Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Elkerülni az utolsó helyről Azok a javaslatok, amelyek a lakossági, ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkoznak, amelyeket a megyei tanács legutóbbi ülésén elfogadott, alkalmasak arra, hogy megyénk az elkövetkezendő ötéves tervben e tekintetben elkerüljön az országos lista utolsó helyéről. De csak akkor, ha a jelenleginél nagyobb összhang lesz a tanácsi, szövetkezeti és a magánkisipar között. A témáról olvasva vannak, akik azt mondják: inkább cselekedjünk, hisz’ minden illetékes tudja, mit kell tennie. A megyei NEB vezetői szerint a korábbi éveket jellemző stagnálás megszűnt, igen lassú fejlődés következett be ebben az esztendőben. Ha csak a jelenlegi tempót tartjuk, akkor vajmi kevés remény van arra. hogy az égető javító-szolgáltató igényeket mind a falvakban, mind pedig a városokban az eddiginél jobban kielégítsük. Érvként hozhatják fel az érintettek, hogy nem ismerik a központi pénzügyi lehetőségeket, az állami támogatás mértékét, s ez zavarólag hat hálózatfejlesztői, s egyéb tevékenységükre. Ez csak részben fedi a valóságot, mert vannak olyan tennivalók, amelyekhez nem kell pénz. Például az egységes begyűjtőhálózat megszervezéséhez, a közös felvevőhelyek kialakításához, különböző egyesülések létrehozásához alkatrészek beszerzése céljából, a komplex szolgáltatások közös kialakításához, a munkaidő egyeztetéséhez, a nyitvatartási idő szabályozásához, az egyszerűbb szervezeti formák — gebines- hálózat — kiterjesztéséhez, a magánkisiparban az ipari javításoknál az éjszakai szolgálat bevezetéséhez. Különösen a falvak igénylik a tempósabb, sok életre való kezdeményezés sokaságát, mivel ellátottsági színvonaluk a városénak a felét sem éri el. Az átlagnál rosszabb a helyzet a pásztói, a rétsági járásban, valamint a balassagyarmati járás déli részén. A lakossági javító-szolgáltató igények kielégítését a kormány megyénkben is a tanácsokra bízta. Nemcsak a me- gyei, hanem a járási és községi tanácsokra. Kettős feladatuk Van: össze kell hangolni a különböző szektorok — tanácsi, szövetkezeti, magán — tevékenységét, ugyanakkor mint felügyeleti szervnek úgy kell irányítani az ide tartozó vállalatokat, hogy az ösztönözzön és .orientáljon a szolgáltatási tevékenység kiterjesztésére. A feladat régi, megoldása azonban csak új módszerekkel lehetséges. Sok leleményességre, öntevékenységre, a rendelkezésre álló anyagi eszközök okos felhasználására van szükség, hogy még ebben az évben több tekintetben előrejussunk. Tudjuk, hogy ráolvasással, dörgedelmekkel ezt a problémát nem lehet megoldani. Ezért a kormány az év elején több gazdasági kötöttséget feloldott, aminek hatására több pénz maradt a fejlesztésre, a kizárólag szolgáltatással foglalkozó vállalatoknak. Igaz, ez az.összeg nem sok, csupán a legsürgősebb feladatok elvégzésének egy részéhez elegendő. Mivel a lakosság ellátásában a tanácsi vállalatokra is egyre nagyobb feladat hárul, olyan anyagi ösztönzési rendszert dolgoznak ki. amelyek megakadályozzák, hogy árutermelő tevékenységüket a lakossági szolgáltatás rovására növeljék. A helyi tanácsok, amennyiben nem tudnak helyiséget biztosítani a magánkisiparosnak, akkor minimális térítés ellenében telket adnak. Mindenfajta anyagi és más jellegű segítség csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha párosul a lakossági javí- tást-szolgáltatást végzők nagyfokú tenniakarásával, célratörő ötletgazdagságával, következetes munkájával. V. K. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE I BIZOTTSÁGA ES A VCGYfl TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 171. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. JÚLIUS 23.. CSÜTÖRTÖK Az MHSZ szervezetének értekezlete Ötéves terv a honvédelmi munka megjavításáért Fontos, egész megyénket érintő kérdések szerepeltek tegnap Salgótarjánban, az SZMT-székházban megrendezett MHSZ-apparátus értekezletén. Nagy érdeklődés kísérte Kádár Mihálynak, az MHSZ Nógrád megyei vezetősége titkárának beszámolóját, aki részletes tájékoztatást adott az előző évek, az eltelt egy év honvédelmi munkájáról. ugyanakkor vázolta azokat a feladatokat, amelyeket maradéktalanul meg kell valósítani ahhoz, hogy Nógrád megye utolérje a többi megyéket. Arról van szó, hogy az utóbbi időben több személyi változás történt az MHSZ megyei vezetésében. Miért volt erre szükség? Azért — hogy csak néhány példát említsünk —, mert hiányzott a régi szervezetnél a hosszabb távra megalapozott tevékenység. Igaz, hogy a tervszámokat teljesítette a megye, ugyanakkor azonban a régi megyei vezetésben dolgozó munkatársak egy részénél hiányzott az önbizalom. Mindent „felülről” vártak, s kertelés nélkül ki kell mondani, hogy megyénk évek óta nem tudott előbbre lépni. Ilyen alapról kezdte a munkát az MHSZ új vezetősége, s ma már elmondhatjuk, hogy egy éves távlatból sikerült olyan alapokat lerakni, amelyek biztosítékai a további jó munkának’ Mindenekelőtt az MHSZ szakmai vezetése felvette a kapcsolatot a pártalapszervezetekikel. Közösen jelölték meg a fő irányokat, amelyeket közreadtak. s így mindenki előtt világos lett a cél: előbbre lépni, utolérni a többi megyéket. A személyi változások eredménye az is, hogy munkarend, munkafegyelem jellemzi az MHSZ jelenlegi tevékenységét. Növelték a személyi felelősséget. tervszerű a munka, s az eredmény, hogy nőtt az MHSZ tekintélye megyénkben- A megyei vezetést az egységesség mellett a tenni- akarás jellemzi, s ez a záloga. alapja, hogy az eredményeket nem csak tartani tudták, hanem növelni is. Még a múlt év második félévében három fő kérdésben kellett előbbre lépni. Szükség volt a vezetés javítására, a káderkérdések megoldására és a létesítmények felmérésére. Tudni kell, hogy az országos központ kétéves határidőt adott ahhoz, hogy Nógrád megye elérje a többi megyék színvonalát. A két évhez még 11 hónap hiányzik. Elmondhatjuk, jelentős minőségi változás következett be a káderállományban, s a tegnap, rendezett apparátusértekezleten megtárgyalt ötéves honvédelmi távlati terv pontosan meghatároz minden tennivalót, így 1970—71-ben meg kell szilárdítani a megyei MHSZ- klubok vezetőségét, felülvizsgálni a klubtagságot, akiknek most már minőségi munkát kell végezniök. Fontos a létesítmények fejlesztése, s a klubmunka javítása mellett az iskolákban, a lakótelepeken, a községekben a rétegklubok kialakítása. A következő évben. 1971—72- ben tovább kell javítani a szervezeti életet, tartalmi munkára kell törekedni, s el kell érni, hogy a sportban a minőségi eredmények domináljanak. Ebből következik, hogy 1972—73-ban korszerű, összehangolt, rugalmas vezetés jellemzi majd minden szinten az MHSZ munkáját, s a minőségi eredményeknek jelentkezniök kell. Az úgynevezett ötéves fejlesztési terv végére, 1973—74-re elismert vezetőségű, internacionalista és honvédelmi nevelést folytató, meghatározott feladatokat eredményeden, önállóan végrehajtó, saját programú, szervezeti életet élő, gazdaságilag megalapozott lesz megyénk MHSZ-klubjainak 70 százaléka. A fokozatossági elvet természetesen be kell tartani. A feladatok világosak, s hogy mennyire lesz eredményes végrehajtásuk, ez már az apparátustól függ majd. — sz. 1. — Hazaérkezett a Kemerovóban járt megyei küldöttség Ülésezett a KISZ kb Nyolcnapos látogatás után tegnap délben hazaérkezett az a megyei küldöttség, amelyik az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának kezdeményezésére Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szénbányák Vállalat igazgatója és Lipták Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa vezetésével testvér-megyénkben, a szibériai Kemerovóban járt. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Megyénk küldöttei szibériai tartózkodásuk során ellátogattak Novokuznyeckbe, ahol a város üzemeit tekintették meg, Mezsdurecsenszkbe, ahol a hatalmas méretű külfejtést, Belovóba, ahol az erőművet nézték meg. Kemerovóban a vegyikombinát dolgozóival, a gyár úttörőtáborában üdülő pionírokkal találkoztak. Küldöttségünk Moszkvában koszorút helyezett el a Le- nin-mauzóleum talapzatára. A 16. évfordulón Az Indokínával kapcsolatos genfi egyezmény r-vr'-ötésmek 16. évfordulójáról emlékezett meg az Országos Béketanács Elnöksége. Az emlékülésen részt vett és felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács Lenin-békedijas főtitkára Dr. Horváth István első titkár elnökletével szerdán ülést tartott a KISZ központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként dr. Horváth István adott részletes tájékoztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 15—16-i üléséről. Ugyancsak ő terjesztette elő azokat a javaslatokat, amelyek megjelölik a X. párt- kongresszusra való felkészülés ifjúsági feladatait, s a KISZ-nek az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából adódó teendőit. A KISZ központi .bizottsága korábban már meghatározta az ifjúsági szövetség legfontosabb tennivalóit. A mostani KISZ kb ülés jóváhagyta azt az összehangolt programot, amely szerint a KISZ vezető szervei, osztályai dolgoznak majd a feladatok végrehajtásán. E program alapján javaslat készül azokról a KISZ-feladatokról, amelyek a lányok és fiatalasszonyok politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítását célozzák; munkabizottságot hoznak létre a KISZ rétegmunkájának továbbfejlesztésére, a lakóterületi munka javítására ; kidolgozzák a középfokú tanintézeti mozgalmi munka fejlesztésének elveit és módszereit; elemzik az egyetemi ifjúság igényeinek, az egyetem sajátosságainak megfelelő KISZ-munka lehetőségeit; fontolóra veszik az évenkénti KlSZ-vezetőség- választások szükségességét, a felülvizsgálják, hogy a különböző tevékenységi formák milyen mértékben szolgálják a KISZ kommunista jellegének erősítését. A fiatal nők helyzetéről szóló jelentést Kárpáti Sándor, a KISZ kb titkára terjesztette elő. (MTI) Huszonöt éve alakultak , A Salgó Cipőipari Szövetkezet 25 évvel ezelőtt alakult meg 17 taggal. Ma már a szövetkezetnek 210 tagja van. Képünkön: a felsőrészkészítő üzemben, ahol jelenleg 34 különböző model! '.V--őrészel készülnek Egy hete érkezett meg az NDK-ból vásárolt 360 000 forint értékű, úgynevezett fárahúzógép, amely a felsőrészt a kaptafára húzza. Károsi Gyula dolgozik az ügyes gépen * Naponta egy műszakban 250 pár cipő hagyja el a szalagot. A salgótarjáni üzemben cipő, a balassagyarmatiban papucsok készülnek. Képünkön: Herman László és Földi József talpszegezők munka közben (Koppány György képriportja)
