Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I MSZMP NÓGRÁD MEGYEI bizottsága ÉS A MEG ’ < El TANÁCS LAPJA ki . - | XXVI. EVE, 161. SZÁM ARA* 80 FILLER 1970 IÜLIUS 11., SZOMBAT Balassagyarmat — iskolaváros M oldal) Olvasók fóruma (6. oldal) Körséta a szécsényi járás iskoláiban (7. oldal) A gazdasági reform hatása megyénk iparának gazdálkodására Ülésezett a megyei pártbizottság Pénteken Salgótarjánban kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A résztvevőket Jediicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Bejelentette, hogy napirenden „A gazdasági reform hatása a megye ipari üzemeinek gazdálkodására, az MSZMP KB 1969. november 26-i határozata alapján” című beszámoló szerepel, melynek előadója Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára. Majd a megyei pártbizottság munkatervét és egyéb javaslatokat terjesztettek elő. A pártbizottsági ülés elnökségében helyet foglalt Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a nógrádi szénbányák igazgatója és a megyei pártbizottság titkárai. A kibővített pártbizottsági ülésen részt - vettek a meghívott ipari üzemek és intézmények vezetői is. A X. kongresszusra készülünk, a párttagok és a pártom- kívüliek számvetést készítenek, hogy az elmúlt négy év tapasztalatai alapján milyen eredményeket értünk el, hogyan számolhatunk be a megyei pártértekezlet, illetve a kongresszus előtt a végzett munka eredményeiről. Hogyan hajtottuk végre azokat a feladatokat, amelyeket az 1966-os pártértekezlet és a IX. kongresszuson elfogadott? Hogyan értékeljük a pánt vezető-irányító tevékenységének helyét, szerepét a gazdaságA Központi Bizottság határozata megállapítja, hogy országunk gazdasága tervszerűen fejlődik, a IX. kongresszuson megszabott irányban. Társadalmunkra a belső szilárdság jellemző, az utóbbi években a politikai élet fellendült. A munkásosztály vezető szerepe erősödött. A munkás-paraszt szövetség erősödésével mind teljesebbé válik a szocialista demokrácia ban, hogyan tudtak élni párt- szervezeteink a megnövekedett gazdasági önállóság lehetőségeivel. Hogyan értékeljük a IX. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtását, valamint a gazdasági reform milyen eredményeket hozott megyénk ipari üzemeiben — hangzott a beszámoló bevezetéseként. A kongresszusi felkészülés jegyében e kérdések vizsgálata, értékelése megkezdődött valamennyi pártbizottságunknál és -alapszeirvezetünknél. kibontakoztatása. A feljődés eddigi menete azt mutatja, hogy a népgazdaság a harmadik ötéves tervben megjeiöllt gazdaságfejlesztési célokat eléri, azokat számos területen túlhaladja. A kedvező folyamatok mellett jelen vannak még a régebbi, és felszínre kerültek az új gazdasági problémák, amelyeket 1970- ben, illetve a negyedik ötéves terv időszakában kell megoldani. A beszámoló a Központi Bizottság 1969. november 26-i határozatának tükrében áttekintette megyénk gazdasági helyzetét, hangsúlyozta, hogy az ország energiamérlegében bekövetkezett változás hatására megyénk gazdasági struktúrájában döntő változás történt. A visszafejlesztésből adódó gondokat a megyei párt- bizottság 1965-ben kezdte vizsgáim, az ebből eredő problémáikat a Központi Bizottság titkárságának jelezte, melyre az országos szervek a harmadik ötéves tervben pozitívan reagáltak. Az 1966-ban összeülő megyei pártértekezlet fő céljaként a megye foglalkoztatási helyzetének megoldását határozta meg Ennek alapján a megyei pártértekezlet célul tűzte ki a szigorú munkaerő- gazdálkodást, a bányászok elhelyezését, a régi üzemékben a rekonstrukció befejezését, az új ipartelepítést, az ipar területi elhelyezésének további javítását, Balassagyarmat, Szécsény és Pásztó iparfejlesztését. Felhívta a figyelmet, hogy az extemzív fejlesztés mellett nagyabb figyelmet kell fordítani a termelés gazdaságosságára és hatékonyságára. Határozott feladatként szabta meg az építőipari kapacitás növelését. A megyei pártértekezlet állásfoglalása alapján a IX. kongresszuson felvetették az energiastruktúra változásából adódó problémákat, és ennek megoldásához a központi szervek segítségét kérték. A IX. kongresszus határozata alapján, valamint a me- .gyei pártértekezlet által megszabott feladatok figyelembevételével a megyei pártbizottság 1967—68-ban több irányú munkát végzett a gazdasági reform bevezetésének elősegítésére, a bányászat visszafejlesztésére, § ezzel egyidősben a foglalkoztatási probléma megoldására. A megyed párt- bizottság e kérdéseket elemezve, egyértelműen állást foglalt a párhuzamos feljesz(Folytatás a 3. oldalon.) Emberek Naszály alatt Szorgalmas munka folyik az ősagárdi határban. Gazdag termést hoztak a takarmánynövények, s most egymást érik a majorban a lucernával, és vörösherével megrakott vontatók. A szövetkezetben erőteljes fejlődésnek indult az állattenyésztés. Eddig mintegy 25 vagon takarmányt hordtak be, raktak kazalba a szövetkezet szorgalmas tagjai, (ös- agárdi összeállításunk az 5. oldalon.) A megyében elsőként Nagyközséggé nyilvánították Pásztót és Nagybátonyt Történetének jelentős állomásához érkezett Nógrád megye két községe, Pásztó és Nagybátony. Az Elnöki Tanács rendelet® alapján mindkettő elnyerte A megtisztelő nagyközségi rangot. Pásztón csütörtökön tartották meg az ünnepélyes tanácsülést, amelyen a község újonnan választott tanácsa megkapta az alapító oklevelet. A tanácsülés napja azért is fontos dátum, mert a nagyközségi cím elnyerésével egyidejűleg községi közös tanacs is lett Pásztó. Ugyanis ide csatlakozott, a szomszédos Hasznos. Az ünnepélyes tanácsülésen a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának képviseletében részt vett Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Jelen voltak a járás párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszervezeti vezetői is. Az ünnepi beszédei Illés Miklós tartotta. Elmondotta hogy új fejezet kezdődik a község életében. A lakosság megértette a megyei párt és tanács végrehajtó bizottságának javaslatát: egyesítsék a két község anyagi és szellemi erőforrásait. így közös úton indulva, közös erőfeszítéssel, magasabb színvonalon tudják kielégíteni a lakosság igényeit. Ezt követően szólott arról, hogy a megyei tanács úgy ítélte meg: Pásztó joggal igényelte a nagyközségi rangot. Jelentős a történelmi múltja, biztató a jelene és a jövője is. A felszabadulást követő negyedszázad alatt közigazgatási centrummá, járási székhellyé vált. A község az elmúlt időszakban nagyot lépett előre a fejlődés útján. Ipari üzemek települtek ide, ma 17 kis- és középüzem dolgozik. Megoldódott a foglalkoztatottság, amely sok gondot jelentett Pásztón. A szó igazi értelmében kulturális központtá is vált. középiskolája, könyvtára, új művelődési háza nemcsak a község kulturális igényelt elégíti ki, hanem kisugárzik a környező falvakra is. Az élet erőteljesen fejlődik — folytatta Illés Miklós. — Az igények egyre nőnek, amelyeknek kielégítése csak jól megszervezett tanácsszervezettel lehetséges. A negyedik ötéves terv újabb lehetőségeket biztosít a további fejlesztésre. Lakások épülnek, tovább fejlődnek az ipari üzemek. Bővül a csatornahálózat, megoldódnak a vízgondok. A nagyközségi tanács a mainál lényegesen nagyobb gazdasági és közigazgatási hatáskörrel rendelkezik. Ez alapja lehet a későbbiekben a várossá fejlődésnek. (Folytatás o 2. oldalon.) Gazdaságunk tervszerűen fejlődik Hazaérkeztek a finn—magyar barátsági hét magyar vendégei Kállai Gyula nyilatkozata Pénteken reggel hazaérkezett Helsinkiből a finn—magyar barátsági hét finnországi eseményein részt vett 300 tagú magyar társadalmi csoport és a Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke által vezetett politikai küldöttség. A magyar vendégcsoportot ugyanaz a három különrepülő- gép hozta vissza Budapestre, amellyel Magyarországról hazaérkeztek a finn delegátusok. A magyar politikai küldöttség és társadalmi delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Bu- gár Jánosné, a HNF Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Erdei Ferenc, az MTA főtitkára, Vass-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Barati József, a HNF Országos Tanácsának titkára, dr. Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizottság elnöke és Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács titkára. A hazaérkezéskor Kállai Gyula, az alábbi nyilatkozatot adta Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának: — A két ország állami és társadalmi szervei között kialakult jó viszony eredményeként már másodszor valósítottunk meg tömeges látogatócserét. — Népes küldöttségünk társadalmunk minden rétegét, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Szolnok, Pécs és Székesfehérvár lakóit képviselte. Finnországban kisebb csoportokban látogatást tettünk különböző üzemekben, intézményekben, gyárakban és üdülőhelyeken. Gyárak, intézmények és társadalmi szervezetek mellett, finn családok is vendégül látták csoportunk tagjait. Helsinki népével nagygyűlésen is találkoztunk, ahol Kaarina Virolainen asszony, a Finn—Magyar Társaság elnöke, Teuvo Aura miniszterelnök és jómagam szóltunk az egy begy űltekhez. A Hazafias Népfront kilenctagú politikai küldöttsége eredményesen teljesített jó- szolgálati jellegű feladatát. — Küldöttségünket fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, Teuvo Aura miniszterelnök, Rafael Paasio, a finn parlament elnöke. Látogatást tettünk a legnagyobb finn politikai pártoknál. Szívélyes fogadtatásban részesültünk az idén megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Finn—Magyar Társaságnál is, ahol népünk őszinte tisztelője és barátja, a társaság elnöke, Kaarina Virolainen asszony fogadott bennünket. — A baráti eszmecserék során a két ország, a két nép kapcsolatainak és a jelenlegi nemzetközi helyzetnek legfontosabb kérdéseiről beszélgettünk. Örömmel állapítom meg — hangsúlyozta a magyar politikai delegáció vezetője —, hogy mind az állami szerveknél. mind az egyes politikai pártoknál folytatott eszmecseréken teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy országaink es népeink kölcsönös kapcsolatai kedvezően fejlődnek. — A nemzetközt helyzetről folytatott eszmecseréink középpontjában az európai biztonság kérdése állott. A finn Nagy jelentőségű egyezményt írtak alá valamennyi francia szakszervezet és az összes munkáltatói szervezet képviselői. A dolgozók 1968 májusi—júniusi hatalmas arányú sztrájkmozgalmának eredményei sorába tartozó megállapodás, a kapitalista országokban páratlan módon, lehetővé teszi a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését, a fizetett munkaidő kere- I tei között. Az egyezmény kü- I lönösen abból a szempontból kormány — elsőként az európai nem szocialista országok kormányai közül — pozitiven reagált e javaslatra és felajánlotta, hogy az értekezlet Helsinkiben legyen. Most is, valamennyi finn politikussal folytatott tárgyalásunkon teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a bizonsági konferencia összehívása elengedhetetlenül szükséges és helyes lépés az európai béke megerősítésének útján. Különösen érdekesek voltak Paasio-nak. a Finn Szociáldemokrata Párt elnökének fejtegetései e kérdésről. Paasio elmondotta, hogy pártjuk a Szocialista In- temacionáléban is az európai biztonság megerősítéséért lép fel. és azon dolgozik, hogy mind több és több európai szociáldemokrata párt a magáévá tegye a biztonsági konferencia gondolatát. — Megítélésem szerint a szocialista országok külügyminisztereinek legutóbbi budapesti találkozóján elfogadott nyilatkozat és memorandum alapvető céljai egybeesnek a finn kormányzati és politikai tényezők elképzeléseivel. Ezúton is kifejezem őszinte köszönetünket a szívélyes vendéglátásért, a testvéri fogadtatásért a finn—magyar baráti hét előkészítő bizottságának és az eseménysorozat lebonyolításában részt vett finn pártoknak, szervezeteknek. (MTI) jelentős, hogy lehetővé teszi a technikai haladás következtében megszűnő vagy csökkenő foglalkozási ágak dolgozóinak idejében való átképzését. A 14 hónapi kemény tárgyalás után most aláírt megállapodás, amelynek kivívásában a CGT-nek oroszlánrésze volt, jelentősen megjavítja az ipari- tanuló-képzés feltételeit is. E megállapodás bizonyos korlátok között ugyan, de lehetővé teszi a szakszervezeteknek a szakképzés ellenőrzését. Jelentős munkásgyőzelem
