Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Fontos lépés a bonyolultabb űrrepülésekhez Merre Halad a ezoivfet űrkutatás? A Szojuz—9 szovjet űrhajó szombaton magyar idő szerint IX óra 32 percig 138 fordula­tot tett meg a Pöld körül. Andrijan Nyikolajev és Vi- talij Szevasztyjanov űrhajó­sok 12 napja folytatják Föld körüli repülésüket. Az űrhajósok munkanapja mintegy 16 óra hosszat tar­tott és szombaton magyar idő szerint 2 óra 30 perckor fejeződött be. A munkanap programjában tudományos­műszaki és orvosi kísérletek szerepeltek. Az egyik műszaki kísérlet során a csillag im- pulzátort a Kanopusz csillag­ra tájolták be. A kísérlet si­kerrel végződött: az előre ki­számított időben megtalálta a Kanopusz csillagot. A rádióösszeköttetések so­rán Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov közöl­ték, hogy a programot sike­resen teljesítik, közérzetük jó, munkaképességük magas fokú, étvágyuk és alvásuk ki­fogástalan. A telemetrikus adatok és az űrhajósok beszá­molójának tanúsága szerint Nyikolajev érverése átlagosan 68, Szevasztyjanové pedig 62 percenként. Borisz Petrov akadémikus elmondotta, hogy a Szojuz—9 kozmikus útja fontos lépés az újabb, még bonyolultabb űr­repülésekhez, a hosszú ideig működő orbitális állomások megteremtéséhez. A szovjet űrkutatás már hosszú évek óta ezen az úton halad. Az akadémikus ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett az előző szovjet űrrepülésekre, a cso­portos űrutazásokra, az űrha­jók összeillesztésére. Természetesen az orbitális állomásokat részletenként, egyes hordozó rakéták segít­ségével juttatják majd pályá­jukra, majd a pályán össze­kapcsolással és más módsze­rekkel szerelik össze — mon­dotta Borisz Petrov. (MTI) Heves harcok Kambodzsában Kambodzsáiban Speu tarto­mányi sízékhely körül folyta­tódtak a pénteken elkezdő­dött heves harcok. A hazafi­as erők által a város ellen in­tézett támadás egyben nagy nyomást jelent Phnom Penh- re is. A helyzet válságos az or­szág ésiaki részében Siem Reap városa körül is, noha ott a han.jk hevessége a kor­mányszóvivők szerint némileg csökkent. Dél-Vietnamban szombat hajnalban a felszabadító erők megtámadták az úgynevezett „Americal” gyalogos hadosz­tály egységeit Da Nangitól kö­rülbelül ötven kilométernyire délnyugatra. A hazafiak tá­madására az amerikai fegy­veres erők tüzérségi tűzzel és légibombázással válaszoltak. KGS T-atomtanäcskozäs Várna mellett az Aranyho­mok tengerparton június 9- tői 12-ig megtartotta 18. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának az atomener­gia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottsága. A tanácskozáson a tagálla­mok, köztük Magyarország küldöttsége vett részt és ta­nácskozott a barátság és az érdemi együttműködés légkö­rében. Az ülésről szóló jegyző­könyv ünnepélyes aláírása után, pénteken este Ivan Po­pov, a bolgár delegáció veze­tője, a BKP Politikai Bizott­ságának tagja, a tudományos és műszaki fejlesztési bizott­ság, valamint az atomenergia békés célú felhasználására alakult bolgár bizottság elnö­ke koktélt adott a résztvevők tiszteletére. (MTI) Ismét tárgyalnak majd Genfben Roscsin, a leszerelési bi­zottságban résztvevő szovjet delegáció vezetője Genfben nyilatkozatot adott azzal kap­csolatban, hogy a bizottság jövő héten ismét megkezdi munkáját. A szovjet küldött­ség — mondotta Roscsin — reméli, hogy ezen az üléssza­kon sikerül megállapodni ab­ban a szerződéstervezetben, amely megtiltja a tengerek és óceánok fenéktérségének ka­tonai célokra való felhaszná­lását. Hangsúlyozta, hogy az adott kérdés megoldásának elodázása megnehezítené a leszerelés más problémáinak egybehangolását is. Egy másik fontos kérdés, amely a bizottság előtt áll: megállapodni abban az egyez, ménytervezetiben, amely eltiltja a vegyi és bakterio­lógiai fegyverek kifejlesztését és gyártását, és előírja azok megsemmisítését — mondotta Roscsin. Nem kevésbé fontos fela­dat: előrehaladást elérni az általános és teljes leszerelés problémájának megoldásában. A szovjet küldöttség — csakúgy, mint eddig is — miniden erőfeszítést megtesz, hogy elősegítse e kérdések megoldását, — jelentette ki Roscsin. (MTI) gyűrű Amman körül (Folytatás az 1■ oldalról.) békéltető tárgyalások a kirá­lyi udvar és a Palesztinái szervezetek között. A fő kér­dés most a foglyok kölcsönös szabadon bocsátása. Megálla­podás erről még nem szüle­tett. Husszein pénteken, az Am­man ban időző iraki és algé­riai megbízottakkal, Ammas miniszterelnök-helyettessel, il­letve Buteflika külügyminisz- i errel tanácskozott. Nincs hír arról, hogy ezeken a megbe­széléseken a jordániai válság megoldása lett volna a fő té­ma, noha általában úgy sej- *ik, hogy Ammas és Butefli- :<a közvetíteni ment Jordá­niába. Üj fejlemény, hogy megkez­dődött a Jordániában élő amerikaiak egyes csoportjai­nak elszállítása. Elhagyták Amman) a pénteken szabadon bocsátott túszok és elutaztak a washingtoni külügyminisz­térium által nem nélkülöz­hetetlennek minősített követ- ségi tisztviselők és családtag­jaik is. Az AFP hírügynökség rö­vid egymásutánban két gyors­hírt adott Bejrútból. Az El Fatah szóvivője szerint déli irányból páncélosok közelítet­tek a jordániai főváros felé. A szóvivő azt is közölte, hogy a szóban forgó páncélosok Amman közelében bekerítet­ték a Hasszán Szalame vér­tanú nevét viselő menekült- tábort. (MTI) Kozmosz—348 Szombaton a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára jut­tatták a Kozmosz—348 jelzé­sű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytas­sák a korábban bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájá­ra. Kezdeti keringési ideje 93 perc. A Kozmosz—348 berendezé­se kifogástalanul működik. A földi koordinációs számító központban feldolgozzák a beérkező adatokat. (MTI) NÖGRÄD - 1970. június 14., vasárnap Meghátrált a brazil kormány A brazil kormány elfogadta azokat a feltételeket, amelye­ket a nyugatnémet nagyköve­tet elrabló gerillák foglyuk szabadon bocsátása felében szabtak. A hírt szombatom délután (magyar idő szerint 16 óra­kor) jelenítették be az elnök sajtóhivatala által kiadott közleményben. A közlemény szerint a bra­zil kormány „Hodleben, nagy­követ életének és szabadságá­nak biztosítása érdekében: a) hajlandó szabadon enged­ni 40 foglyot, b) már lehetővé tette, hogy a sajtó, rádió és televízió is­mertesse azt a kiáltványt, amely megmagyarázza a köz­véleménynek az akciód indí­tékait; és c) felhatalmazza a televízi­ót annak biztosítására, hogy az ország különböző részei­ben szabadon engedett fog­lyok személyazonosságát a nagykövet elrablód rajta ke­resztül ellenőrizhessék”. A közlemény három pont­ja a gerillák valamennyi fel­tételének eleget tesz. A fog­lyok azonnal szabadilábra ke­rülnek, mihelyt a névsor is­meretes lesz. Megtörténtek a szükségies előkészületek az or­szágból való elutazásuk biz­tosítására. (MTI) VILAGHIRADO így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Urabok arabok ellen ümmanban SOKAKAT MEGDÖBBENT­HETTEK azok a hírek, ame­lyek Jordánia fővárosából ér­kezve arról tudósítottak, hogy ott arabok harcolnak arabok ellen, hogy szabályos tűzhar­cokra került sor a jordániai hadsereg egységei és külön­böző palesztin partizáncsopor­tok között. E sorok írásakor még nem látni tisztán, de az ammani lőporfüstön át homá­lyosan kirajzolódnak már azoknak az alakjai, akik a testvérharcot előidézték. Test­vérharc? Talán nem is pon­tos a szó. Vér szerint egy nemzet fiai állanak szemben egymással, de az osztályhoz tartozás szempontjából már nem azok. A jordániai hadsereg töb- bé-kevésbé az uralkodó, Husszein király „magánhad­serege” mint ahogyan az egész kis jordániai állam a Hase- mita dinasztia fél-feudális or­szága (területe — az Izrael által 1967-ben elfoglalt, a Jordánon túli földdarabbal együtt — akkora, mint Ma­gyarország, a lakossága vi­szont kétmillió körül van). Husszein király korábban hű és teljes kiszolgálója volt az imperialista érdekeknek. A körülmények alakulása so­dorta őt is olyan helyzetbe, hogy „az arab ügy védelme­zőjeként” lépjen fel, ha nem teszi ezt, trónját már az 1967- es háború idején megdöntöt­ték volna. Most azonban — úgy tűnik — végleges ke­nyértörésre kerülhet sor köz­te, a jordániai feudális urak és a palesztin ellenállási cso­portok között. A PALESZTIN partizánok sokarcú képet mutatnak. Ed­dig mintegy 40, különféle, más-más elnevezésű mozga­lom, szervezet, csoport alakult Jordánia és Libanon arab me­nekülttáboraiban,: nagyjából azonos céllal, az elvesztett ha­za visszaszerzésére. Akadhat­nak persze „partizánvezérek” akiket személyes politikai am­bíciók fűtenek, vannak, akik áttételesen Peking politikai törekvéseit akarnák érvénye­síteni, sőt, lehetnek az ame­rikai és az izraeli titkosszol­gálat megvásárolt ügynökei is közöttük! A harcosok óriási többsége azonban valóban ha­zafias és tiszta törekvéseket akar szolgálni. Minthogy azonban a Pa­lesztinái ellenállási szerveze­tek sokasága Izrael tőszom­szédságában a helyzetet még bonyolultabbá teszi, kézen­fekvő, hogy az imperialista zavartkeltők ezt megpróbálják kihasználni. Minden valószí­nűség szerint két vonalon léptek akcióba: egyrészt a jordániai királyi hadsereg ve­zetőit (angol katonai iskolák­ban nevelkedtek, imperialis­tabarát érzelműek!) biztatták a palesztin partizánok elleni fellépésre, másrészt egyes ügynökeik segítségével bizo­nyos ellenállási szervezeteket is befolyásoltak a jordániai király és kormány elleni harc­ra. „Cui prodest”? „Kinek áll érdekében?” a nyomozás klasszikus kérdését az ara­bok elleni, jordániai harcok esetében is felvethetjük. Iz­raelnek és a washingtoni szö­vetségesének abból a szem­pontból ma érdekében áll a jordániai zűrzavar, hogy így egyrészt elkeseredést, meg- hasonlást kelthetnek a velük szembenállók egyik szaka­szán, a palesztin ellenállás frontján, másrészt a jordá­niai válság alkalmat adhat a beavatkozásra. Az Egyesült Államok például nyomban riadókészültségbe helyezett egy légi úton szállított had­osztályt. MINDENESETRE a Pa­lesztina! partizánok esetleges Az osztrák elnök látogatása Magas vendéget üdívözüüinik június 15-én: Magyarországra érkezik Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke, aki hivatalos látogatást tesz hazánkban. Magyarország és Ausztria sok évszázados kapcsolatai sok ke­serűséget halmoztak fel történelmünkben, ezek az emlékek azonban valóban múlttá váltak, a két ország maii kapcsolatai jóik, ba­rátságosak. Az évszázadok hagyományaiból mégis maradt valami: a gazdasági egymásra utaltság, és egy földrajzi tény, a szomszéd­ság. Ezt a mostani látogatást fontos találkozá­sok előzték meg. Bruno Kreisky, akkori osztrák külügyminiszter (a jelenlegi kancel­lár) 1963-ban Budapesten járt, a következő esztendőiben Péter János magyar külügymi­niszter visszaadta ezt a látogatást. Josef Klaus, akkori osztrák kancellárt 1967-ben üdvözöltük Magyarországom, Fock Jenő mi­niszterelnök pedig tavaly májusban folyta­tott tárgyalásokat Bécsiben. Ekkor adita át Losonczi Pál meghívását Jonas elnöknek. Ezek a személyes találkozások jelezték, hogy fokozatosam eltűntek a két ország kap­csolatait zavaró politikai problémák. A va­gyonjogi megállapodás aláírásával, a határ- eseményeket kivizsgáló vegyesbizottság meg­alakításával, az idegiemforgalom fellendülé­sével, a kulturális csere kiszélesedésével jó, politikai-emberi légkör alakult ki közöttünk. Nem nagyszabású, de emlí tésre méltó jele en­nek, hogy az idén nyáron újabb vonatjóratot állítottak be Budapest és Bécs között. Ha mostanában osztrák és magyar politi­kusok találkozásaikor főképpen a gazdasági együttműködés fejlesztéséről esik szó, ez a fentieknek köszönhető. S ami ezt a gazdasá­gi együttműködést illeti: ugyancsak jó ered­ményekről számolhatunk be. Tavaly a két ország kereskedelmi forgalma rekordmagas­ságot, mintegy 110 000 000 dollárt ért el. Ez több mint kétszerese a tíz esztendővel ez­előttinek. Mi gépeket, vegyi,anyagokat, s más félkész- és késztermékeket vásárolunk Ausztriától — partnerünk mezőgazdasági cikkeket, különböző nyersanyagokat, olajat, kokszot, nyersvasat talál nálunk; a gépek és a készáruk aránya Ausztriába irányuló ex­portunkban sajnos, még elég alacsony. Ezzel a felsorolással azonban még ko­rántsem jellemeztük átfogóan gazdasági kap­csolatainkat. Az egyszerű árucsere-forgalmi megáll apodások természetesen rendkívül fon­tosak, de nagyon változékonyak, túlságosan Is ki vannak téve a politikai széljárásnak, a konjuktúrákmak. Az ipari kooperáció azon­ban alaposabb, mélyrehatóbb és tartós alapot biztosít a két ország hosszabb távú együttmű­ködéséhez is. S a magyar—osztrák gazdasá­gi együttműködés mindinkább ilyen alapok­ra támaszkodik, efelé kívánjuk fejleszteni. Hadd említsünk erre néhány példát. A Steyr-igyánnal közös traktortípust viszünk a piacra, bizonyos ponton összekapcsoltuk a két ország viHamosenergia-rendszerét, a nyergesújfalui Viscosa-gyár osztrák alap­anyagiból készít műszálat Cikkünkben eddig a két ország közvetlen kapcsolatairól, protokolláris szaknyelvien szól via: kétoldalú kapcsolatairól szóltunk. A magyar és aiz osztrák kormány azonban kész arra, hogy nemzetközi síkon, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében is együtt­működjék olyan kérdésekben, amelyekben azonos vagy hasonló álláspontot képviselnek. Két európai országról lévén szó, Magyaror­szág örömmel fogadta az osztrák politikusok kijelentéseit, hogy támogatják az európai biztonsági konferencia ügyét. A köztársasági elnök kíséretében van Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter is, aki ebben a mi­nőségében először találkozik Péter János magyar külügyminiszterrel, s megbeszélései­ken minden bizonnyal bő teret szentelnek nemzetközi problémáknak, elsősorban az európai biztonsági konferenciának. Magyarország szívélyes barátsággal üdvöz­li az osztrák államfőit. A szűkre szabott idő keretein belül igyekszünk minél többet meg­mutatni neki, minél több helyre elvezetni a vendéget. S természetesen tanácskozásokat is folytat majd: programjában fontos helyet foglalnak el (Jonas elnök szavaival élve) „az intenzív munkamegbeszélések magyar állam­férfiakkal”. Reméljük, jól érzi majd magát nálunk, a szomszédos ország államfőjének kijáró tisztelettel és a jó együttrnűködés- sízüite barátsággal fogadjuk Franz Jonas elnököt. _ im. Tatár Imre győzelme Jordániában Wa­shingtonnak és Tel Aviv-nak alkalmat és igazolást szolgál­tatna az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítások fokozására, a Phantom-repü- lőgépek hónapok óta vajúdó ügyében az Izrael által sür­getett nixoni döntés megho­zatalára. Ezzel kapcsolatban is megkérdezhetjük hát, „ki­nek áll érdekében” a jordániai válság elmélyítése... De a kö­zel-keleti kusza helyzetben nehéz kiszámítani egy lépés várható ellenlépéseit. Ha Husszeinnek távoznia kell, a jordániai fordulat kihat nyu­gati szomszédjára, Libanonra, amelynek hasonló problémát okoz a palesztin partizánok jelenléte. Jellemzően heves és nagyméretű tüntetés zaj­lott le Bejrútban a jordániai király ellen, — valójában Husszein libanoni elvbarátai ellen. Ammant Argentínától több mint tízezer kilométer vá­lasztja el. Ezt a nagy ugrást beszámolónkban az indokol­ja, hogy a dél-amerikai or­szág élén puccs-szerű körül­mények között személyi vál­tozás történt. A hadsereg ve­zetői eltávolították Ongania tábornokot, az addigi elnököt, aki 1440 nappal ezelőtt maga is államcsíny segítségével ju­tott hatalomra. Ma még min­dig nem látni mi volt az oka, hogy Ongania ellen felléptek az argentin szárazföldi, hadi­tengerészeti és légierők , fő- parancsnokai, az a három ka­tona, akik most felváltva kor­mányoznak a Buenos Alres-i „rózsaszín házban”, az elnöki palotában. Igaz, Argentína nagy iparvárosaiban már he­tek óta sztrájkok és zavargá­sok vannak, igaz, hogy On­gania kormánya nem tudta stabilizálni az ország zilált pénzügyi helyzetét, de a vi­lágsajtó találgatásai ezeken az okokon túlmennek. Azt is emlegetik, hogy Argentínában szintén akadnak „perui” tisz­tek, azaz olyan tábornokok, ezredesek, akik Peruban ha­talomra került társaikhoz ha­sonlóan baloldali irányba akarnák fordítani az ország kormányrúdját, — az USA ellen. Meglehet, hogy az ar­gentin „peruiak” esetleges kí­sérletének akartak elébe vág­ni a mostani puccsisták. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy Argentínáinak sa­játos politikai adottsága a még mindig erős peronista mozga­lom, amely az egykori diktá­tor, Peron, szociális színezetű kormányzásához hasonlót akar. Az argentin elnökbuk­tatásra végül sok hírmagyará­zó a rejtélyes körülmények között elrabolt, volt köztár­sasági elnök, Aramburu histó­riájában keresi a magyaráza­tot. Amikor e sorokat írom, még sem élve, sem holtan nem találtak rá. UGYANEZ ILLIK az újabb diplomataelrablás ügyére is: brazil gerillák, feltehetően ugyanazok, akik 1969-ben az amerikai nagykövetet ejtet­ték foglyul, most a brazíliai nyugatnémet nagykövetet ra­gadták el. Von Spreti guate- malai nyugatnémet nagykövet gyászos vége most talán en­gedékenyebb magatartásra készteti a brazil kormányt és enged a követelésnek, hogy cserébe, bocsásson szabadon baloldali politikai foglyokat. A brazíliai emberrablás bi­zonyos fokig kihat a nyugat­német belpolitikára is, hi­szen az eset két nappal a nyugat-németországi részleges tartományi választások előtt történt. Walter Scheel-nek. nemcsak mint külügyminisz­ternek, hanem mint a kor­mánykoalíció kicsiny, de fon­tos pártja, az FDP vezérének is fel kell lépnie kellő eréllyel...

Next

/
Thumbnails
Contents