Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

A könnyűbúvárok vis alatti élete ]. H. Rosier: Az árvízvédelemmel kap- csolatóán soitai halluitunk a könnyűbúvárokról, akik a töltés védelmére müanyagfó- liákat erősítettek le, vagy a veszélyes buzgárok kiindulá­si pontját kutatták tel. Ugyan­csak sokat szerepeltek a „bé­kaemberek” a visszatérő Apol- ló-űrkabinok kihalászásával kapcsolatban. Kétségtelen tény, hogy a könnyűbúvárok ma már nem kincskeresés miatt szállnak a vízbe, ha­nem nélkülözhetetlenek az élet számos területén, a tu­dományos kutatásban éppúgy, mint az iparban, a honvéde­lemben, — gázvezetékek épí­tésénél, kábelek fektetésénél, stb. Annak ellenére, hogy nincs tengerünk, mégis sok száz könnyűbúvár van ha­zánkban is. akik sport- vagy egyéb célból — újabban egy­re többen a természet szép­ségeinek a megismerése miatt — a víz mélyébe merülnek. A víz alatti tartózkodás azon­ban nem veszélytelen. A szer­vezet fokozott igénybevétele, a tapasztalatlanság, a meggon­dolatlanság már sok balese­tet okozott világszerte. A víz alatti környezet leg­fontosabb sajátsága a légzés szempontjából az oxigénhi­ány. A vízben oldott oxigént ugyanis a vízi állatokkal ellen­tétben az ember nem tudja légzéséhez felhasználni. A legfontosabb feladat tehát a víz alá merülő búvár oxigén­ellátásának a biztosítása. A könnyűbúvárok háti tartá­lyokban viszik magukkal a szükséges sűrített levegőt, amit egy szelep mindig a mélységnek megfelelő meny- nyiségben juttat a búvár szá­jába. Minél mélyebbre me­rül ugyanis a könnyűbúvár a vízben, a testére nehezedő növekvő víznyomás miatt egy­re nagyobb nyomással kell kapnia a levegőt. A légzés csak akkor lesz problémamen­tes, ha a mellkas külső és belső oldalán azonos a nyo­más. A jól beállított szelep ezt önműködően oldja meg. Veszélyek a mélyben A könnyűbúvárok oxigén- ellátását tehát tulajdonképpen megoldott és egyszerű, mégis számos veszélyt rejt magá­VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Kétíves Adolf w Huszonöt éve halt meg Fé­nyes Adolf, a kiváló realista művész, a szolnoki udvarok és szentendrei utcák festője. — Ebből az alkalomból né­hány művét idézzük rejtvé­nyünk vízszintes 2., 34., 79, valamint függőleges }., 32. és 39. számú soraiban. VÍZSZINTES: 2. Kritikai realizmusú képsorozatának neve. 12. Szolmizációs hang. 13. Szeged író-régésze, (Fe­renc). 14. Francia nagyváros, textilipari közppnt. 15. Taga­dás. 16. Elektrokardiograf röv. 17. Tagadás. 19. 48-as tábor­nok. 21. Vonal — angolul. 23. Esetleg. 25. A hangok művészete. 27. Átkoz ellenté­te. 28. Gyermekfenyítés. 20. Arab névelő. 31. Fantom. 33. Igen — oroszul. 34. F. A. egyik legismertebb festménye. 38. Gyermekköszönés. 40. A molibdén kémiai jele. 41. Ke tud nézni. 42. Szolmizációs hang. 44. Vágtat 46. Olasz község: fennsíkján az első vi­lágháborúban véres harcok uúltak. 48. Mesterséges nem­zetközi nyelv. 49. Férfinév. 51. Női név. 52.' Alán egy­nemű betűi. 54. És — ango­lul. 56. Egyforma betűk. 57. igevégződés. 58. Elme. 60. Apróra vág 63. Időegység i—’). 64. A vérkeringés köz­ponti szerve. 66. Neves fran­cia impresszionista festő (Cla­ude, 1840—1926). 67. Monda- jeli csodatevő edény. 68. Meg­nézi a súlyát. 70. Ének 71. Mint vízszintes 68. számú. 72. az Operaház építőjének név- .ele. 74. Szerb pálinka. 76. Cukros. 78. Római 600. 79. A művész ezt a képét 1901-ben festette. FÜGGŐLEGES: 1. Egy kép a sorozatból. 2. Mint vízszin­tes 12. számú. 3. Körúti eszp- resso. 4. Mitológiai bibliai fe­jedelem. 5. Kis folyóvíz, 6. Zola-regény. 7. Női név (+’). 8. Enyém — angolul. 9. Ver­senyszánkó. 10. A vízszintes 25. számú fordítottja. 11. Kö­tőszó. 16. Vége — angolul. 18. Balatoni üdülőhely (ford.) 20. Van bátorsága. 22. Becézett női név. 23. Tantermek tar­tozéka. 24. Tiszta súly. 26. Nemzetség. 28. Mint vízszin­tes 33. számú. 30. Tüzel. 32. Ez a kép 1910-ben készült. 34. A mellkas csontja. 35. 50%-a. 36. Zöldes színű faragható szd- likát. 37. A moszkvai vár. 39. Ezt a képet 1901-ben festette. 40. E napi. 43. Fizikai foga­lom: mértékegysége a din. 45. Fejtörés. 47. Angol fizikus, a mai telefon ősének feltaláló­ja (G. A.) 1847—1922). 50. A vadászat istennője a római mitológiában. 53. Nagy ütő­erejű kártyalap. 55. A vízszin­tes 49. első betűjével az ele­jén: sajtjáról ismert holland város. 56. Felesége a mitoló­gia szerint sóbálvánnyá vált (—’). 57. Irta vala. 59. Gépko­csi típus. 61. Neves francia impresszionista szobrász (Au­guste, 1840—1917.). 62. Be­toppan. 63. Érzékszerv. 65. Életnedve. 67. Japán teaházi táncos-, zenésznő (+’). 69. Tesz. 71. Trikó. 73. A vízszin­tes 68. számú mássalhangzói. 75. Kicsinyítő képző. 77. Adós egynemű betűi. 78. Szolmizá­ciós hang BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 2., 34., 79., valamint a függőleges 1., 32. és 39. szá­mú sorok megfejtése. Beküldési határidő: július 9. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Jaj annak a szív­nek, amely nem érzett fiatalon szerelmet. Turgenyev. Könyvjutalmat nyertek: Tarján Lászlóné Nagybátony, dr. Malackowsky Béláné Sal­gótarján, Székely Aladár Mát- nanovák. A könyveket postán küldjük! ban. A növekvő mélység kö­vetkeztében ugyanis számolni kell a gázok megváltozott nyomás alatti viseikedesevel. A fizika oól ismert, hogy a hidrosztatikus nyomás 10 mé­terenként egy atmoszférával növekszik. Ebből következik, hogy pl. 40 méter mélyen — ezt a mélységet az amatőr könnyűbúvárok is elérhetik — már 5 atmoszférát sűrített levegőt keli belelegezni. A búvár tüdejében, gyomrában és beleiben levő gázokra is hatnak merülés közben a nyomáisváltozások, amit e szervek rugalmas fala közve­tít. A nyomás növekedésével a mellkas a tüdőben levő le­vegővel együtt összenyomódik, a has követi a gyomorban és belekben levő gázok térfogat­csökkenését. Az előbbi példa esetében ha a búvár 40 méter mélyre merült, 5 atmosziérás sűrített levegőt lélegzett be. Légzési egyensúlynál (ki- és belégzés között) a búvár tü­deje körülbelül 3 liter 5 at­moszféráé levegőt tartalmaz. A mélységből történő felszál­lásnál a 3 liter levegő térfo­gata egyre nő, és a felszínen már 15 liter lenne. Ennyi pe­dig természetesen nem fér el a tüdőben. Az egyetlen helyes megoldás tehát az, ha a fe­lesleges levegő az orron, szá­jon keresztül eltávozik, hogy a tüdőben levő nyomás egyen­súlyban maradjon a környe­ző nyomással. Ha a búvár — akarva vagy nem — nem végez kilégzést, a tüdőben levő levegő térfo­gatnövekedése miatt a mell­kas eljut a rugalmasság ha­táráig. Felborul az egyen­súly, gázembóliák szabadul­hatnak fel a tüdő vérkerin­gésében és ha ezek a szívbe, vagy az agyba jutnak — sú­lyos, esetleg halálos végű za­varokat okozhatnak. Ez a ba­lesettípus elsősorban a kez­dő, vagy a szorongásra haj­lamos búvárokat éri, akik például a légzőkészüléknek a mélyben bekövetkező zavara esetén lélegzetüket visszatart­va szállnak fel, attól félve, hogy levegő nélkül marad­nak. Mélységi mámor A könnyűbúvár-mesterség­nek ez az egyik veszélye a sok közül. Nagyon érdekes — a búvárélettel kapcsolatos — másik rendellenesség az ún. mélységi mámor. Ez tulaj­donképpen olyan elragadta­tott, felindult és bódult álla­pot — leginkább talán a ré­szegséghez hasonlít — amely a könnyűbúvároknál kb. 60 méter mélység táján jelent­kezik. Következményei vég­zetesek lehetnek, mivel a bú­vár elveszítheti józan ítélő­képességét, hallucinál, élet­ösztöne csökken. Régebben a mélységi mámort a levegő­ben levő és a tüdőben felsű­rűsödő nitrogénnek tulajdo­nították, ezért nitrogén-nar­kózisnak is nevezték. Ma már tudjuk, hogy a mámor oka a széndioxid és oxigén egyide­jű feldúsulása. Jutó kaland Nem árt, ha az ember mindig óvatos — mondogatták már a ta­pasztalt öregek is — különösképp, ha ide-oda utazgat a nagyvilágba. Hans barátunk figyelmen kívül hagyta eme bölcs intést, s minden teketóriázás nélkül leszólított a parkban egy csinos, fiatal höl­gyet: — Számíthatok egy randevúra, kisasszony? — Nem vagyok kisasszony —, rázta a fejét a hölgy, de válasza egyáltalán nem volt elutasító. — Nem kisasszony? — csodál­kozott Hans. — Nem. nem. — De kár! — Mondjuk. .. — Asszony? — Bizony! — No, és a férje? — Otthon maradt. Egyedül va­gyok itt. — Akkor talán mégis, . . hogy úgy mondjam. . — csillant fel Hans szeme. — Nem lehetne. .. — Nem, nem, dehogy! — mond­ta nagyon komolyan a hölgy. — Tudja, én nem szoktam ilyen kilen­géseket csinálni, s különben is az egész üdülőben tudják, hogy fér­jes asszony vagyok, csak a fér­jem nincs itt. Képzelem, mit sut­tognának rólam, ha együtt látná­nak engem magával?. . . — Talán azt mondhatnánk ne­kik, hogy... *- Hogy? — Hogy én vagyok a férje és most érkeztem váratlanul! — Látom, fiatalember, hogy ilyen tekintetben helyén az esze! — állt fel a pádról a hölgy. — Hát. . . egyéb tekintetben is megállóm a helyemet!. . . Tehát? Beleegyezik? — Nem, nem, lehetetlen! — ráz­ta a hölgy tagadólag a fejét. — Ez teljesen lehetetlen: S hogyan, hogyan nem —, még­sem volt lehetetlen. Amikor Hans három órával a beszélgetés után belépett bőrönd­jével a szállóba, ahol Lilian már három hét óta lakott, így érdeklő­dött: — Rendelt a feleségem az én részemre is szobát? — Természetesen, a második emeleten. — Nagyon köszönöm. Hans boldogan felcipekedett a másodikra, elfoglalta lakosztá­lyát, átöltözött, s néhány perc múlva megjelent a szálló ebéd­lőjében. s mivel a férfiak általá­ban nagyon büszkék apró kis győ­zelmeikre, a kellemes várakozás izgató, melegítő gyönyörétől úgy ragyogott a szeme, mint a leg­fényesebb tükör. Egy pincér azon­nal mellette termett: — Parancsol uraságod? — Egy különös kívánságom len­ne: szeretnék ma este a teraszon vacsorázni a feleségemmel. Van ennek valami akadálya? — Sajnos, van. — Már minden asztal foglalt? — Nem, asztal még van —, fe­lelte a pincér —, de felesége ő- nagysága egy negyedórával ez­előtt elutazott. — Elutazott!? — foszlottak szer­te Hans gyönyörű reményei. — Bizony el. — De valami üzenetet csak ha­gyott: —- Persze! — bólintott mosolyog­va a pincér. — itt hagyta a há­romheti szállodaszámláját. Azt mondta: „Este érkezik a férjem, adják át a számlát neki, majd ő fizet.*» (Krecsmáry László fordítása) Állandó budapesti munkára felveszünk szakács és hentes szakmunkásokat, konyhalányokat, takarítónőket, portásokat, kertész szak- és segédmunkásokat, varrónőket, vízvezeték-szerelőket (hosszú gyakorlattal), faipari gépmunkásokat, asztalosokat, festőket, mosodai, szállodai és konyhai segédmunkásokat, fűtésszerelőket. Iskolai igazolvánnyal rendelkező diákoknak 14 eves kortól a nyári szünidőre modern munkásszállásainkon szállást, étkezést olcsón adunk. Kedvezményes utazás. Jelentkezés: ÉPÍTŐIPARI szolgáltató vállalat Budapest, XI.. Bartók Béla út 152. Szárazon és vízen A világhírű szovjet repülő­gép-tervező, A. Ny. Tupoljev által irányított tervezőintézet­ben nemcsak a jól ismert TU- gépek fejlesztésén munkál­kodnak, hanem más légcsa­var- és sugárhajtású járműve­ket is konstruálnak. Ezek kö­zül való az ún. aeroszán, amelyet az év tavaszán ha­zánkban is bemutattak a Du­nán. A hajótestű. különleges aerodinamikai kiképzésű jár­mű havon, összefüggő jégme­zőn, zajló jégen, vízinövények­kel benőtt partszakaszokon éppúgy közlekedhet, mint az egészen sekély, vagy bármilyen mély vizen. Nem légpárna se­gíti át az útjába eső kisebb akadályokon (mint a légpár­nás járműveket), hanem a légcsavarhatás könnyíti meg a szántalpakon való siklását. Másfél torma hasznos teher huzamos ideig való szállításá­ra képes. Egy üzemanyag-fel- töltéssel 300—500 km utat te­het meg egyhuzamban. A csillagmotorral forgatott pro­peller óránként 50—70 km-es sebességgel röpíti tova e kü­lönleges, sokcélú járművet. Oxigénágy A szívinfarktus korunk jel­legzetes, egyre gyakoribb be­tegsége. Világméretű küzdelem folyik részint a betegség megelőzése, részint a válságos állapotba kerülők megmenté­se érdekében. Ez utóbbi cél szolgálatában készítették el angol kutatók a képen látható, különleges, légmentesen lezár­ható ágyat, amelyen belül tetszés szerint, a célnak leg­jobban megfelelően szabályoz­ható a levegő összetétele. Azt tapasztalták, hogy oxigéndús levegő, vagy nagy nyomású, tiszta oxigén belélegeztetésé- vel ugrásszerűen csökkenthető a szívinfarktusos betegek ha­lálozási arányszáma. Két at­moszféra nyomású tiszta oxi­gén alkalmazásakor a bete­gek véráramába a normális oxigénmennyiségnek kb. 16­A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 8 álta­lános iskolát végzett fiúkat felvesz ipari tanulónak az alábbi szakmákban: — ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, épületlakatos, épületasztalos, viz-, fűtésszerelő. Jelentkezés, illetve előjegy­zés a vállalat központjá­ban. Salgótarján, Munkás u. 8, Szakoktatás címén. Diákotthoni elhelyezést, salgótarjáni és balassa­gyarmati körzetekben való foglalkoztatást. gyakorlati képzést biztosítunk. szorosa jut. Az oxigénágybam fekvő beteg összes életfunkci­óit műszerekkel ellenőrzik. A nagy nyomású oxigénterá­piát ma már más formában is alkalmazzák, olyan kamrákat építenek, amelyekben cso­portos kezelésre is lehetőség nyílik. Az ördög visszatér Amikor Párizsban beköszönt a nyári hőség, rendszerint fel­üti fejét az ördög is. Megjele­nik a mozivásznakon azzal az ürüggyel, hogy az emberei szeretik a félelmet, a rette gést. Megjelenését kéngázszag előzi meg, amit az idén köny- nyen összetéveszthetünk a könnygázszaggal. Az idei nyá­ri szezonban a diáknegyedben, a Quartier Latinban helyez­kedik el, és az Étoile környé­kén az Arkham-művelet ré­vén, amit a borzalmas és fan­tasztikus történetek szenvedé­lyétől fűtött, fiatal filmbarátok esoportja hajt végre a film­piac érdekében. Ez idő sze­rint a csoport három film­színházzal rendelkezik, de ab­ban reménykedik, hogy hama­rosan harminc párizsi és há­romszáz vidéki mozi kerül el­lenőrzése alá. Helytelen dolog lenne elmo­solyodni ezen az akción. A fantasztikus filmek sohasem voltak jelentéktelenek. A filmgyártás bőségesen kimerí­tette a fantasztikus és rém­történetek klasszikusainak műveit, Edgar Poe-tól Lovecraftig, a Frankenstein- történetektől a fantom-izgal­makig. Most ilyen filmek fut­nak a párizsi mozikban: „Az Arkham-átok”, a „Doktor Moreau szigete”, „Juan Quin Quin kalandjai” stb. Meghó­dította a francia főváros film­rajongóit az olasz „western spaghetti” is. 10 NÓGRÁD — 1970. július 5., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents