgálat eredményeként az alábbiak­ban tájékoztatom: A postahivatali épület pin­céjét ért vízbetörés szakértői vélemény szerint az 1970. jú­nius 9-1 és július l-l kivé­teles erősségű esőzés követ­kezménye volt. Ezekben a napokban olyan mennyiségű csapadék hullott a városra, hogy annak elvezetésére még a tervezett átépítés utáni csa­tornarendszer sem lesz ele­gendő, Alapvető probléma eh­hez képest az, hogy a posta­épület a főtér legmélyebb pontján, a legkritikusabb he­lyen fekszik, melynél fogva biztonságos megoldást csak a posta- és távbeszélő központ áthelyezése eredményezhet. Sajnos, új épület építésére alkalmas terület a város for­galmi központjában nincs. Ezért a posta és a város ve­zetői között tárgyalás Indult a postaépület szomszédságában levő lényegesen kedvezőbb fekvésű Nógrád megyei nyom­da épületének átvétele tár­gyában. Ha a város} tanács és a posta közötti megegyezés f. év szeptember hó 30. napjáig létrejön, az épület átalakítási Az elmúlt években a hazai öntödei fejlesztés elmaradt mind a demokratikus, mind a nyugati államokban tapasz­talt fejlődéstől. A korszerűi­ig ' öntvénygyártás gátolta a gépipar fejlődését Is. A lema­radás pótlására több tanul­mányterv készült, amelyek alapján bizonyossá vált. hogy a leggazdaságosabb egy központi vasöntöde létrehozá­sa. Az illetékes szakemberek a fejlesztésre háromféle tervet dolgoztak ki: a meglevő öntö­dék fejlesztését, a központi vasöntöde létrehozását, Illetve az első két megoldás együttes megvalósítását. Mivel az utób­bi években végrehajtottunk néhány nagyobb rekonstruk­ciót, azok elemzése bebizonyí­totta, hogy leghelyesebb új öntödét építeni. A rekonstruk­ciós megoldások ugyanis nem olcsóbbak, műszakilag nem Kedvezőbbek, olykor munka- erőellátásuk sincs megoldva. Mindebből adódik, hogy kor­szerű technológiai szinten ál­ló öntödei termelés csak új öntöde létrehozásával érhető el. A különböző tanulmányok alapján már régóta napiren­den szereplő téma a centrollt felépítése. Ebben a kérdésben az utóbbi Időben gyökeres változás történt. Erről beszél­gettünk Meichl Mátyással, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium beruházási főosztályának kohászati osztályvezető-he­lyettesével. — A centrolit ügyében •— úgy tudjuk — a közelmúltban hozott határozatot a Gazdasá­gi Bizottság. — Igen, határozatot hozott, s a központi vasöntöde lét­rehozását elfogadta. Szíveseb­ben mondok központi vas­öntödét, hiszen annyi Idegen szavunk van már, másrészt ez a két szó sokkal jobban kife­jezi a létesítmény rendelteté­sét, mint a centrolit. — A bevezetőben említette­ken kívül miért van szükség a központi vasöntödére? munkájának tervei 1971-ben elkészíthetők és az átalakítás 1972-ben, a 3000 állomás ka­pacitású távbeszélő központ szerelése pedig 1073-ban meg­kezdődhet­Sajnos, a megállapodást egyelőre késlelteti az a körül­mény, hogy az épület átvéte­lének feltételeként megjelölt kártalanítási összeget a tanács magasabb összegben jelölte meg, mint a vonatkozó jog­szabályok szerint ilyen ese­tekre meghatározott ms-en- kénti legmagasabb kártalaní­tási ár. Ezt a posta nyilván­valóan nem vállalja, így a döntés végső soron a városi tanácsnak mint illetékes kö­zületi elhelyező hatóságnak a kezében van. Szives tudomására hozom még, hogy az átmeneti idő- re a posta a beázások elhá­rítása érdekében a maga vo­nalán a lehetséges intézkedé­seket megtette. A beázás után a posta a sérült kábeleket új ólomköpenyes kábelekkel cse­rélte kt, a pinceablakok elé pedig már ezt megelőzően be- tonvédőíalakat épített. Javí­tani lehet még a helyzeten a városrendezési és csatornázá­si munkák elvégzésével, amely — egészen kivétele* erősségű esőzések kivételével — a be­ázás ellen biztonságos védel- met biztosíthat. Hangsúlyoz­nom kelj azonban, hogy vég­leges megoldást csak a postá­ét telefonközpont áthelyezése jelenthet, melynek szorgalma­zását a magam részéről vál­tozatlanul szükségesnek tar­tom, A levelemben foglaltak szí­ves tudomásulvételét kérem, Dr. Csanády György közlekedés­és postaügyi miniszter — Először is azért, mert a hazánkban eddig nem gyár­tott méretpontos vasöntvény- nyel. gömbgrafitos öntvénnyel látja el a gépipart. Másrészt az is ismert, hogy csak kon­centrált és szakosított beruhá­zással lehet az öntvénygyártás termelékenységét biztosítani. Ez a vasöntöde ugyanakkor képes lesz az elkövetkezendő tíz évben jelentkező öntvény­hiányt pótolni. Népgazdasá­gunk fejlődésének eredménye­képpen megnőtt az igény a minőségi vasöntvények iránt. Ennek hiányában elkerülhe­tetlenül növekszik a fajlagos acélöntvény-felhasználás, ily módon a szerkezetekbe beépí­tett öntvények szükségtelenül drágulnak. Szeretnék még szólni a koncentrált és szako­sított beruházásról. Ez a ten­dencia világszerte tapasztal­ható. A nagy öntvénygyártó államokban évről évre csök­ken az öntödék száma, ugyan­akkor növekszik a termelés, A KGMTI bebizonyította, hogy a kis öntödék rekon­strukciójával létrehozható — a központi vasöntödével egyenértékű kapacitás — na­gyobb beruházási költséget igényelne anélkül, hogy a megfelelő technológiai színvo­nalat elérnénk. — Milyen kapacitással dol­gozik majd a központi vas­öntöde? —• Évente 42 000 tonna önt­vényt ad majd a népgazda­ságnak, de mivel termelése fo­kozatosan növekszik, 1975-ben egyelőre 20 000 tonnát termel. Azt is elmondhatom, hogy gömbgrafitos öntvényből öt kilogramm és ezer kilogramm közötti darabok előállítására lesz képes. — Hol készül ez a létesít­mény? — Kisterenye—Gyula-rako­dón, Nógrád megyében. A te­rület fekvése számunkra igen kedvező, hiszen ott iparvá­gány is, közút is van. — Milyen berendezésekkel fog üzemelni? — A korszerű követelmé­nyeket kielégítő technológiai berendezések vizsgálatát mér három éve folytatjuk, szocia­lista és tőkés viszonylatban egyaránt, Az ajánlatok mű­szaki-gazdasági elemzésén kí­vül minden berendezést mű­ködés közben, a helyszínen ta­nulmányoztunk. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy a gépi és szállítóberendezések jelentős hányadát szocialista országokból is megvásárolhat­juk. De emellett szükség lesz mintegy 1 000 000 dollár érté­kű nyugati berendezésre is. Elsősorban vándormintalapos automata formázósorokra gon­dolok, melyhez hasonló a szo­cialista államokban nincs. Ugyancsak nyugati államok­ból szerezzük be az indukciós előgyűjtőket, a homokhűtő elevátorokat és a melegmag- szekrényes maglövőgépeket. Mindezek nélkül ugyanis sem a mennyiségi, sem a minőségi célok nem érhetők el. — Mennyibe kerül a köz­ponti vasöntöde teljes beru­házása? — A beruházás költségei 813 500 000 forintba' kerülnek, a beruházási járulék 88 500 000 forintot tesz ki, a forgóeszköz­szükséglet pedig kereken 107 000 000. összesen tehát 1 039 000 000 forintból valósít­ható meg a központi vasön­töde. — Az már ismeretes, hogy az új létesítmény az Öntödei Vailalat kebelében működik majd. Azonban az is nyilván­való. hogy ekkora terhet a vállalat jelenleg nem bír el. Kik fizetik tehát és milyen arányban a beruházási költsé­geket? — Az öntödei Vállalat ál­lami kölcsön felvételével 800 000 000 forint hozzájárulást vállalat. A Nehézipari Minisz­térium százmillióval segíti az építkezést. Még így i'k marad 339 000 000 forint. A finan­szírozásnak több módja lehet, többek között az Is elképzel­hető, hogy a teljes amortizá­ció az öntödei Vállalatnál marad. — Az előzetes számítások szerint mennyire lesz gazda­ságos ez a hatalmas üzem? —• A javasolt beruházás megvalósításával mennyiségi és minőségi vonatkozásban alapvetően megváltozik az or­szág vason t vényedé tása. Az üzembehelyezés után legalább évi 5000 tonna öntvényexpor­tot biztosítunk, mely 0,8—1,2 millió rubel és 1—1,5 millió dollár árbevételnek felel meg. Az új vasöntöde megvalósítá­sával megváltozik a hazai öntvénygyártás műszaki szín­vonala. A munka termelé­kenysége alaposan megnövek­szik a létesülő, teljesen gépe­sített, részben amortizált gyártás folyamán. A fejleszté­si költség az üzemi eredmény­ből 16 év alatt megtérül, még ha olykor veszteséges eszten­dők is lesznek. A nagyfokú automatizálásra hadd említsek meg egy példát: az öntödei Vállalat mostani évi termelé­sének mintegy felét hozza majd a központi vasöntöde, mindössze 1500 emberrel. Kis­terenye környékén a szénter­melés csökken, s a felszaba­duló munkaerőt Itt tudjuk majd foglalkoztatni. — A beruházási javaslat el­készítése előtt számos minisz­tériummal és egyéb szervvel kellett tárgyalni. Milyen vé­lemények alakultak ki az üzem létrehozását illetően? e — Valóban számos tárcával kellett az elképzeléseket egyeztetni. A központi vasön­töde létrehozásának gondola­tával, illetve annak szüksé­gességével mindenki egyetér­tett. Amiben eltérések mutat­koztak, az a finanszírozás kér­dése, melyben még ma 1* ke­ressük a legmegfelelőbbnek látszó megoldást, — Akaratlanul is felvető­dik a kérdés: az önálló vagy a vertikumban levő öntödék létét nem „veszélyezteti” a központi vasöntöde nagyérté- kü termelése? — Ezt a kérdést már való­ban nagyon sokan feltették, de a választ rá egyértelműen nem. A vasöntöde jelentőségét népgazdasági szempontból ki­emeli az a körülmény, hogy az előgyártmányok tekinteté­ben jelentős előrelépést bizto­sít a korszerű gyártástechno­lógiák és a korszerű, gazdasá­gos konstrukciók létrehozásá­ban. Kétségtelen viszont, hogy mindemellett szükséges lesz egyes vertikumban levő öntödék rekonstrukciójá­ra Is, ezeknek azonban elsőd­leges célja nem a kapacitás növelése, hanem a munkakö­rülmények javítása lesz. A jelenlegi munkaerőgondokban Ugyanis nem kis szerepet ját­szanak az igen kedvezőtlen munkafeltételek. — Iparunknak ez az új lé­tesítménye mikor ad öntvényt az országnak? — Az. építkezés 1971-72- ben indul, s az üzembehelye­zés időpontja 1974. december 31, Tehát 1975-ben már jó­minőségű öntvényt szállít a központi vasöntöde — fejez­te be nyilatkozatát Meichl Mátyás osztályvezető-helyet­tes. A kacsatenyésztő telepeken három-négy horgászáénak se- gítségével terelgetik a kacsákat. Fieek György győri diák e nehézkes munka megkönnyítésén fáradozik; tranzisztoros távirányítású hafómodelljét alakította át kacsapásztorrá. A kis tranzisztoraS hajó segítségével a parttól mintegy go ezer kacsát tud a vízen terelni. Képünkön: „Bevetésre“ in. dúl a távirányítású kaesapásstor (MTI fotó; Matusa Károly felvétele) Bogár Ferenc NÓGRÁD ~ 1970. augusztus lő., vasárnap 3 Cikkünk nyomán A miniszteré a szó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents