Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-31 / 178. szám

Előrejelzés a tsz-ekben

A növényvédelem erőfeszítései megyénk területén

A mezőgazdasági kártevők és kórokozók hazánkban évente mintegy hétmilliárd értékű termést veszélyeztetnek. Ez a növénytermesztés termelési

ért éknek közel 18 száza Béka. Nagyüzemeinkben a biztonságos növénytermesztés ma már megkívánja, hogy a növényi károsítok kiáirtétéleit minimálisra csökkentsük. Ebből ered, hogy a termelőüzemek évről évre jelentős összeget fordítanak a károsítok elleni védekezésre. Nógrád megyében a mezőgazdasági üzemek az idén már hétmillió forintot meghaladó értékű növényvédő szert juttattak ki a védekezések során.

Szakemberek a közösben

• .......

4 * i'F?vT®??

Az alkalmazott növényvédelmi eljárások, új technológiák azonban csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha a védekezést idejében és jó minőségben végzik el. A növényvédelmi ráfordítások megtérülése igen alacsony fokú, ezért a szakszerűtlen védekezés nemcsak az önköltséget növeli, hanem a különböző növényvédő szerek, ember- és állategészségügyi

problémákat is okozhatnak. . , , ,__ , , .

A mezőgazdasági termelés Jelzesenek gondolata mennyiségi növelése és minő- 13-ban pedig kidolgozták a eégi javítása szinte elképzel- szőlőperonoszpóra előrejelzé- hetetlen szakszerű növényvé- ^ének. módszerét, s ez az el- delem nélkül. járás azóta világszerte elterA növényvédelmi törvény jedt. A hazai előrejelzési há- ezigorúan előírja az üzemek lóaat fejlődésében 1968-ban számára a növényvédelmi

Tf ÜÉii'r^iíM ni'dTír1

A Nógrád megyei Növényvédő Állomás laboratóriumi te- nyészkertje, ahol az előrejelzésekhez 30 féle növényen, hetven károsítót figyelnek meg rendszeresen.

már 1906-ban felvetődött a rovarkártevők — nevezetesen a lisztes répabarkó — előre- 1912—

szakemberlépcső kiépítését, amely lényegében a szakszerűség alapfeltételét teremti meg. 1971 végére a megye üzemeinek zöme rendelkezik már növényvédelmi szakemberrel

gyökeres fordulat következett be. A Növényvédelmi Szolgálat „előrejelzési központot” hozott létre.

Az előrejelzési szervezetben résztvevő szervek és vál- Az okszerű növényvédelem lalatok (konzervgyárak, do- megköveteli, hogy a kezelése- hányipar, cukoripar), valaket a károsítok fejlődésmene- __ _

t

ének, ületve tömegviszonyá- t" .üj t ik„'n nak megfelelően optimális területeiken

időpontban végezzük. Ez a növényvédelmi előrejelzés kialakításával érhető el előrejelzés lehetővé teszi,

mint a termelőüzemek saját építik ki előrejelzési hálózatukat, amely a növényvédő állomások révén szervesen kapcsolódik a me- llletve az országos há- A hálózattól szárgyei,

hogy a jelentkező károsítókat jőzathoz. .. , .,

valóban hatásosan küzdhes- valamennyi információ

sük le és ezzel megakadá- a megyei növényvédő állo- lyozzuk a súlyos kártétel be- másra fut be, ahol az adatok „a««, a UXM»

várható elmaradásakor meg- az üzemeknek, illetve továbbítják őket az Országos Előrejelzési Központnak. A hálózat kiépítésének fő előnye, hogy a megfigyeléseket azonos elvek, módszerek alapján végzik.

takarítjuk a szer és a kijuttatási munkabér költségeit. A kártevők elleni válóban hatásos, preventív védekezés csak az előrejelzés útján érhető el.

Megszületik a központ

A hagyományos, programszerű védekezéseket törvényszerűen fel kell váltania az okszerű, tudományosan megalapozott előrejelzésen nyugvó védelemnek. Hazánkban

A termelőüzemek és az egyéni termelők a növényvédő állomás által kiadott előrejelzések alapján területükön megfigyeléseket végeznek, és így megállapítják a védekezések szükségességét, valamint a helyes időpontot. 1970-ben 21 növényvédelmi

előrejelzést adott ki a megyei növényvédő állomás. Az előrejelzési megfigyelések jelentős része a növényvédő állomás területén, a laboratóriumi tenyészkertben történik. A laboratóriumi megfigyelőkertben mintegy 30 féle növényben 70 károsítót figyelnek meg rendszeresn.

Ezenkívül még számos egyéb eszközre, műszerre van szükség a növényi károsítók pontos megfigyeléséhez. Az időjárási tényezők lényegesen befolyásolják a károsítók fejlődését. így elengedhetetlen az időjárási tényezők rendszeres figyelése és figyelem- bevételük.

Jobb megtérülés

Megyénk növényvédelmi fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az üzemi előrejelzési rendszerek kialakítása, melyek alapján a védekezések optimális időpontban és a hatékonysággal kerülnének végrehajtásra. Ezáltal a növényvédelmi ráfordítások megtérülése a jelenlegi 1—3-szoros helyett 7— 10-szeres is lehetne. A kialakuló üzemi szakemberlépcső eredményeképpen egyes termelőüzemek igen jó úton haladnak. A mátramindszenti Mátragyöngye Tsz-ben például már kialakulóban van az üzemi előrejelzés rendszere.

R. T.

Szervezett foglalkozást a szünidőben

A KISZ KB a Magyar Úttörőik Saoveitsege országos és helyi szerveinek, a SZOT-inak és a különböző intézményeknek erőfes zí tése a gyermek - üdültetés és nyári táborozás lehetőségeinek bővítésére közismert. örvendetesen gyarapszik a központilag és helyileg szervezett nyári üdíüillteéésben és táborozáson részvevők szánta. De így is a gyerekek kisebb hányada jut csak el a többnyire kéthetes üdülésre, táborozásira.

Vajon mivel töltik a vakációt. azok, akik még nem mentek él a táborba vagy onnan már visszajöttek ? És azok, akik sem üdülésre, sem táborozásra, de még rokoniá- togiatásra sem távoznak el la- kó/belyüikről az egész szünidő alatt? Bizonyára úgy van, hogy a legtöbb szülő a gyermekkel közösen, hasznos és pedagógiailag helyes egyéni programot tud biztosítani a szünidőre. De még így is túlzás nélkül mondtatjuk, hogy a gyermekek tömegesen vannak kitéve a káros környezeti hatásoknak, az ösztönös tevékenység, a céltalan kóborlás vagy a passzív unalom veszélyeinek. Nincs mellettük a pedagógus, ment 6 jól megérdemelt szabadságát tölti. Sok esetben a szülő sem képes gyermeke szünidei életrendtjét következetesen alakítani és ellen őrizni, hiszen neki nyáron is dolgoznia kell, esetleg váltott műszakiban. Ez azt jeleníti, hogy sok ezer gyermek céltudatos, tervszerű foglalkoztatáséit és nevelését évente 2—3 hónapira felfüggesztjük. A nevelési folyamatot júniusban megszakítjuk, hogy szeptemberben, kettőzött- energiával építsük ki újra azokat a pozitív szokásokat, magatartási formákat, amelyek a nyár folyamán lebomlottak.

Ha sem a szülő, sem a pedagógus nem szervezheti a gyermekek közös nyári foglalkozásait, akkor ki tegye ezt? Egyik iskolánk pedagógusai nehezményezték, hogy tanítványaik nyári sportolását és szórakozásét a falu plébánosa szervezte meg. Ez bizony kiáltó paradoxon! A falu papjára mégsem bíztatjuk a gyermekek testi nevelését. Egyáltalán nem tesz jót a gyermeki világkép alakulásának, ta játék közben esetleg a csodatevő szentekről hall képtelen történeteket.

Akkor hát ki szervezze

meg a gyermekek nyári foglalkozását? Bizonyos, hogy ebben az ifjúsági szervezeteknek, az iskoláknak és a köz- művelődési intézményeknek kell vezető szerepet vállalnánk. Tarthatatlan, hogy sem az iskolák, sem a közművelődési intézmények nem szerveznek egész szünidőre szóló sport-, kulturális, játékos és lároadailmilag hasznos közős programokat — tisztelet a nagyon kevés kivételinek. Az iskolák, művelődési intézmények, klubok nyáron konganak az ürességtől, be vannak zárva. Az MSZMP Központi Bizottságának februári állásfoglalása indokoltan hívja fel a figyelmet arra, hogy „ezeket meg kell nyitni az adott terület egész ifjúsága előtt”. Persze, nemcsak a helyiségeket zárjuk be, de elzárjuk a sportszereket, az iskolai könyvtárakat, sokhelyütt az iskolák játszóterületére sem léphetnek be nyáron a diákok. Az intézmények vezetői a társadalmi tulajdon megóvására hivatkoznak, de a valóságban indokolatlan bizalmatlanság húzódik meg a túlzott óvatosság mögött.

Ha a szorgalmi időben céltudatosan szilárdítottuk az ifjúsági közösséget és annak önkormányzatát, akkor a nyári szünidő próbaköve lehet a közösség és az ifjúsági ön- kormányzat érettségének. Ha tanév közben a kisdobosokat rá merjük bízni az úttörőkre, az útitörőkkel való foglalkozást a KISZ-korú ifivezetókre, nehéz belátni, miért nem merjük ezt megtenni a szünidőben is. Művelődési intézményeink a szorgalmi időben igen vonzó játékdéLutánokat, szellemi vetélekdőket, lei mit tud Versenyeket, bábjátékokat, filmvetítést síb. tudnak szervezni.* Miért nem összpontosítják figyelmüket különös gonddal szünidőiben is a gyermekekre? És vajon a falusi és városi MHSZ vezetői és tagjai ne tudnának többet tenni az ifjúság honvédelmi nevelése érdiekében éppen nyáron? A légpuskák százai vannak elzárva az iskolákban és az MHSZ szertáradban.

Nincsenek szervezett, tömeges akadályversenyek, céllövészetek, miközben a gyerekek maguk készítette csúzlllval Vil- lainyégőket, középületeket rongálnak meg, rosszabb esetben egymás szemét lövik ki.

Az MSZMP Központi Bizottságának februári állásfoglalása ha nem is betű szerint, d.e egész mondandvaLójálban, azt sugallja, hogy a 6—14 éves gyermekeik szünidei foglalkoztatását is az eddigieknél tervszerűbben kell szervezni. Ebben az iskolának, az ifjúsági szervezetnek, a közművelődési intézményeknek, a különböző társadalmi és gazdasági tényezőknek, a tanácsoknak a jövőben koordinál- tabban kell együttműködniük. Az összehangoló, előzetes tervező és szervező tevékenységet az iskolának ken magára vállalnia, mint ahogyan a Rendtartás jelenleg is kötelezően előírja. Nem kívánhatjuk a pedagógusoktól, így az iskolák igazgatóitól sem, hogy emiatt nyári szabadságukat áldozzák fel. De erre nincs is szükség, ha a gyermekek nyári foglalkoztatását még sza - badságuk megkezdése előtt, megszervezték, felmérték a helyi lehetőségekét, és a konkrét program megvalósítására sorompóiba állították azokat a szerveket, intézményeket és személyeiket, akik készségesen sietnek az iskolák és ifjúsági szervezetek segítségére szorgalmi időben és szünidőiben egyaránt.

SOK SZÁZ pedagógus tölti szabadságának jelentős részét gyermekek között, ifjúsági táborokban jelenleg is. Róluk se feledkezzenek meg az iskolák vezetői, amikor az iskolák nyári programját tervezik. És majd akkor sem, amikor értékelni, jutalmazni kell a kiemelkedő nevelői teljesítményeket.- Kiss István

Megjelent a Világosság

A Világosság e havi száma a nőemancipáció kérdését helyezi marxista megvilágításba. Azok az elméleti-gyakor- iati törekvések, amelyek a nők társadalmi helyzetének megváltoztatását, a női egyenjogúság kiharcolását célozzák. akkor hozhatnak csak radikális, lényeges eredményeket, ha a nők szerepét, a férfi—nő kapcsolatok szociális- morális sajátosságait az átfogó történelmi-társadalmi Ö6z- szefüggések háttere előtt vizsgálják. A folyóirat cikkei felhívják figyelmünket. hogy

amikor azt mondjuk, hogy a nőemancipáció kérdése mindig össztársadalmi kérdés, akkor ezen nem egyszerűen azt kell értenünk, hogy — amint azt a legkülönbözőbb fórumokon az utóbbi időben erőteljesen hangsúlyozzák — széles tár. sadaltni összefogásra, a nők szerepének átfogó morális-fi- lozófiai átértékelésére van szükség, hanem azt is. hogy a nők elnyomása csak abban a társadalomban szüntethető meg, ahol minden elnyomás és függés megszűnik.

Kulturális politikánk néhány kérdése

— címmel a Kossuth Kiadó megjelentette Aczél Györgynek. az MSZMP KB titkárának, ideológiai életünk vezető pártmunkásai előtt 1969-ben megtartott konzultációs előadását. A kiadvány részletesen tájékoztat kulturális, valamint *rw*Tuacgi politikánk alapelveiről. a művelődés terén elért eredményekről és a további fejlődést gátló fogyatékosságokról- Az előadás befejező részében Aczél György elvtárs sokoldalúan elemzi a marxis, ta ideológia hazai és nemzetközi vonatkozású kérdéseit.

Kamatmentes kölcsön

A városi tanács építési- és közlekedési osztálya, valamint az Országos Takarékpénztár salgótarjáni fiókja a napokban tárgyalásokat folytatott, >,ogy azoknak a családoknak, akiknek házát kár érte a múltkori felhőszakadás során, kölcsönt folyósítsanak. A tár- gyiiri- értelmében a károsultak az OTP-ben kamatmentes tatarozási kölcsönt vehetnek fel, hogy mielőbb helyreállíthassák a megrongálódott lakásokat, illetve házakat. A kölcsön felvételéhez szükséges igazolást a városi tanács építési ■ és közlekedési osztálya adja

Sok bosszúság, sok kellemetlen perc, óra, nap van az életünkben, amit elkerülhetnénk, amire nemcsak. hogy nincs szükségünk, de nem is szükségszerű, hogy legyen. Mindezt elkerülhettük volna, ha:

— ha a művezető, a brigádvezető, a csoportvezető, az osztályvezető, vagy éppen a főelőadó — tessék tetszés szerint választani — nem ébred rosszul, vagy nem veszett össze a szerelmével, és nem küldi el durván valahová azt. aki anyagot sürget a munkáiéhoz, vagy munkát az idejéhez;

— ha az előadó korábban ment volna haza főnöke névnapjáról, és most nem fájna olyan borzalmasan a feje;

— ta a portás nem csapja be a kaput a páciens feje előtt, nem húzza le a portásfülke ablakát, hogy elszigetelje magát attól a nyűgös asz- szonytól, aki az igazgatóval eppen most akar — szerinte életfontosságú ügyben — beszélni, amikor a porta őrének ott pirul a szalonnája a rántotta alá;

— ta a brigádvezető mindenféle magyarázat nélkül nem küldi az állattenyésztőt árkot ásni, oda, ahol a munka nem könnyebb, de a kereset az jóval kevesebb;

— ha a tisztelt ügyfél, kartárs, lakótárs, vagy elvtárs

Az ember és hangulata

nem kapna olyan levelet, amelyben az vagyon írva, hogy... ha nem, hát akkor ez meg az lesz, ilyen meg olyan, ezt meg azt von maga után;

— ha...

Demdnek soroljam? (Sorolja az olvasó, talál meg példát. De hát nem elég ez? Inkább próbáljuk megtalálni a kórt, megállapítani a diagnózist, és megadni a gyógyírt ezekre a tünetekre.

Azt mondhatja valaki: emberileg érthető, ha rosszkedvű a művezető, fáradt az előadó, „zárkózott” a portás, „hallgatag” a brigádvezető, udvariatlan, sértő és fenyegető a tisztelt ügyfélhez címzett levél. Hát meg lehet érteni, persze, hogy meg, hiszen mi olyan sok mindent megértünk. De akkor azt is meg kell értenünk, hogy az ilyen megnyilvánulások, eljárások, elutasítások napokig rontják a megsértett, a megbántott, az elutasított embert! Mindez kihat hangulatára, munkájára, érzékenyebb, idegesebb lesz. ezért könnyen „törleszt” és olyan következtetésre is juthat ami amellett, hogy nem igaz, nem helyes, még kifejezetten árt is mindannyiunk- taí.

"„Milyen demokrácia az — mondja az egyik —, ahol nem állnak velem szóba, nem adnak lehetőséget, hogy véleményemet, bajomat elmondjam?” „Minek beszélünk annyit a demokráciáról — mondja a másik —, a véleménynyilvánítás jogosságáról és szabadságáról, amikor, ha szólni akar az ember, elküldik valahová?” Lám, milyen veszélyes, hamis, általános következtetésre juttathatnak embereket ostoba kiskakasok, akik úgy kukorékolnak a maguk dombján, hogy más szavát nem lehet tőlük hallani. És már csak egy lépés, hogy azt mondják a megbántottak: nem lehetne, nem mernék ezt csinálni egyesek, ta az igazgató, a tsz-elnök. a minisztérium és a többi illetékes nem tűrné ezt! Íme. így lön a kiskakasHól sl'ruccmadár, vagy ha úgy tetszik, a bolhából elefánt.

Pedig az igazság az, hogy hiába „lentről" a biztatás, a demokrácia, a jog elvi és

gyakorlati megfogalmazása, ta „lent” ott áll a merev ért- hetetlenség. a „ki vagyok én?”, a „majd én megmutatomaz „én vagyok, aki vagyok”, a „nincs” és a „nem lehet” rideg, magyarázat nélküli kinyilatkoztatása.

A tanulság nem új, mégis sokszor kell még ezt ismételnünk. Az ember közösségben él, munkája, hangulata, cselekvése kihat, kihathat más emberre is. Jól vagy rosszul. Az üzem, a munkahely, az egyik ember élete nagyon közel van a másik életéhez. »Időnk jelentős részét egymás mellett éljük, —, de egyáltalán nem mindegy — hogyan? S ha valaki visszaél helyzetével, rangjával, vagy hivatalával, ha a portás — elnézést a példáért — becsapja a vezetőhöz Igyekvő orra előtt az ajtót, csapjuk be őutána is! Megérdemli!

Természetesen, ez csak a legutolsó megoldás lehet.

Egy kis figyelmesség. udvarias. kedves hang, segítőszándék, jóindulat, mennyire, de mennyire meg tudja köny- nyíteni az ember életét, munkáját!

Ügyelnem is olyan nagydolog ez, amit ne lehetne teljesíteni?

Papp János

NÓGRÁD - 1970. július 31., péntek