Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

■ —r ' Salgótarjánbwn, a Lovász József utcai napközi otthonos óvoda udvarán vidáman töl­tik a nyári Tiapokat az apróságok ) Üzemről (izemre Elégedetlen vasutasok Nehéz a tényekkel vitázni... Elégedetlenek a mozdonyve­zetők és a fűtők a március elején életbe lépett bél-rende­zéssel. Azóta is számos régi vasutas, mozdonyvezető és több fűtő lépett ki a kistere- nyei fűtőháztól, akik úgy érezték, még mindig nem be­csülik meg őket eléggé és a valamikor oly nagy becsben tartott vasútnál- nem találják meg számításukat. Szép Sándortól, a fűtőház vezetőjétől először azt kérdez­tem meg, milyen változásokat hozott a bérrendezés? — A vasutasok keresetét a munkaköri és rangt'okozati bé­rek és a változó illetmények teszik ki — tájékoztatott. — A munkaköri bérek az utazó­személyzetnél átlagosan száz forinttal emelkedtek. Bevezet­ték az éjjeli pénzt, ami teljes éjszakána húsz forint, vagy óránként két forint ötven fil­lér. Ma már a kilométerpénz helyett a ténylegesen tenge­lyen töltött időt számoljuk el. A dolgozók a korábbi öt fo­rint helyett átlagosan 7,50—8 forintra jönnek ki. A túlórá­kat is méltányosabban díjaz­zuk. Természetesen nem úgy történik, mint az üzemekben, ahol pótlékokkal számolnak. Nálunk a munkaköri és rangfokozati bér 210-ed része egy óra díja. A mozdonyveze­tők általában tíz. a fűtők nyolc forintot kapnak. — Mi az, amit sérelmesnek tart a mozdonyszemélyzet? A bérszámfejtők és nyilván­tartók nagy munkában voltak a fűtőháznál. Ottjártamkor ké­szült a havi bérszámfejtés és a zárás. Itt találkoztam Fodor Lajossal, aki több évtizede mozdonyvezető és Pásztor Ist­vánnal, a fiatal fűtővel, áld már maga is legalább tíz éve teljesít szolgálatot a különbö­ző mozdonyokon. Hogyan vélekednek a bér­rendezésről? — Nem ezt vártuk —mond­ta Fodor Lajos. — Míg más területen dolgozóknak emelke­dett a bére, a mozdonysze­mélyzet úgy érzi, hogy amit az egyik kézzel adtak neki, azt a másik kézzel elvették. Éppúgy sok munkával keres­sük meg a pénzünket, mint ré­gebben, és alig valamivel több, vagy még annyi sem kerül a borítékba... Pásztor István bólogatott. — A dolgozóikat csak azzal lehetett megnyugtatni, hogy a következő bérrendezés maid orvosolja a sérelmeket — fej­tette ki Valeesik Árpád, a szakszervezet bér- és termelé­si felelőse. Mi a problémákat jeleztük a felsőbb szerveknek és a megyei pártbizottságnak. Az emberek arra számítottak, hogy túlórák és egyéb juttatá­sok nélkül emelkedni fog a bérük. Ez a szempont azon­ban a mozdony szemei - /.ölnél csak zavaró áttételeken ke­resztül, és nem kellő mérték­ben érvényesült. Több munká­val lehet, hogy többet keres­nek, de változatlan teljesít­ménnyel alig valamit emelke­dett a fizetésük — mondják. A karbantartóknak, az óra- béres dolgozóknak januárhoz viszonyítva 2—30.0 forinttal emelkedett a fizetésük. A mozdonysaemélyzet átlaga — az előző és az idei év máju­sát összehasonlítva — ponto­san 353 forinttal magasabb. Ugyancsak ezt a két hónapot véve alapul Fodor Lajos ta­valy 3563, az idén 4133 fo­rintot, Pásztor István az elő­ző évi 2650-nel szemben 3100 forintot vitt haza. A tények­kel hát nehéz vitázni. Ezek a számok nem igazol­ják az elégedetlen vasutaso­kat. Annyi bizonyos: az átlag nem fejez ki mindent, ezen belül nagy eltérések, szóródá­sok lehetnek. Az is lehet, ha a túlórákat, a többletmunkát nem számítanánk, talán ko­rántsem lenne ilyen kedvező a kép. Éppen ezért a moz­donyszemélyzet bérezésével kapcsolatosan további, alapo­sabb vizsgálódásra van szük­ség... Kiss Sándor Napjaink ifjúsága H pőrtirányitős módszerei Pártbizottságaink és párt- szervezeteink az elmúlt evek­ben megfelelő figyelmet for­dítottak az ifjúság szocialis­ta szellemű nevelésének esz­mei, politikai irányítására, a párt befolyásának növelésé­re, a KISZ közvetlen párt­irányítására. Az ifjúság sorai­ban végzett munkában alap­vetően érvényesült a párt eszmei és gyakorlati vezető szerepe. Az elmúlt időszak­ban a pártirányításnak min­den szinten többségében he­lyes és jó módszerei alakul­tak ki. A pártszervezetei? többsé­gében az arra alkalmas párt­tagok pártmegbízatással segí­tik a KISZ munkáját, jelen­tős számban párttag propa­gandisták segítik a KISZ-ok- tatást. Javult a KISZ-vezetők tájékoztatása, időnként meg­ismertetik a fontosabb KISZ- határozatokkal a pártszerve­zeteket s a párttagságot. Helyes módszerekkel Megyei tapasztalataink azonban arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy az ifjúsági kér­désekkel nem eléggé átfogóan és nem korszerűen foglalko­zunk. A gyakorlatban és a politikai munka végzése so­rán esetenként egyenlőségi jelet tesznek az ifjúság és a KISZ közé, az ifjúsággal kap­csolatos feladatokat gyakran csak a KISZ-en kérésedül akar. juk megvalósítani. Több helyén nem kielégítő a vezetőknek, pártszervezeteknek személyes kapcsolata a fiatalokkal és a KISZ szervezeteivel. Nem lépnek fel kellő kö­vetkezetességgel a téves néze­tek s a helytelen negatív ál­talánosítás ellen, nem vezet­nek vitákat, beszélgetéseket. Az iskolai pártszervezetek és csoportok nem tudják kellő hatékonysággal segíteni a tan­intézeti KISZ-szervezeteket, ezért rájuk döntően az álla­mi irányítás hat. Gond a fentieken túlmenő­en a KISZ-pártirányítás egy­oldalúsága, esetenként a túl­zott operativitás. Pártvezető­ségeink viszonylag kevés if­júsági munkára alkalmas párttagot irányítanak e terü­letre, nem elég következetes a beszámoltatásuk, nem for­dítanak kellő figyelmet a párt- határozatok végrehajtásából a KISZ-feladatok speciális meg­határozására, azok ismerteté­sére és számonkérésére. Pártszervezeteink, a helyes törekvés ellenére, kevesebb figyelmet fordítottak a külön­böző állami, társadalmi szer­vek ifjúsági munkájának ösz- szehangolására, figyelemmel kísérésére. Másrészt jogos kí­vánnivalót hagy maga után e szervek önálló tevékenysége is. Az ifjúság nevelésére gya­korolt hatásuk nem kielégítő. Megyei tapasztalatok Igen fontos feladat a KISZ közvetlen pártirányítása, an­nak fejlesztése és korszerűsí­tése. Az eddigi tapasztalatok alapján ezen a területen nem kell alapvetően új helyzetből indulnunk. Az újat mindenek­előtt az jelentse, hogy a he­lyes módszerekre és a csa­tornákra építve minden párt- bizottságnál és pártszervezet­nél váljon a mindennapi mun­ka gyakorlatává á területhez tartozó KISZ-szervezet párt­irányítása. A pártirányítás csatornái­nak kiszélesítése és fejleszté­se minden területen feladat. Nyomatékosan két területre hívnám fel a figyelmet. Az egyik: küldjünk pártmegbíza- tással mind több fiatalt és arra alkalmas idősebb pártta­got a KISZ-be és kísérjük figyelemmel megbízatásuk tel­jesítését. A másik: kísérjük jobban figyelemmel a KISZ-vezetők munkáját. Érezzék mindig, hogy a pártszervezet figyeli, segíti, számon kéri munkáju­kat és bízik bennük. Elvi. politikai irányítást A KISZ közvetlen pártirá­nyításában következetesen ér­vényesíteni kell, hogy minde­nekelőtt elvi, politikai irányí­tásra van szükség és nem operatív beavatkozásra. Párt­szervezeteink minden szinten vegyék figyelembe a KISZ- szervezetek szervezeti önálló­ságát és csak a legszüksége­sebb esetekben avatkozzanak be a KISZ-szervezetek belső kérdéseibe. A „gyámkodás” és a KISZ-szervezetek „elhanya­golása” egyaránt helytelen a KISZ pártirányításának gya­korlatában. Mindehhez ter­mészetesen, ahol szükséges, a KISZ-szervezetek politikai és szervezeti megszilárdítása a feltétel. A párt Központi Bizottsága határozatának megjelenése óta viszonylag rövid idő telt el. A közvélemény mind a párt­ban, mind a KISZ-ben nagy érdeklődéssel várta a hatá­rozatot. Helyenként a KISZ- vezetők és a -fiatalok köré­ben türelmetlenség tapasztal­ható a határozat levitelét és érvényesítését illetően. Egyes helyeken tapasztalható, hogy vérmes reményeket, túlzott elvárásokat táplálnak a ha­tározatot illetően. Mások sem­mi újat nem fednek fel a ha­tározatban, a párt ifjúságpo­litikájában, vagy legalábbis csak „mások” számára fedik fel az újat. Ezekkel az álláspontokkal természetesen nem értünk és nem is érthetünk egyet. Meg­ítélésünk szerint az ifjúság- politika gyakorlati megvaló­sításában senkinek sem szű­kültek, ellenkezőleg, a párt-, állami, társadalmi szerveknek Is növekedtek a feladatai. Mindenkinek azon kell dol­goznia, hogy a határozatot a maga területén következete­sen végrehajtsa, annak szel­lemében dolgozzon, és mun­káját ne időszakos feladatként, hanem folyamatnak fogja fel és értelmezze. Kiss József a megyei pártbizottság oszt. vezetője (Vége) Ha lesi elegendő pénz Bár az elektroakusztikai cikkek és a háztartási kisgé­pek egy főre eső javításában nagyot léptünk előre, az or­szágos átlagtól azonban még mindig jóval elmaradunk. Ezért a következő ötéves tervben az előzetes elképze­lések szerint Balassagyarma­ton, Szécsényben, Pásztón és Rétságon központi javítóüze­met létesítenek. Területi ja­vítóműhelyt 15 kiemelt fa­luközpontban hoznak létre. Ezzel egy időben kiépít® az egységes begyűjtőhálózatot, amely a falusi lakosság jobb ellátását teszi lehetővé. A fejlesztéseknél a meny- nyiségi igények kielégítése mellett, a minőségi sizínvonal emelését tűzték ki célul. Az elképzelések megvalósítása attól függ, hogy mikor, meny­nyi pénz áll majd a megyei tanács és a vállalatok rendel­kezésére. Az állattenyésztők tanácskozásáról Ügyeljünk a malac szaporulatára — A mozdonyvezető és a -fűtő, mielőtt elindul, és ami­kor megérkezik úticéljához, meg — a kísérőszemélyzettel ellentétben — 1,5—2 órát tölt a mozdonyon. Ezt az előké­szítési időt korábban három forinttal fizették, most pedig semmit sem kapnak érte. De a legfájóbb pont a szénmeg­takarítási prémium eltörlése. Az időről időre felülvizsgált és módosított szénkiszabásban rögzített tüzelőanyag-mennyi­séggel kellett gazdálkodni a mozdonyszemélyzetnek. Egy tonna megtakarításért 30 fo­rint prémiumot kaptak, amit arányosan osztottak el egy­más között. Ez átlagosan havi 4—500 forinttal növelte kere­setüket. Ettől tehát elestek a moz­donyvezetők és a fűtők. Való­ban érdemes lenne vitatkozni azon, érdemes volt-e ennek a régi-régi érdekeltségi formá­nak az eltörlése? Sok még a gőzmozdony az országban, 1—2 százalékos szénmegtakarítás is sokat jelenthet. Most már nem érdekelt a mozdonyszemélyzet, hogy akár egyetlen kilogram­mal is kevesebbet tüzeljen el. Ugyanakkor felvetődik a kér­dés; jó-e az a szénkiszabás, ami tonnákra rúgó megtaka­rítást tesz lehetővé? Valóban megtakarítás-e ? Az állattenyésztők . közel­múltban megtartott országos tanácskozásán figyelemre mél­tó számadatokat tártak fel. Többek között azt, hogy nagy­üzemeinkben az újonnan szü­letett malacoknak mintegy 20—25 százaléka elpusztul a különféle betegségek miatt. Az egyébként is szűkében levő sertéshústermelést ez az el­hullás nagyon érzékenyen érinti. Mindent meg kell ten­ni, hogy a veszteség a mini­málisra csökkenjen. A nagy malac egészségesebb Az állategészségügyi szak­emberek széles körű kutatást folytatnak, hogy megelőzzék az elhullást okozó betegsége­ket. Megállapították, hogy az elhullásban jelentős szerepet játszik az anyakocák alacsony tejtermelése. Ugyanis a szopós malacok az első hetekben ki­zárólag kocatejjel élnek. Az ál-. jó tej termelését takarmányo­zással befolyásolhatjuk. Na­ponta háromszori, négyszeri etetés sokat segíthet. A született malacok egész­ségi állapotóval szorosan ösz- szefügg a súlyuk is. Az egy kilogramm alatt született ma­lacok 50—70 százaléka, az egy- és másfél kilogramm kö­zötti malacok 20—30 százalé­ka, a másfél kilogrammon fe­lüli újszülött malacoknak csak a 10 százaléka hullik el. A születési súlyt is befolyásol­hatjuk azzal, hogy az anyako­cát gondosan neveljük és jól tartjuk. Sokan úgy gondolják, hogy a sertés a betegségre legérzé­ketlenebb állat. Ez nem így van, és leginkább az gyenge malac korában. Ezért az a legfonto­sabb, hogy a malacok életé­nek első napjaiban megfelelő hőmérsékletről gondoskod­junk. Azonkívül akadályozzuk meg, hogy a kutricában le­vő kórokozók kárt tegyenek a növekvő állatokban. melegítő lapokkal, mert az alacsony hőmérséklet mellett a malacok fáznak, összebúj­nak, nem szopnak és nem jut­nak az anyatejjel a létfontos­ságú táplálóanyagokhoz. Ak­kor pedig védtelenek a rájuk leselkedő fertőző betegségek­kel szemben. Egyenek önállóan Rá kell szoktatni őket, hogy háromhetes korukra már önál­lóan táplálkozzanak. A ta­pasztalatok szerint naponta ötször-hatszor etetni kell őket. A tápot ne nedvesítsük, mert ezáltal a malacok egész­ségére káros bomlástermékek keletkezhetnek. A jószágok korosodásával a kocatejen kí­vül gondoskodni keil vízszük­ségletük kielégítéséről. Az etetővályúk tisztasága is na­gyon fontos. A takarítás szem­pontjából előnyös, ha a vá­lyúk nem fából készülnek. Ugyanis a fa hasadékaiban megmaradt étel erjedésnek indul, szaporodnak a bakté­riumok és máris ott a beteg­ség. A malacok veszteségmentes felnevelése szempontjából nagy rében az a felismerés, hogy a malacok az anyjuktól való el­választáskor élik a legkriti­kusabb napokat. Természetes: a malacok szempontjából leg­fontosabb, hogy az életükben bekövetkező változások zök­kenőmentesek legyenek. A változtatást fokozatosan kell végrehajtani. Mindig a kocát kell elvinni a kutricából, nem a malacokat. Nem szabad megváltoztatni a takarmány összetételét sem. Ha addig száraz darát ettek, továbbra is azt adjunk nekik. A vízbőség­ről gondoskodni kell. Az emésztőszervek megbetegedé­sének elkerülése érdekében a malacokat a választás ideje alatt rendszeresen mozgatni kell. A választás után két- három hétig maradjanak a kutricában, és 75—80 napos korukban, súly szerint fal- kásítva a süldőszállásra, vagy a hizlaldába terelhetjük őket. A malacok nevelése na­gyon lelkiismeretes munkát követel, és sok gonddal jár. Ezernyi veszély leselkedik rá­juk, amíg h as znosítha tokká válnak. De megéri a fáradsá­got, mert jó jövedelmet ad­nak a nagyüzemeknek éppen úgy, mint a háztáji gazdasá­lattartóknak elsősorban a A fiaztatókban háromhetes koca jó tejtermelését kell biz- korukig legalább 28—30 Cel- tosítani. Bár ez öröklött és sius fok hőmérsékletet kell fajtához kötött tulajdonság, a tartani iniralámpákkal, vagy Bobál Gyula j NÖGRÁD s 1970. július 3., péntek Az állattartók közül sokan tanácstalanok a kis súlyú ma­lacokkal szemben. Ezek el­hullását is meg lehet akadá­lyozni megfelelő hőmérsék­let tartásával és gyakori szop­tatással. A kis súlyú malaco­kat megerősödésük után leg­jobb elkülönítetten felnevelni, mert a kórokozóknak állandó hordozói lehetnek és veszélyt jelentenek egészséges társaik­ra. Nagyon lényeges a sertéste­nyésztés szempontjából, hogy milyen táplálékot adunk a jelentősége van a kutricák hi­giéniájának. Gyakran kell ta­karítani, naponta almozni, hogy a malacokra káros am­móniagázok ne fejlődhesse­nek. Rendszeresen szellőztet­ni is kell. Mindezek mellett a malacoknak lehetővé kell ten­ni a szabadban való tartózko­dást. A napfény, a levegő, a mozgás elősegíti az egészsé­ges, gyors fejlődést. A napirenden ne változtassunk Elhangzott az állattartók kő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents