Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Érdekes kezdeményezés az SKÜ*ben Ha megvalósul — elapadnak a veszteségforrások A fejlett ipar egyik fokmérője: milyen mértékben érvényesül a gazdaságosság elve a vállalatoknál. A kifizetődő termelés világviszonylatban is a vállalati „önérdek” elsődleges szempontja — érthető, ha az úgynevezett veszteségforrások feltárása — éppen a stabilitás, versenyképeség szempontjából — mindenütt a legfontosabb feladatok közé került. Most, amikor az árvíz okozta súlyos károk népgazdaságszintű kiegyenlítése, a tervezett nemzeti jövedelem egy százalékos „megemelése” a vállalatok, termelőüzemek, gazdasági egységek fokozott jó munkáját igényli — különösen figyelemreméltó minden olyan kezdeményezés, amely a gazdaságosabb termelés megvalósítására irányul. A „keresztmetszet- modell’J A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottságán Grosch Tamás esúcstitkárral és Plachy Péter KlSZ-vezető- ségi tagged beszélgetünk a kohászfiatalok — ezen belül is a gazdálkodás Rózsa Ferenc KISZ-szervezetének érdekes és figyelemre méltó kezdeményezéséről. — Régóta — pontosabban, márciustól — tervezzük ezt a versenyfelhívást közreadni — mondja Plachy Péter, aki mint a gazdálkodás egyik fiatal szakembere, hivatalból is közelálló feladatnak tekinti a vállalati önköltség csökkentését, a kifizetődőbb, s ezért korszerűbb termelés kialakítását. — A felhívás, amelyet a napokban ismertetünk a vállalat gazdasági vezetésével, a veszteségforrások társadalmi feltárására mozgósítaná a fiatalokat, de az elképzeléshez természetesen kapcsolódhatnának az idősebbekből álló szocialista brigádok is. Az asztalon egy „kereszt- metszetmodell”, minden vállalatra érvényes, részletes programterv, amelyből köny- nyen kiválasztható a vizsgálat alá kerülő szempont. A vállalati keresztmetszetet úgy készítették el, hogy a feltüntetett veszteségforrások jellemzők legyenek a nagyüzemeken belüli termelési egységekre. A terv — akár a gazdálkodásról, vagy például az energetikáról legyen is szó —, 14 pontba sűríti azokat a forrásokat, amelyeken át a milliók „ed- csordogálnak”. — Az ötletet Kilvádi Tibortól, a számviteli és pénzügyi osztály vezetőjétől kaptuk — mondja Plachy Péter. — ö hívta fel a figyelmünket egy nagyon érdekes munkára, amelyet három éve jelentetett meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, s amely két kötetben foglalkozik a vállalati veszteségforrások feltárásának szükségességével és lehetőségeivel. Elfekvő anyagok a listán Grosch Tamás és Plachy Péter elmondja, hogy a munka tulajdonképpen máris elkezdődött, sőt bizonyos rész- eredményeket el is értek a gazdálkodáson dolgozó fiataBalassagyarmaton mintegy félezer a motorral rendelkező fiatalemberek száma. Csak a Fémipari Vállalatnál például ötvenen vannak. Panaszuk, hogy nincs olyan szerv, mely összefogná őket. gondoskodna túráztatásukról versenyeztetésükről. Mert a motorral rendelkezők között nem egy versenyen is szeretné kamatoztatni tudását. Egyikük — egyéni nevezőként! — eddig már — Mi az inkurrens, elfekvő anyagok feltárását vállaltuk — így Plachy Péter — természetesen vállalati szinten. A nagyvállalat raktáraiban ösz- szeírták azokat az anyagoikat, amelyek hat hónapnál hoszPlachy Péter, aki „hivatalból” is szivén viseli a vállalati önköltség csökkentését Valamennyi KISZ-szervezet kivá. laszthatja a legfontosabb feladatot — mondja Grosch Tamás KlSZ-titkár (Koppány György felvételei) szabb ideje kihasználatlanul hevernek — ezek a mozdulatlan tételek, egyébként milliós értékekről van szó — először csak mint „inkurrenciára gyanús” anyagok kerültek fel a listára. Az anyaggazdálkodásom pontos felmérés történt arra vonatkozóan, hogy a feltárt álló anyagok közül menynyi a valódi felesleg, — Hogyan hasznosítják az így szerzett tapasztalatokat? — A fiatalok minden egyes anyagnak, illetve tételnek ki- jegyzlk a pontos árát — azt az összeget, amelyet a beszerzéskor fizetett a vállalat — és a sokszorosított, teljes értékű jegyzéket megküldjük valamennyi — inkurrens anyagok nyolcszor indult a Magyar Bajnokság szériafutamában: harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyezést hozott haza, Balassagyarmatra a Népligetből. Egy másik magánversenyző — első bajnokságán — rögtön a hetedik helyezést szerezte meg. Bizonyára többen is elérnének hasonló eredményeket, ha — mint az elején szóba került — volna szerv, amelyik „kézbe venné” őket. elhelyezésében szóba jöhető — vállalatnak. — Hasonló felmérés nem volt eddig a kohászati üzemekben? — Természetesen többször is volt ilyen feltárás, de a KISZ ebben az esetben nem csupán egy újabb kampánynyal akar hozzájárulni a vállalati önköltség csökkentéséhez, hanem védnökséget is vállal a folyamatos feltárás, értékelés, értékesítés felett. Az ilyen kiterjedt és állandó jellegű munkára vállalati önerőből ninqs meg a lehetőség — legalábbis jelenleg. Á vállalati érdek Követeli A fiatalok elképzelése egybeesik azzal a törekvéssel, amelyről Ürmössy László műszaki igazgató nemrégiben — egy, a gazdasági vezetők és társadalmi szervezetek képviselőinek rendezett tanácskozáson — a vállalati érdek szempontjából említést tett. A gazdálkodás KISZ-szervezetének elképzeléséhez a maga területén valamennyi üzemrész fiataljai kapcsolódhatnak. — Az energetika kiszesei például választhatnak az energiahordozók veszteséges tárolásnak, szállításának, feltárásának feladataiból. — Ez csupán két szempont — mondják a fiatalok —, ezenkívül még pontosan egy tucat lehetőség kínálkozik a ke- resztmetszetmodellben rögzítettek közül. Nálunk a gazdálkodásban valamennyi KISZ-tag, összesen negyvenhat fiatal csatlakozott az elfekvő anyagok feltárására, rendszeres figyelemmel kísérésére, arra, hogy minél nagyobb mértékben csökkenjen, s ha lehet mielőbb elapadjon az inkurrens anyagokból származó veszteségforrás. A tervet minden bizonnyal kedvezően fogadja a nagyüzem gazdasági vezetése, hiszen a kohászfiatalok kezdeményezése azt mutatja: a gazda szemével nézik a vállalati érdeket is! Pataki László Egy héttel korábban arra kerestük a választ, hogy felelősséget éreznek-e a bérházakban élő családok környezetükért és otthonukért? Hogyan becsülik meg a társadalmi tulajdont és milyen gondjaik, problémáik vannak? „Most a lakóké a szó” hirdette áz írás címe. A click azzal zárult, hogy legközelebb a házfelügyelőiket keressük fel, Ők hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. A Pécskő utca 4. szám alatt a földszinti lakásban Nagy Sándorné házfelügyelő fogadott. — A gyerekekkel van a legtöbb baj — mondta. — Rongálják a lépcsőházat, játszanak a lifttel, telefirkálják, bepiszkítják a falakat. Elmondanék egy történetet, hogy mennyire felelőtlenek tudnak lenni... Nagyobb fiúk, köztük középiskolások, akik már nem egészen gyerekek és több felelősségérzetük lehetne, elkérték a tetőterasz kulcsát. Aztán kizonyára lusták voltak lejönni és a szellőző nyílások körüli kátránypapírt pisz- kították le. A lakók csak azt vették észre, hogy a szellőző nvíláson folyik valami lefelé... Azt is elmondta Nagy Sán- dorné; ráadásul a szülők nem nagyon hiszik el. hogy milyen sok baj van a gyerekekkel, pedig jó lenne, ha közös erővel rvvóhálnák nagyobb rendre szoktatni őket. — Mi a véleménye a ház- ’••ozelöség munkájáról? — Az a gyakorlat, hogy a lakó bejelenti a panaszát, amiről hibabejelentőt velők. Ki fogja össze őket? Összefog négy szövetkezet Sxarvasmarha-hixlaló és üsxőnevelő társulás Előbb sertéstenyésztő és -hizlaló társulás létrehozásán fáradoztak a pásertói járás erdőikürti körzetében fekvő fezek, de úgy találták, hogy ez náluk nem lenne célravezető. Egészségügyi és gazdaságossági problémák miatt hozzá sem kezdtek a végrehajtáshoz. Viszont a számítgatások úgy mutatták, hogy sokkal hasznosabb lehetne egy szarvasmarha-hizlaló és üszőnevelő társulás létrehozása. Különösen a hizlalás mutatkozott már az első számítások alapján is kifizetődőnek. Korszerű nevelés és technológia mellett ugyanis, a számítások szerint öt forintnál nagyobb nyereséget érhetnek el kilónként. Az alaposabb számítások is ilyen lehetőséget tártak fel, s úgy mondják most Erdőkürtön, Erdő tárcsán, Va- nyarcon és Kallón, hogy még négyforintos nyereség mellett is nagyon érdemes belevágni a társulás létrehozásába. A négy termelőszövetkezet — az erdőttarcsaá Szahadság, az erdőkürti November 7., a vanyarci Virágzó és a káKLói Űj Tavasz Tsz — még a tavasszal, március végén összevont küldöttgyűlést tartott, amelyen döntést hoztak a társulás ügyében. Dr. Bencze Barna, a járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertette a résztvevőkkel a lehetőségeket és a gazdasági számítások eredményét, amelyek szerint egy hatszázas hizlalda és száz férőhelyes üszőnevelő létrehozása rendkívül előnyösnek mutatkozik. Dönt a küldöttgyűlés A résztvevők részletesen megvitatták a lehetőségeket, s amikor szavazásra került sor, huszonkilencen a társulás mellett döntöttek, kilencen pedig tartózkodtak a szavazástól. Egyidejűleg határozatot hoztak, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Cserhát-Karaincs- hegyvfidéki Tsz-ek Területi Szövetsége és a MEZÖBER képviselőivel összeülnek és ismét megtárgyalják a költségek alakulását. A négy termelőszövetkezet pedig egyénei pásxtói járásban Lő összeggel és egyenlő arányban veszi ki részét az építkezések terheiből és egyenlő arányban részesednék a jövedelemből is. Ugyancsak határozatot hoztak arra is, hogy a négy tsz és a területi szövetség küldöttei elutaznak tapasztalatcserére olyan helyekre, ahol már hasonló szairvasmarha- hdzlaló társulás eredményesen működik, hogy a tapasztalatokat már a tervezésnél és az építkezésnél hasznosítani tudják. Arról is döntöttek, hogy a korszerű hizlaldát az erdőkürti tsz területén, a Sajvölgy- ben építik feli. Azóta a négy tsz abban egyezett meg, hogy a jobban megközelíthető, főútvonal mellett fekvő Mongós- pusztán lesz a közipont. Utazás a tudásért Egy napon kocsiba ült a területi szövetség képviselője, a vanyarci elnökhelyettes, az erdőtarcsai és a káliói főag- ronómius, valamint Dudok János, az erdőkürti November 7. Tsz elnöke, hogy körülnézzen a Dunántúlon. Dudok János mondta el útjuk tanulságait. A tervben a hallaton szabad i és a pdgárdi tsz hizlaldájának megtekintése szerepelt, de műsoron kívül eljutottak Fonó községbe is, ahol az ottani állami gazdasági üzemegységben nézték meg a szarvasmarha-hizlalást. Ebben a szarvasmarha-istállóban a ta- kaimányélőkésizítőlből szecskázva, pácként jut el az élelem az állatok elé. A közép- jászlas megoldású istállóban a szórókocsiról léces elevátorra hullik a táp, innen pedig a jásaolba. Ha a jászol megtelt, a berendezés automatikusan kikapcsol. Amíg az élelem kiszórása tart, a villainypásztar elvén működő rács gátolja, hogy a jószágok megzavarják az élelem kihelyezését. A trágyát láncos lehúzó távolítja el. Balatonszabaddbam, egyelőre érdekes kísérletet folytatnak egy 250 férőhelyes istállóban, amely két oldalt nyolcnyolc rekeszre van osztva, egybe-egybe 14—16 hizómar- ha fér el. Az épület nagy t színhez hasonlít, csak a két • vége' van befalazva, két oldala nyitott, vasrácskerítéssel. Ebben a színhez hasonló istállóban közép jászlaa, közép- járdás etetést valósítottak meg. Gumikerekű kocsik viszik az önetetekhöz a takarmányt: az etetővályú önműködően utánatöltődik a táp. Szinte gzabadtartásos ez a rendszer: fél évig nem viszik ki a trágyát, egyszerűen csak ráalmoznak. A súlygyarapodás rendkívül jó: 1500— 1600 gramm naponta. Ügy mondja a gondozó, hogy mivel szálast, tömegtakarmányt nem kap a jószág, mindig éhesnek érzi magát és gyakran eszik a hizlaló tápból. Egyébként a 250 hízót egy ember látja eL Polgáréiban egy kétszázas istállót tekintettek meg. Ez is színszerű, sőt ennek mind a négy oldala nyitott. Teljesen szabadon, megkötétlenül nevelkednek, híznak a jószágok. Egy elkerített részben ötven marha növekedik. Végtelen csiga viszi az abrakot, s a leágazó nyílásokon át jut az élelem a vályúkba. Itt is csak tápot etetnek a marhákkal. riyen tapasztalatok után érdemes megkérdezni, hogy melyik módszert találták megvalósíthatónak. Kiderült, hogy amint már lenni szokott, a három istállóból egy negyediket fognak kreálni, amelyben az előnyök még jobban koncentrálódnak. Az első lépcső: 1971-ben A négy tsz tárgyalása je-' lenleg odáig jutott, hogy két 250 férőhelyes hizlaló istállót építenek, amelyek közül az elsőnek már 1971 végéig készen kell lennie. Közben elkészült a négy tsz társulásának szerződése, alapszabálya és munkarendije is. Tehát, ha rendkívüli akadály nem lép közbe, jövőre miár meg is kezdi működését az erdőkür- ti központú társulás. A négy község fez-tagsága nagyon bízik az összefogás erejében,- a vállalkozás közhasznú sikeréiben. Lakos György Most a házfelügyelőké a szó Becsüljük meg otthonunkat szünk fel. Erről értesítjük az ingatlankezelőt, ahonnan általában két-három napon belül kijönnek. Legutóbb egyik szombati napon beázott valamelyik lakás. Hétfőn bejelentettük és szerdán már jöttek is a szerelők. Csak egyszer fordult elő, hogy három hetet kellett várni az üvegezésre, mert a házkezelőségnek nem volt üvegese. Előfordul azonban, hogy a hibabejelentőn jelzett munkánál többet kívánnak a lakók, ami gyakran kölcsönös elégedetlenség forrása. A lakónak utólag jut valami az eszébe, a szerelőnek erről viszont nincsen kiállított munkalapja. Egy magánjellegű gondot is megemlített Nagy Sándorné, ami nem éppen salgótarjáni specialitás. Ha szabadságra megy a házfelügyelő, gondoskodnia kell a helyetteséről, de a pénz olyan kevés, hogy azért senki sem vállalja el. Ideje lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne a nyári szabadságolás kevesebb fejtörést okozó probléma. Az utca másik oldalán alacsonyabb bérházak sorakoznak. A tiszta, gondos kézről árulkodó három lépcsőház ..gazdája” Stabi Károlyné. — Sok bosszúságot okoz, hogy néhány neveletlen utcai járókelő nyilvános mellékhelyiségnek nézi a lépcső- házakat — panaszkodott. — Nekünk nagyon jó lakóink vannak, csak azok ne lennének, akik iibt végzik el a dolgukat ... Nem is tudom, mit lehetne tenni ellenük. Láthatta a bérházakat, a környéken nincsen olyan házfelügyelő, aki elhanyagolná a munkáját. A házkezelőségre sem mondhatok rosszat. Igaz, nem sajnálom a fáradságot, van, amikor a lakók érdekében kétszer is felveszem a telefont. Egy-egy javításra egy hétnél többet nemigen keli várni. Belvári Gézáék például egyik nap bejelentették, hogy az egyik szekrényük mögül kellemetlen szag árad. Másnap már kijöttek a házkezelő- ségfcől, kiderítették, hol a hiba, és elvégezték a javítást. Stabi Károlyné elégedett az ingatlankezelővel, és azok is vele. Szabó Sándorné házfelügyelő hat éve látja el tisztét közmegelégedésre a Pécskő üzletház mögötti bérház főtér felőli szélső lépcsőházában. Sajnálom, hogy éppen délutáni pihenőjét zavartam meg. Amikor megtudta jövetelem célját, készségesen tessékel be a tiszta konyhácskába — A mi lakóink — mondta egy kis büszkeséggel a hangjában —, olyanok, akik akarnak és tudnak vigyázni bérházukra és otthonukra. A hat év alatt megismertük, megtanultuk tisztelni és becsülni egymást. A házkezelő- ségről is csak jót mondhatok. A kapcsolat megfelelő, a hibabejelentésre általában két- három napon belül kijönnek. Ritkán fordul elő, hogy ennél többet kelljen várni, ,,sor- banállás” nem igen esik meg... Sok múlik a házfelügyelőn, hogy mennyire viseli szívén a lakók ügyes-bajos dolgait, igényes-e önmagával és a lakóikkal szemben. Szabó Sándorné annál Inkább is előnyös helyzetben van, hogy telefon van a lakásban, így bármikor gyorsan intézkedni tud. Ha elromlik a lift, sokszor még aznap kimennek megjavítani a szerelők. — Állandó ügyelet van a hózkezelőségen. Sürgős esetben — például egy csőrepedésnél, —, nyomban a helyszínre sietnek a szakemberek — mondta Szabó Sándorné. — Az is jó dolog, ha valami oknál fogva késnek a javítók, mert anyag, vagy munkaerő hiányzik, erről mindig tájékoztatnak bennünket. A türelmet. megértést kérő szó pedig mindig megnyugtatóan hat és meghallgatásra talál. Mi hatodik éve élünk jó viszonyban a házkezel őséggé! és a lakókkal, Remélem, hogy a jövőben sem lesz másként. . Kiss Sándor MÖGRAD - 1970. július 14., kedd 3
