Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Mögröd a ataliMtika lOkrtben ém egyéb szolgáltatásokkal vaÁ KISZ segítségével Minek köszönhető, hogy a balassagyarmati járta ki cégeiben minden, más társadalmi ünnepségnél több a társadalmi esküvők száma? Elsősorban annak, hogy a fiatalok körében érvényesül legkevésbé a hagyományok visszahúzó ereje. Az i« nagy segítség, hogy ezeknek az ün- nepséigeknek a szervezésében minden esetiben támogatásit adnak a helyi KlSZ-szerve- zetek is. A rendezők az esküvők míisoraibain meghagyták a népi elemeket — ez is a társadalmi esküvők iránt megnyilvánuló érdeklődés egyik oka. Annak ellenére, hogy az elmúlt években átlagosan 70 társadalmi esküvőt rendeztek a járásiban, néhol, így Heren- csémyben és Terénytoen egyetlen ilyen ünnepséget sem sikerült megtartani. A megye társadalmi-gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái címmel összefoglaló jelentést adott ki a Központi Statisztikai Hivatal Nógirád megyei Igazgatósága. A száz Oldalas jelentés átfogó képet ad arról, hogy az elmúlt több évfizied., hogyan változtatta meg a megye arculatát. Foglalkozik a kötet a megye demográ fiai helyzetével és településhálózatával, a gazdasági fejlődéssel s a gazdaság jelenlegi helyzetével, a lakosság életkörülményeivel — ezen belül szó esik a foglalkoztatottságról, a munkaerő- mozgásról. a jövedelmekről és munkabérekről, a lakosság ío- gyasz'áséról — a megye lakosságának infrastrukturális ló ellátottságával, végiül a megyében sajátos funkciót betöltő településeik ,és településcsoportok helyzetével és ellátottságával. A statisztikai adatok alapján megállapítja a jelentés, hogy megyénk a felszabadulás óitia eltelt 25 esztendő alatt összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben fejlődött, mint ezt megelőzően bármikor. A fejlődés igen sok egyedi vonást is mutatott. A jelentés összeállításának éppen, az volt a célja, hogy e sajátos, más megyéktől elférő vonások, s az ezekből következő feladatok feltárásával segítséget nyújtson a megye IV. ötéves tervének kidolgozásához. Állják a versenyt Sötétedett már, mire Vierten Sándor, a traktorosok vezetője megjött az Ipoly mellől. Homloka alatt merő víz a kurta kalap alatt. Vékony, kék vászonkabátját még napközben lekényszerltette róla a hóség. Most összehajtogatva hozta a kezében. Az Ipoly- menti rétek, kaszálók, ahonnan Viczián László érkezett, a pataki határ legtávolabbi részén vannak. A traktorosok egy része a szénával dolgozik még, de három kombájn már megkezdte a búza aratását Közöttük fogyott el a brigádvezető napja. — Mára akkor megvolnánk — mondta az elnöknek, aki a szokásos napi eligazításra várta az irodán a brigád vezetőket. — A traktorosokkal nincs semmi baj. Ezek már Mák László, az elnök szavai voltak. Ű pedig csak tudja, miért mondta. Az alakuláskor Mák László volt a traktorosok brigádvezetője. Amikor elnöknek választották, Viczián Sándort ajánlotta maga helyett, Viczián akkor a fogatosokat vezette. Munkájáért tisztelték, emberséges beszédéért szerették az emberek. A Szocialista címet először tavaly nyerte el a brigád. A munkafelajánlásokról, a versenyről Viczián Sándor, meg Pier Miklós, a párttitkár beszélt nekik. A traktorosok mind pataki gazdaemberek. Szabadszálláson tanulták a traktorvezetést, s amikor hazajöttek, nem vallottak szégyent tudományukkal. Csejk József, a megyei szántó versenyen „csak” harmadik lett. Azelőtt ugyanis Mák József pataki traktoros győzelmével végződött a vetélkedés. — Szóval nem kellett sokat magyaráznunk sem akkor, sem most — summázta véleményét Viczián. Sándor. — Mert az Idén tovább folytatjuk a versenyt. A szerződést még a tavasz- szal megkötötték a szövetkezet vezetői. A 15 traktoros és szerelő védnökséget vállalt a kétezerötszáz holdas pataki határ, a 14 erőgép és a munkagépek fölött. Viczián Sándor mutatta a szerződést. Okosabban szervezik a gépek munkáját, rendszeresen elvégzik a műszaki szemléket, javításokat. Így 100 normálholddal többet tud minden traktor. A tágas határ úgyis ad munkát bőven. A talajelőkészítés, a vetés, most a gabonabetakarítás, a gyümölcstelepítések előkészítése mind a brigádra vár. Mák László, aki egyben a szövetkezeti versenybizottság elnöke is, rögtönzött értékelést tartott: — A tavasz késett, ml Is elmaradtunk a munkával, de a traktorosok utolérték az időt. Most újra megállított bennünket az eső. Ahogy azonban szikkadt a föld, a traktorosok azonnal dolgozni kezdtek... Csatlakozott az elnökhöz Viczián Sándor is: — Amikor így szorít bennünket a munka mint ezen a nyáron Is, nincs kivétel. Hétköznap, vasárnap is dolgozunk. Még a sokat emlegetett alkatrészellátás is jobb, ha magunk gondoskodunk róla. Ha valamit nem kapunk, ne- kiállumk és megcsináljuk a műhelyben ... Egy napnál tovább még nem állt egyetlen gépünk sem. A szövetkezet sokat, négy- százezer forintot tervezett alkatrészekre ebben az esztendőben. A traktorosbrigád vállalta. hogy legalább 40 000-et megtakarítanak a pénzből. A szövetkezeti irodán egészen addig folyamatos volt a beszélgetés, amíg a munkáról esett szó. A traktorosok igazán jól dolgoznak, a havi 3200—3500 forintos fizetés számottevő ösztönző erő. Aztán az elismerő, dicsérő szavak mellé az a négyezer ‘forint sem jönne rosszul a brigádnak, amit a szövetkezet vezetősége ígért a munkaverseny legjobbjának. Csakhát azért a munka mellett még sok mindent tenni kell. — Vállaltuk, hogy szakmailag és politikailag képezzük magunkat, olvasunk, tanulunk — sorolta Viczián Sándor. — S ez bizony, mi tagadás, kicsit nehezebben megy mint a szántás, vagy az aratás. Nem titkolta próbálkozásaikat. Azokat sem, amelyek kudarccal végződtek. Ezekből pedig kiderült, nem is olyan egyszerű a helyzetük. Ilyenkor nyáron a munka szorítja őket. A tanulásra, az olvasásra nem is igen jutna idejük. Télen szervezik a szövetkezet vezetői, — a párttitíkár, a főagro- nómus —, a szakmai és politikai tanfolyamokat. Sűrűn lapozzák, forgatják a szaklapokat, s hasznos ötletek egész sorát viszik ezekből a brigád- értekezlet, a szövetkezeti vezetők elé. — Könyvekhez már nehezebben jutunk. A szövetkezetben van egy kis könyvtárunk, és kész. A művelődési házat még az ősszel becsukták, hogy életveszélyes. Azóta Is úfy van — háborgott a traktorosok brigádvezetője. Szerencsére, majdnem minden traktorosnak van már televíziója. Így aztán mégiscsak sokait látnak, s együtt haladnak a világgal a pataki traktorosok. De ki tudja, elégségesnek bizonyul-e mindez a verseny értékelésénél? Mindenesetre kár lenne elmarasztalni az összetartó, egymást segítő, jól dolgozó közösséget olyan dologért, amely nem egészen az ő vétkük. Ami pedig a traktorosokat Illeti, talán a pedagógusoktól kérhetnének segítséget. Bizonyára nem tagadnák meg tőlük. Vincze Istvánná Mi less a vágóhídon? Hírt adtunk már róla, hogy augusztus 29—30-án nagyszabású polgári védelmi gyakorlatot tartanak Balassagyarmaton. Ebben az időszakban a város néhány üzemének „sugárszennyezett”, a háborús állapotokhoz hasonló körülmények között kell majd bizonyítani, hogy valódi veszély esetén is képesek lennének folytatni a termelést. A polgári védelmi gyakorlatra kiszemelt üzemek egyike a Húsipari Vállalat. A vágóhíd kijelölése mindenképpen indokolt, hiszen a lakosság zavartalan húsellátása háborús időszakban mindenképpen fontos szerepet kap. — Az üzem önvédelmi alegysége vesz részt a 30-án sorra kerülő üzemi gyakorlaton. Eny- nyire lesz csak szükség, hogy a háborús termelést demonstrálni tudjuk — mondja el kérésünkre Szuhány&zki János, a polgári védelmi törzsparancsnok. — Hogyan zajlik majd le a gyakorlat? — Éppúgy egy marharakományt szállító teherautó gördül majd a kétszárnyas bejárati ajtó elé, mint most. A különbség csak annyi, hogy ez a teherautó — elvileg — sugárszennyezett lesz. A „mobil, három csőtagozatos járműmentesítő” — ma- gyarul: három körbefutó csőből álló, mindenütt folyadékot fecskendező, hordozható autófertőtlenítő — már elkészült, s csak arra vár, hogy egy hónap múlva igénybe vegyék. A teherautó sugármentesítését végző vágóhídi dolgozók a gyakorlaton teljes fegyvernemi felszerelésben, gázálarcban, gázvédő ruhában vesznek részt. Az autó átgördül a sugármentesítő folya- déközönön — természetesen a szállítmányt is sugármentesítik. Miután — megint csak elvileg — a detektáló állomáson megállapították, hogy sugárszennyezettsége a veszélyes szint alatt maradt — az üzem második védelmi gócához. a vágódaraboló csarnok elé áll be. A csarnokban az üvegablakon és a nylva tartott ajtókon keresztül jelenleg szabadon tűz be a napfény. A gyakorlaton — illetve valódi veszély esetén — alig valamivel sötétebb tesz itt. A nyílászáró szerkezetekre, hogy a levegőből történő szennyeződés veszélye csökkenjen, polietilénfólia kerül. Egyébként nemcsak az üzemcsarnok, hanem az üzem valamennyi útra vagy udvarra néző ablaka és ajtaja fóliaborítást kap — összesen 200 négyzetmétert használnak fel erre a célra. A marha levágásával, négy felé darabolásával az „alapanyag” sugármentes feldolgozása megkezdődik. S mivel a feldolgozás további szakasza ezután az üzem fedett, jól szigetelhető munkahelyein folyik, a következő kritikus pont a készáruraktár. Itt folyik ugyanis a csomagolás — ha ezt nem a megfelelő módon hajtják végre, a késztermékek: a sonkák, szalámik, kolbászok könnyen szennyeződést kaphatnak. A Munkaerő-vándorlás és munkahelyi közérzet AZ UTÓBBI időiben elég gyakran, olvashatunk, halilharbuinlk a munkahelyi közérzetről folytatott vizsgálatokról, illetve a tó munkahelyi légkör fontosságáról. Már önmagában az a tény, ho,gy erről egyre többet beszélünk, jelentős minőségi változás tükrözője. Azt jelenti, egyre jobban előtérbe kerül a szocializmust ópító ember. Társadalmunk emberközpontú. Búsakén hirdetett célunk: egyre szebb, jobb, tartalmasabb élet biztosítása dolgozó népünk részére. Egyetlen dolgozó számára sem közömbös, milyen körülmények között végzi munkáját (megbecsülés, demokratizmus', őszinte, nyílt légkör sitib.) Nem elhamyaigolbató a kérdés politikai oldala sem. Önmagunkat áltatnánk, ha azt hinnénk, hogy a dolgozók munkahelyükön szerzett benyomásai, tapasztalatai nincsenek nagyon is erős befolyással megelégedettségükre, szocialista társadalmán,kihoz való viszonyukra. Különösen időszerűvé teszi a kérdés felvetését napjaink problémája, a munkaerő-vándorlás. Számos statisztika, közgazdasági elemzés bizonyítja, milyen jelentős anyagi kárt okoz ez a népgazdaságnak. Sokan azonnal követelni kezdték, hogy aürrúniisztraibív úton szüntessük meg a szabad munkaerőmozgást. Szerencsére nem ez történt. Az illetékes párt- és állami szervek helyesen mérték fel a helyzeteit amikor úgy döntöttek: nem változtatnak a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseken- Ezzel a kérdés „emberi” oldalát tekintve — a munkáltatókat ösztönzik a megbízható, értékes munkaerő megbecsülésére. A régi mechanizmusban a különböző szankciók sem tudták megakadályozni a vándormadiaraikat a sorozatos munkahely- változtatásban. Ugyanakkor a kötöttségek sok esetiben a tó munkaerőiket sújtották, és népgazdasági szinten gátat vetettek az egészséges munkaerő-áramilásniak. A kötöttségek feloldása után, úgy tűnik — és ez sok gazdasági és tömegszervezeti vezetőnél meglepetést és elkeseredést váltott ki —, hogy a régi, jól képzett dolgozók 100—200 forintos fizetésemelésért elhagyják régi munkahelyüket. Az érintett vállalatok vezetőinek nagy része ezért elsősorban az ezt lehetővé tevő rendelkezést okolta. Márpedig ezt aiz okot (vagy okokat) pedig -nem (kis mértékben a munkahelyi közérzetben kell keresni, figyelembe véve annak miniden összetevőjét és összefüggését. Az előző munkajogi szabályok szerint a munkájával vagy munkahelyével elégedettén dolgozó a munkáltató hozzájárulása nélkül csak igen hátrányos jogkövetkezményekkel szüntethette meg a munkaviszonyát. Természetesen ez nagyon kényelmes volt a vállalatok számára és sok helyen nem is nagyon törődtek a vezetők a „jó munkahelyi légkör” meglétével, avagy hiányával. Pedig a dolgozók túlnyomó többsége csupán a 100—200 forintos jövedelemnövekedésért nem hagyja ott régi, megszokott munkahelyét, ahol megbecsült, elismert szakember, ahol mindenkit ismer. Otthagyja viszont ugyanolyan, vagy kisebb fizetésért is (erre is több példa van!), ha úgy érzi, nem becsülik meg munkáját, a vezetők nem törődnek megfelelően a dolgozóikkal, nem elég megértőik, nem következetesek, nem példamutatók, rossz munkaszervezők, nem a vég. zeit munka szerint értékelik a dolgozókat, ha kdskirálykodást látnak stb., ha munkájukról nem mondanak őszinte véleményt és így nem tudja hogyan „áll” a vállalatnál. Ha nem tudja konkrétan mit várnak tőle, ha nem lát perspektívát maga előtt, ha nincs sikerélménye, ha nem megfelelő körülményék között végzi munkáját, ha nem hallgatják meg a véleményét, ha csalódik a vezetőiben stb. A MUNKAíIELYVALTOZTATASOK ugrásszerűen megnövekedett száma azt bizonyítja, hogy nincs, illetve nem volt minden rendiben ezen a téren. Bs azoknál a vállalatoknál, ahol az egészséges vagy természetes fluktuációnál lényegesen nagyobb a munkaerőmozgás, érdemes felfigyelni a gazdasági vezetőknek, személyzeti vezetőknek és megvizsgálni: vajon eleget törődtek-e a dolgozókkal? Vajon megtettek-e mindent a jó munkahelyi légkör kialakítására, aminek nem egyetlen és nem is legfontosabb feltétele a fizetés nagysága. A helyesen levont következtetések és az őket követő intézkedések jelentős népgazdasági veszteséget szüntethetnék meg, és jótékonyan hatnak társadalmi, politikai viszonyainkra. Várkonyl István Várnak a váraszóink Áprilisban átszervezés folytán a mizserfai bányától a vállala nag-ybátonyi építési üzemébe helyezték át a Váraszóról bejár, dolgozok nagy részét. Csak né hányán maradtak továbbra Is ; bányánál. A ai váraszói dolgoz, azóta meghonosodott az építő iparban. Két kubikosbrigádo alakítottak, és közülük mindösz sze csak egy volt, aki az ú munkahelynek búcsút intett. Pa nászuk azonban van. Heggel a bányász járattal indul nak jelenlegi, mátranováki mun' kahelyükre. Hat órakor már ot vannak, de várniuk kell 7 őrá ig, mert a más irányból, és < központból érkező munkások ak korra érnek oda. Délután ismé Indulniuk kell, amikor megy í munkás járat. Ekkor meg Nádúj falunál várják egy, esetenkén másfél óráig a bányászjáratot hogy hazaszállítsa őket. A vállalaton belüli átszervezel kétségtelenül sok gonddal jár. A legjobb megoldás még az, hí csupán egy-egy autóbusz útvonalát kell megváltoztatni, az ilyet öszvérmegoldások lehet. hogj gazdaságosak, kifizetődök, d< e mellett figyelembe kellene venni a dolgozók érdekeit is. gyakorlaton az üzemből kikerülő készáru minden darabját ezért k-ülön-külön fóliába csomagolják majd. Ezután újra az IH—2, IH—12-es szennyezettségmérő műszerek jutnak szerephez, ezeknek a feladata a fogyasztókhoz kerülő áru su- gármentességén-ek megállapítása. A polgári védelmi gyakorlat nemcsak az említett üzemrészek dolgozóit mozgatja meg. Terepmentesítőlk, felde- rítők, és természetesen egészségügyi beosztottak is számot adnak felkészültségükről a külön erre a célra kiszálló bizottság előtt. Az üzem törzsparancsnokának tájékoztatása szerint a gyakorlaton résztvevő^ kiképzése megkezdődött. Ehhez a városi, valamint a megyei törzsparancsnokság is segítséget ad. A vágóhídon eddig még nem tartottak a tervezetthez hasonló, nagyszabású polgári védelmi gyakorlatot. Az üzemben bíznak benne, hogy augusztus 30-án zökkenőmentesen, fegyelmezetten zajlik majd le a gyakorlat. Baranyai Igazi otthonra találtak Éppen egy éve nyílt meg Balassagyarmatom a Deák Ferenc utcában az öregek napközi otthona. Kezdetben idegenkedés mutatkozott iránta. A tények — tévével, rádióval, társasjátékokkal és könyvtárral való felszereltség —, azonban hamar szétfosz- latták a bizalmatlamágot. Jelenleg 25 gondozottja van az intézménynek, de újabb öt fő szeretne felvételt nyerni. A 25 látogató közül 14 hetven évnél idősebb, s mindössze egy személy életkora nem haladja meg a hatvan évet. A saját lakással rendelkező öregek és csökkent munkaképességűek az otthon mosógépén kisebb ruhadarabjaikat is kimoshatják. A gondozottak fele egyáltalán nem, másik fele pedig csak minimális mértékben fizet térítést. NOGRÁD - 1970. július 28., kedd §
