Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Jelenet a „Sanzontól sanzonig” című tv-műsorból Vashulladék árából — szobor A népgazdaságnak olyany- nyira fontos hulladékanyaggyűjtés, mindennapi életünk megszokott részévé vált. Az április—május hónapban megtartott vas- és alumíniumgyűjtő kampány az eddigiek közül a legszebb eredménnyel zárult, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az idén mindössze 29 napig tartott. Az elért eredmény értékét növeli, hogy csaknem valamennyi MÉH Vállalat tehergépkocsival és munkaerővel járult hozzá az árvíz elleni küzdelemhez. Derekasan kivette a részét a kampányból a Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH Vállalat. Vasból 155, alumíniumból 139 százalékra teljesítették az előirányzatot, ami több mint 4 ezer tonna vasat és 3 tonna alumíniumhulladékot jelent. A gyűjtők között első helyen most is főleg a gyerekek állnak, akik kilónként szedték össze ezt az óriási mennyiséget. És hogy a rozsdás vasból nyert forintok milyen nemes célt szolgálhatnak, példa rá a ceglédi 4457-as számú Dózsa György Úttörőcsapat teljesít ménye. összesen 85 650 kiló anyagot adtak át, aminek ellenértéke több mint 35 000 fo rint. Tízezer forintért elkészítették iskolájuk névadójának, a ceglédi parasztmozgalom egyik nagy vezetőjének, Vár- konyd Istvánnak a mellszobrát. A szobrot az évzáró ünnepélyen avatták. Egy hét boldogság Táborozás Az úttörőik nyári programjának legnagyobb részét a táborozások töltik ki. Megyénkből a legki valóbb úttörők kiül- és belföldi nyaraláson vesznek részt, öt pajtás augusztusban Angliába látogat el, egy nemzetközi táborba. Negyvenöt pajtás a besztercebányai kulturális tábor munkájában vesz részt. Az országos táborokban több mint kétszáz Nógrád megyei útitörővei találkozhatunk. A megyei szaktábort az Idén Debrecenben rendezik meg, július 9. és 19. között. Kilencven magyar és harminc szlovákiai úttörő tölit' itt két hetet. Ezenkívül csaknem miind- egyik járás váltótábort szervezett. A salgótarjáni járásból Hevesbe és Jászapátiba utaznak, az úttörők. Salgótarján ás Balassagyarmat város Keszthelyen szervezett váltótábort A rétsági járás pajtásai Balatonakalibam, a szécsé- nyi járás úttörői a Szentendrei-szigeten ütnek sátrat a nyáron. A pásztói úttörők Badacsony nevezetességeivel ismerkednek. A központi táborok mellett a csapatok önálló táborozásokat is szerveznek. NYERS REZSŐ: A jö vedel mezőség és a jövedelemelosztás problémái hazáidban A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott beszéde „A jövedelmezőség és a jövedelemelosztás problémái hazánkban” címmel. a! Iran dot ék mondták Salgótarjánban vagyunk, a tóstrandi büfénél. — öt szelet kenyeret kérnék, főnök. — Kenyeret nem. adok csak kolbásszal. — Legalább tíz darab két- kilós kenyeret látok ott. Különben is az árlapon ki van írva, hogy egy szélet kenyér: 30 fillér. — Jó, jó. Ki van írva. Mit gondol, mi vagyok én? Jótékonysági intézmény, hogy 30 fillérért adjak egy szelet kenyeret? Es nem ad. Hiába kérem, az istennek sem ad. Bezzeg, ha öt adag kolbászt kértem volna! Kenyér nélkül... Parádfürdőn is sok a tarjá- ni, A strand büféjénél fiatal hölgy áll a púit mögött. Egy nagy- és egy kismálnát kérek. A hölgy leemel egy nagy és egy kis poharat. Tölti a máinál, mindkét pohárba egyformán. Engedi a szódát, amikor közbeszólok: — A nagyobbik pohárba kevesebb szódát tegyen, mert ugye két kismálnát készít. — Nem kérem, az efayik nagy, a másik kicsi. — Ne tessék mondani. Egyformán tetszett tölteni a málnát. — Igen, de az egyikben több szóda van. Nálunk ezt így mérik. A presszóban is így mérik. Mit lehet erre mondani. Szóljak az AKF-nek? (ács) Míg a kollégium egyik szobájában beszélgettünk, kint villámok dühöngtek, s az eső is kegyetlenül verte az ablakot. ök búcsúestjüket tartották, én először találkoztam velük. A 194 negyedikesből találomra kiválasztottunk néhányat: mondják el véleményüket a most először létrehozott, újfajta egyetemi előkészítőről. Ezek a gyerekek most végezték a középiskola harmadik osztályát. Az ország különböző részeiből érkeztek. Egyben közösek: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre készülnek. Májusban Írásbelit tartottak, egyetemisták javították ki a dolgozatokat, s azután levélben hívták meg őket az egyhetes salgótarjáni táborba. A foglalkozásokat 41 egyetemista és hat oktató vezette. Beszélgetésünkben csupán arra voltunk kíváncsiak: mit jelentett a tanulóknak az itt eltöltött egy hét. Az egvenlettől a ditterencíálszámílásig A jászberényi Pozsonyt Pál véleménye szerint egy hét alatt megoldották az egyéni problémákat is. Ki-ki a saját területe szerint „izmosodott”, egy-egy homályosabb anyagrész jobban előtérbe került. Most tanulta meg igazán, hogy a történelmet mindig a gazdasági alapról kell szemlélni. Az egyetemisták matematikából, történelemből és politikai gazdaságtanból foglalkoztak a jövendő hallgatókkal. A A pécsi Gulyás Sándor ugyanúgy kiemelte a közvetlen kapcsolat előnyeit, mint a többiek. Az idősebbek és a fiatalabbak (értsd egyetemisták és középiskolások) között ugyanis a lehető legjobb baráti légkör alakult ki. Gulyás Sanyi merész javaslattal is élt:.ezt az oktatási formát (tíz ember egy csoportban) javasolná a középiskolában is. Hasonló véleményen volt a beszélgetés többi résztvevője is. A két egri kislány, az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. Grúz Erzsi azt mondta, hogy tulajdonképpen itt tanulta meg érvekkel alátámasztani az összefüggéseket. Ferenc Edit a trigonometriától idegenkedett egy kicsit, de úgy érzi, sikerült feloldani a görcsöt. „Használat előtt tel rázandó” Beszélgetésünkben a zalaegerszegiek képviselték magukat a legtöbben. Két fiú és két tény számolt be az eredményekről, mindannyian a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolából. Durgó Máriának a politikai gazdaságtan rendszerezése jelentett nagy élményt. Bán Zsuzsa így fogalmazott: — Betekintést kaptam, milyen is az egyetem. Rájöttem, hogy nem részismereteket kíván, hanem folyamatokat. De az is feltűnt, hogy a lányok nehezein tájékozódnak a politikában. Kiss Ambrus tovább folytatta ezt a gondolatsort: * — Megismertük az egyetemi munkamódszert. Gondolkodni kellett, meglátni a lényeges kérdéseket, és elhelyezni bizonyos körülmények között a nagy anyagrészekben. Ezért tanulhattunk szokatlanul sokat. S egyben a felvételin túl, felkészülhettünk arra a munkára, ami majd bennünket vár. Cser ti Tibornak az illusztrálás tetszett a legjobban, ahogy elmagyarázták például a logaritmust. A négy zalaegerszegi különben arról nevezetes, hogy egy osztályból érkezett Hatan jöttek a harmadik á-ból, de a rossznyelvek szerint ketten elvesztek a tarjáni esőben. Az is jellemző rájuk, hogy eddig csak szakaszosan dolgoztak . (egyesek szerint tipikus példája a „ciklikus válság” elnevezésű jelenségnek), s a dolgozatírás előtt osztályfőnökük így köszönti őket: ,, használat előtt felrázandó”. A táj és az élelmezés A kalocsai Faddi Jánost elsősorban a táj ragadta meg. Először találkozott hegyekkel. Azon túl, hogy elragadtatással beszélt a város környezetéről, azt te nagyszerűnek tartotta, hogy egy hét alatt mindenRí felzárkózhatott a követelményekhez. Kibővíthette ismeretéit. Egy hét boldogságnak tartotta a salgótarjáni ismeretgyűjtést. ö személy szerint arra jött rá, hogy a háttérpolitikának milyen fontos szerepe van egy-egy történelmi kérdés vizsgálatakor. A dunaújvárosi Szilágyi Erzsi — mint mondta —, többet tanult itt egy hét alatt, mint otthon három évig. Már ami a politikai gazdaságtant illeti. Erzsi KISZ-vezető, sok kérdésre kell választ adnia. Most már bátrabban mer gondolkozni. Egyébként azon lányok közé tartozik, akik mernek politikával foglalkozni. A hatvani Jancsik Kornél szerint az eseménytörténeti rész emelkedett ki az előadá sokból. Rokonszenves volt az egyetemisták hozzáállása. Nem nézték le a középiskolásokat, barátként, diáktársként foglalkoztak velük, ö csak, az ebéd minőségét kifogásolta, s azzal sem akar senkit megbántani — mondta —. de neki kevés volt ez a mennyiség. Ok és okozat Az egyetemisták közül tréfásan megjegyezte valaki a nagy dicsérgetósre, hogy nem tesz semmit, hiszen azok tanítanak jtt, „akik zöldfülűek az egyetem,1*n, de nagyképűek a középiskolában”. Erre mindenki jót nevetett, nem sértődött meg senki. Szó, ami szó. minden „tanár” maximálisan dicsérte a formát. Márcsak azért te. mert saját felvételijükből indultak ki. Akik már belülről szemlélik a világot, könnyebben tudnak dönteni. A jelöltek pedig még akadoztak, nem megfelelően válaszoltak az ok-okozati összefüggésekre. Nincs önbizalmuk, visszahúzódnak akkor is, ha tudnak. A budapesti Egyed Kati és Móricz Gábor szerint megdöbbentően kevés támogatást és ösztönzést kapnak felvételi előtt a jelentkezők. Többüknek fogalma sincs róla, mi te az egyetem. Most egyetemi légkört szívhattak, ami legalább egy kis környezeti inspirációt nyújtott nekik. Az előkészítő egyik vezetője. Szarvas László tanársegéd szerint ez a képzési forma felkelti az igényt. Egyetemi szin- . tű gondolkodásra neveli a fiatalokat. A meglátásra, a tudatos önkontrollra. Szerinte ezek a gyerekek megütik az egyetemi felvételi színvonalat. Különbségeket pedig mindig lehet találni — mondta. Célunk az, hogy levetkőzzék pszichológiai gátlásukat. Az egy héttel nem ért véget a foglalkozás. Ä tíztagú csoportok példákat kaptak. Leveleznek. Továbbra is összetartanak, hogy egy év múlva sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Molnár Zsolt Az árvizeseknél Balassagyarmatról Fehérgyarmatra Strézs Józsefnek, a Balais- siagyarmati városi Tanács építési osztályvezetőjének hivatali szobáját egy nagy méretű, fekvő téglalap alakú festmény díszíti. A kép egy utca lázainak felépítését ábrázolja — mintha az Alföld árvíz sújtotta községednek valamelyikében festették volna. A csoportvezető tudna beszélni a véletlen hasonlóságról: néhány napja érkezett vissza munka helyére Fehérgyarmatról, ahol az árvíz miatt elpusztult falvak újjáépítési terveinek elkészítésében segédkezett. — Az országból hetvenen, Nóigrádból négyen érkeztünk Szabolcs-Szatmár megyébe. A romba dőlt falvak rendezési terveit az VÁTI, a pontos újjáépítési terveket a LAKÓTERV készíti. A gyors segítséget nyújtó műszakiak feladata az árvíz által az épületekben okozott károk felmérése volt. Meg kellett becsülni azt az összeget, melynek segítségével a csak részben megsemmisült házak a későbbiek során rendbe hozhatók. Ezenkívül mi döntöttünk az építési kérelmek kiadásáról, engedélyezéséről te. — Többnyire a rossz, gyenge minőségű vályogból készült, alapozás nélküli épületek- mentek tönkre. Ezért az új házak mindegyikét úsztatott kőbeton, legalább 90 centiméteres alapozással kell készíteni. A Lábazati falakra vonatkozó rendelkezés szintén legalább 65 centis betonala- pozást ír elő. A téglaépületek közül csak nagyon kevés dőlt össze — ezeknek az árvíz visszahúzódása után csak a vakolatát és fapadlózatát kell felújítani. A kérelmek kiadásának hatósági munkáját Strézs József — társaival együtt — házról házra járva, a helyszínen végezte. Nem egy .ház- tulajdonost kellett késő éjszakába nyúló vitáiban meggyőzni: jobban teszi, ha új lakását a réginél magasabban levő helyen építi fel. — Bár sok tragédiának lehettem szemtanúja, a legnagyobb hatást mégis az tette rám, hagy munkám során sok régi, majdnem elfelejtett ismerősömmel akadtam össze, akik szintén önként ajánlották fel segítségüket, s mentek el Szabolcsba — számomra így nyilvánult meg az ország segítőkésasége. a a Szerelik a porelszívót Nagybátonyban, a szénosztályozót korszerűsítik. A szén tökéletesebb szétválasztása mellett arra is gondoltak a tervezők, hogy javítsák az ott dől. gozók munkakörülményeit. A szén osztályozása során ugyanis rengeteg por keletkezik, amitől eddig sokat szenvedtek. Az új törőműre már felszerelték a porelszívó berendezést. Az osztályozón hét helyen szerelnek fel ilyen elszívó berendezést, amelyektől a levegő lényeges javítását várják. Az osztályozói dolgozók régi problémáját oldják meg ezekkel a berendezésekkel, amelyeket augusztus elején már üzembe helyeznek. Mozi élet Júliusi műsornyitány A salgótarjáni November 7. sikerű magyar filmvígjátékot, Filmszínház július első mo- amelynek főszerepében Lata- zihetében három filmet tűz játékrendjére. bár Kálmán nyújt emlékezeJúLius 2-től 4-ig láthatjuk tosen mulatságos alakítást, a Veled, Madridban című, iz- Ugyancsak a júliusi első m». mmtt Jelenet a Veled, Madridban című, színes, spanyol produkcióból. galmas, spanyol alkotást, amely a mai nyugati társadalom néhány visszás jelensége tükrében mutatja meg az egyéni sorsok konfliktusát. Július 5—6-án újból láthatjuk a Fel a fejjel című, nagy műsorhétben, 7-én és 8-án vetíti a November 7. A tökéletes bűntény című, magyarul beszélő francia bűnügyi produkciót. A film főszerepeiben Yves Montand-t láthatjuk. NÖGRÁD — 1970. július 1., szerda
