Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Vidámság, -ókedv, egyetértés a salgóbányai nemzetközi úttörőtáborban Hogy hogyan lehet léggömböt felfújni és elpukkasztani, nem újdonság. De mindjárt érdekesebbé válik, ha versenyről lévén szó, minél rövidebb idő alatt kell ezt a mutatványt elvégezni. Akárcsak a csokoládéevést késsel és villával. Emlegethetnénk több ügyességi számot is, amely meghökkentő a felnőtt számára. A gyermek is csodálkozik először, hogy aztán teljes erővel belevesse magát a küzdelembe. A hangulalmester es a foci meccs Mindezt a salgóbányai nemzetközi úttörőtábor iákói mesélték el. A csokoládéevés második helyezettje, a szovjet Olga Nyikolajeva talán még egyszer megnyalta szája szélét, mikor emlékeiről faggattuk. öt is, akárcsak a svájciakat, nyugatnémeteket, mongolokat és csehszlovákokat meghatotta a fogadtatás. Virággal és nótaszóval várták éket a magyar pajtások. Sorolhatnánk az eseményeket, a 100 éves Lenin elnevezésű túrát, a vidám stafétaversenyt, vagy a labdarúgó- mérkőzést. Larisza Szergejev- na Uralova, a Komszomolsz- kaja Pravda újságírója, a csoport egyik vezetője ki nem fogy a dicséretből, ha Szása kerül szóba. A 4:4 arányban végződött focimeccset idézi föl szavaival, ahol Szása önfeláldozóan küzdött. A mérkőzés végén elveszett, de később kiderült, hogy egyedül ment vissza a táborba annak ellenére, hogy a meccs emlékeit térdén, lábán, ujjain őrizte. A Szaratov megyéből érkezett Szidva és a bakui Szvje- ta, ha kezébe veszi á harmonikát, kicsalja a lányokat, s mint egy élő gyöngyfűzér, úgy veszik körül őket. Szlá- vát nagy becsben is tartják a lányok. A leningrádi Lentocs- ka viszont a magyar fiúkkal szeret játszani, vidámaknak tartja őket. A salgóbányai fürdést emlegeti, ahol egymást dobálták bele a vizbe, fiúk, lányok vegyesen. Uaiianutas es fűszerez?* Larisza Szergejevnát az étkezésről faggattuk. Azt mond. ta: ők inkább azt szeretik, ha az emberben van a fűszer, és nem az ételben. Szavait harsány kacaj kísérte, de tessék csak belegondolni! A mongol lányok bármerre jártak, nagy sikert arattak tűzszínű kosztümökkel és fekete hajukkal. Tujdval a tarján! buszpályaudvaron találkoztunk vasárnap este, amikor Magyarországon tanuló nővérével volt együtt. Tuja ugyanazt emlegette, amit tél nappal később a mongol delegáció vezetője. Dzsangal Bal- zinyeni a daltanulást. Két magyar dalt tanultak meg, s előadásuk bármelyik itthoni pajtásnak becsületére válna. Majd a fákról folytattak élénk eszmecserét, mondogatták: nálunk ez sem, az sem található. Minden ismeretlen jelenségre felfigyeltek, bármi, ről volt is szó. * Újdonság a zászlófelvonás A nyugatnémet Erika Rou- bal a Ruhr-vidékről érkezett öttagú csoportjával. Elmondotta, hogy ez a szervezett út_ törőélet újdonság számukra: a fegyelemre nevelés, az ösz- szetartás ilyen elemeivel ő még nem találkozott. A Gagarin iskolában összehúzta szemöldökét, mikor megpillantotta a napokban elkészült medenKözségpolitika és a fiatalok A TANÁCSOK akkor folytatnak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, hanem igénylik is a fitalok véleményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába éppúgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatalok szívesen kapcsolódnak be ebbe a munkába akár egyénileg, aikár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjúságpolitikája tehát egyúttal azt is jelenti, ha a legrátermettebb fiatalé :ut az eddiginél nagyobb számiban választják be a különféle helyi vezető testületekbe, ahol a felnőttekkel azonos jogokkal es kötelezet tségetokel vehetnek részt a közös munkában. A tapasztalat szerint, amit az ifjúság helyesnek tart, az az. esetek többségében nem mond ellent az idősebb korosztályok céljainak, érdekeinek sem. A falu korszerűéi t és például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye mindenkinek — függetlenül évei szamától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fokozatosan közelítő új, kulturált életforma, a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyorsabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a falusZépítésre felhasználható összeg mennyire szűkös. Ám a társadalmi munka- akciók egész sora bizonyítja, hogy ott ahol meg kell fogni a dolog végét, általában a fiatalok állnak az első sorokban. Munkás kezük révén olykor százezrekkel tágítható egy-egy faluban a faluszépí- tés költségkerete. — helyenként pedig egyenesem több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési, szórakozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sportolás ügye. Ebben a vonatkozásban meglehetősen sok meg nam értéssel találkozhatunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani például számos helyen, hogy a fiatalság valóban otthont találjon a községi művelődési házakban. Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kulitúr- házak találhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezdeményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kulitúrház fenntartása na ; anyagi gondját a községi nács és a helyi termelőszövetkezetek közösen viselik. KÜLÖNÖSEN megnőtt a fiatalok sportolási igénye. Sajnos, nem mindenütt fordítanak rá kellő gondot, hogy ezt az igényt kielégítsék. Bármerre elmehetünk az országban, láthatjuk, hogy legalább minden második faluban mennyire elhanyagolt a sportpálya és környéke, arról nem is szólva, hogy a futballcsapatnak gyakran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletéiben kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egy- egy községben többféle sportág is szakosztályt tarthasson fenn. Hiányzanak ehhez a sportszerek, a minimális eszközök. Mindez a községpoliiiti- ka tárgykörébe tartozik és elódázhataitlian tennivalót jelent a község vezetőd számára is, ha azt akarjuk, hogy a falu számára nélkülözhetetlen fiatalok ne kívánkozzanak el hazulról. K. 1. cét: nem akarta elhinni, hogy egy iskolában ilyen létezik. Négy gyermek anyjaként kiemelte azt a kapcsolatot, ami nálunk tanuló és vezető között kialakult. A nyugatnémeteknek újdonság volt a reggelitoma és a zászlófelvonás. Egy-,két nap elteltével nekik is sikerült megszokniuk mint a svájciaknak. Vezetőjük, Astrid Ermatinger akár magyar diáklánynak is beillene. O egyébként Lau- senne-ba jár tanítóképzőbe. Náluk nincs ilyen úttörőélet. tiiccs-raccs minden mennyiségben Ha a tábor külföldi lakói meghallják a Riccs-rac s rumlibum, vagy a sóder szót, rohannak az udvarra játszani. Ekkor szűknek bizonyának az ajtók, nem ártana a/, épület oldalfalát eltávolítani. Esténként aztán énekszót jl és tánctól vidám a tábor. A nevetés a csendespihenő alatt is szabad. A csendkérésr.í mindenki azt mondja: oly n . vés időt töltenek itt a külföldiek. hogy minden percet ki kell használni. Ezen a véleményen van a tarjáni Gérecz Erika is, aki egy beszter bányai kislánnyal kötött barátságot. ' Ö mesélte el egyik élményét: A csehszlovák Risa — ők egyszerűen csak Ri- chárdnak szólítják —, részt vett a citrombambiivó versenyen. Cumin keresztül keli . szopogatni az üdítőt. Mikor Risa barátunk már látta, hog v nem ö lesz az első, fogta a cumit, levette az üvegről, s simán megitta a levet, any. nyira ízlett neki. Keserves a búcsú A külföldi pajtásoktól tegnap reggel búcsúztak el a magyarok. A turnusváltás megrí katta a szíveket. A vasárnapi nemzetközi kultúrverseny még jobban összemelegítette a gyerekeket. Hétfőn reggel volt aztán sírás-rívás. Hiába díszelegtek a gyerekek ingein az elcserélt jelvények, hiába szaporodtak a címek. A búcsú az búcsú volt. A külföldiek még maradtak. Ojj barátokkal kerülnék össze. S ez is mutatja, hogy ez a tábor a barátság jegyében született, ahol közösen egyetértett szovjet, csehszlovák, mongol, svájci, nyugatnémet és magyar úttörő, s a hazatérés utáni levelek is a barátság szálait erősítik majd. Molnár Zsolt Á szigor — kötelesség! Két miniszteri utasítás margójára Két miniszteri utasítás látott napvilágot nemrégiben. Á kohó- és gépipari miniszter az egyik kooperáló váílalatcxt arra kötelezte, hogy ha kell importból is, de — teljesítse amire szerződésben vállalkozott. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter pedig az együk budapesti lakótelep házainak megrepedésie alatt bűnvádi eljárás megindítását javasolja. Két különböző előjelű, de hasonló tartalmú kérdés: sajnos, nem első és nem egyedülálló esetek! Tanulságai az érintett vállálaitofe falain túl mutatnak. A Voiga-menti Togliattiban, a Szovjetunió hatalmas épülő személygépkocsi gyárában megkezdődött — az o lasz szabadalom alapján készülő — kocsik sorozatgyártása. Jövőre már • teljes kapacitással dolgozik a szerelőszalag, amelyről évente 220 ezer személykocsi fut le. Mellette szerelik mór a másik két szalagot is Csupán ebben a gyárban évenként töibb mint hat-- százezer kocsival számolnak rövidesen. Közismert a szám: egy-egy autó 2—300 közreműködő vállalat óraműpontos- sáigú munkájával készül el. Nem véletlen hát, hogy Európa legn,agyóbb ipari „nevei” versengtek, árban és minőségben egymásra licitálva, csakhogy részt kaphassanak az „évszázad üzletéből”. Hazánk évek óta készült — konstrukciók tucatjával, kalkulációk tömegével, messizibe- tekintő elképzelésekkel —, hogy erőnkhöz mérten mi is közreműködjünk a „Fiat-iFiia- tovicsok” előállításában. Az alapos felkészülésnek az eredménye nem maradt el, öt reprezentatív gyárunk tizennyolc termékkel járul hozzá a nagy programhoz. Azon túl, hogy ez hosszú időre jelent biztos piacot és a műszaki kultúránk gazdagszik azzal, hogy a korszerű autógyártásba bekapcsolódunk, más haszon is várható. Az általunk teljesítendő szállítások fejében évente — a teljes felfutás után — több mint tizenkétezer „Zsiguli” személygépkocsit kapuink. Ennek ellenére: az első szállítmány mégis hiányosan indult el a pályaudvarról Togliattiba. A miniszter haragja jogos; nem engedhetjük meg magunknak azt a könnyelműséget, hogy a nagy távlatú nemzetközi kooperáció ilyen rossz bemutatkozással induljon Éppen ezért, az ígéretét nem tartó vállalatnak, h.a másként nem megy, importból is, nyereségének esetleges megrövidítésével is, de biztoSzániító*?oi> a klinikán Észak-Angliában, Rother- bam városálban új klinikát adtak át rendeltetésének, mely azzal tűnik ki a többi közül, hogy már megnyitása percétől saját SiZámítógépped rendelkezik. Minden beérkező beteget tüzetes kivizsgálásnak vetnek alá, megejtik a tüdő- és rákszűrést, elvégzik a vér- és vizeletvizsgálaitot, ellenőrzik az agy- és szívműködést, a látási, a hallási stib. Minden egyes vizsgálat eredményét betáplálják a központi számítógépbe, amely így minden személyről több száz adató: „raktároz el” memóriájóiban. s kívánságra, pillanatok alatt kiírja azokat. „Gondolkodó gépről” lévén szó — megfelelő program alapján — elemzést, diagnózist is készít a komputer, a normális élettani jellemzőkkel való egybevetés alapján. Ezzel a teljesítményével a gép a diagnózis felállítása vonatkozásában természetesen nem lép az orvos helyébe. Csupán mellérendelt, mintegy „tanácsadói” szerepet tölt be, gyorsítja a betegségfelismerés folyamatát, megkönnyíti a végső szót kimondó orVosok munkáját. Képünkön: A számvizsgálat mérési eredményei is beke- i'iilnek a komputer adattárába, mert a glaucomaveszélyt elárulja a szemgolyó beliső nyomásának emelkedése. sítami keli a gépkocsik folyamatos szerelését. A miniszteri intézkedés jogosságát senki sem vitatja, mert a nagyvonalú elnézés, a nem kellő szigor ilyen esetben egy iparágnak tekintélyét veszélyeztetné. Arról nem is beszélve, hogy: egyetlen vállalat sem teheti kockára a másak négy, pontosabban még tovább megyek: a magyar ipar hírnévéit. Az építésügyi és városié j- lesiztési miniszter nemrégiben, szűk körben újságírókkal beszélgetett. Szóba került az építőipar tevékenységévé! kapcsolatos számos „örökzöld” panasz: a csöpögő víz, a púposodó padló, a letört kilincs, és főleg az, hogy ilyen kifogások miatt sokszor az egész építőipart, az egész épületet minősítjük. Holott a lelketlen és hanyag munkát végzőiknek külön kell választani egy-egy iparág teljes egészétől. Még azt is hozzátette a miniszter: aiz épületek minőségét meghatározó munkánál nem szabad egy hajszálnyira sem elnóző- nek lenni. Ez történt most az említett lakótelepi házal: esetében. Az építőipari vállalatok legtöbbje erejét megfeszítve tevékenykedik, hogy a lakás- programot teljesíthessék. Évről évre több lakás épül és mégis — évről évre több lakás kellene... Keresik az új megoldásokat, a termelékenyebb módszereket és akkor egyes vállalatok gátlástalanul veszélyeztetik az egész iparág eddig elért sikereit! Mindenki tudja, hogy az építők előtt eddig soha nem végzett nagy feladat áll: az új ötéves tervben át kell adni az egymilliómódik lakást. .. S aztán indul az új program. Mindez természetesen csak a korszei-ű technológiák felhasználásával érhető el, termelékeny módszerekkel, amelyek gyorsírják a lakásépítkezéseket. Mindez az eddiginél nagyobb szervezettséget, szigorúbb munkafegyelmet feltételez. A miniszteri beavatkozás után kiáltó öntöttfalas épületek — mint a Minőségvizsgáló Intézet alapos vizsgálata kimondja: — a kivitelezés technológiája miatt repedeztek meg. Tehát nem az építkezést gyorsító módts zenekben, a termelékeny technológiában van a hiba, hanem az ott tevékenykedő emberekben az előírásokon kereisztülinéziő, az ellenőrzést elmulasztó vezetőkben és beosztottakban. A szigorú miniszteri utasítások előírják a hibák mielőbbi kijavítását, a vétkesek felelősségre vonását, a vállalt kötelezettség betartáséit még akkor is, ha az jelentős pénzügyi konzekvenciáikkal jár. Az intézkedések figyelmea- tetnek: a közösség érdeke, a szakma hírneve, az adott szó megtartása — mindennél fontosabb. Ennek érdekében a szigor — mondhatjuk nyugodtan: — kötelesség! A kötelesség azonban nem csupán a példás miniszteri határozottságra vonatkozik, ugyanilyen szigor kell az üzemekben, a műhelyekben is. Mert ott kell kezdeni a rendcsinálást. Bán János Önnek szél Örömmel értesítjük olvasótáborunkat, hogy a Kossuth Könyvkiadó Vállalat kiadásában, rövidesen megjelenik „A világ a materialista szemével” című sorozat — Önnek, aki érdeklődik a filozófia kérdései iránt, és szeretne megismerkedni a filozófiai összefüggésekkel. E sorozat könyvecskéi megkönnyítik a filozófiával való első ismerkedést. Népszerű, mondhatni szórakoztató stílusban felöleli a dialektikus és történelmi materializmus egész témakörét, sok-sok anekdotával és történettel teszik vonzóbbá, érthetőbbé a filozófiát. Az írásokat szellemes illusztrációk, karikatúrák gazdag sora egészíti ki. A könyvekről néhány szót. M. Szidorov: A gondolkodó ember. A szerző e könyvében bemutatja az emberi tudat kialakulásának történetét, a gondolkodás főbb összefüggéseit. Fontos helyet kap a műben a mai emberi gondolkodás fiziológiai és pszichikai összefüggéseinek elemzése. Néhány érdekes fejezetcím a könyvből: Történet a vadállatok között nevelkedett gyermekről. Az első gondolatok Az értelmi cselekvés kialakulásának láncszemei. És még számos érdekes fejezel. V. Sztoljarov: Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Sztoljarov a mozgás, a fejlődés dialektikus törvényeit mutatja be, és értelmezi. Népszerű filozófiatörténeti leírások színesítik a mondanivalóját. A.. Pozner: Az őselernektól az elemi részecskékig című művében a világ anyagi jellegével, az amyag^ és mozgói összefüggéseivel foglalkozik. Sz. Goncsaruk: A kételkedéstől a tudásig. A könyv címeiből: Mi a szkepticizmus? Talán mégis igazuk van á szkeptikusoknak? De mi közöm nekem Hume-hoz és Kanthoz? Mi az igazság? A beat és a -szkepticizmus ? W. Woisé: A tudomány bölcsője. Mik és kik alapozták meg a görögök hírnevét? Miért éppen Görögországban virágzott fel a gondolkodás olyan különösen megkapó formában? Mit köszönhetünk még ma is az ókori görögöknek? És még számos érdekes filozófiai munka, amit érdemes elolvasni. A műveket nagyon ajánlom a középiskolát végző diákoknak, KlSZ-tanfolyam- vezetőiknek, a középiskolák hallgatóinak és . mindenkinek, aki a világnézet alapvető kérdéseivel ismerkedni szeretne. Vezér Győző Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének vezetője Módosították felaiánUmkat a hűl OBER dolgozói j Csongrádon jöttek össze legutóbb a FÜTŐBER üzemeinek gazdasági és társadalmi vezetői, hogy megtárgyalják az árvízkárral kapcsolatos termeléskiesés pótlását. A csongrádi üzemnél ugyanis mintegy kétmillió-négyszázezer forint termeléskiesés keletkezett az árvízkárok miatt. Ennek pótlását ígérte a nagybátonyi üzem kollektívája már korábban. Most mégis úgy döntöttek, hogy ezt a lemaradást a csongrádiak megpróbálják pótolni, a többi üzem pedig na- g >b részt vállal, a nemzeti j: lelem 1 százalékos túlteij : ítése érdekében. A vállalat nagybátonyi üzemének dolgozói mintegy 3—4 százalékos túlteljesítésre készülnek- Az első félévben ezt arányosan csaknem sikerült is elérniük. Éves szinten hőcserélőből mintegy 200 darabbal, különféle ventillátorokból pedig 550—600 darabbal kell többet gyártaniuk, hogy a kitűzött célt elérjék, A terv túlteljesítésére mód van annál is inkább, mert ezekből a termékekből a piacon állandó a kereslet. Az igényeket pillanatnyilag még ilyen túlteljesítés árán sem tudják kielégíteni. NOGRÁD a 1970. július 28., kedd
