Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Aratnak a nógrádi tsz-ben

ISlehéx próbatétel ax idei betakarítás

Nógráid községiben, a megyében elsőik között kezdték meg az aratást. Egy hét áta teljes ütemlben folyik a munka. A termelőszövetkezet három kombájnja éppen a napokban fejezte be a 282 hold őszi árpa aratását. Nehéz munka volt., mert a csapadékos időjárásiban a hasznos növény mellett a gaz is megerősödött. A kombáfjnosok azonban minden különösebb baj nélkül megbirkóztak az árpa betakarításával. Most egy rövidke lélegzetvételnyi idő áll a rendelkezésűikre, ez alatt alaposan szemiiigyre veszik a .gépeket és indulnak a tavaszi árpa aratására. Ebbői a t akarmánygabonáib ól 290 hold vár betakarításra.

Tuskó Zoltán, a tsz fiatal főagrowámusa mondta el, hogy az idei nyár alaposan próbára teszi a mezőgazdaság dolgozóit. A íőagronómus irányításával figyelőszolgálatot szerveztek. Feladatuk: vizsgálni a gabona érési állapotát. Ae eddig beérkezett jelentések szerint a nógrádi tsz földjein a gabonafélék szinte egyszerre érnek be. Néhány napon beliül a kenyérgabona is beérik. Ezért fordítottak arra legnagyobb gondot, hagy a gépek — amelyeknek most nagy szerepük van — üzemképesek maradjanak. Szerelőbrigád áll készenlétben, járművel ellátva, hogy ha szükség van rájuk, azonnal a helyszínre siethessenek. A gépeknek nem szabad fölöslegesen állni. A kombájnok munkáját egyébként is nehezíti a párás éjszaka. Csaik száradás után kezdhetik a munkát. Az időt jól ki kell használni. Ebben a legnagyobb szerepet a komíbájno- sok vállalták, akik nagyon megbízható, hozzáértő emberek. Hatan dolgoznak. A két Hosszú testvér és Filcsák János. A három komibájnos ,váltója Diám János, Jafcaibo- vics Pál és Hosszú Károly. A tsz vezetősége gondoskodik arról, hogy munkájukat zavartalanul folytathassák. Az étkezés idejére kocsi megy értük és az étkezdébe szállítja őket. az étkezésre délben egy órát fordítanak. Friss védőitalként szódavizet szállítanak nekik.

munka eredménye, hogy egyébként nehéz terepen három kombájn napi ven holdat le tudott aratni.

Aimi állandó rettegésben tartja az idővel versenyt futó kombájnosokat és tsz-ve- zetőket, az az alaktrész’h i ány. ök is több alkatrészt egy régebbi gépből pótolták, amelynek áfflóképessége kétes már. Mindenesetre a gép eddig „hősiesen” helytállt. Abban

veszendőbe. Ezt pedig nagyon megsínyilik, mert egy- egy gépre az idén 377 hold gabona betakarítása vár.

A tsz zökkenőmentes aratási munkáját az zavarja még, hogy véleményük szerint nincs megoldva a gabona raktározása. Tizennyolc va- gonos raktáríérrel rendelkez(Koppány György felvétele)

nefc. A várható termés 135,— 140 vagon gabona. Eddig az árpából 19 vagonnal elszállítottak a termén,yforgalmi raktárába. Ez viszont a tőlük mintegy 50 kilométerre levő Magyarnándorhan van, túlságosan messze. Reménykednek, hogy a jövőben közelebb jelölnek ki számukra* megfelelő raktárt, mert *a gyors gabonabetakarítósnak ez egyik fontos feltétele.

1 B. Gy.

reménykednek, hogy a már kevésbé gazos, búzában is ki- Gyakonlaitiäag tart mellettük és nem lesz fél- komolyabb kiesés. A napokban az egyik kombájn ferde- felvonó lánca elszakadt. Amíg A jól megszervezett kijavították, hosszú idő ment az a

negyFordnlónként jólesik egy kis hideg szódavíz a kombájnveze- töknek. Pálinkás József szállítójegyosztó Tervan András vontatóinak. Hosszú József brigádvezetőnek és Filcsik Mihály kombájnosnak szolgál a hűsítő itallal

Egy 70 éves férfi fiatal feleségének gyermeke született. Az öregúr fölöttébb büszke volt a családi eseményre. Idős barátai (lehet irigységből, lehet bölcsességből) arra intették: inkább azt figyelje,

ki mosolyog a háta mögött?

*

A társaságiban valaki azt mondta:

— Gyerekek, nektek halvány fogalmatok sincs arról, hogy mennyi fontot hoz az országinak Londonból a mi aranyos kis dalospacsirtánk, a közismert tónodalénekes- nőnk.

— Valóiban, mennyit? — kérdezték egyszerre többen

is.

— Rengeteget! — válaszolta a beszélő, pedig halvány fogalma sem volt, hogy egyáltalán hoz-e valamit az a néhány jófekvésú hangszál az országnak.

— Azért nem valószínű, hogy az a font, amiről te beszélsz, megoldja az ország külkereskedelmi mérlegét. De tudod mit, ha azt a 18-at is kiküíldenék, akik most bejutottak a döntőbe, talán ükkor. .. — válaszolt egy moró- aus férfiú, de az ő szava nem sokat számított, mert közismert volt arról a buta tulajdonságéról, hogy minden komoly dologból viccet csinál.

A rossz hallású, de táncos Lábú fiú elcsalta menyasszonyét a griHbe Nem volt könnyű dolga. Menyasszonya jól ismerte már, hiszen néhányszor agyontaposta, -tiporta cipőjét, lábát a fiú. Most ismerősöket is hívtak, és egészen kellemesen érezték magukat. Jól szórakoztak, ittak egy keveset, vicceket meséltek, amikor megszólalt a zene, táncoltak, és ha ellihall- gatott a zenekar, leülteik. Normálisain, ahogy az ilyen helyeken az mór szokás.

Fülledt meleg volt a zárt helyiségben. Éjfélkor megszólalt a szellőztető berendezés. Akkor a rossz hallású, de táncos lábú fiú felállt és tisztelettudóan felkérte a menyasszonyát ismét és tett néhány bizonytalan lépést a ventillátor hangjaira.

★

Az újságíró előtt semmit sem lehetett elmondani. Sem viccet, sem tragikusát, sem közügyet, sem intim ügyeit. Mert az újságíró, bármiről letlégyen szó, másnap, sőt egy hét múlva kifecsegte, megírta a hallottakat.

Némi idő elteltével barátai egyenesen a szemébe mondták, és ő ezt is megírta.

★

Ketten laktak egy ócska albérleti szobában, mert így

olcsóbb volt. Régi ismerősök voltak, most is egy üzemben dolgoztak és valamikor egy mesternél tanulták a szakmát. Jósika szülei tehetősek voltak, apja tsz-eünök, anyja a tanácsnál dolgozik, küldték a fiuknak a csomagokat egész télen. Március végére elfogyott a szalonna, -a füstölt kolbász még korábban. Jó gyomrú fiúik voltak, testvériesen ették az ízes falusi disznótorost, amíg tartott.

Akkor Kálmán vett egy üveg befőttet, és letette az asztalra. Másnap későn menlt haza, mert lánnyal akadt dolga, de addigra Jósika megette az őszibarack felét és a befőtt levéből is ivott egy keveset. Kálmán megállt az asztalnál, nézte a félig üres üveget és a fogiai között megszólalt:

— Nem jó dolog ez a kö- ziösködés. Legjobb lesz, Jóska, ha mindketten saját háztartást vezetünk.

— Ezt elmondhattad volna, amikor a kolbászt ettük — válaszolta Jóska és lement az utcára, elgondolkodván az emberi gyarlóságon.

★

— Aki az én humanista szívemre ezután építeni mer,

Másfél hónapos alapsserveset

Parképítés a Kábel Művek gyarmati gyárában Ahogy a titkár és egy tag: az igazgató látja

A Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezetékgyárában. másfél hónapja alakult meg a pártalapszerve- zet. A párttagok jó része a fiatal titkárral együtt az év elején Budapestről jött le dolgozni a vidéki városba. Mégsem fővárosiak: másfél—két éve Balassagyarmatról kerültek fel az MKM központi gyárába. Tavaly nyárim riportot közöltünk róluk. hogyan érzik magukat a fővárosiban? Több . Budapesten tanuló dolgozó balassagyarmati fiatalemberrel beszéltünk. Egyikük, akit üzemvezetője külön is kiemelt szorgalma, rátermettsége miatt, akkor így válaszolt: — Hasznos az Itt eltöltött idő, de

__de nag

yon szeretnék már otthon lenni.

A fiatalember — Imre István — azóta hazakerült. Azóta diszpécsernek nevezték ki, 1970. június elsején pedig — ezt a dátumot aligha fogja elfelejteni — az üzemi párt- alipszervezet titkárává választották. Ellenszavazat nélkül : az üzem mind a tizen- héi kommunistája őt látta legalkalmasabbnak erre a posztra.

— Huszonhétéves vagyok — próbálja meg összegezni azokat a benyomásokat, melyek ez alatt a másfél hónap, alatt érték —, tíz évig a Fémipari Vállalatnál dolgoztam. A mozgalmi munka nem ismeretlen előttem, a vállalat KlSZ-titkára voltam. Marxista középiskolát végeztem, az esti egyetemre csak azért nem iratkoztam be az idén, mert év köziben kerültem vissza Balassagyarmatra. Majd jövőre—

— Hogy volt-e problémám

június elseje óta? Persze, hogy volt. Segítséget, tanácsot kellett adni az üzemi KISZ- és szakszervezet újjáalakításához — szerencsére most olyan emberek kerültek ezeknek a szervezeteknek az élére, akik komolyan is veszik megbízatásukat.

zettségük miatt bárhol szívesen látnák őket, senki se ment el máshová dolgozni. Hét brigád küzd a „Szocialista” címért, vállalásaik között a nyírjesi üdülő társadalmi munkában való bővítése, az úttörőház patronálása szerepel. A X. pártkongresszus tiszteletére a Május 1. brigád 0,2 százalékkal próbálja lejjebb szorítani a hulladékot. Több százezer kilós évi termelés mellett, mikor a sodrony kilója 31 forint, ez jelentős megtakarítást eredményezhet.

— A rendelkezésünkre álló idő alatt minden párttagunk „testére szabott” oktatási tervet dolgoztunk ki. A szakmai és a politikai tovább, képzés ügyével Kiss Sándor művezető foglalkozik.

— Végezetül el kell mondanom — fejezi be a rövid számadást Imre István — hogy munkámban nagy segítséget nyújtott az üzem igazgatójának, Géczy Imrének a támogatása. Az ő tapasztalata, segítőkészsége nemcsak az alapszervezet terme- léstirányító munkájában,

hanem a pártépítésben is sokat jelentett.

Mi a véleménye ugyanerről az igazgatónak, aki itt „csak” egyszerű tag, de ugyanakkor a városi párt-végrehajtóbizottság, s a megyei pártbizottság tagja?

— Ügy érzem — folytatja az Imre István által megkezdett gondolatmenetet Géczy Imre —, hogy pártmozgalmi tapasztalatom révén, valóban segítséget tudok adni a megalakulást követő problematikus időszakban. Példaként említem, hogy az „alapító” tizennyolc tagon kívül azóta

már öten adtak be tagfelvételi kérelmet — mint városi végrehajtóbizottsági tag

mondom el, hogy nem volt komoly ellenvetés felvételük ellen. De nemcsak ennyien szeretnének belépni a pártba. A többieknek, akiket nem ismerünk olyan jól, mint az előbbi ötöt, más mozgalmi munkát ajánlottunk; ha kitűnnek ebben, később nem lesz akadálya felvételüknek. A pártépítés napirenden levő téma, már csak azért is, mert állandóan bővül az üzem létszáma.

— Az bizonyos — mondja az igazgató —. hogy az alapszervezetnek is hasznára válik, ha általam első kézből, előbb kapja meg azokat az információkat és utasításokat, melyeket később a titkároknak külön erre a célra rendszeresített értekezleteken hoznak a tudomására; ez a tény a párt termelést irányító szerepének előtérben, kerülésekor nyer fontosságot. Hiszem a pártvezetés ott van a gazdasági .vezetői megbeszéléseken, javaslatokat tehet például a jutalmak odaítélésekor is. A párttagok egy része felelős műszaki pozíciót tölt be — példamutatásuk a termelésre is kihat.

A szabadvezetékgyár alapszervezete túljutott az első, rövid időszak próbatételein. De a tagok elé újabb feladatok tornyosulnak: a második félévben alapanyag-problémákra, a szállítási kapacitás akadozására, újabb munkás- felvételekre, a brigádverseny élesedésére lehet számítani. Az elkövetkező időszakban sem lesz könnyű dolguk, mint az első másfél hónapban volt.

Baranyai

Kong;reiszii§i*a

készülünk

— Aztán a brigádmozgalom megszervezése. Erős a brigádok közti versenyszellem, egymást akarják túllicitálni a felajánlásokkal! Az eredményes pártmunka egyik alap- feltétele, a jó üzenni kollektíva megvan, ennek jellemzésére elég, ha csak annyit mondóik, hogy a Pestről visszajött dolgozók közül, bár szakképaz úgy jár majd, úgy elcsúszik majd, mint kemény jégen a kezdő korcsolyázó — mondta a férfi, mert nagyon dühös volt. Aznap jutott tudomására, hogy már megint becsapták a barátai. De hiába beszéit, senki sem hitit neki.

Délután valaki hozzá fordult valami szívességért,, elzavarta, de öt métert sem tett meg az illető, már visszahívta és ismét aláírt valami kötelezvényt, nem is figyelte pontosan, mit.

♦

— Régi igaizság, öregem, hogy az emlber a. feleségét és barátait ne tegye kii próbának. Hátha csalódnia kell — ezt az üzem bölcse közölte vele, vigasztalásként együttérzését kifejezendő. A férfi elrohant haza. Az utcán találkozott egy rég nem látott barátjé/vial.

— Szervusz, Sándor. Milyen sápadt vagy. Mi bajod? Hol jártál az utóbbi időiben? — kérdezte.

, — Kórházban voltam. Érszűkület. Operáció... Teljes leégés. Nyomor.

A férfi a zsebébe nyúlt.

— Itt van, öregem. egy száras, több nekem sincs most. Ne szégyellő, fogadd el! Jól tudom, a kórházból mégsem úgy jön ki az ember, mint az OTP-iből,

(suba)

Üzemeinkben ezekben a napokban összesítik a jubileumi munkaverseny első félévi tapasztalatait. Van, ahol kiváló eredményt könyvelhetnek el és akad olyan üzem is, ahol maradt pótolnivaló. A legtöbb helyen már felülvizsgálták az eredeti • éves felajánlásokat és a brigádok, üzemrészek kollektívái módosították az ígéreteket, nagyobb eredmények elérését tűzték célul pártunk X. kongresszusa tiszteletére.

A salgótarjáni síküveggyárban a Zagyva II. kemence bravúros átépítése után már megszületett az újabb ígéret. A verseny most már a Szocialista munka gyára címért, 400 ezer négyzetméterrel több síküvegért és 22 százalékos termelékenység növekedéséért folyik.

Az öblösüveggyárban is felülvizsgálták az eredeti ígéreteket és egyre több brigád fogalmazta meg a nagyobb feszítést jelentő módosítást. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az egyes szocialista és munkabrigádok felajánlásain túl igen elismerésre méltó kezdeményezéssel, a veszteség- források feltárásával készülnek a KlSZ-íiatalok a kongresszusra.

A nógrádi bányákban, a

zagyvapálfalvi bányagépgyári ban, de szinte kivétel nélkül valamennyi üzemünknél lehet tapasztalni a kongresszusi készülődést, ami a szocialista munkaverseny fokozódásában ölt testet. Több helyen Van példa, hogy az árvíz miatt kiesett termelést igyekeznek pótolni. A FŰTÖBER nagybáto- nyi üzemének dolgozói például azt vállalták, hogy a csongrádi testvérüzemnél árviz miatt kiesett, mintegy 2 000 000 forintos termelési értéket helyettük ők pótolják, ha ehhez a vállalat vezetősége biztosítja számukra a megfelelő feltételeket. Az országos felhíváshoz több üzem kollektívája csatlakozott, és ígérte, hogy jobb munkával járul hozzá a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez. Erre van szükség ugyanis, hogy az árvízkárokat úgy pótolhassuk, közben ne kelljen lemondanunk eredeti céljaink eléréséről.

A dolgozók tenniakarásáhan, lelkesedésében ma sincs hiány. A versenyzőkedv talán még nagyobb, mint eddig bármikor volt, hiszen az embereket hajtja a vágy, hogy segíthessenek a bajba jutottakon. Az első félévi eredmények is ezt bizonyítják, bár nem mindenütt sikerült maradéktalanul teljesíteni a tervet.

A dolgozók lelkesedése önmagában még kevés. A szocialista munkaverseny csak úgy lehet eredményes, ha ahhoz minden feltételt biztosít a vezetőség. Sok ma még az akadály, ami egyrészt átmeneti anyaghiányt jelent. Több helyen kooperációgondokkal küzdenek. Nem kapják meg határidőre a kért alkatrészeket, A vasút sok gonddal küszködik és emiatt egyes helyeken a szállítóeszközök hiánya okoz termeléskiesést. Másutt viszont hátráltatják a MÁV munkáját a késői kocsikirakásokkaL Olyan hibák ezek, amelyeket csak közös összefogással lehet megszüntetni. Az akadályokat viszont el kell hárítani, a szocialista munkaverseny út- jából.

Vannak objektív feltételei a versenynek, amelyeket meg kell teremteni, de ugyanakkor sok még a gátló szubjektív körülmény is. Néhány helyen javítani kell a munkafegyelmet. Igen sok még a rejtett tartalék a munka jobb megszervezésében. a munkaidő kihasználásában. Sok még az üresjárat, a különböző címeken való távoliét. Ha sikereket akarunk elérni, ezeket a hibákat is fel kell számolni.

B. J.

NÓGRÁD — 1970. július 16., csütörtök 3