Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Társuló szövetkezetek Egy év múlva új üzem, va­lóságos sertésgyár kezdi meg működését Érsekvadkerten. A társult termelőszövetkezetek 35 millió forintot költenek az építkezésre, a berendezésekre, s ha az üzem „munkába áll” 10 000 sertést ad a piacnak évente. Az erdőkürti, a kállói, a vanyarci és az erdőtarcsai közös gazdaságok ugyancsak nagyüzemi sertéshizlalással társulnak. Palotáson pedig egy kétezres mammuttehenészet kialakítását tervezik a szövet­kezetek a következő években. Az ötleteknek, elképzelések­nek nincsenek híján a nóg­rádi termelőszövetkezetek. Többen a drégelypalánkihoz, hontihoz, ipolyveceihez ha­sonló gyümölcstermelő, -feldol­gozó társulás lehetőségeit la­tolgatják. Néhány gazdaság­ban ennél messzebbre, egészen a hűtőház gondolatáig me­részkednek, másik viszont ta­lajvédelmi társulás létrehozá­sán fáradoznak. Nemrégiben az is felvetődött Pásztón. hogy a környék termelőszövetkezetei­nek összefogásával létrehozzák a mezőgazdasági termékek áruházát. Maga a gondolat éppoly korszerű, mint ami­lyennek az áruházat tervezik az érdekelt szövetkezetek. A nyersanyagot azok dolgozzák fel, az árut azok értékesítsék és így közvetlen hasznát is azok lássák akik megtermelik. A mezőgazdasági üzemek távlati tervei kitűnően illesz­kednek az országos, a megyei elképzelésekhez. A közelmúlt­ban napvilágot látott negyedik ötéves terv irányelveiben a mezőgazdaság olyan fontos feladatokat kapott, mint a folyamatos, a zavartalan hús­ellátás feltételeinek megte­remtése, a hozamok, a terme­lékenység növelése, a nö­vénytermesztésben, az állatte­nyésztésben egyaránt. Az irányelvek jól láthatóan mu­tatják az utat is, amelyet járva a szövetkezetek eljuthat­nak a kitűzött célokhoz. A szövetkezeti közös vállalkozá­sok, az üzemek közötti együtt­működés a termelésben, a fel­dolgozásban és a forgalmazás­ban, a meglevő anyagi eszkö­zök előnyösebb felhasználását a termelés gyorsabb, erőtelje­sebb növelését jelenti. Nógrád megyében különösen nagy jelentősége van az aján­lásnak. Ismeretes, hogy a ter­mészet nem kényeztetett el túlságosan bennünket. Dom­borzati, talaj- és éghajlati vi­szonyaink, közgazdasági adott­ságaink egyaránt kedvezőtle­nebbek az országban átlagos­nál. A nógrádi termelőszövet­kezetek jelentős hányadát a mostoha viszonyok között ter­melő gazdaságok között tart­ják számon. A termelőszövet­kezetek üzemnagysága — ki­véve néhány hét—tízezer hol­das gazdaságot — tőkesze­génysége mindenképpen a tár­sulás, az erők koncentrálása mellett szól. A kis nógrádi termelőszövetkezetek összefo­gása egyik jelentős eszközévé válhat a sok árut termelő, jö­vedelmező gazdálkodásnak. Ezért aztán csak dicsérni le­het a társulásra törekvő szö­vetkezetek igyekezetét. Törek­vésük a bizonyíték: a mai gondokon túl, előre is tekin­tenek. Látják, s egyre in­kább érzik is, hogy a szövet­kezetek piaci versenyéből azok kerülnek ki győztesen, akiknek sikerül korszerű körülmények között sok és olcsó árut ter­melni. Az ehhez szükséges anyagi-műszaki bázist, a gaz­daságos, gyárszerű telepek ki­alakítását, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai­nak tartós emelését egyaránt elősegíti a gondosan szerve­zett, jól megalapozott szövet­kezeti társulás. Segíteni kell nekik, hogy minél előbb ki­használhassák az összefogás­ban, az iparszerűen szervezett nagyüzemben rejlő előnyöket. Vincze Istvánné Nógrádi siker Gyöngyösön Gyöngyösön tartották az idén a hagyományos ÉMASZ-napokat, amelyen a salgótarjáni üzem- igazgatóság dolgozói is részt vet­tek. A háromnapos ünnepségso­rozat keretében az Északma­gyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat több kirendeltségének dol­gozói találkoztak Gyöngyösön, hogy kicseréljék tapasztalataikat és elmélyítsék az egymás kö­zötti barátságot. A vendégeket nagysikerű kultúrműsor szóra­koztatta. A három nap alatt az üzemegységek csapatai számos sportágban mérték össze tudásu­kat, amelyben az abszolút első­séget a salgótarjániak szerezték meg. Emelkedő átlag X rétsági járás művelődés­ügyi osztályán remélik hogy a végzős egyetemi, főiskolai hall­gatók, valamint gimnáziumi tanulók a járásban helyezked­nek el. Eimek érdekében az irányító szerveik a gazdasági érdekeknek megfelelő intézke­déseket tettek. A járás általá­nos iskoláiban az Iskolare­form végrehajtásának formai része befejeződött. A tartal­mi munka célkitűzéseinek megvalósítása terén is javul­tak az eredmények. A tanulók ismeretei ma korszerűbbek. Az alapozótevékenység azonban iskolánként eltérő színvonalat mutat. A tanulmányi átlag négy évre visszatekintve emel­kedett, jelenleg 3,56. „Kinyílt" a fal Bármiféle színvonalról le­gyen is szó — kettőn múlik a vásár! Néhány napig — igazán rö­vid ideig —, zárva volt a salgótarjáni Karancs Szálló eszpresszója. A kicsit megké­sett tavaszi kozmetika tegnap­ra elkészült, s reggel kilenc óra előtt néhány perccel meg­érkezett az első vendég is. Tükörfényesre lakkozott „pad­lót”, diszkrét csikozású új ve­lúrszőnyegek, új formaruhába öltözött —, s az alkalomhoz illően, csinos frizurával ékesí­tett — felszolgálónők, teljesen átrendezett, „boxosított” bel­ső tér, örökzöld élő növények­ből kialakított oszlopfők vár­ták a kedves vendéget. Bár a berendezés maradt (ezúttal szó szerint Is!) mégis sikerült elhitetni velünk, hogy talán- talán visszatért a szálló vala­mikori legendás színvonala. Mindenesetre az igyekezet most sem hiányzik a helyi szakemberekből. És „kinyílt" a fal is. Eltűn­tek a kötelek a presszó por­ta felőli fala elől. Egy intimi­tással, kicsit erőszakolt jópo- fasággal lettünk szegényebbek, ne sajnáljuk, Űjra teljes pom­pájában ragyog a minden nap újat mondó fal — Csohány Kálmánnak, az Énekek éne­kére komponált, párját ritkító kerámiasora. A presszó új lélegzetet vett, új arcot öltött, rajtunk is áll, meddig marad ilyen. Kettőn múlik a vásár... (pataki) Tábor Besztercebányán Hétfőn negyvenhárom úttö­rő utazik kéthetes beszterce­bányai táborozásra. A megyei úttörőküldöttségben a megyei szaktárgyi versenyeken kiváló eredményt elért pajtások kap­tak helyet. A besztercebányai tábor lakói között találhatjuk a tolmáosi táncosokat. Mogyo­ró Klára ' vezetésével. Részt vesznek a jövő évi felkészü­lésben a diósjenői népzené­szek is, akiket Csókás József vezet. A képzőművészek irá­nyítását Radics István festő­művész vállalta el, A paj­tások augusztus 15-én érkez­nek vissza. A pedagógusok pártszervezete AZ ISKOLA alapozza meg a felnövekvő nemzedék világ­nézetét, erkölcsi felfogását. A pedagógusok feladata azon­ban túlnő az Iskola falain. Nevelőbevékenységükkeil a szocialista közgondolkodást kell megvalósítani a tanulók, a szülők körébén. Iskolai pártszervezeteink ennek érde­kében sokszínű, gazdag tevé­kenységet végeznek. A belső tartalmi munkásról faggattuk a salgótarjáni pedagógusi párt- szervezet titkárát, Nagy Im­rét. Első kérdésiünk a szer­vezeti szabályzattal volt kap­csolatos. A IX. pártkongresz- szus ugyanis nagyobb jogokat biztosított a hivatali pártszer­vezeteknek. Hogyan élt ezzel a lehetőséggel a pedagógus alapszervezet ? — A hatáskör növelésiét mi két értelemben használtuk fel. A pártszerveknek a hoz­zájuk tartozó intézetek mun­káját egyrészt irányítani keil. Másrészt különböző kezdemé­nyezésekkel a vezetés színvo­nalának emelésére kell töre­kedni. Ezit a munkát alapszer­vezetünk vezetősége úgy kezdte el, hogy a különböző intézmények igazgatóit, illet­ve egy-egy részterület szak­embereit meghívtuk a veze­tőségi ülésre, ahol elmondták a soron következő feladatokat, tennivalókat. Azt is mond­hatnám: ismerkedtünk intéz­ményeinkkel Vezetőségünk öt tagja ugyanis csak részben tudja átfogni a hozzánk tar­tozó 27 intézményt. Helyi in­formációk alapján, ottléttel, vagy pedig beszámoltatási rendszer alapján. Vezetőségi ülésünkre általában két-bá- rom Igazgatót is meghívunk. A Bartók Béla úti iskola ve­zetőjével például megbeszél­tük, hogy az iskolában levő kisebb csoportok, hogyan se­gítik a vezető munkáját. Mű­ködik pántcsoport, szakszerve­zeti bizottság, úttörőcsapat-ve­zetőség, iskolatanács: tisztázni kellett ezeknek a munkáját, hogy ne legyen átfedés. A beszélgetések során tisztáztuk, hogy a párt és az állam ál­tal meghatározott feladatokat az iskola munkatervében kell megoldani. A pártcso­port is kiválasztja azt a 2—3 feladatot, amelyért egész év­ben ő a felelős. Vagy megem­líthetjük a zagyvapálíalvi is­kola beszámolóját a honvé­delmi nevelés bevezetéséről. Elemezték: mit tett az iskola vezetősége, mit tett a párt- csoport, hogyan beszélték meg az elképzeléseket a tantes­tület tagjaival, az osztályfő­nökökkel, — A szétszórtság elleniére a vezetőség, hogyan koordinálta a párttagok mun­káját? — VAROSUNK területén az alapszervezet munkája 7 párt- csoportra épül. Alapszerveze­tünk tagjai 16 intézményben dolgoznak. Ezek összefogását közvetlenül csak taggyűlésen lehet megoldani. Taggyűlése­inket éppen a szétszórtság miatt, kéthavonta tartjuk. A pártcsoportok munkájáról el­mondhatjuk, hogy minden­képpen fejlőditek. Igyekeztek minden elivtársnak egy-egy ’ területen munkát adni. Így párttagjaink megismerked­tek az intézmények gondjai­val, segítséget tudtak adni a pártcsoportnak, valamint az iskola vezetőinek. — Az elmúlt két ^vben mi­lyen volt a pedagógus párt­szervezet tagépítő munkája? — Az elmúlt két évben alapszervezetünk életében a pártépítés volt a legfontosabb feladat. Azt megelőzően ép­pen ezt a tevékenységünket kritizálták a leggyakrabban. Az utóbbi másfél évben nyolc új párttagot vettünk fel. Min­den taggyűlésünkön' szerepel pártépítés. Félévenként 3—4 kartárs kéri a felvételét. Az elmúlt 2 évről azt mondhat­juk, hogy a párttag nevelők arányszáma 2,3 százalékkal emelkedett városiunkban. Alapszervezetünkben a férfi­ak és a nők aránya közel 50— 50 százalékosnak mondható. A fiatalokkal kapcsolatban egyik feladatunk: a két éve újjászerveződött és azóta rendszeresen tevékenykedő városi pedagógus KlSZ-szer- vezettel olyan kapcsolatot ala­kítsunk ki, hogy az ott dolgo­zó fiatalokat fel tudjuk ven­ni tagjaink sorába. Erre volt már néhány példa. Az óvó­nőikkel is foglalkoznunk keli, mivel a 16 óvodából csak hat óvónő párttag — A vezetőség miről szá­mol be a két év munkájáról szódé jelentésiben? A X. kong­resszusra való készülődésben miben és hogyan határozza meg a pártszervezet előtt ál­ló feladatokat? — Alapszervezetünk 7 párt- csoport munkájára támaszko­dik. Lényegében az iskolák­nak nyújtanak segítséget. Nézzük a példákat: A Mali- novszkij úton félévtől min­den párttag 2-2 gyenge, hát­rányos helyzetű tanuló korre­petálását vállalta. A , Csizma­dia úton a tantestületi érte­kezleten az elvi állásfoglalást mindig feladatnak tartották és ennek szellemében állították össze hozzászólásaikat. A Ga­garin iskolában a már jól működő klubmozgálmát azzal bővítették, hogy ebben a for­mában foglalkoztak a cigány- tanulók egy részével. Baglyas- alján a diákotthonban két év­ivel ezelőtt 27 százalékos volt a bukási arány. Az idén ez nyolc és fél százalékra csök­kent. A Rákóczi úti iskolában a túlkoros osztályok segítése volt a fő feladat. A Bartók Béla úton a pártbizottság munkatársával tartottak hasz­nos megbeszélést. A Mártírok úti iskolában nagyon jó kez­deményezés volt a kommu­nista szülők meghívása. Kibő­vített pártcsoportértekezfleten megtárgyalták a nyolcadiko­sok továbbtanulását. Ezekből is látható, hogy milyen sok­rétű munkát végeznek a párt- csoportok. Ennek alapján el­mondhatjuk, hogy a pártszer­vezet munkájában fejlődés tapasztalható. — A X. kongresszusra va­ló készülődés jegyében, a kö­vetkező évi feladataink közül egyet-kettőt emelnék ki. Pártépítő munkánkat úgy kell tovább folytatnunk, hogy fő­leg fiatal, jól dolgozó nevelő­ket, s azonkívül óvónőket tudjunk tagjaink sorába fel­venni. A másik terület az in­tézmények. iskolák Igazgatói­nak segítése. Több kezdemé­nyezéssel kell pártcsoportja- iinknak fellépni. Tovább kel! folytatni az ideológiai tovább­képzési munkát: minél több nevelő végezze el az esti egye­temet, illetve a szakosítót. A nevelők munkakörülményei­nek javítása érdekében is bát­rabban kell kezdeményez­nünk. A pedagógus pártszer­vezet alapvető feladata tehát a pedagógusokat a pártmunka eszközeivel az oktató-nevelő munka színvonalának emelé­sére mozgósítani. A SZÍNVONAt emelése azonban csak akkor valósul­hat meg, ha a tevékenység ki­terjed nevelőkre, tanulókra ifjúsági szervezetre, szülőkre, az iskolai élet egészére. Molnár Zsolt A selejtérl fizetni kell Az ÜM szerszám- és készü­lékgyárában, amikor a megren­delők véleménye kerül szóba, olyan választ kapunk, hogy a gyár kollektívája a jó minősé­gű munkájával szerzett meg­becsülést a megrendelők előtt. Ebben része van a gyár ve­zetésének Is. Igen szigorú mér­cével bírálják el a brigádok tevékenységét. Ha valamelyi­kük i megsérti a technológiai fegyelmet, elnagyolja a mun­kát, s nem lehet kijavítani, annak a dolgozónak selejtbért kell fizetni. Az első félévben Ilyen cí­men 1835 forintot fizettek vissza, illetve vontak le a mu­lasztó dolgozóktól. Ezt az összeget megkapták azok juta­lomképpen, akik kifogástala­nul dolgoztak. Egyébként a selejtkár, amit a munkások okoztak, meghaladja a 31000 forintot. Ebből a vállalatot több mint 80 000 forint vesz­teség érte. Nem tetszik Felvágták az áj Járdát Az Arany János utcai lakóház mögött, az elmúlt évben kezdték el az út- és a járdaépítést. A lakók örömmel szemlélték, hogy milyen szép lassan épül az út és a járda. Az elmúlt héten éppen befejezték a járdaépítést, aszfaltozást, míg ki sem hűlt a szurok, máris megjelent egy másik vállalat és a szép járda egyes részeit jó hosszan felbontották, újabb gödröt ásva ezúttal különféle kábeleknek. Ennek a csodálatosan összehangolt mun­kának se vége, se hossza városunkban. Úgy látszik, rendkívül sok pénze van vagy a városnak, vagy a válla­latoknak, hogy ily módon oldják meg szinte állandóan o különböző építkezéseket. Több mint egy év óta díszeleg az Arany János utca 4. számú ház lépcsőháza alatt ez a nem éppen bútornak nevezhető lim-lom. Rozsdás vaságy, használt, rossz széke és egyebek. Kíváncsian várjuk az illetékesek intézkedésé' hogy mikor kerül már ez el onnan, mert a látvány nen éppen dekoratív, a ház bejáratánál. - koppány -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents