Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

______L- I T AKARÍKosWti E LOA Do m—----> o > s' <Ás> ÜSS H''/ r j / -------------------------­—-----------\ Győr« inííiUodísekel! Laza munkaszervezés, teljesítetlen vállalások NEB-vizsgáiat a pásztói TOVALL-riál A Pásztói járási Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban vizsgálta a járásban működő TÖVÁLL tevékenysé­gét. A vizsgálat feladata az volt, hogy megállapítsa: mi­ként segíti a megbízókat a be­ruházások megvalósításában a TÖVÁLL. Másrészt hogyan befolyásolja a beruházások át­futási ideje a termelőszövet­kezetek gazdálkodását. A né­pi ellenőrök foglalkoztak az­zal is, hogy a TÖVÁLL a költ­ségszint csökkentésére milyen intézkedést tett, illetve mű­ködése megfelel-e a törvé­nyes rendelkezésnek. í A vizsgálat során a né­■■ pi ellenőrzés megálla­pította, hogy az egyesülés ren­delkezik ügyrenddel, amely szerint az igazgatótanács tag­jaiból 3 tagú igazgatóságot kel­lett volna választaniok, amely az igazgatótanács ülései kö­tette a NEB. Felvetődik a kérdés, lényegében mi a fela­data a vállalkozásnak? O A népi ellenőrök meg- állapították, hogy a TÖVÁLL nem rendelkezik megfelelő építőipari gépekkel, mindössze 2 betonkeverője és 1 szállítószalagja van. Nin­csen emelőberendezése, s mindez lényegesen hozzájárul, ahhoz, hogy az átfutási idő az építkezéseknél növekszik. Eb­ből adódik — valamint a munkaszervezési hiányosság­ból —, hogy a vállalt létesít­mények átfutási ideje 154—414 nap között van, amely meg­haladja a megyében működő TÖVÁLL-ok kivitelezési ide­jének átlagát. Kirívó esetnek számít a káliói 108 férőhelyes tehénistálló építése is, ahol a határidő többszöri módosítása után, a létesítmény 411 nap alatt készült el. Ebbe nem számít bele a hiánypótlás ide­je. Vagy a vanyarci tsz nö- vendékmarha-istállója építésé­nek ideje, ami 450 nap volt. nek intézkedéseket az átfutá­si idő csökkentésére. A ha­táridő-módosításoknál vizsgál­ják meg azok okát és az üzembe helyezés elhúzódása miatt alkalmazzanak felelős­ségre vonást. Alakítsák ki a törzsgárdát, gondoskodjanak munkásaik téli foglalkoztatá­sáról, szerződésben határozzák meg a munkásállományú dol­gozók prémiumkeretét és a keretből való kifizetés fel­tételeit. Vezessék be a teljes­körű utókalkulációt, melyből megállapítható a létesítmé­nyenkénti eredmény. Szüntes­sék meg az anyageladást, s amennyiben a fuvarozásra szükség van, arra kérjenek az illetékesektől engedélyt. Csak így mutatkozhat az eddiginél jobb eredmény. Molnár István a járási NEB elnöke Cél: az árvíz sújtotta vidékek talpraállítása Az ország népe szinte egy emberként mozdult meg, hogy segítségére legyen a Szamos, Tisza és a Körösök vidékén élő, az árvíztől oly sokat szen­vedett lakosságinak. Az állam hivatalos szervei által nyúj­tott segítség mellett a vál­lalatok. intézmények, szövet­kezetek. társadalmi szerveze­tek és az egyéni adományok mind azt a célt szolgálják, hogy a természeti csapást ért vidéken az élet mielőbb visz- szatérjen régi medrébe. I. Az anyagi segítség mellett azonban szükség van szorgos munkáskezekre is, akik segí­tenek felépíteni az elpusztult és megrongált épületeket, gazdaságokat, üzemeket, csa­ládi házakat. Ezért indult a napokban az ifjúsági építő­táborokba mintegy tízezer fia­tal, szép példáját adva az ifjúság segíteni akarásának, tettrekészségének. A fiatalo­kon kívül azonban nagy szük­ség van komoly, munkájukat hozzáértéssel végző szakembe­rekre, gyakorlattal rendelke­ző, szakmában jártas munkás­kezekre is. Ezért számít az ál­lami vállalatok és szövetkeze­tek mellett a kormány, a tár­sadalom és az árvíz sújtotta vidékek lakossága a kisiparo­sokra is, ebben a nagyon ko­moly helyreállítási tevékeny­ségben. Az állam annak érdekében, hogy minél többen részt vál­laljanak a helyreállítási fel­adatokban, azzal is segíteni és serkenteni igyekszik a kis­iparosokat, hogy részükre kü­lönböző kedvezményeket ad. Az illetékes megyei, járási, városi és községi tanácsok az alábbiak szerint járnák el a helyreállí'ási munkákban résztvevő kisiparosok adózta­tásánál. Azokat az építő kis­iparosokat, akik az árviz súj­totta területeken — kizárólag a Kisiparosok Építőipari Egy­ségár gyűjteménvében bér­munkadíj ellenében — vál­lalnak helyreállítási munkát, az ebből származó jövedel­mük után. egyéb jövedel­müktől eLkülönítetten kell adóztatni általános jövedelem- adóval. Végleges adójuk meg­állapításánál a helyreállítási munkákból származó adókö­teles tiszta jövedelmüket a bérmunkadíj bruttó összegé­nek 15 százalékában állapítják meg. így a helyreállítási munkákkal kapcsolatos bevé­telekről és kiadásokról üzleti könyvet vezetni nem szüksé­ges. A bevallott bérmunkadíj összegét a végzett munka he­lye szerint illetékes tanács* igazolásával bizonyítani kell. II. A helyreállítási munkából származó jövedelem után ki­számított adót az egyéb jöve­delem után járó adóval ösz- szevonjáik, és az adótételt a jogszabály alapján megillető valamennyi adókedvezményt az összevont adók együttes összegéből kell megadni. A helyreállítási munkákban résztvevő és 1970. évre adó- átalány útján adóztatott építő kisiparosok adóátalányát az év elteltével a fenti kedvez­mények figyelembevételével helyesbíteni kell. Az ilyen jövedelem után járó adót az adóáltalány időarányos része szerint veszik számításba. Az adóátalányt ennek következ­tében emelni nem lehet. A helyreállítási munkákkal kap­csolatban foglalkoztatott al­kalmazottak, illetőleg a ré­szükre kifizetett munkabér után külön általános jövede­lemadót nem fizetnek. Az így foglalkoztatott alkalmazottak számát és a részükre kifize­tett adómentes munkabér ősz- szegéit a KIOSZ-nak a végze t munka szerint illetékes helv szervével kell igazoltatni. A helyreállítási munkában részt­vevő kisiparos kérheti az év hátralevő részére esedékes adóelőlegének a behajtási el­járás alól történő felfüggesz­tését. Azok a termékek, ame­lyek az építőipari helyreállí­tási munkákkal kapcsolatban felhasználásra kerülnek, men­tesek a forgalmi adó alól, ha a kisiparos a KIOSZ illetékes szervének igazolása szerint a forgalmi adót ezek után nem számolta fel. III. Ezúton is béri a megyei tanács Nógrád megye kisipa­rosait, hogy minél többen ve­gyék ki részüket a helyreál­lítási munkálatokból. Becsü­letes hozzáállással hozzájárul­nak az egésiz magyar társada­lom munkájához, ahhoz az igyekezethez, amellyel az or­szág arra törekszik, hogy mi­előbb otthonira találjanak a hontalan családok és a tél beállta előtt fedél legyen mindannviuk feje felett Végh Bertalan Nógrád megyei Tanács VB pénzügyi o. csoportvez. Úton a mából a holnapokba Gyökér Sándor az évek mú­lásával is meg tudta őrizni fi. atalosságát. Ezt talán külső adottságai is segítették: magas, szikár férfi, alig ritkuló haj­jal, mozdulatai határozottak és energikusak. A múlt év őszén a fővárost felcserélte a vidéki élettel. Nagybátonyba került, ahol nagy lelkesedéssel kezdett hozzá a Budapesti Ha­risnyagyár helyi üzemének szervezéséhez. Saját jószántából tette? El sem képzelhető másként, hi­szen a kezdeti nehézségek le­küzdéséhez soha sem elegendő csupán a szakértelem és a tu­dás. Kell még valami, amit nevezhetünk lendületnek, vagy ambíciónak. Mindenkép­pen emberi többletről van szó, ami megkülönbözteti a közö­nyöst a törekvőtől, a kényel­mes szemlélődét attól, aki cse­lekvésre született... A felszabadulás után kerül­tem a szakmába — mondja magáról. — Az az időszak jó iskola volt az életemben. Még minden kiforratlan és kialaku­latlan, forrongó állapotban volt. Ügy kezdtünk hozzá a termeléshez, a munkához, hogy csak hitünk volt nagy... Mond­jam azt, hogy úgy éreztük, mintha bedobtak volna ben­nünket a mély vízbe, hogy meg­tanuljunk úszni? Fiatalok vol­tunk, belevetettük magunkat a munkába. Sokat dolgoztunk és talán sokat is hibáztunk... Legtöbbször mások nem is, csak mi vettük észre. Mindent a saját kárunkon kellett meg­tanulni. Egy év alatt kétszáznál több dolgozót foglalkoztató üzem­mé fejlődött a harisnyagyár nagybátonyi üzeme. Nem volt könnyű a tárgyi feltételeket megteremteni, a sok tapaszta­latlan lányt és asszonyt, akik korábban az iparban nemigen dolgoztak, bevezetni a mun­kába. Most már nagyjából rendes kerékvágásba zökkent minden az új üzemben. A két részleg kiegyensúlyozott és jól dolgozik. A környezet szép, az üzemrészek kialakultak. De Gyökér Sándor nem az az em­ber, aki a gondok ritkulásá­val pihenni vágyik. — Az országban több gyár­egységünk van. Legutóbb ar­ra kértek bennünket, hogy ruk. koljunk elő fejlesztési javasla­tainkkal. Magam is több el­képzelést forgatok a fejemben. Jó lenne, ha az üzemek pél­dául tiszta gyártmányprofilok­ra rendezkedhetnének be. Így telnek hétköznapjai, öt­letek és tervek között, melyek a mából a holnapokba vezet­nek. .. K. S. zott vezetné, irányítaná a munkát. Ez a vizsgálat idejéig nem történt meg, az igazgató­ság nem működik a vállalko­zásnál. Ugyanez mondható el az ellenőrző bizottságról is, amely megalkulása óta egyet­len alkalommal sem ült össze. Ellenőrzéseket egyáltalán nem végeztek. Az igazgatósági ta­nácsüléseket évente két alka­lommal hívták össze, ilyen­kor csupán a terv, illetve a mérleg jóváhagyásával foglal­koztak. A TÖVÁLL kivitelezési te­vékenységét vizsgálva kide­rült, hogy 1968-ban és 1969- ben tervüket nem teljesítettás. Súlyosbítja a helyzetet, Hogy az őket létrehozó szövetkeze­tekkel szemben vállalt felada­tokat sem teljesítették egyet­len évben sem. Egyéb mező- gazdasági kötelezettségüknek is mintegy 80—82 százalékra tettek eleget évről évre. Csök­kenő irányt mutat a vállalko­zás munkája a mezőgazdaság érdekében végzett munka mennyiségében is. A vállalko­zás tevékenységi köre a mű­ködési engedély szerint anyag- eladásra és fuvarozásra nem szól. Mégis jelentős az ilyen tevékenységből származó be­vétele. 1969-ben anyageladás­ból mintegy 200 000, szállítá­sokból pedig mintegy 55 000 forint bevételük származott. A vizsgálat során e tevékeny­séget szabálytalannak minősí­A gépi felszereltség hiányát tetézi még a laza munkaszer­vezés, a kevés szakmunkás és a magas fluktuáció a vállalko­záson belül. Sok munkát vál­lalnak egyszerre, illetve kez­denek meg. Előfordul, hogy szakképzetlen embereket is bevonnak egyes létesítmények tervezési munkájába. A vállalkozásnál még min­dig nem alakult ki megfelelő törzsgárda, elsősorban azért, mert nem gondoskodtak meg­felelően a dolgozók téli fog­lalkoztatásáról. Nincs megfele­lő összhang a vezetésben, szét­forgácsolják erejüket. A NEB a hiányosságok meg­szüntetésére felhívta a társu­lás vezetését, megfelelő javas­latot tett a munka céltudato­sabb, hatékonyabb végzésére. Javasolta, hogy az igazgatósá­gi tanácsülést a jövőben lega­lább negyedévenként tartsák meg, az ne csak a terv és a mérleg jóváhagyásával foglal­kozzék, hanem vegye ki ré­szét a vállalkozás termelésé­nek, gazdálkodásának irányí­tásában is. Tegyenek intézke­dést a termelőszövetkezeti igények maradéktalan kielégí­tésére. 2 1970-ben helyezzék elő­térbe az építőipari munkák gépesítését, műszaki szervezéssel, a kooperáció he­lyes megszervezésével tegye­4 NÓGRÁD - 1970. július 8„ szerda &0J&0 SJ6fO++1 * l J^ hogy a jó kedvű, vendégsze- KÖVOtkoZÜü! rető, gazdag amerikai pár _ * Ugyanezt eljátszották az gyakran tűnt fel a nagykő- JäSRHli, OSS-emberei a török követ- vétségek fogadásain is. AzOSS _Ä|_* ségen is. Ekkor tűnt fel a azonban eppen rajtuk kérész- W rOKiamiigynOIC színen Sidney Black és fele- ^űl szerezte első értesüléseit sége, Shara. Gazdag phila- a nagykövetségek titkosszol- A Qu 2-es csoport hamar delp’hiaiak voltak, akik ko- ©álati munkájáróL Különösen megtalálta emberét: Jimmyt, rábban Párizsban ’ éltek. Mind- M bizonyult hasznosnak a Qu a reklámügynököt. Ez a fia- ketten kiváló amatőr filmesek 2‘es csoport tagjai számára, talember úgy élt, mint álta- és fényképészek hírében áll- hogy amíg valamelyik attasé Iában a legtöbb amerikai ak. A Qu 2-es csoport ezt a páncélszekrényében kutattak, reklámügynök. Imádta a gint, házaspárt használta fel tér- másolták az ^ olvasmányait, az éjszakázást, és vo4t egy veihez. Megállapodtak Blac- acJwig az illető Blackékkal bohém felesége. Ez a fiú kékkel", hogy amerikai mú- koccintgatott a Wardman- azonban csavaros ésszel volt zeumok részére több külföldi Pankbeli lakásban. Ha az ér- megáldva, szenvedélyesen sze- országban népi táncokat és dekelt nagykövetségi tisztvi- rette a fényképezést, és ezer­népi viseleteket megörökítő sel° váratlanul hazament, mesteri ügyességgel és lelkű- színes filmeket készítenek. A Blackék telefonon értesített lettel rendelkezett. Két hajtű- tervek között szerepelt tér- ték a csoport tagjait, akik bői, egy konzervdobozból méretesen Törökorszás Sváic természetesen sürgősen el- akár örökmozgóit is tudott és Svédország is. Blackék azt tűntek. rögtönözni egy laposfogó se­hiresztelték, hogy azért érkéz- Így a különböző szálak ré- gí'tségével. Ha valaki képes tek Washingtonba, mert elő vén a Qu 2-es csoport rájött ná, akkor ez az ember meg akarják készíteni expedíció- arra, hogy a török nagykő- tudja fejtem a rejtjelzőgép jukat. Kapcsolatot teremtet- vétség német rendszerű rejt- titkár, jelentették _ a Qu 2-es tek az érdekelt nagykövet- jelző géppel dolgozik. A gép, csoport tagjai a főnöküknek, ségekkel, és nap mint nap sajnos, kíméletlenül üzem- A rejtjelző gépet azonban a tárgyaltak velük a tervezett biztosnak látszott. Elkerülhe- követség nagy páncélszekré- utazásról. tétlenné vált egy mechanikus nyében őrizték. A Mrs. Grees A házaspárnak pompás la- szakértő, egy fényképész és segítségével bejutott amerikai kása volt a Wardman-park- egy mindenhez értő műszaki gépíirónő képtelen volt közöl- ban és gyakran vendégül lát- ember bevonása. Ezeknek az ni a számtárcsa kombiináció- ták a magas rangú nagykő- embereknek együtt kellett ját. A Qu 2-es csoport veze- vetségi tisztviselőket. A leg- megfejteni és egyúttal lemá- tője jól ismerte Fuche őrna- többször természetesen a -solni a gép belső működési gyot, a New York-i rendőr­svájci, török és svéd követ- rendszerét anélkül, hogy az ség bombaosztagának hajdani ségek tagjait fogadták. Ezek érintés legcsekélyebb nyomát főnökét, aki ebben, az időben után természetesnek tűnt, is hagyják a munka után. már a hadsereg kémelhárító csoportjánál dolgozott. Hozzá fordult tanácsért. — A dolog egyszerű — fe­lelte Fuche. — Itt csgk Sadie Cohen segíthet. Gyere pajtás, megkeressük. Sadie Cohen New Yorkban lakott, üzlete a West Broad- wayen, a magasvasút előtt húzódott meg. Útközben az őrnagy is beszélt Sadieről: — Sadie Cohen kasszafúró. Fedőfoglalkozását mint ártat­lan civil, egy nyilvános üzlet­ben folytatja. Használt pán­célszekrényekkel és záriakkal kereskedik. A mi kedves Sa- die-nk jó csomó időt töltött már a Sing-Siingben. Mi se voltunk azonban fejre ejtett fiúk, rendszerint a büntetése letöltése előtt, korábban ki­engedtük őt. Mindig vissza­tartottunk egy vagy két dol­got a feje felett, s így sike­rült elérnünk, hogy a mi szá­munkra is dolgozzon. Egy íz­ben megszereztük az esvik Gestapo-ügynökség New York-i irattárát. Sadie nyitot­ta ki nekünk a páncélszek­rényt. Ugyanez történt a ja­pán konzulátuson. is. Én mondom, öregem, nincsen olyan zár,' amit ez az ember ne tudna kinyitni. Sadie Cohen hosszú, kes­keny üzlethelyisége szabályos ócskavasraktárnak tűnt. " A bolt végében egy kis iroda ál­lott elkülönítve, betört, he­lyenként foltozott, légypisiakos üvegfallal. Sadie ósdi, redő­nyös íróasztal mellett ült, és egy kulcsot reszelgetett. Kis, pocakos öreg zsidó volt, szür­ke göndör hajjal, amelyen úgy ült ütött-kopott kemény- kalapjia, mint bánatos tyúk”a fészkén. Az őrnagy bemutat­ta neki társát. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents