Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

Nemcsak rajtuk múlik... Újvári Ferenccel, a salgó- növekedett: árumennyiséget — A jelenlegi menetrend tarjáni vasútállomás fanoké- azonos kocsiparkkal kell le- sokkal jobban figyelembe vé­vel rövid visszapillantást ve- bonyolítani. Megítélésem sze- szí az igényeket mint a kö­tettünk a közelgő első félév rint kevesebb gondunk és ba- rábbd, bár a kívánságokat le- eddigi eredményeiről, majd junk lesz, mint az ország más hetetlen teljesíteni. Ugyanis a szót váltottunk a második fél- ipari centrumaiban. Egy azon- gyárak, üzemek, intézmények évben várható kilátásokról, el- ban már most is látszik: csak dolgozódnak kérése sokszor képzetesekről. a vállalatok, gyárak tevőleges teljesen ellentmond egymás­közreműködésével tudjuk nak. Nehezíti az előbbrelépést, Ö megoldani sokrétű feladatain- hogy az évek óta kért, ször­ny érzem, kot. Az a kérésünk, hogy a galmazott lépcsőzetes munka­.. gyárak vezetői legalább olyan kezdés bevezetését még nem nem lesz baji hevességgel rakassák ki az sikerült megoldani. így hát a áraival étkező kocsikat, mint jövőben sem tudunk minden — Eddig nem volt különb- amikor a készárú gyors elszál- igényt kielégíteni a személy- sebb probléma a megyeszék- lításához kérik a szükséges szállításban, hely teherkocsi-ellátásával, kocsimennyiséget. Gandolja­Ennek több oka van: felsőbb nak arra. hogy késlekedésük — A menetrend összeállítá- szerveink méltányolják, hogy máshol okoz igen súlyos gon- sakor abból indultunk ki, hogy a salgótarjáni üzemek raktáro- dot. Ezért szombaton és vasár- a dolgozók töbhsege sajnálja zási körülményei igen mosto- nap ne csak a késztermékek azt az időt, amit utazással tölt hák. Előnyben vannak gyára- elszállítását szorgalmazzák, Törekedtünk a menetidő ink azért is, mert egyikük sem hanem az érkezett áruk gyors dolgoz fel helyi alapanyagot, kirakását is. Nekünk és anép- A készá. u előállításához szűk- gazdaságnak nem kocsiállás- séges alap- és félkész árukat pénzre, hanem kocsira van az ország más területeiről, il- szüksége. letve külföldről kapják. így _ jó kapcsolatot alakítot- a kirakott kocsikba rögtön tunk ki több nagyvállalattal, készterméket helvezhetnek el. Ismerjük értékesítési gondjai­Mitel btxint a rasntf csökkentésére. Ennék eredmé­nyeként 30 kilométeres kör­zetben a munkásjáratoknál át­van tagban 15 perccel rövidítettük a menetidőt. Tudjuk, hogy ez kevés, lehetőségeink azonban csak ezt biztosítják. Az új me­netrend szerint ugyanannyi A probléma csupán az, _ hogy ** termelési problémáikat. SikTmfnt'SLr'T^ nek a beállítását nem indokolja. több nyitott kocsi érkezik, a szocialista szerződés keretében gyáraknak pedig inkább fe- segítjük egymást. Tudjuk, dett kocsikra van szükségé, hogy mi sem vagyunk hibát - Élvezik a város üzemei, vál- lanok, tehervagont, azonban lalatai azt az előnyt is, ami a csak akkor tudunk adni, ha , határszéli forgalomból adódik. azt időben visszakapjuk. Ezért Ml sem vagyunk A viszonylag zavartalan teher- a jövőben előnyben részesít- . • « », . kocsi-ellátást segítette továbbá j^k azofcat a vállalatokat, üze- eleSeaeHeK • • • a zöldáru szezonjának elhúzó- meket, ahoi alap- és fél- dása a forgalom kész anyagokat gyorsan kirak - T, , . . , ... ják. Hangsúlyozni kívánom: a felkínált árukat el tudjuk szállítani, de csak abban az 8.yobb hibaja esetben, ha a hét minden nap­ján. az ünnepnapokon is. ra­kodnak az üzemek. Ugyanis nálunk egy hét, hét munka­napból áűl. Szóba került az utazás kul­turáltságának több, kisebb-na­kémek a belföldi áru szállítá­sához a velünk üzleti kapcso­latban álló üzemek. Igényüket eddig majdnem maradéktala­nul ki tudtuk elégíteni. Az exportáruk szállítására irá­nyuló teherkocsi-kívánságaik­nak mindenkor eleget tettünk. A második negyedévben na­gyobb erőfeszítésre lesz szük­ség. Megkezdődik a zöldáru forgalma, a jelenleginél na­gyobb ütemben folytatódik az építőanyag szállítása az árvíz - sújtotta területekre. A meg­Ugyanannyi vonat — rövidebb menetidő A nyári menetrend életbe lé­pese milyen, változást hozottá szerrtelysraflitásban ? Földieper és paradicsom — egymás mellett Szúrna városika közelében számára a wédőőrnyéfcöt. A az egyik vef.ménv iskertben paracücsampalánte is erötel- egyimás mellett találjuk apa- jeaebben kezd fejlődni, A ta- nadicsom- és föJddieperbok- pasztaíatofc szerint a panadu- rókát. Figyelmünket az igen csomrreal együtt termesztett bő termés, a hatalmas méretű földteper még asz ötödik óv- pairaidácsomok és a nagyon ben is igen bő termesit ad. szép. nagv szemű földieper Az ültetésnél legelőnyösebb, ha a fiöftdáepensorok távolsága 80 cm, a palántáik távolsága 20 cm. A panadicsompailánitá- kait egymástól 50 cnwre cél­szerű elhelyezni. Egy hektáron ilyen módon nek most sikerült elérniük a 62 500 föüriieper- és 25 000 pa­keltebte föl. Aiz eddigi gyakorlat szerint a földieper a második és har­madik éviben adja a Legna­gyobb termést. A kertészek­földieper termőddejének meghosszabbítását. A váltott soros termesztésnél valószí­nűleg a paradicsom szára és gyökere a flöldáepar növeke­désére jó hatással levő anya­got választ ki. A földieper-be- érés u/tán a paradicsom leve­lei biztosit jak a másik növény Hírek az autóklubból Közgyűlésit tart június 15- ón Salgótarjánban, a Magyar Autóklub salgótarjáni cso­portja. A tagszervezési tenni­valók megbeszélése mellett emlékérmeket nyújtanak át a tíz, illetve öt év óta baleset­mentesein vezető személygép­kocsi-tulajdonosoknak. Dr. Merényi Sándor (Salgótarján.) es Czene József (Ni árfalu) büszkélkedhet egy évtizedes balesetmentes vezetéssel. .,Sárga angyalt” — népszerű nevén így titulálják a Magyar Autóklub műszaki segélynyúj- tó gépkocsijait — kap szom­baton a salgótarjáni csoport. Somoskőújfalu—Hatvan kö­zött a hétvégeken tart szolgá­latot. A klubtagok szamara ingye­nes műszaki felülvizsgálatot tart június 19—21. között Sal­gótarjánban a MÁK. Az autó­sok a *anácsadiá;snak a bajok megelőzésében vehetik nagy hasznát. radicsomibakor fiér el. A ter­més lob. 250 q paradicsom és 300 q földieper. — Mi sem vagyunk elége­dettek a jelenlegi állapotokkal — hangsúlyozta Újvári Fe­renc, majd így folytatta. — Nemrég tárgyalta ezt a témát a Nógrád megyei Népi Elle­nőrzési Bizottság. Az ott el­hangzottak megfelelnek a va­lóságnak. Azóta több intézke­désit tettünk az állomások rendben és tisztán tartására Igyekszünk elfogadható körül­ményeket teremteni a váróter­mekben és a saemélyvonaiti T szerelvényekben. A gyorsvo­natoknál pedig kifogástalan körülményeket biztosítunk az utazáshoz. E célból fokozot­tabban ellenőrizzük a takarító- személyzet munkáját. Erőfeszí­téseink csak akkor járnak si­kerrel, ha az utazóközönség is támogat bennünket, s a ma­gukról megfeJedkezettóket kö­zösen rászorítjuk a kulturált utazás követelményeinek be­tartására. Az elmondottak sejtetik, hogy több területen javulás várható, másutt pedig az ered mények csak az üzemek és a vasút további közös erőfeszí­tésével, összefogásával szület­nek majd meg. V. K. Vitatott kérdések? Mennyi lakást építenek? Salgótarjánban a járókelők nagy érdeklődéssé! nézik a csillagházakat építő nagy da­rut. A gép síimen mozog, óri­ás karja messzire kinyúlik, egy ember beakasiztja a hor­got és a daru könnyedén ma­gasba emeli, az épület tete­jét a kívánt helyre teszi a szekrényóldal nagyságú blok­kot. Csak az a haj, hogy a gép gyakran áll, lassan halad a munka. Pedig a lakásokra nagy szükség van, minél előbb a lehető legtöbb lakás keli. Mit váilaJit és mire ké­pes a Tanácsi Építőipari Vál­laltait? Berczelly Ferenc igazgató és Timmer Zoltán főmérnök fej­ből sorolja, majd hivatalos adatokkal igazolják a ténye­ket. Két évvei ezelőtt mind­össze haitvanmiiUió forint érté­ket termelt a tanácsi építő­ipar, 1969-ben hatvanhétmil­liót, de aiz idei terv nyolcvian- ötmillió. A korábbi években tevékenységükből majdnem kiszorult a tatarozási, felújí­tási munka és sokan úgy vél­ték, hogy nincs is szükség er­re a váüLalatra, minden anya­gi erőt a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Váillal&fna akartak összpontosítani. Ma is sokan vitatják, hogy helyesen döntöttek-e azok, akik csiiliiaigháaak építését a tanácsi építőkre bízták. Vajon az állami építőipar nem bir­kózott volna-e meg könnyeb­bem a negyvenmilliós építke­zéssel? De az állami építőipar erejét az egyéb munkahelyek lekötik, további lakásokat 1970—71-re aligha vállalhattak. Ezért esett a választás a ta­nácsi építőiparra, — A csillagházaknál mennyi a késedelem és mi az oka? Az igazgató és a főmérnök; egybehangizóain áMitja, hogy a 'uervdokumentaició két hómia- pot késett. De három hónap­nál is több a jetemiagi kése­delem. Igaz, elismerik. De a különleges cölöpözés a vártnál több akadályt jieteniteitt és a szotkatlaimui új építkezésen „több tandíjait kéH fizetni”, mint gomdoiJtiák volna. Ugyan­is a beruházási programiban blokkos épület szerepelt, de a statikus tervező vasbeton- vázzal kombinált megoldást írt elő, s így ssJafabiokfcból, vasbetonból és téglából épít­keznek a salgótarjáni csilfag- háaaknál. gadjáík. hogy amíg a szüksé­ges gyakorlatot meg nem sze­rezték, addig nehezen haladt a munka. Most már bizakod­nak, három épületem dolgoz­nak és a negyediket alapoz­zák. A hat épület közül az év végére kettőt tető alá tesznek, a többit összeszerelik, mert az idén a 144 lakásból leg­alább 48 lakást át kell adni. — A tanácsi építők hol ad­nak még át lakásokat? Batassagyairmiaiton, a Szom- tágh Pál utcában 24 lakást, az idei Lakástervük összesen — Hogyan, mennyivel növe­lik a termelést? A termelést évenként 20—28 százalékkal akarják növelni. A feladatokat tekintve — la­kások és ipari létesítmények, illetve felújítások, tatarozások — többre is szükség lenne, de többre nem telik. A. követke­ző három évben a vállalat 37,8 milliós fejlesztést tervez. A megyei tanács 25 000 000 fo­rintos támogatóst már jóvá­hagyott. a központi telep, rak­tárak, munkásszálló, irodák építéséhez sízükségies pénzt folyósítják, a váJlaliat saját — Milyen nehézséget az „öszvér megoldás"? okoz Valóban, találó az elneve­zés. Mert a vasbeton vázas, salakbilokkos épület nagyobb terhelést bír, de lassan halad, mint az öszvér. A sok tagolt­ság, a kevert technológia, az időtrabló sarofczsiaíliuzósiok miatt a programozást nem tudják betartani. A daru is többször elromlott, javítani kellett a meghajtó motor fő­tengelyét és villamos beren­dezését is. Ae építők nem ta­Epül a fedettgarázs az építőipari gépek és gépkocsik részére. A központi telepen helyezik el az asztalos- és lakatosüzemet, valamint más segédüzemeket. Képünkön: a gépek tárolásá­ra alkalmas épület tetőfedési munkáit végzik Vállalják a nyújtott műszakot is Verseny » szurdokpüspöki tsz-ben A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben ha­gyománya van a szocialista munkaversenynek. A trak­torosbrigád Kovács Gábor vezetésével már harmadszor nyerte el a „Szocialista munkacsapat” címet. A mű­helybrigádnak pedig első íz­ben adták át az oklevelet. Mindkét brigádot jó mun­kájuk jutalmául nagyobb összegű pénzjutalomban is részesítették. A traktoros- brigád hétezer, a műhely­brigád ötezer forint jutal­mat kapott. Ennek a két brigádnak eredményein fel­buzdulva az idén 10 asszony és a női brigád 112 taggal, benevezett a szocialista moz­galomba. Szerződést kötöttek a ter­melőszövetkezet vezetőségé­vel, melyben többek között vállalták, hogy a brigádok tagjai személyenként 160, tízórás munkanapot ledol­goznak. A növényápolást, és más, rájuk bízott felada­tot mindig időben és a leg­nagyobb lelkiismerettel el­végzik. Ha szükséges, a csa­ládtagokat is mozgósítják. A tervezett termésátlagokat öt százalékkal szeretnék túltel­jesíteni a tavalyihoz viszo­nyítva. Nem akarnak lemaradni a tanulásban sem, ezért a po­litikai oktatásban is részt vesznek. Társadalmi mun­kájukban idős házaspáro­kat, vagy egyedülálló nyugdíjasokat segítenek. Fe­hér Ferenc, a traktorosbri­gád egyik tagja egy idős, magatehetetlen nyugdíjas asszonynak segít. Napi munkája után elmegy fát vágni, vizet készít be és mindent elvégez, amire szüksége van a betegnek. A traktoros- és műhely­brigád dicséretére szolgál, hogy a közös gazdaságban öt hideglevegős szénaszárító betonozási munkálatait, va­lamint a termelőszövetkezeti tagok kézi szerszámainak javítását is társadalmi mun­kában végezte és végzi el. Nevükhöz fűződik a közpon­ti major parkosítása is. A helyi iskola építésénél na­gyon sok „társadalmi vasár­napot” töltöttek el. A szo­cialista brigádokra mindig számíthattak a közös gazda­ság vezetői. Ha szorít a ci­pő — mint ezt Holecz Béla párttitkár elmondotta — vállalják a nyújtott műsza­kot is, és ha kell, még va­sárnap is dolgoznak. A termelőszövetkezet KISZ-brigádja a kertészet­ben dolgozik. Külön büszke a vezetőség, hogy ilyen fia­tal kollektívát tudott szer­vezni a meglevő, idősebb brigádok mellé. A KISZ 16 tagú brigádjában az átla­gos életkor: 17 év. Azon fáradoznak, hogy újabb fia- tatok beszervezésével húsz­tagúra növeljék brigádjukat. R. I. 78 lakás. Ez bizony nem sok. A jogos igényeket és a vóiiia- iait kapacitásait tekintve en­nél többet vár a lakosság. De 1971- ban mátr 163 lakást akar átadni a tanácsi építőipar. Az idén felújítják az acélgyár lágyiító csarnokának tetőzetét. Az egészségügyi sízakiskola és négy lakás négymilliós mun­kája, a BRG csarnoka és szo­ciális létesítményei, a tervező­iroda és a vállalat saját szék­hazának, te’epének építése sze­repel az idei feladatok között. — Elkészítették a vállalat hosszabb távú fejlesztési ter­vét? A Tanácsi Építőipari Vállár- let vezetői érzik, hogy az 1972- ig elkészült fejlesztési terv sok alapvető kérdésire nem ad választ, pontosításra és nagyobb távlatra van szük­ség, ha a vóiHalat sikerrel akarja féLvenni a versenyt, az állami építővel, ha meg akar felelni az egyre fokozó­dó követélményeknek. Jelen­legi létszámuk 730, de 1972 végére ezernél több munka­erőre lesz szükség. Honnan szereznek 300 munkást, meg­felelő lesz-e a szakmai kép­zettség és az összetétel? De a létszámnál is fontosabb a fel­adatokhoz igazodó, korszerű technológia átvétele, gépesíte­ni kell és miindienekelőtt a termelés jobb megszervezésé­re, a munkaidő, a gépek és berendezések jobb kihasznál lósána van szükség. forrásait a legfontosabb fej­lesztésre összpontosítja. Az idén körülbelül nyotcmdlfliiQ fo­rint értékű gépet rendeltek a tanácsi építők. Baj, hogy csak a felére számíthatnak, mert autódarut, lengyel viakolóigé- pet, festékszórót, csiszolóit és egyéb gépeket csak a megren­delés után több hónappal, többszöri sürgetésre szállíta­nak. A tanácsi építőiknél jelen­tős fejlesztés kezdődött, a ne­gyedik ötéves terv során leg­alább 140 000 000 forintot ál­doznak beruházásokra. A me­gye, a város vezetői minden lehetséges támogatásit megad­nak az építőiparnak, hogy gyorsabban fejlődjék, hogy miinél előbb, minél több la­kást építhessenek. A napok­ban tárgyaltak arról, hogy a Sebajon melyik vállalat tudna a negyedik öttéves terv során 450, majd később összesen 700 lakást építeni. A tanácsi építőik nem kémek teljes tervdokumentációt, csak te­reprendezési és alapozási 'ter­vet, s akkor 100 lakás építé­sét szeptemberben elkezdik. De a Brezinán, a József-tele­pen, az Arany János utcáiban. Salgótarjánban és a megye más részében 1975-dg legalább háromezer lakást kell építeni. A tanácsi építők most vizs­gáznak. A határidő betartásá­tól és a fejlesztés ütemétől függ, hogy a városfejlesztés­ből mennyi feladatot kapnak. írta: dr. Fazekas László Fotó: Koppány György NÓGRÁD — 1970. június 11., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents