Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
er er Szuha, a kis helyi település, négy kilométerre nyúlik el a Mátra szűk völgyében. Mátraalmás tartozik hozzá, lélekszámú így haladja meg az ezret. Megáll az ember a falu közepén és körülnéz. Tágas, szép köházak sorakoznak az út két oldalán. Mögöttük mindjárt ott a Mátra. Mesélték, hogy ősidőktől fogva as^erdő tartja el az itt élőket. A szántóterület alig több valamivel 400 holdnál. Régebben summáénak, aratómunkásnak szegődtek el a szuhaiak, és mentek a kenyér után a fél országon át. Télen Aztán hazajöttek, ekkor eltartotta őket az erdő. A tét melöszövet- kezet 1959-ben alakult Szukán, a mezőgazdasági munkások most ott dolgoznak. Legalábbis egy részük. A férfiak többsége azonban a ménkesi szénbányába jár. Reggelenként autóbusz viszi, este autóbusz hozza haza a bányászokat. Szegény falu, szegény emberekkel. Valamikor ez a hir járta Szukáról. Azt mondták, sok igazság szorult a megállapításba. Iskola, templom, a kántortanító lakása, sötét, dohos szatócsbolt. Ez jelentte a középületeket a felszabaduláskor. Szukán, s a hozzá tartozó Mátraalmáson. Még az út is csak a falu végéig szaladt. Fennmaradt a község képviselőtestületi ülésének jegyzőkönyve, amelyben az út építését sürgetik. Mint írták, az útra a ,,községhez tartozó Huta-telepítvénynek feltétlenül szüksége van”. Amikor 1948-ban elkészült az útszakasz, amely összekötötte a hegyi embereket a távoli vidékekkel, valóságos népünnepélyt rendeztek. Nagy bállal zárult az útavatás. Villanyt 1952-ben kapott a falu, s a fény nyomában már tartalmasabb élet járta. Művelődési ház, iskola, orvosi rendelő épült. Száznál több a televízió-tulajdonosok száma, s még kinn, Mátraalmáson is minden házban rádió, szól. Igaz, az utakkal még most sincs minden rendben, de a távolságok mégis zsugorodtak. A rendszeresen közlekedő autóbuszok, a motorkerékpárok, személygépkocsik világában az emberek nem ismernek lehetetlent. Aztán Szuha is ama községek közé tartozik, amelyek most július 1-vel a nagyobb szomszéddal egyesültek. Mátramindszent lett a központ; de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Szuha gondjai homályba merülnek. Az emberek azt tartják, így könnyebben megvalósulnak azok a tervek, elképzelések, amelyekre eddig — anyagiak hiányában —, nem tudtak sort keríteni. Öregek Kevesen vannak Jó is, rossz is A kisbíró Évek óta úgy van az már Szuhán, hogy nem hagyja magára az öreg beteg féríit. asszonyt a tanács. Most is nyolc olyan idős embert tartanak számon, akinek ellátásáról, gondozásáról hónapról hónaora gondoskodni kell. Pénz sajnos nincs túlságosan sóik, de a 300—300 forintot mindenkinek eljuttatják. Most azonban arról is szó van, hogy esetleg lehetőség nyílik a szociális segély emelésére. Nem csak az idős emberek, a község vezetői is örülnének, ha többet tudnának segíteni. Gyalogjárók Csak Hassan, nehezen jut előre a gyalogjárók ügye Szuhán. Építésükről szó sem lehet adídig, amíg nem törté- mik meg a Mátrába emelkedő főútvonal korszerűsítése. Szó ami sző, ezzel egyidőben megjaiváthaltnák a Sauihai— Dorogháaa közötti útszakaszt is, hiszen a forgalom alaposan megviselte. Csak azután kertülhet sorra a gyalogjárók ügye Szuhán. Fatobosszmyát, négy kilométert kellene építeni, A községhez tartozó Máitlra- aümáson még szomorúbb a helyzet. Sikerült ugyan korábban 1200 méternyi utat kikövezni, de ennek a féle erősen megrongálódott. Vannak a településinek olyan útjai is, mint a Rákóczi út, ahol még mutatóiban sincs kő. A földutak kövezéséhez a tanács ereje eddig kevésnek bizonyult. Lehetséges, i hogy most, az egyesülés után változik valamit a helyzet. A falu ereje már az orvosi rendelő építésénél megmutatkozott. Akkor, amikor 8« ezer forintból rendbe tették az epületet, s a pénzt, amely kevésnek látszott, megtoldották még 30 ezer forint értékű társadalmi munkával. Elsőként a 20 tanácstaggal beszéltek a község vezetői. A 30 ember szavára aztán megmozdult szinte az egész falu. Azóta heteként egyszer átjön Mátramindszentről a körzeti orvos, s ellátja a szuhai betegeket. Itt tartják rendeléseiket a Salgótarjániból Szuhára látogató szakorvosok, a gyermek- és nőgyógyász is. Szuhai szüret A Mátra saelidebb lankáim, 50 holdon gyümölcsöst telepített a termelőszövetkezet. A gyiümülcsösíkert gomdijáit kora tavasztól késő őszig a fiatal Jónás István kertésztechnikus viseli a vállán, ö szervezi a>z asszonyokat a gyümölcsös ápolására, s az ó gondja az is, hogy idejében kezdődjék és befejeződjék a szüret. Most először szednek gyümölcsöt a fiatal meggyfákról. A 10 hóktayi gyümölcs első termése jónak ígérkezik. Később még 20 hold alma és 14 hold szilva várja a szüretet Szultán. , A szuhai termelőszövetkezet 1959-ben alakult és. 1962-ben egyesült Mátramindszenttel. Azóta csatlakozott a közösséghez a dorogházi és a nem- ti tsz is. A szuhai határban épp úgy, mint eddig, gabonát és takarmánynövényeket termelnek. Most készülnek éppen a 160 hold kalászos termésének betakarítására. Ahogy a közös gazdaság főagronómusa elmondotta, igyekvő, szorgalmas emberek a szuhaiak, mégis lassan haladnak a szövetkezetben. Ennek a legfőbb oka, hogy kevesen vannak. A 23 asszony, lány alig birkózik a munkával. Rendkívül kevés a férfi- munkaerő. Talán tízet-'tizen- hármat számolnak a faluban és többségük nyugdíjas. Csak kevés községben van olyan egészséges, tiszta víz, mint amilyent Mátraalmáson merítenek a kutakból. Szuhán viszont hiába raktak a régi gémeskutak helyébe korszerűbb, zárt kutakat. A 156 kút nagy részében egészségtelen a víz. A törpe vízmű építése már korábban felvetődött a községben. A víztársulás szervezését akkor nem kísérte egyértelmű lelkesedés. Le is tettek róla hamar. Most a nagyobb, anyagilag Is erősebb tanácstól remélik az emberek, hogy előbb-utóbb újra napirendre kerül a társulás, a törpe vízmű építése. Szuhán él és dolgozik a megye legidősebb és Icghosz- stzalbb idő óifca szolgálatiban álló kíisbírója, Fábry József. Becsületes, jóravialó, víg kedélyű, a tanácsi ügyekben járatos ember a hiivatállsegiéd. Azit mondják, koráit meghazudtolva olyan fürgén jár, mint a szarvas. Pedig négy kilométer hosszú a község. Sokan mondták már neki. hogy aikáir két országot is végiggyailogolhatoitt volna azzal, aimiit a község lakossága ügyében talpalt. Mégsem fáradt, kedélyét sem veszíti, mert ahogy mondani szokta, feledteti fáradságát, ha az embereken segíthet. Képünkön: napközben a falut járja, sokam ismerik, sokan állítják meg néhány szóra. Klub az Hiúságnak Jó a KISZ-alapszervezet. Harmincán vannak és hatásosan, jól dolgoznak. Nem hanyagolják el a szervezeti életet, műsorokat rendeznek, egyszóval hallatnak magukról. Mégis, a szervezeten belül feszültség van. Nincs megfelelő helyiségük. A művelődési otthon egyik öltözőjében találtak menedéket, de ez nem megoldás. Most aztán, teljesül a kívánságuk. A tanács- háza egyik szobáját kapják meg, amelyet közösen az MHSZ-szel használhatnak. Remélhetően elégedettek lesznek vele. Példamutató könyvtár A községi könyvtári munkát tanítani lehetne, olyan jól szervezett. Fehér Kálmánná a könyvtáros. A könyvállomány 2053 mű, a szépirodalmi és szakmai könyvek egyaránt megtalálhatók nála. Az elmúlt évben, sokan, látogatták, sok olvasó fordult Húsz éve szolgálatban ® i — Elnöknek 1957-ben választottak Szuhán... Ennél régebben, most éppen húsz esztendeje vagyok a tanács, az emberek szolgálatában Cembiczki József Pétervásárán, majd Salgótarjánban, a járási tanács elnökhelyettese volt, mielőtt Szhuára került. Művelődési ház, iskola, óvoda, új bolt épült az elmúlt években a községben. Tiltakozott, nem egyedül az ő érdeme: — Mindig magam mögött tudtam a párt- és a társadalmi szervek támogatását, a tanácstagokat... Most július 1-vel Mátramindszent,hez csatlakozott Szuha. Gembiczki József, a szuhai tanácskirendeltség vezetője, elnökhelyettes lett. Egyetlen -nap is elegendő volt, hogy meggyőződjünk róla, Gembiczki József nem változott. Pontosan úgy intézi a szuhaiak ügyes-bajos dolgait, mint amikor még elnöknek titulálták. Csend az óvodában Nyári szünet van az óvodában. Takarítják, festik a termeket. Egyébként 30 kicsi állampolgár növekedik benne Végh Gáboroé vezető óvónő felügyelete alatt. Az. óvoda nagyon közkedvelt a községben. Érthető, hogy szeretnék, ha minél előbb befejezhetnék a nagytakarítást. Sajnos ez lassan megy. Mikor ott jártunk, a munka zaja helyett mélységes csend fogadott. A festő a padlón aludt. Arra hivatkozott, hogy nem tud dolgozni, mert nincs se enyv, se festék. A nagybátonyi tanácsi építők vállalták el a munkát. Jó volna, ha időben gondoskodnának a munkához szükséges anyagról. Vagy itt teljesítményben számolják el a délelőtti szunyókálást is? Zöldség és hús A zöldséges és a húsboltot egyaránt a lakosság régi-régi kívánságára létesítették. A község vezetői addig számoltak, terveztek, míg 72 ezer forintból tető alá hozták mindkettőt. A zöldségellátás, az utóbbi kisebb-nagyobb zavarokat leszámítva, lényegében kielégítő. Húst hetenként háromszor vásárolhatnak a szuhai háziasszonyok. Igaz, sertésből gyakran nincs meg a kívánt mennyiség, de az ügyes boltos baromfival pótolja a hiányt. Ezenkívül az asszonyok maguk is szívesen, tartanak szárnyast. Szuhán ezért mindig nagy a keletje a naposcsibének. A szeszfőzdében Még mindig ».üzemel'’ a szeszfőzde. viszkok Gyula, a főzde vezetője azzal meníegetödzik, hogy kilyukadt a főzőüst és emiatt álltak egy darabig. De a hosszú üzemelésnek mégsem ez az oka. Huszonnégy—huszonnyolc ezer liter pálinkát főznek itt és kiváló minőségűt. Ezen a vidéken sok a gyümölcs és a pálinkát sem vetik meg. Van olyan család, ahol 260 litert főzettek és mindet megváltották. Most ellenőrizték a pénzügyőrök, rendben van-e minden a főzdében. Nem találtak kifogást. \ meg a könyvtárban. Felhívja a figyelmét a mezőgazdasági szakembereknek a könyvekre, a középiskolai diákoknak a kötelező olvasmányokra. Ajánlja a könyveket. Az emberek úgy találjak, a könyvtárba érdemes bemenni. Tisztáséig, csend vian. A művelődési ház „regénye” A művelődési házihoz annak idején regénybe illő fordulatoktól szereztek pénzt, építőanyagot a falu vezetői. Építéséinél ott volt az egész falu. Így történt aztán, hogy a másfél millió forint helyett megcsinálták félmillió forintból. A bútorökát, a televíziót mind-mind megszerezték, s tarbaiLmias programot is dolgoztak ki, hogy az új épület valóban a művelődés háza legyen. Gyakorta látogatott id.e a Déryné Színház, s a falu fiataljai is rendeztek műkedvelő előadásokat. A most tíz esztendős épület felújításra szorul. A belső munkálatokat még csak elvégeztetné a tanács. A külső tatarozás azonban már nem megy saijáit erőiből, ahhoz a járási szervek segítsége kellene. A szuhaiak nem türei- metleneik Ha az idén nem kerül rá sor, várnak a következő esztendőig. Tovább azonban az épület miatt nem volna szabad várakoztatni őket. Szolgáltatás sehol Nincs a községben sem fodrász, sem cipész. Az utóbbit még csak nélkülöznék, de az előbbit nehezen. Kilométereket keli menniük nyíratkozni. Nyolcszázötven lakosról van szó. Azt mondják az emberek, hogy elegendő volna, ha a fodrász hetenként legalább kétszer a községben dolgozna. De elmondjuk: • arra is panaszkodtak, elsősorban a fiatalok. hogy nincs presszó. Nagyon nélkülözik, de az egyre növekvő idegenforgalom is megkívánná, hogy legyen. Sokan járnak erre a Mátrába és az italbolton kívül nincs semmi, ahol ételhez, italhoz jutnának az utazók. Érdemes elgondolkodni ezen. Szorgalmas iskolások Az iskola nemcsak arról híres, hogy jól felszerelt és szorgalmasak a tanulók, hanem arról is, hogy a kisdobosok ügyes hulladékgyűjtők. Az alsó tagozatos iskolának 39 hallgatója van, vezető tanítójuk Szabó József. A gyerekek jól tanulnak és jut idejük , a hulladék gyűjtésére is. Már nyertek a szorgalmukért egy hatszemélyes sátrat. Most is ott áll felverve az iskola udvarán. Volt náluk jutalomként Pataki, a fejsaámoló művész. Az idén a hulladék- gyűjtésből származó pénzen Budapestre mennek kirándulni. Most nagy az izgalom a gyerekek körében, készülnek a fővárosba, ahol gazdag program várja őket. Pádár Sándor, az építő Míg dolgozóit, egyetlen napra sem maradt munka nélkül Pádár Sándor kőműves. Három mester volt a faluban, de úgy osztották el a munkát, hogy valamennyi haladni tudott. Igaz, évente 3—10 házat építettek a faluban, s hívták a mestereket a szomszédos községek „fészek- rakói” is. — Nádújfaluban másodma- gamal építettem fel a kultúr- házat... Itt Szuhán is dolgoztam rajta egészen addig, miéi nem készült — mondja i. vékony, barna képű mester — Most mit épít? — Azt hiszem, egy Ideig semmit... Kórházban voltam, pihennem kell. Ha rendbe jö vök, azért még sok minden: szeletnek megcsinálni. Az egész ember tele van bizalommal. Pádár Sándornak a fia is ■ kőműves. O azonban már nem magányosan épít. Közösségben, a nagybátonyi Tanácsi Építőipari Vállalatnál dolgozik. Hosszan, négy kilométeres távolságban nyúlik el a község a Mátra szűk völgyében. Bányászokkal, iparosokkal, termelőszövetkezeti tagokkal és pedagógusokkal váltottunk szót. A beszélgetések hűséges tükörképei annak a változásnak, amelyen az elmúlt években Szuha, a kis hegyi település átment. Az összeállításban erről BOBÄL GYULA és VINCZE ISTVANNÉ számolt be. a fényképeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb, július 22-én. Pásztóra, a járási székhelyr*- látogatnak el szerkesztőségün! munkatársai. /
