Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Egy hónapra Válassol a% illetékes Helyieknek tilos? Akik üdülő jegyek megszer­zésével és szétosztásává! fog­lalkoznak, nagyon jól tudják, hogy az érdeklődők nagy többsége meleg vizies, gyógy- vizes üdülőj egyet keres. Az érdeklődés évről évre na­gyobb, így nem csoda, ha ezekért a jegyekért valósá­gos közelharcot kell vívni. A gyógyvize® fürdő nem azért „felkapott”, mintha ez manap­ság sikk lenne, aI nagy keres­let reális szükségletet jelez. Erröl beszélgetünk dr. Nagy Bélával, a salgótarjáhi rende­lőintézet igazgató-főorvosá- vaL — Valóban Indokoltan nö­vekszik a gyógyvizes kezelés iránti igény? — A mozgásszervi betegsé­gek országosain is előkelő he­lyet foglalnak el a különféle megbetegedések között, így van ez Nógrád megyében is. Vegyünk csak négy nagyüze­met Száz dolgozóra jutó, moz­gásszervi betegség miatt kieső munkanap a kohászatnál 382, a Zamáncipari Művek salgó­tarjáni gyáregységénél 399, a síküveggyárnál 376, a bányá­nál pedig 405 volt az elmúlt évben. A bányáik idei 12 szá­zalékos táppénzes állományá­ból 9,6 százalék üzemi baleset volt, amelyek bizonyos ideig utókezelést igényelnek. Ha pe­dig a salgótarjáni rendelő­intézet vonzáskörzetével szá­molunk:' az összes táppénze­sek 55 százaléka mozgásszer­vi betegségben szenvednek, 10,6 százalékuk üzemi balese­te^, ehhez még vegyük hozzá a közúti és egyéb baleseteket, amelyek szintén gyógyvizes utókezelést igényelnek, vala­mint a 12,4 százalékos arányt képviselő gyomorfekélyes be­tegségeket; úgy gondolom, te­kintélyes összeg jön ki. — Hogy állunk a íürdője- gyekkel? — Az igények teljes kielé­gítését ígérni irreális lenne annak ellenére, hogy évről évre többet költünk rá. Ta­valy például 1968-hoz viszo­nyítva 60 000 forinttal többet fizettek ki a meleg vizes für­dőjegyekre. Egy másik össze­hasonlítás szerint: 1960-ban 306 000 forint, 1969-ben már 580 000 forint volt a fürdője­gyekért kifizetett összeg. S még így is tetemes azoknak a száma, akiknek a kérését nem tudltuk kielégíteni. — Mi tehát a megoldás? — A bükkszéki gyógyvíz kihasználása. Ez az elképzé- lés a megye valamennyi ér­dekelt orvosának dédelgetett álma. A következőkről íenne itt szó. Jelenleg két hétre kapnak ide üdülőjegyet. Ez a két hét azonban csak arra jó, hogy az idült betegség- fellob­banjon, a szakorvosi beavat­kozás viszont éppen, a két hét eltelte után lenne hatásos. Tervünk megvalósításához a bükkszéki viz kihasználásá­ban érdekelt három megyé­nek: Hevesnek, Borsodnak és Nógrádnak kellene összefog­nia. Mindhárom megye egy- egy hónapra megkapná a für­dőt, ez idő alatt csak betegek kapnának benne helyet. A megyei reumaosztályok szak­orvost, gyógytornászt biztosí­tanának erre az időre. Ezek szerint tehát egy-egy hónapra — nfem is a főszezonra gon­dolunk elsősorban — szana­tóriummá alakulna át a bükkszéki üdülő. — Mindez milyen beruhá­zást igényelne? — Nagy összegek befekteté­sére nincs szükség. Az 52 sze­mélyes üdülő bővítése nélkü­lözhető. Egy súlyfürdő építé­séire lenne szükség, ez viszont lehetséges a medence meg­bontása nélkül is. Forint­összegben nem számoltunk még, de egy biztos: ha csak a műszakkieséseket, gyógyszert, a- táppénzt vesszük figyelem­be, a befektetés rövid idő alatt is busásan megtérülne. Amit úgy neveznek, hogy a megye érintett orvosainak dé­delgetett álma — úgy tűnik —, nem ütközik elháríthatat­lan akadályokba Érdemes lenne fontolóra venni, s ke­resni a megvalósítás 'útjait. — szendi — Postát Salgóbányának Ezt a jelszót tette magáévá a megyei postahivatal, amikor elha­tározta, hogy a lakosság jobb el­látása céljából fiókpostát létesít Salgóbányán. Több indok szólt a posta elhatározása mellett. A mint­egy hétszáz lakosú bányatelepen a postai kézbesítést eddig egy alkal­mazott látta el. Ha csomag érkezett a bányatelepre, ha távolsági be­szélgetést kívánt bárki lebonyolíta­ni, ha pénzt akartak feladni, egy­szóval igénybe óhajtották venni a posta szolgáltatásait, szinte min­den esetben a megyeszékhelyre, Salgótarjánba kellett beutazni. Az útiköltség potom 10 foript körül van. A Szénbányák Vállalat is be­jelentette, hogy rövidesen meg­szünteti a még kezelésében levő te­lefonközpont üzemeltetését, ami azt Is jelentené, hogy Salgóbányát elvágják a külvilágtól. A lakosság érdekei mellett a fiókposta létesítését indokolja a bányatelep eg^re növekvő Idegen- forgalma, az ott székelő, több me­gye Ifjúságát fogadó KISZ-iskola is. Az ember azt hinné, hogy a pos­ta jóindulata elég ahhoz, hogy ezt a tervet valóra is váltsák. Saj­nos, nem így van. A posta bejelen­tette az igényét egy helyiségre a tanácshoz. A tanács ugyancsak jó­indulattól vezéreltetve azonnal ki is jelölt egy téglaépületet. A baj ott kezdődött, hogy ezt az épüle­tet a Nógrád megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat használja — rak­tárnak, székek, strandfelszerelé­sek tárolására. Amikor a vállala­tot értesítették a tanács döntésé­ről, a vállalat kijelentette: bizto­sítson akkor a tanács számukra egy másik raktárhelyiséget, csak így hajlandók azt átadni a köz javára, mert ugyebár Salgóbányán sokkal fontosabb a strandszékek téglaépületben történő tárolá­sa, mint mondjuk az egész bányatelepet szolgáló fiókposta lét­A NÖGRAD július 3-i szá­mában cikk jelent nteg, hogy a helybeli autóknak miért ti­los Salgótarjánban a Karancs Szálló és a művelődési ház előtt parkírozni, és miért sza­bad az idegenből jött sok orvos gépkocsijának? A kér­désre Salgótarján város Ta­nácsának illetékes osztályve­zetője, Gellérthegyi Gyula válaszol. Jóváhagyott rendezési ter­vek * alapján, a város köz­pontjának átépítése folyik. Az első ütemben elkészült a ta­nácsköztársasági dísztér ki­alakítása és a csatlakozó la­kó- és intézményi épületek Végleges kialakítását figye­lembe véve a dísztér a város, és a városba érkező emberek nyugalmát, pihenését van hi­vatva biztosítani. A gépjár­művek városközponti parkíro­zását a rendezési terv a tér nyugati részén fogja biztosí­tani. A jelenlegi helyijárat megállóhelyén és parkterü­letén 86. az SZMT- és a KlOSZ-székház körül 110. az Arany János út és környé­kén 56. a Karancs Szálló mö­götti területen 50. tehát 300 eéojármű parkírozása lesz biztosítva Jelenleg csak a Karancs mögötti, a Pécskő utcai. az Arany 1 János utcai és az SZMT előtti területen oldha­tó meg a parkírozás. A város­l központ rekonstrukciós mun­kái a hazai és nemzetközi szakemberek elismerését vált­ja ki. Ez kötelezi a végrehaj­tó bizottságot, hogy az erede­ti tervnek megfelelően a dísz­tér ilyen jellegét biztosítsa Hogy mégis előfordul, hogy engedélyezi esetenként a gépjárművek ideiglenes par­kírozását? — A városközpont átépítése széles szakmai kö­rökben elismerésre talált. A város több hazai és nemzet­közi rendezvény színhelyévé vált. Hagyományos ünnepek, országos és nemzetközi jelle­gű rendezvények alkalmával — az ünnepségek szervezett­sége és demonstrációs jellege ezt igényli is — a végrehajtó bizottság külön ideiglenes en­gedélyt ad az általa meg­szabott előírások betartása mellett. Ez természetesen szük- ségmegoldás, mindaddig, míg a városközpontban, a Tanács- köztársaság térnek a nyugati része is. a Rákóczi űt korsze­rűsítésével együtt, el nem ké­szül. (A tervek szerint 1972- ben befejezést nyer.) Addig is türelmet és meg­értést kérünk a járművezetők­től. a lakosság nevében, hi­szen a lakosság a dísztér ilyen formájú kiépítését nagymér­tékben igényli. A gépjármű­vek parkírozására a vasút re­konstrukciós munkáinak befe- • jezésével még ez évben az SZMT környékén 50 gépjár­mű részéte adunk lehetőséget. Ezüstkoszorús kórus A pásztói ÁFÉSZ 38 tagú vegyeskórusa a kisipari szö­vetkezetek nemrégiben meg­rendezett, hajdúszoboszlói or­szágos dalostalálkozóján mű­vészi teljesítményéért ezüst­koszorús minősítést nyert. En­nek a kitüntetésnek ürügyén kerestük fel a szövetkezet kul- túrfelelősét, Gregus Zoltánt, aki maga is tagja a kórusnak, és mint az ÁFÉSZ dolgozója, szervezi az énekkar próbáit, fellépéseit. — Mikor alakult a kórus, ki a vezetője, milyen anyagi források állnak rendelkezé­sükre? — Másfél éves a vegyeskó­rus — mondotta Gregus Zol­tán. — Karvezetőnk Nagy Pé­ter énekszakos, általános is­kolai tanár. Egy-egy mű beta­nulása úgy történik, hogy mi, szólamvezetők vasárnaponként elmegyünk a karvezetőhöz, ott zongorakíséret mellett át­vesszük az új dalt, és a követ­kező próbán tudásunkat át­adjuk a szólamok többi tag­jainak. Anyagilag a MÉSZÖV és a pásztói ÁFÉSZ támogatja a kórust, a próbákhoz helyi­séget a kultúrház vezetősége ad. Ezenfelül lemezeket is vásárolnak számunkra, és ren­delkezésünkre bocsátják a kultúrház magnetofonját. En­nek jó hasznát vesszük a ta­nulásnál. Ráénekelünk a sza­lagra és a visszajátszáskor ta­pasztalt hibákat már könnyen ki tudjuk javítani. — Milyen összetételű az énekkar? y — Fele nő, fele férfi. Körül­belül ez az arány kor szerint is. Vannak közöttünk zeneis­kolát végzett fiatalok, szövet­kezeti és vállalati dolgozók, gimnazisták. A kórus felfej­lesztését a gimnazistákból ter­vezzük. ami a létszámnöveke­déssel együtt minőségi javu­lást is jelentene. — Mit énekelnek a legszí­vesebben? — Nehéz választani. Az egyszólamú népdalokon kívül, forradalmi dalokat, klassziku­sokat is énekelünk. Most kezdtük el a helyi és a kör­nyékbeli népdalok gyűjtését, olyanokét, amelyek nyomta­tásban még nem jelentek meg, más tájakon ismeretlenek. Ezekkel is bővíteni kívánjuk repertoárunkat. — Hol léptek fel eddig? — Másfél év nem nagy idő egy kórus életében, de azért volt már néhány sikeres sze­replésünk. Pásztón nyolcszor léptünk fel, Jobbágyiban a fegyveres erők napján szere­peltünk, azután részt vettünk a hajdúszoboszlói minősítőn, majd Salgótarjánban a József IVevesincs — új gyarmati lakótelep Az egész világon kivétel volna Balassagyarmat, ha nem volnának lakásgondjai. Nos, nem kivétel. A város lakóinak szárny a legutóbbi népszámlálás szerint 14 000 fő. Ebben a pillanatban 800 lakásigénylő ostromolja a lakáshivatalt. Közülük körülbelül 500 olyan, akik abban a kínos helyzetben vannak, hogy lakájuk majdnem az életve­szélyességig lakhatatlan. A város megtette ami módjában állt, bár a lakásépítés is hosszas vajúdás után kezdődött. 1957-ig csak néhány, magánerőből kiszorított családi ház épült. Aztán 1957-től 1960-ig körülbelül 50 állami lakást hoztak tető alá. A legutóbbi évtizedben ugrott meg az építkezés: egymás után három lakótelep is kialakult, és növekszik ma is. Az első volt az Ifjúsági-, ezt követte a Lenin-lakótelep, majd a Kun Béla- telep. A sort a legújabb követi, aminek még neve sincs ... Az első három telep 630 lakással enyhítette a gondokat, de persze az építkezések itt sem fejeződtek be. Bizonyos, hogy Balassagyarmat — mint másban sem. —, fi lakásépítésben sem fog félmunkát végezni. — szky — 4 NÓGRÁD — 1970. július 15., szerda A „rablás" eredményes volt Attila Művelődési Központban énekeltünk az árvízkárosultak megsegítésére rendezett mű­soros esten. — Elégedettek-e a minősí­téssel? — Nagyon büszkék vagyunk rá. Nem voltunk ugyan ki- lencvenen, mint más énekka­rok, nem volt bársonyegyen­ruhánk sem, és ráadásul köz­vetlenül a legnagyobb, leg­képzettebb debreceni Maróthy- kórus után kellett a dobogóra lépnünk, mégis sikerült az ezüstkoszorút elnyernünk. Ez igazán szép eredmény egy ilyen fiatal együttestől, mint a mienk. Nem volt tehát hiábavaló a sok fáradság, a szép ének szeretetéből fakadó lelkesedés. K. E. rehozása. A tanács — Igen helyesen azt ja­vasolta a vizeseknek: építsen a vízmű egy épületet, erre kapaci­tása is van, az építés költségét a tanács megtéríti a vállalatnak. A javaslat elhangzott, a szó pedig szó maradt, a postafiók létesítése egyetlen lépéssel sem haladt előbbre. Pedig a posta már az úgy­nevezett 25-ös kapacitású kis au­tomata-központot is biztosította, mi több, lehetőséget nyújt a to­vábbi fejlesztésre is. Posta kell Salgóbányának. Ép­pen itt az ideje, hogy kimozdul­jon ez a közérdeket szolgáló ügy a holtpontról, s biztosítsák a sal- góbányaiak normális postai szol­gáltatását, ha lehet mielőbb. Eh­hez pedig egyetlen elhatározásra van szükség. Mégpedig arra, hogy a vállalati érdek ne előzze meg a közösség érdekeit. = So — A nógrádi szénbányák biz­tonságtechnikai és bányafel­hagyási csoportja eredményes munkát végzett az elmúlt fél évben. Többek között felada­tuk a megszüntetett bányák­ból a különböző anyagok, be­rendezések visszarablása. Az elmúlt fél évben négy helyen végeztek visszarablást. Tor- das-aknán már be is fejez­ték. Itt 972 000 forint érté­kű anyagot mentettek ki, és adtak át újrahasznosításra, illetve értékesítésre. Szurkod- aknán még tovább folyik a rablási tevékenység, de , itt is már több mint 1 216 000 forint értékű anyagot men­tettek ki. ■ Kistelek-almá­ból *1614 000 forint értékű TH-ív, sín, kábel, kötél és egyéb anyag Serül fel­színre. A mátranováki Gáti IV. aknából pedig több mint 1026 000 forint érték. A felhagyási csoport első féléves munkája azért is eredményes, hiszen a terve­zettnél olcsóbban és nagyobb mennyiséget nyertek vissza. Az első félévben 209 OflO fo­rint nyereség volt tervezve erre a tevékenységre, ugyan­akkor 2 735 000 forintot ér­tek el. A visszanyert anyagokból több mint 3 mil­lió forint értékűt már .átad­tak a még termelést folytató bányáknak, illetve értékesí­tettek. Több mint másfél millió forint érték vár még hasznosításra. ÉLETRE IO. Calvet egy próbateremben helyezte el, ládákat, bálákat és próbabábukat halmozott fal előtte. Roseborough a padlón ült egy asztal alatt. Jól hallotta, hogy megérkez­tek az FBI emberei, és Cal­vet Guy hangja csattant: — Talán először a megbízó- levelüket mutatnák, uraim! — Néhány pillanat múlva Guy Calvet udvariasabban jegyez­te meg: — Köszönöm, így már min­den rend'ben van. A beszélgetés angol nyel­ven folyt és Arthur Rosebo­rough egy .erősen déli kiejtésű hangot hallott: — Mr. Calvet. ön ugyebár a Securibé Militaire tagja? — Igen., az vagyok. — ön közreműködött egy amerikai állampolgár Mr. Be- deaux letartóztatásában. — Igen, pontosan így van. — Tudomásom szerint elvitt bizonyos papírokat Mr Be- deaux szállodai szobájából és ezeket átadta a francia Se- curité Militairenek. — Ez nem így történt. Az egyik ügynököm hozta el a papírokat, azonban valóban én voltam az, aki átadta eze­ket a Securité Militairenak. Ügy vélem, hogy ez a legbiz­tosabb hely, ahol ilyen fon­tos iratokat hagyhatok. Meg­tudtam azonban, hogy az ira­tok eLtűntek. Beláthatják, er­ről nem tehetek. Nem felelhe­tek értük, miután én már át­adtam a dokumentumokat. Ökölbe szorított kézzel — Meg kell kapnunk az összes másolatokat! Hol van­nak? Értse meg, hogy nem akarunk a francia kormány­hoz fordulni, ez tisztám ame­rikai ügy. Követeljük a máso­latokat! Tudnia kell. hogy megsértette azt az egyez­ményt. amelyet az USA az ideiglenes kormányzattal kö­tött. Gyakorlatilag mi letar­tóztathatnánk önt. Mr. Calvet azért, mert amerikai tulajdont kobozott el, és jogtalanul be- börtönöztetett egy amerikai állampolgárt. — Roppant sajnálom. Ezt a tévedést azonban úgy látszik, túlbuzgóságból követtem el. Azt hittem, hogy önöknek se­gítek. Valószínűleg tudják uraim, hogy én a háború alatt Amerikát segítettem Vichy és a tengelyhatalmak ellen. — Hagyjuk az időhúzást! Mondja hieg nyíltan: hol van a másik három • készlet fotó­kópia? — Nem t.udom már vissza­szerezni azokat. Kettőt ameri­kai szervezetnek adtam át, egyet pedig az angoloknak. Biztos vagyok benne, hogy két készlet már Washington­ban van, a harmadik pedig megérkezett Londonba. Bi­zonyára az FBI nem kifogá­solhatja azt a tényt, hogy az amerikaiak. . . — Milyen szervezeteknek adta át a fotókópiákat? — Hosszú időt töltöttem a titkosszolgálatban. Nem mon­dom meg azoknak a személyek­nek vagy szervezeteknek a nevét, amelyekkel együttmű­ködtem, még akkor sem. ha a maguk honfitársairól van szó. Meg kell bocsátaniuk. de ezek a mi krikettünknek, vagy ha úgy tetszik, basebal- lunkmak a szabályai... Roseborough hallotta, hogy az amerikaiak dühösen ta­nácskoznak. Végül is a chica­gói döntött: — Mr Calvet. gyerünk az ön lakására a másolatért. A kocsim itt áll a sarkon. — Jacques testvérem éppen otthon tartózkodik. Ha kíván­ják. telefonálhatok neki, hogy hozza el a csomagot. — Oké. Miközben Guy Calvet az üzlethelyiségből a kis irodá­ba, a telefonhoz sietett, a két FBI-ügynök vitatkozott egy­mással: — FH kellene intézni ezt az alakot — Mit érnénk vele? — Eggyel kevesebben ke­vernék a port Mr. Bedeaux körül. — Nincsen semmi értelme, hogy jól megtáncoltassuk a fickót. Valószínűleg tényleg eljuttatta a dokumentumokat a CIA-nak. az OSS-nek és az angol titkosszolgálatnak. Szá­zat egy ellen, hogy sohasem kapjuk meg ezeket a papíro­kat. E pilíanaitban tért vissza Guy Calvet. — öt. perc múlva itt lesznek a fotókópiák. — Nem kívánunk lépéseket tenni e csúnya ügyben ön el­len, Mr. Calvet — mondotta a chicagói. — Okunk van azt hinni, hogy a dokumentumok legnagyobb része hamisítvány. Valamilyen célból néhány réltűnő ügyet akarnak pro­dukálni. Rövid 1 ismeretségünk- alatt úgy tűnt, hogy ön, Mr. Calvet okos ember. Adof esetben egy öntől származó kijelentés tisztázná Mr. Be- deaux-t. Természetesen így el tudnánk intézni, hogy sen­ki se indítson semmiféle el­járást ön és társai ellen. Guy Calvet , nyugodtan, de hangjában érezhető hideg diübvel válaszolt: (Folytatjuk) i

Next

/
Thumbnails
Contents