Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
ülésezett a megyei pariKsizottseag (Folytatói! m T oldalról) tés kérdéseiben,, fellépett, a mindenáron való gazdaságossági szemlélet ellen, nem értett egyet sem a letelepültek elvándoroltatásával, sem a munkakönyv kézbeadásával. A megyei pártbizottság állásfoglalása mindig az volt, hogy a foglalkoztatást emberségesen és ^lső&orbam a megyén bedül kell alapvetően megioil- dami. A foglalkoztatás megoldása érdekében a helyi lehetőségek feltárásával több irányú erőfeszítés történt. (Idejében felmérték a felszabadult bányai épületeket, iparfejlesztési tanulmányt készítettek, A megyei pártbizottság határozata alapján a megyében 25 új gazdasági egység kezdte el munkáját. Ezek jelenleg ötezer embert foglalkoztatnak. Ezzel egyidejűleg meglevő üzemeink — megértve a foglalkoztatás területén jelentkező problémákat — több mint 4200 fővel növelték létszámukat. Összesen mintegy 9000 dolgozó kapott munkalehetőséget, ezek között 5000 nő. A tanácsi beruházások segítségével kialakulóban van az egészséges infrastrukturális változás; folytatódik Salgótarján átépítése, megkezdődött Balassagyarmat rekonstrukciója, illetve elkezdődött a járási székhelyek és kiemelt települések fejlesztése. Közismert lakásgondjaink ellenére előrelépünk a 15 éves lakásfejlesztési terv megvalósításában. A kedvező változások nyomán a megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a harmadik ötéves terv időszakában megteremtettük a munkaerő-foglalRétsáigon, Pástzfcóm, Salgótarjánban és több helyen üzemeket telepítettek). A Politikai Bizottság határozata, illetve a 2007-es kormányrendelet alapján megteremtődtek azok az anyagi feltételek, amelyek alapvetően biztosítják a szénbányászat visszafejlesztése következtében a megszűnő munkahelyek pótlását, ezzel párhuzamosan a megye ipari szerkezetének átalakítását, megújhodását. A megye gazdasági fejlődésének tapasztalatait összegezve a beszámoló megállapította, hogy az elmúlt négy év munkája nyomán kedvező változás indult eL koztatási gondok megoldásának lehetőségét. Jelenleg enyhe munkaerőkereslet van, amely politikailag kedvező hatást váltott ki. Alapvető feladataink megoldásához elegendő mukaerő van és lesz a jövőben is. Szoó elvtárs kedvező jelként említette, hegy foglalkoztatási gondjaink megoldása mellett a kialakult új iparszerkezet nemcsak a ma problémáját oldja meg, hanem a megyei pártbizottság arra törekszik, hogy a megyébe olyan ipari üzemek települjenek, amelyek gazdaságos működése hosszú távon biztosított, s a vállalat fejlődése mellett megoldják a település gazdasági továbbfejlődésének feladatait is. A feladatok és eredmények összegezéseként a beszámoló megállapította, hogy a bányász- kérdést megyénkben úgy oldjuk meg, ahogy a IX. kongresszuson elhangzott, s ahogy a megyei pártbizottság ebben állást foglalt. Ezzel az 1966- os pártértekezlet legfőbb célkitűzéseit teljesítettük. en sem az üzemi pártszervezetek, sem a szakszervezet, elfogadták a gazdasági vezetés álláspontját, a pénzügyianyagi feltételekre való hivatkozást. Szembeötlő hibaként említette az előadó, hogy az anyagi befektetést nem igénylő üzem- és munkaszervezési intézkedések végrehajtása is elmaradt. Ezért indokolt, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink és a gazdasági vezetés újra tanulmányozza az elkészített intézkedési terveket, vizsgálják meg, hogy milyen feladatok maradtak el és ennek alapján a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Jogos bírálat érte a termelékenység elhanyagolását, a sok munkaidő-kiesést, az igazolt és igazolatlan hiányzást, az üzemi rend és fegyelem lazulását. Több üzem statisztikai jelentését idézte az előadó, és konkrét adatokkal bizonyította, hogy tűrhetetlenül sok a kieső munkaidő, semmivel sem magyarázható a soha nem tapasztalt táppénzes betegek sokasága. Olyan mértékben lazult a munkafegyelem, úgy elharapódzott a lógás, hogy mindennap egy acélgyár nagyságú üzem nem termel. Ezt nem tűrhetik tovább sem a pártszervezetek, sem a gazdasági vezetőik. Kérdezzék meg erről a szocialista brigádok és a törzsgárda tagjainak véleményét és a becsületes munkások segítségére támaszkodva intézkedni kell. A jelentés részletesen elemezte a munkaerőmozgás okait és következményeit. Pótolni kellett az anyasági segélyt igénybe vevők létszámát, sok bányász ment nyugdíjba, és lakóhelyükhöz közelebb próbáltak elhelyezkedni az emberek. Mindez észszerű és indokolt. De sajátos jelenség, hogy az új ipar- telepítés határozottan felfedte egyik-másik régi üzem munkakörülményeinek elmaradottságát. Főleg a rossz munkakörülmények között dolgozók vándorolnak, és azok mondanak fel, akikkel az üzemben nem jól bánnak. A megnövekedett munkaerő- mozgás hatását is figyelembe- véve megállapítható, hogy vállalataink az élő munka ésszerű kihasználásának tartalékaival kellő módim nem foglalkoznak, többnyire a könnyebb megoldást választják, lehetőleg új munkásokat vesznek fel. Ezért a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása alapján a megyei taA negyedik Népgazdasági szinten kidolgozzák a hosszú távú fejlesztési tervet, amely 15 évre előre jelöli meg a fejlesztés főbb irányait. Ez szoros összefüggésben van a területi tervezés és fejlesztési elképzelésekkel, s magában foglalja megyénk fejlesztési javaslatait ia Népgazdaságunk negyedik ötéves terve része a 15 éves távlati tervnek. Az országos irányelveket és a megyei sajátosságokat figyelembe véve dolgozták ki a megye 15 éves fejlesiztésének irányelveit. Erre épül az iparfejlesztési irányelv, amely 10—20 évre szabja meg feladatainkat. Dolgoznak a megye édelmiszer- gazdasáigának fejlesztési tervein, hosszabb távra készül városfejlesztésünk is. Mindezekbe szervesen illeszkedik a salgótarjáni rekonstrukció, Balassagyarmat, a járások és a nagyközségek fejlesztése. A megye közép távú fejlesztési irányelveit a pártbizottság előző ülésén vitatták meg, mégis, a főbb célkitűzéseket a beszámoló érintette. Különös hangsúlyt kapott a lakásépítési program, mert az ipari centrumban, főleg Salgótarjánban a munkások politikai kérdésként vetik fel a lakásgondokat. Ezért jogos követelmény, hogy a negyedik ötéves tervciklusban az eddig ismertnél több lakást építsünk. Az előzetes számítások alapján 1975-ig 5,6 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni, a harmadik ötéves terv 3—3,5 milliárd forint értékű beruházásával szemben. A beszámoló hangsúlyozta, hogy célkitűzéseink reálisak, jogosak. Az építőipari kapacitás fejlesztése tehát nácson részleges munkaerőközvetítést vezettek be. Ez átmeneti, adminisztratív intézkedés. Kedvezően értékelte a megyei pártbizottság, hogy 1969- től a bérgazdálkodásban nagyobb szerepet kapott a differenciált bérezés, több új bérformát vezettek be, de gond, hogy az üzemekben még nem vizsgálják kellően a bérezés és a teljesítmények kölcsönhatását. Ennek tulajdonítható, hogy az alapbér- emelések, a mozgóbér és a különböző pótlékok alkalmazása nem a gazdaságos munka, nem a tényleges teljesítménynövekedés miatt történt, hanem a korábbi béraránytalanságokat igyekeztek felszámolni. Feszültséget okoz, hogy a nem megyei székhelyű vállalatoknál az üzemi, gazdasági és mozgalmi vezetők nem ismerik kellő időben a gyáregység bérfejesz- tési lehetőségeit, ezért nem is tudják azt kellő mértékben alkalmazni. A gazdaságirányítási reform bevezetése óta viszonylag kisebb szerepet kapott a, belső tartalékok feltárása, az üzemi gondok megoldása. A szabályozók pillanatnyi hatására a rövid távon gyorsabb eredményt biztosító megoldások kerültek előtérbe, noha a megyei pártbizottság több ízben felhívta a vállalatok mozgalmi és gazdasági vezetőinek figyelmét a gazdasági reform várható hatására és egyre növekvő követelményére. A politikai és az agitációs munkában nem kapott kellő szerepet a munkatermelékenység, a differenciált bérezés, a vállalati gazdálkodás kérdése. A piaci helyzet hatására főleg a forgalom kérdései kerültek a vállalati vezetésnél vizsgálatra, mivel ez biztosította a nyereség és a termelékenység javításának legkönnyebb módját. Kevésbé szorgalmazták a belső tartalékok felhasználásának lehetőségeit. A vállalati belső mechanizmus kérdései a szükségesnél kisebb szerepet kaptak, a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása, a hatáskörök leadása, az alsóbb szervek felelősségének kérdései egyre sürgetőbben jelentkeznek. Szóvá tette az előadó, hogy a vezetés hibájából eredő hiányosságokat is többnyire a munkásokra hárítják, pedig a gépesítés, a belső üzem- és munkaszervezés állapota bizonyítja, hogy ez nem igaz. ötéves terv a negyedik ötéves terv kulcskérdése, a pártbizottság, az állami vezetés számára politikai kérdés és csak másodsorban gazdasági feladat. A korábbi határozatok óta fejlődés tapasztalható az építőipar területén. Hiszen 1066- tól ’69-ig átlagosan 8—10 százalékkal növekedett a termelés. Különösen vonatkozik ez az újonnan alakult Tö- VÁLL-okra, kisipari termelőszövetkezetekre, de a tanácsi építőiparnál is megkezdődött a fejlődés. A kedvező jelek mellett is országos szinten és megyénkben is feszültség van a beruházási piacon. A megyei pánt-vb álláspontja szerint a feszültséget nem egyértelműen csak a megnöivakedett beruházási igény okozza, hanem objektív és szubjektív tényezőik is. Éppen ezért az előadó felhívta a figyelmet a határozatok végrehajtásánál tapasztalható huzavonára és értetlenségre. Figyelmeztette aiz illetékeseket, hogy a kapacitás növelését, a meglevő lehetőségek ésszerű kihasználását szubjektív ténjtezők is jelentős mértékben gátolják. Nyomatékosan és érvekkel bizonyította a beszámoló, hogy főleg az állami építőiparnál nem kielégítő a vállalati belső szervezettség, 1969-ban csökkent a termelékenység, s az előrejelzések szerint 1970-ben sem várható javulás. Bírálat érte az építkezésben közreműködő tervezek, beruházók és kivitelezők együttműködésének hiányosságait. A végrehajtó bizottság figyelembe vette, hogy a következő tervci'Musban legfontosabb kulcskérdés az építőipari kapacitás növekedése. Ezért az illetékes szerveknek javasolta, hogy a kormány által jóváhagyott központi és megyei forrásból támogassák az építőipari kapacitás növelését. Ennek alapján a megyei tanács vb az elmúlt időszakban jóváhagyta az állami, a tanácsi és az egyéb építőipari kapacitás növelésére szolgáló több millió forintos támogatást. Emellett a megyei párt- bizottság támogatja az országos építőipari programon belül az ÉVM fűtőberendezés gyárának fejlesztését, a saját források felhasználása mellett szükséges, hogy az épitőipari kapacitást a központi alapból is jelentős összegekkel fejlesszék. A megyei pártibizottság előterjesztése javasolta; vizsgálják meg a bányai mélyépítési kapacitás továbbfejlesztését Az 1966-os megyei pártértekezlet beszámolója fő feladatként szabta meg a párt- szervezetek számára, hogy nagyobb figyelmet keli fordítani a távlati kérdések tisztázására, a közgazdasági szemlélet nagyobb arányú elterjesztésére. Ezen a téren pártszervezeteink sokat tettek, munkájuk egyértelműen tükröződik az elért eredményekben. De most a politikai munkában új, nagy feladatra kell felkészülni. A beszámoló hangsúlyozta hogy a pártszervezetek legfontosabb feladatait a pártértekezletre való felkészülés időszakában lehet összegezni, de a fő feladatokra már most célszerű felhívni a figyelmet. Alapvető feladat a munkatermelékenység növelése, az üzemi rend megteremtése. A politikai munkában erre kell fordítani a figyelmet. A megyei szinttől az alapszervezetig aktívabb gazdaságpolitikai szervezőmunkára van szükség a gazdasági élet minden területén, a gazdaság párt irányításában és -ellenőrzésében. A pártbizottságoknál, -alap- szervezeteknél a gazdasági szervezőmunka fokmérője a hatékonyság javulása legyen. Az előadó féltette a kérdést, hogy állíthatunk-e ilyen követelményt a pártmunkában? A válasz az, hogy igen. Ugyanis üzemeink rekonstrukciója a következő tervciklus közepére vállalati szinten, tőkeáramlás, illetve -társulás útján is. Mindezen források felhasználásával megteremtődik annak lehetősége, hogy az építőipari kapacitás növelésének anyagi és technikai bázisai a negyedik ötéves terv időszaka alatt kellő mértekben növekszenek; a ma még tapasztalható ellentmondást nagymértékben csökkenteni lehet. Mia már ismert a meglevő üzemek fejlesztése, az új üzemek telepítése, termékeik struktúrája és részben, gyártási technológiájuk is. Az új helyzetnek megfelelően gondoskodni kell a szafcmunikás- utánpótlásról is. Szaíkmunikós- képző iskolát kell építeni tanműhellyel és kollégiummal együtt. Fokozott figyelemre van szükség a szakközépiskolások és az ipari tanulók képzésében, nevelésében. befejeződik, tehát jogos a nagyobb igény. A reform időszakában sok új kezdeményezés történt a pártmunka módszerében. Ezeket figyelembe véve a pártbizottság fő feladatnak tartja a pártmunka és általában a vezetés színvonalának emelését. Az 1969-es határozat is hangsúlyozta, hogy a közgazdasági szabályozókkal együtt tovább növekszik a gazdasági élet különböző szintjein tevékenykedő pártszervek hatásköre, felelőssége. Ez a jövőben — különösen az üzemi pártbizottságoknál — kerüljön központi helyre. A korábbi időszak vitája és a kellő tapasztalatok után tisztázódott a pártirányítás és -ellenőrzés módszere. Ha a népgazdaság érdekét, a területi fejlesztés elveit sérti valamilyen gazdasági intézkedés, akkor a pártszervezeteknek joguk, sőt kötelességük, hogy közbeavatkozzanak. Vállalatainknál megvannak a korszerűbb vezetés feltételei. Már hároméves tapasztalatunk van, tehát jobban számon kell kérni a további fejlődést. Minden területen erősíteni kelt a feladatokhoz szükséges politikai és szakmai felkészültséget Főleg a kommunista vezetők legyenek önmagukkal szemben igényesebbek, hogy ezt másoktól is megkövetelhessék. Köszönet es jó munkáért Az elért eredményekben benne van a megyében dolgozó parttagok és pártonkivüli munkások, a gazdaságvezetők összefogásának eredményei is. Az 1969—70. év tapasztalatai bizonyítják, hogy dolgozóink széles rétege megértette az új követelményekből adódó feladatok fontosságát Ezt bizonyítja a jubileumi munkaversenyben vállalt feladatok teljesítése is. Az MSZMP KB, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívására az üzemek szocialista és KISZ- brigádjai felajánlásokat és pótvállalásokat tettek a tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Ezek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a megye termelő- és szolgáltató egységei teljesítették éves tervüket. A megyei pártbizottság köszönetét mond mindazoknak, akik a pártértekezlet óta ebben a nagy munkában tevékenyen kivették részüket. A beszámoló külön megemlítette a bánya területén dolgozó párttagok és pártonkívü- liek munkájának jelentőségét. A harmadik ötéves terv gyakorlata bizonyította, hogy közös összefogással mindenkor meg tudjuk oldani a legnehezebb feladatokat is. Megyénk ipari termelését a harmadik ötéves terv időszakában alapvetően még a szénbányászat visszafejlesztése határozta meg. A szénibányászaton kívüli iparágak fejlődése Fejlődés és A kedvező jelenségek mellett a fejlődés nem egyértelműen ítélhető meg. A beszámoló felhívta a figyelmet, hogy a termelés ütemessége nem kielégítő, a korábbinál nagyobb szóródás tapasztalható az egyes vállalatok gazdálkodásában. Igaz, a termelés hullámzásának jelentkeznek vállalaton kívüli okai is, például a vagonellát'ás nehézségei a szénbányáknál és a kőbányáknál, sok gondot okoz az anyagellátás. De a pártbizottság beszámolója nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok nem mindenkor mérik fel helyesen a piaci igények változását, igaz, ehhez a központi szervek sem nyújtanak kellő információt és segítséget, még a KB még nem tudta ellensúlyozni a bányászatnál bekövetkező termeléscsökkenést. Megyénk ipari fejlődésére a harmadik ötéves terv időszakában még az extenzív fejlesztés volt jellemző. A gazdasági reform hatására átértékelődött vállalataink tevékenysége. A gazdaságosság, a hatékonyság figyelem- bevétele új értékrendek kialakítását tette szükségessé. Ezt a folyamatot figyelembe- véve kedvezően értékelte a megyei pártbizottság, hogy tisztázódott az elmúlt időszakban, vállalataink jövője (Kohászati Üzemek, ZIM, sík- és öblösüveggyár stb.). Ez fontos tényező a jövőt tekintve. Ezzel egyidejűleg, vagy ezt még megelőzve megkezdődött az új üzemek letelepítése, a dolgozók betanítása, helyenként a kivitelezés munkálatai is. (B’ÜTÖBER, vegyigépgyár, rádiótechnikai gépgyár stb.) Kedvező jel, hogy ipari üzemeink többsége figyelembe veszi a piaci igényeket, a szükségletek kielégítésére termelnek. Csökkent a támogatásra szoruló termékek száma és aránya. A piaci viszonyok hatására a meglevő kapacitásokat iparkodnak jobban kihasználni, új termékeket gyártanak, újabb piacokat kutatnak, a gazdaságosság, a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével. nehézségek novemberi határozata után sem. Kedvező hatásként értékelte a beszámoló, hogy tisztázódtak a vállalatok főbb fejlesztési elképzelései, illetve folytatódtak a korábbi időszakban megkezdődött rekonstrukciók. Azonban gond, hogy a technikai fejesztés szerepe még nem került előtérbe, túlzott arányú az építési beruházás. Részletesen szólt a beszámoló a gépesítés elhanyagolásáról. A tervezett műszaki intézkedések sok vállalatnál eredetileg is csak részben voltak megalapozottak, a kieső munkaidő pótlását létszámnöveléssel tervezték megoldani. A tervezett műszaki intézkedések megoldását nem ellenőrizték kellőd A kádermunka hármas követelménye Az igények és a követelmények egyre fokozódnak. Vajon hogyan oldottuk meg a gazdaságirányítási reform bevezetése után a kádermunkát, hol, milyen mértékben tesznek eleget a hármas követelménynek? Erről is részletesen beszélt Szoó elvtárs. Ahol a személyi feltétel gátolja a továbbfejlődést, nem érdemes sokáig halogatni a megoldást, mert ez kölcsönösen rossz a vezetőnek és a kollektívának is. A vezetőkkel szemben támasztott hármas követelményt abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy mennyire tudták figyelembe venni a vállalati önállóság és felelősség .Játékszabályait” és az élet hogyan szelektálta, mennyire bizonyította a vezetői rátermettséget. Az előterjesztés felhívta a figyelmet, hogy nincs mindenütt megfelelő kinevezett helyettes. Több példa bizonyítja, hogy amikor nyugdíjazták a vezetőt, vagy más ok miatt vált szükségessé pótlása, nem mindig találtak megfelelő helyettest. Ezen a helyzeten főleg a pártbizottságoknak, a pártszervezeteknek kell változtatni. Új feladatok jelentkeznek a propaganda- és az agitációs munkában. A beszámoló rámutatott, hogy bátrabban nyúljunk a „rázós”, a népszerűtlen kérdésekhez is. Ezekről ne csak megyei szinten, általánosságban is szóljunk, a konkrét tennivalókat, az időszerű agitációs feladatokat a járási, városi és üzemi szinten kell megállapítani. Befejezésül Szoó elvtárs ösz- szefoglalta az elmúlt négy év munkájának eredményeit gondjait és kifejtette hogy a következő évek még bonyolultabb, még összetettebb feladatokat jeleznek. Eddigi fejlődésünk összképe kedvező, de még sok nehézséggel kell számolnunk. A bányászkérdést alapvetően megoldottuk, de ez a kérdés még további komoly politikai és gazdasági munkát igényel. A pártértekezletnek közép és hosszabb távon is alapelveiben olyan programot tud adni a megyei vezetés, amely összhangban van pártunk gazdaságpolitikájával, a népgazdaság érdekeivel, találkozik megyénk párttagságának, dolgozóinak igényeivel, általános elképzeléseivel. A vitában részt vett Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és többen szólaltak fel, akik részben erősítették Szoó Béla elvtárs beszámolóját, másrészt a tapasztalatokkal, az elkövetkezendő időkre szóló feladatokkal foglalkoztak. Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója, Lipták József, az SZMT vezető titkára, Brecho Gyula, a Nógrád megyei) Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára, Kispál József, a nógrádi szénbányák pártbizottságának titkára, Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, Juhász Sándor, a pásztói, Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára és Sült Tibor, a nógrádi szénbányák műszaki igazgatóhelyettese szólalt fel, majd Szoó Béla elvtárs foglalta össze a vitát. A megyei pártbizottság ezután elfogadta a gazdasági reform hatásáról szóló referátumot, valamint a második félévi párfcfctSDttsági munkatervet. Huszonöt új gazdasági egység Pártszervezetek a közgazdasági szemléletért
