Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

Megőrzi n népviseletet Korgyík Andrásné, a közsé­gi tanácson hivatalsegéd. Ezekben a napokban annál is több, mert a tanácsházán az összevonás következtében egyedül maradt. Munkáját jól ellátja, kitűnően tájékozott mindenről. Széles körű helyi ismerettel rendelkezik. A hivatalsegéd asszony — noha ő tiltakozik ellene — népművész is. Színpompás ru­Kindricz Pál jól számolt Kindricz Pál állatgondozó, alakulás óta a szövetkezetben dolgozik. A gyár, az üzem so­ha nem vonzotta. Ügy szá­molt, ha dolgozik, itthon sem jár rosszul. Még a szövetkezet­ben is úgy adódott, hogy min­dig az állatokkal dolgozott. Most 16 tehén és 5 borjú van gondjaira bízva az ellető is­tállóban. Hasznos segítőtársa a A mezőőr Korábban málnát, fekete­ribizlit telepíteni a ^szövetke­zetben, s most egy esztende­je már, hogy őrzi a gazdaság 1100 holdas hatarát. Piár Já­nos mezőőr ösagárdon. Na­ponta többször is körüljárja a közös birtokot, s vigyáz, hogy a felelőtlen emberek, a kó­száló jószágok ne tegyenek kárt benne. — A múlt évet sikerült úgy zárni, hogy nem kellett egyet­len szabálysértési eljárást sem indítanunk — nyugtázza elégedetten. — Jó volna, ha így történne most is... Ezért aztán szorgalmasam járja a határt. Ha valami rendellenességet tapasztal, azonnal jelez a tanácsnak, be­szél a jószágok tulajdonosá­val. Azt tartja, jobb megelőz­ni a bajt, az ezzel járó per­patvart. A figyelmeztető sr/ö- nak eddig még mindig volt eredménye. Legjobbak a járásban A korábbi oklevelek, a mos­tani vándorzászló mind-mind ott vannak a tanácson. Azt bi­zonyítják, hogy Ösagárd a rét­sági járás legjobb véradó köz­sége. A Vöröskerészt vezetői­nek, aktíváinak buzgalmát di­cséri, hogy a kis községben né­pes tábora van a rendszeres véradóknak. Ügy számolják, nyolcvan—kilencvenen van­nak, akikre biztosan számíthat­nak. Az ötszáz lelket számlá­ló Ösagárdon igazán figyelem­re méltó megnyilvánulása ez a sögítségnek. munkában felesége. Kindricz Pál hajnali háromkor kel és este hétig alig van ideje meg­pihenni. A szabadnap is el- . érhetetlen álomnak tűnik egye­lőre. Mégsem panaszkodik, mert tudja, hogy pénzt csak úgy lehet keresni, ha dolgo­zik az ember. Kindriczék fize­tése nem rossz. Volt úgy is, hogy 3800—4000 forintot kap­tak. Autóbuszok ösagárd egészen kiszorult a megye szélére. Távol van Sal­gótarjántól és a járási szék­helyről is jó ideig utazni kell, még eléri az ember. A köz­ség lakói mégsem érzik, hogy elzárták őket a világtól. A sűrűn induló autóbuszok egé­szen közel hozzák a 23 kilo­méternyire levő Vácot és Rét- ságot is. Az AKÖV két autó­busszal növelte az idén a já­rótok számát. így kétórón- ként utazhatnak az emberek Vácra, s jó a közlekedés a járási székhely felé is. Emberek a Naszály alatt Ahogy a neve ts mutatja, ősrégi település a megye szélén, éppen csak megfogódzik Nógrádban. Mostani nevét 1906-ban kapta, az­előtt csak Agarának ismerték a Naszály-hegy alatti kis települést. A krónika az 1400-as években említi először, amikor is Zsigmond király hitvese „nyerte adományul’’. Később földesurak perlekedtek birtoklásáért, míg végül a hírhedt Werbőczy tulajdonába került Hódította a török és egészen a felszabadulá­sig váltogatták egymást birtokosai. A legfrissebb népszámlálási adatok 508 lel­kesnek mondják ősagárdot, A kis létszámú, kis területű nógrádi községekközött is az ap­róbbak között van. Szlovák anyanyelvű, szor­galmas földművelők lakják, akik az 1960-ban alakult termelőszövetkezetben dolgoznak. Igaz, ez utóbbi megállapítás csak részigaz­ság. A községhez közel van Vác, amelynek vonzása igen erős. Százan—száztízen utaznak naponta a DCM-be, s a könnyűipari üzemek­be dolgozni. Jó és rossz oldala egyaránt van ennek. Az ipari munkások — mivel kétlaki­akról van sző — életszínvonala észrevehetően emelkedik, s ez valóban örvendetes. Az üze­mek azonban elszívták, egészen elenyészőre zsugorították a férfimunkaerőt a termelő­szövetkezetben. S bizony a munkaerőgon­dokkal küzdő gazdaság csak lassan tud ha­ladni. Túlságosan nagy lehetőségei eddig nem­igen voltak a falunak, Ösagárdnak sem. Ami mégis kínálkozott, azt gyorsan megragadták. Villamosítottak. pártházat, klubkönyvtárat építettek, van orvosi rendelőjük, iskolájuk is Az igények azonban egyre kevésbé férnek meg már a szűkre szabott lehetőségek között. Ezeket a korlátokat rombolták le az ősagár­diak, amikor csatlakoztak Nőtincs, Szende­hely és Felsőpetény közösségéhez. Igaz, az első napok nem egészen zavartalanok. Ez azon­ban nem ingatja meg az emberek hitét ab­ban, hogy a nagyobb közösség erőteljesebb lépésekkel viszi magával az ötszáz lelkes kis települést, Ősagárdot is. Nagyüzemi állattenyésztés Gazdag háztáji Az ősagárdi és a keszegl ter­melőszövetkezet 1964-ben egye. sült. A közös gazdaság Ös­agárdon alakítja ki a nagy­üzemi szarvasmarha-tenyész­tő telepet. A majorban sorra épültek a korszerű, gépesített állatszállások. Üzembe helyez­ték a száz férőhelyes tehénis­tállót, a 60 férőhelyes borjú- nevelőt, a növendékek szállá­sát. A tehenészet számszerű fejlesztése mellett nagy gondot fordítanak a minőség javításá­ra, a hozamok növelésére is. Tölgyes Béla főállattenyésztő mondotta, hogy az idei célok között szerepel a tejhozam nö­velése. Az egy tehénre jutó tejtermelés háromszáz literrel emelkedik az idén. Kivétel az Alkotmány utca hába öltöztetett babákat ké­szít, a régi népviseletet örökí­ti meg. Valamikor ilyen ru­hát viseltek a nők a község­ben, de ma már nem hordják, csak a korosabb asszonyok. A fiatalok az új divat szerint öltözködnek. Azt mondja, azért öltözteti a babákat ilyen ruhába, hogy sosem feledjék el, milyen szép volt a régi vi­selet. A gyalogjárók építését öt évvel ezelőtt kezdte el a ta­nács. Van utca, melynek mind­két oldalán sár nélkül járhat- nak-kelhetnek az emberek. Van, amelyiknek egyik oldalá­ra jutott gyalogjáró. Kivételt csupán az Alkotmány utca je­lent, ahol csak. ezután kezdő­dik a járdaépítés. Egyébként az elmúlt évek­ben mintegy két és fél kilo­méter hosszú gyalogjárót épí­tettek ösagárdon. A 300 000 fo­rintból, amelyet erre a célra fordítottak, 100 000 volt a tár­sadalmi munka értéke. Rendszeresebb szervezeti életet Köztudott, hogy Ösagárdon lúváló a háztáji szarvasmar­ha-állomány. Gyányd Ferenc nyugalmazott agronóm/ust bíz­ta meg a tsz vezetőtsége, hogy gondoskodjon a háztáji jószá­gok ellátásáról. Nem kis fel­adat ez, hiszen 100—120 te­hénről van szó. A háztáji ag- ronómusra nincs panasz. Gondoskodik, hogy a legelő rendben legyen, foglalkozik a pásztorral, törődik, hogy a te- hónüartók takarmányt, abra­kot megkapják. S az ered­mény? A háztáji tehénállo­mány után havonta 12 000 li­ter tejet adnak le a tejgyűj­tőbe. A háztáji sertésállomány is szép. Jelenleg 45 anyadisz- nót számolnak. Az agromómus rendszeresen meglátogatja a háztáji állattartókat, ahol szükség van rá segít, vagy or­vost hív. A tsz-től tisztelet- dijat kap fáradozásáért. Megválaszolatlan kérdés Július elsején Nőtincshez, csatlakozott az őisagárdi ta­nács. A „házasságot” nem el­lenezték az ősagárdrak. Tud­ták, hogy a kis községnek csak javára válik a nagyobb közösség. A maradék aggo­dalom is elszállt az embe­rekből, amikor ígéretet kap­tak: ügyes-bajos dolgaikat ezek Után is helyben intézhe­tik. Felsőpeténynek és Ös­agárdnak — tulajdonképpen négy köziség közösségéről van szó — közös kirendeltség veze­tő je lesz. Meghatározták azt is. mikor tartózkodik a ki-ren- deltségvezető Felsőpetémyben és mikor jön Ősagárdra, Igen ám, de most már több mint egy hét telt el az egye­sülés óta. és a tanács mind­máig zárva van. A kirendelt- sógvezető, a fogadónap nincs sehol. Jobb híján Nőtincsre utazhatnak az ősagáirdiafc. ha panaszukra orvoslást akarnak. Kérdésük az volt. ha megvan a kirendeltség vezető, megál­lapították a fogadónapok rendjét is, miért nem kezdi el a munkát? Nem tudtunk választ adni nekik. Van elfoglaltság Csendes az iskola, a gyere­kek többsége a szülőknek se­gít a munkában. Szelszki Mi- hályné vezető tanítónő mond­ta el, hogy rövidesen meg­kezdik az iskola nyári nagy- takarítását. Jelen kell ott len­ni a pedagógusnak, hogy min­den rendben menjen. Mégis a nyári időszakban legfontosabb a jövendő elsősök felkészíté­se a tanév kezdetére. A szlo­vák anyanyelvű gyerekek egyelőre a nyelvtudás hiánya miatt nehezen illeszkednek be az iskolába. Óvoda nincs, ahol felkészítenék őket. A pedagógusokra vár ennek a fontos munkáinak az elvégzé­se. Ügy láttuk, szívesen fá­radoznak az apróságokért. Nyugdíj előtt Nem találtuk a községben Lestyán Mihályt, a KISZ-tit- kárt, munkában volt. De el­mondták, hogy igyekvő fiatal­ember. Ha nem is rendsze­resen, de megtartják a KISZ- vezetőségi üléseket, a taggyű­léseket. Rendeznek tánceste­ket, kirándulni is eljárnak. Ehhez a szükséges pénzt a munkával tsz-ben végzett szerzik meg. Nehéz a községben a KISZ- szervezet élete. A fiatalok többsége Vácott, a DCM-ben dolgozik. Vasárnaponként vannak otthon. Ennek ellené­re nem hanyagolják el a szer­vezeti életet. De az volt a tapasztalatunk, hogy ezt rendszeresebbé kellene tenni. Lesz-e ? Segít A község dolgozóinak leg­nagyobb ismerője kétségtelen dir. Gurzóy Jenő körorvos. Tizenkilenc éven keresztül gyógyítja iitt betegeit. A nép­szerű doktor bácsi nyugdíjba készül és ezt sajnálják a fa- lubeliek. A doktortól tudtuk meg, hogy a községben szere­tik a szeszes italt, de mór mérsékeltebben fogyasztják mint régen, s az étkezés is választékos. Az emberek bíz­nak benne. A legkisebb pa­nasszal is orvosukhoz fordul­nak. Hetenként ötven páci­enssel találkozik rendelőjé­ben. A fekvő betegek száma mindössze nyolc-tíz nagyon idős ember. Az orvos minden találkozást felhasznál, hogy tanácsot adjon az emberek­nek. Mint mondotta, arra kel­lene vigyázniuk a dolgozók­nak, hogy körültekintőbbek legyenek a munkában. Sok balesetinek elejét vehetik ily ■ módon. Az ifjúság szórakozási és művelődési lehetőségét a párt­házban kialakított klubkönyv­tárban találja meg. Kalcsó István, fiatal tanító vezetésé­vel színdarabokat tanulnak, előadásokat hallgatnak, tánc­esteket rendeznek. Ennek el­lenére sokan a fiatalok közül vallják, hogy szűk a helyisé­gük, alkalmatlan a kulturális élet fellendítésére. Hallottuk, hogy a pártszervezet, amely mindössze tíz tagot számlál, átadja a épületet a tanácsnak. Ha ez megtörténik, bővítik a nagytermet, színpadot is épí­tenek hozzá. Sokan mondták, ha eljön az ideje, társadalmi munkával is segítik művelődé­si otthonuk kialakítását. Ifjú Dobos Mihály a község kőművesmestere. Holecz Já­nossal, munkatársával szor­galmasan dolgozik, hogy szé­püljön a község. Mikor talál­koztunk vele. az egyik család házát vették gondozásba. Meg­tudtuk, hogy nem mindennapos dolog történt Dobos Mihállyal. Néhány hétre búcsút mond a községnek, önként vállalta, hogy elmegy az árvízkárosul­taknak segíteni a Tisza vidé­kére. Vele megy Holecz János is. Azért iparkodnak mielőbb befejezni jelenlegi munkáju­kat, ahová segítségül hívták Lieszkovszki Palit is. Monda­ni sem kell, hogy ő is szeretne velük menni. Sajnos, azonban őt a gyár nem engedi. Osagárdi íilm Keszegen Nehéz helyzetben vám a községi filmszínház vezetője, Tóth Pálné. Hetenként egy­szer, vasárnap vetítenek, de csak akkor, ha megkapják a filmet. Bánkról, Vácon ke­resztül jut el hozzájuk a film. A Vácról érkező autó­busz keresztülhalad Ösagár- dooi, de itt, mivel postahiva­tal nincs, nem adja le a fil­met, hanem a néhány kilomé­terre levő Keszegen. Ide kell járni átvenni. Gyakran elő­fordul, hogy a kesizegi postán senki sem tartózkodik és nem kapják meg a küldeményt. E­Asszonyok a málnában Szövetkezeti asszonyok né­pes serege szedi a málnát nap nap után, az ősagárdi határ­ban. Az egyesült keszegi ter­melőszövetkezetnek milliókat, jövedelmező üzemága a gyü­mölcs, a málna és a fekete- ribizli termesztése. Most az ősszel újabb 20 hold málna telepítését tervezik. Az 50 holdról 8 vagon málnát ér­tékesítenek az idén. Az ős­agárdi határban 16 holdról szüretelik az ízletes gyümöl­csöt. A málna a közösnek, a tagoknak egyaránt hasznot hoz. A Mirelité Vállalat, aho­vá a tsz szállítja a málnát. 17 forintot fizet a gondosan szedett gyümölcs kilójáért. miatt bizony elmaradt már a vetítés is. Egészen érthetetlen, miért nem adják le aiz autóbuszról az őeagórdi filmet Ösagár- don? Ha húsból! volna... Nincs különösebb baj az ellátással a faluban. A vegyes­boltban lényegében minden szükséges élelmiszert megvá­sárolhatnak a háziasszonyok. Ruházati és iparcikkekért Vácra, Rútságra utaznak. Szí­vesen ülnek az autóbuszra, mert mindkét helyen van vá­laszték. Azt azért szóvá tették, minden rendben lenne, ha húsbolt volna, ahol ha nem többször, csak hetenként két­szer húst, felvágottat árusíta­nának. Az igények Ösagárdon is rohamosan nőnek. Igazár. sajnálják, hogy mindeddig nem sikerült egyezségre jutni a rétsági ÁFÉSZ-szel. Ost^kI község a megye szé­len, éppen csak megfogódzik Nógrádban. Az ősagárdiak ere­jét nem vette ki a görcsös ka­paszkodás, Különösen az utób­bi évtizedekben gyarapodni, haladni is tudtak, a kis telepü­lés életéről, ünnepeiről és hét­köznapjairól tudósítottak mun­katársaink, VINCZE ISTVÁN­NÁ és BOBAí, GYULA. A fény­képeket CÉHMESTER ERZSÉ­BET készítette. Legközelebb, július IS-én a salgótarjáni járásba, Szuhára látogatnak szerkesztőségünk munkatársai.

Next

/
Thumbnails
Contents