Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
Vizsgáznak a dolgozók iskoláiban A FAO magyarországi tervtanulmányai Tisza-vidéki modellgazdaságok Az ENSZ mező- gazdasági saerve- zete, a FAO — a magyar kormány felkérésére — ta- n,u Írnám yokat folytat, tervieket készít Magyarországom a Tisza-vddiék 300 000 hektárnyi területének öntözésével és mezőgazdaságának fejlesztésével kapcsolatiban. Olyiam gazdaságokat választottak ki, amelyek az egész Tisaa-vS- dékre jellemzőeik. Mindegyik területen a helyi adottságoknak megfelelően más irányú a vizsgálat tárgya. Hjajdúszováton, Rakamazcxn, Kondoroson, TarokszentmAklóson, Mocsári Sándor a hajdúszovátal Lenin Taktohainkáinybiain, Tsz elnöke a beépítésre váró csövek szörnyök között melvifc s haVaifr ízgaimaK köziben megkezdődtek a dolgozók iskoláiban az írásbeli vizsgák, majd sor kerül a szóbelikre és az érettségi képesítő vizsgáikra. Izgalmakról van szó, hiszen minden vizsgáival kapcsolatosan izgul a vizsgázó még akkor is ha, rendszeresein tanult. hát még, ha nem. Tudni kell, ment igények nélkül iskola nem létezhet, még akkor sem, ha az nem rendszeresem oktató intézmény, hanem tanfolyam jellegű, vagy kötetlen népművelési formájú. • A közelmúltban tanácskozásra ülitek össze a felnőttoktatás szakemberei és egyöntetűen azt állapították meg, hogy társadalmi, népgazdasági szükséglet a felnőttek továbbtanulása, minél több művelt ember nevelése. Azt is leszögezték azonban, hogy korszerűsíteni keHeme, jobban a felnőttet életkorhoz igazítaná ezt az oktatási formát, másrészt nagyobb szükség lenne a gazdasági irányítás támogatására, megértésére és továbbá állami anyagi eszközök biztosítására. Mintegy 320 fő vizsgázik a napokban a salgótarjáni dolgozók gimnáziuménak és köz- gazdasági szakközépiskolájának levelező tagozatán. Nein kis szám ez, és körülbelül ennyi családot érint. A halll- gaitők vállalták az izgalmakat, mert tölbbek akarnák lenni, többet akarnak tudini és munkahelyükön hasznosabb, gondolkodóbb emberekként kívánnak helytállni. Nagy szükség van ennek Pásztorősöktől örökölte hajlandóságát a fafaragó tehetségre. Asztalos Johák, a pa- rádsasvári üveggyár kompresszorkezelője, gyermekkorában ismerkedett meg a fafaragás örömével, azonban komolyabban művelni, a fát vallatni, faragni, ezelőtt 17 évvel kezdett hozzá. A parádsasvári üveggyár művelődési házában nemrég nyílt meg első önálló kiállítása, ahol szép számú műve látható. Elsősorban a palóc nép motívumait, jellegzetes palócfigurákat, és a be- tyárvilágot faragja fába legszívesebben. Egyik nagyalakos szobra Sobri Jóska, a bakonyi betyár jellegzetes figurája. ÉrNem a mi specialitásunk a felnőttoktatás, más országokban. sokkal fejlettebb szinten, szervezettségben, jobb összefogással és változatosabb formákban folyik. Ezeket a jobb módszereket kellene megtanulnunk, mert felnőttoktatásunknak még számos hiányossága van. • Néhány tapasztalat: a foglalkozásokon nagyon gyakran jelzik a hallgatók, hogy az üzemből, munkahelyről nem engedik el őket, sőt az írásbeliről is két hallgató késett el ilyen okból. Megjegyzéseket kell zsebrevágmiuk — panaszkodnak — „már megint iskolába mégy!?” A nagy terhek vállalása mellett nem kap megértést, hiányzik a segítő- készség, a megfelelő tisztelet- adás annak, aki többet vállal a közösségért, aki tanul, képezi magáit. Társadalmunk minddnkálbb azt igényli, hogy a kérdéseket, feladatokat ne sablonosán, mechanikusan és sokszor bürokratikusam oldjuk meg, hanem gondolkodva, keresve az emlbsriibb, a jobb lehetőségieket. Ehhez viszont meg kell szerezni a szakmai és általános műveltséget. Nagyon sok újítóra, bátor kezdeményezőre van szükség, de eh- lez fiziikoi, kiérni,ai, biológiai, matematikái, földrajzi stb. ismeretek szükségesek. Az iskola ezt nyújtja, ennek segít elérni és megteremteni feltételiéit. A felnőttoktatás nem csak iskolai feladat, hanem elsősön^ ban termelési, társadalmi gond legyen. Az iskola a feltételeket biztosítja a tanuláshoz, áim egymaga megodáami a munkahelyiek és társadalmi dekes és újszerű megoldásokkal, a népi motívumok felhasználásával, apróbb használati tárgyakat is készít. Szobrai eddig eljutottak az NSZK- ba, Ausztriába, Kanadába, Csehszlovákiába és az Egyesült Államokba, valamint Svédországba. Jelenleg parádi műhelyében Rózsa Sándor mulatozás közben című, nagyalakos szobrán dolgozik, amelyet már ősszel láthat a közönség a Műcsarnok kamaratermében rendezendő Asztalos Johák-kiállításon. Képünkön a parádi fafaragó egyik szép alkotása: Asszony, gyermekkel. Háttérben Sobri Jóska, a bakonyi betyár szobra. szervek nélkül nem tudja a tanulás gondjait Nem elég iskolába küldeni vagy engedni a hiaMgaitókat, de ébrein kell tartani a tanulási kedvet is, érdeklődni, néha buzdítani, segíteni a tanulásna vállalkozókat a munkahelyeken. Lehetséges, megoldható és jogos kívánság ez. S, ha egyes munkahelyek meg tudják csinálni, meg tudnák másutt is. * A felnőttoktatás korszerűsítése is időszerű. Egy dolog a legfontosabb: a felnőttofcta/- tásiban többet kell a hallgatók élettapasztalataiból hasznosítani, többet a józan gondolkodásra építeni és kevesebbet az emlékezeti elemekre. Nem betanulni kell a szövegeket, hanem megérteni összefüggéseit. Mindezek a tananyag megválasztásának kérdéseit, a módszerek problémáit vetik fel, de megmutatkozik már a vizsgarendszer újításának szükségessége is. Jól válogatott tananyagra, korszerűségre és a gyakorlati jelleg érvényesítésére van szükség. Nagy szerepeit kellene biztosítani a felnöttokta- tásban a népművelés különböző intézményednek: TIT- mek, a könyvtáraknak és múzeumoknak és nem kis szerepet a tv~mak. Igaz, szó vámárról, hogy 1972-ben megindul a tv levelező oktatási formája — ez nagyon. hasznosén szolgálhatja a célt. Az együt- műfcödés a népművelés és felnőttoktatás között mind több helyet követel. Előadások, tanfolyamok, vitaestek, ankétok, bemutatók, szakgyiakorlia- tok, szakkörök stb. fanmái bő tárházat nyújtanak az ismeretekhez. A konszerűsíitésbez az is hozzátartozik, hogy az igényeknek megfelelően szervezzük a foglalkozásokat. Olyasmire gondolok, hogy a fiatalabbak és idősebbek (értem a tfoenévieseik és a hú- szonévesek csoportjait) részére külön, vaigy párhuzamos osztályok esetében délelőtti és délutáni csoportokat lehetne szervezni. A lényeg az: meg kell oldani a korszerűbb, a továbbtanulókat jobban figyelembe vevő és a feladatokat igényesebben megvalósító felAz országos népművelési konferenciát követően Balassagyarmat népművelői is értékelték a tapasztalatokat, illetve szót ejtettek a város közművelődésének időszerű kérdéseiről. Mindenekelőtt azt vitatták meg, hogy milyen hatással van a közművelődés a város életére? Az eredmények, amelyeket az utóbbi időben értek U, igen biztatóak. E vonatkozásban — többi között — szólni kell a városi Mikszáth Kálmán művelődési központ Madách Imre irodalmi színpadáról, amely mind itthon, mind pedig a szomszédos Szlovákia helységeiben megbecsülést szerzett programjával. A zenei élet további kibontakoztatásában a zeneiskola szerepét említették a városi tanács művelődés- ügyi osztályán. Jelenleg az intézményben 280 növendék ismerkedik a zenével. A Horváth Endre Galériában eddig mintegy 15 tárlatot rendeztek, amelyek látogatottsága egyre növekszik, s amelyek a vásárlások révén bizonyos értelemben hatással vannak a helyi képzőművészeti életre. A művelődési otthon klubjai, a társastáncmozgalom is hatást gyakorolnak a helyi művelődési életre, s mind eredményesebben szolgálják a rétegszerű népművelést. Mindez azonban természetesen, csupán a közművelődés néhány jellegzetességét jelenti a városban. A gondokról szólva, elsősorban a műkedvelés további kibontakoztatásának akadályait egy-egy termelőszövetkezeteit, valamint a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságot jelöliték ki modiéLl- gazdiasógul, ahol azt vizsgálják, hogy az öntözés milyen hatással lesz majd a különböző termelési ágaikra, a növénytermelésire, az álllaitte- nyiészitésre. Most az előkészítő stádiumban a szakértők megismerkednek az adottságokkal, a körülményekkel. A fejlesztési koncepció a másfél éves első szakasz adatgyűjtéséin alapul. Olyan optimális fejlesztést dolgoznak majd ki a mo- dellgiazgasáigok részére, amelyet a Tisza-ívjdéik többi gazdasága is felhasználhat, szánté lemásolhat. Nem kísérleti módszerekről van szó tehát, hanem olyan igényű fejlesztésről. amelyet az átlagadott- ságoifckal rendelkező tsz-ek, állami gazdaságok is megvalósíthatnak. Nem kapnak különösebb hitelt, állami támogatásit az említett gazdaságok, csak helyzeti, időbeli előnyük lesz. Bizonyos berendezéseket, 1 lioenceiket a FAO is remdeükeemlítették. Mint mondották, ezt mindenekelőtt az állami támogatás szűkössége gátolja. A műkedvelő csoportokat szinte kivétel nélkül túlzott bevételi tervek terhelik. A csoportok tevékenysége inkább a helyi bemutatókra szűkült az utóbbi időben. A művelődési központ további gondjai között tartják számon azt a tényt, hogy az intézmény a jelenlegi helyzetben képtelen eredményesen ellátni az egész járásra kiterjedő módszeres tevékenységet Erre sem anyagi, sem pedig a személyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Örvendetes tény viszont, hogy az új művelődési központ lényegesen jobb feltételeket nyújt majd ehhez a munkához. A jelenlegi szűkös hely már csupán viszonylag rövid ideig gátolja a munkát. Balassagyarmat ipari fejlődése az utóbbi időben meggyorsult. Általános tapasztalat azonban, hogy ezt a fejlődést nem követi a közművelődés. Miért? Az igények növekedésével csupán az intézmények bővülése és a létszám gyarapodása tudna lépést tartani. Az új művelődési központ a korszerű előfeltételeknek csupán egy részét tudja kielégíteni. Mielőbb szükség lenne a közművelődési intézmények közös fenntartásának megszervezésére is a városban. Ehhez természetesen, a helyi üzemek anyagi erőforrásaiból is fel kellene használni egy bizonyos részt. Arról is szó esett, hogy a zéséve bocsélt a modelilgazdia- séigáknák. Például Hajdúsao- wáiton két öntözőbe rendezésit (másutt már beváltaikat) próbálnak ki, hogy az aidötit viSzerényen, csendben végzik mindennapi munkájukat a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat pásztói telepének dolgozói, Hoppár József telepvezető irányítása mellett. Nagy reklámot annak se csaptaik, hogy több megyére terjedő vállalatuk területén a vidéki üzemcsoportok közt folyó versenyben elnyerték tavalyi munkájukkal az első helyet, s így másodízben tulajdonosai a „Szocialista munka üzeme” megtisztelő címnek. Csökkentették a szállítás és egyéb város új lakótelepeinek nincsenek járulékos létesítményei. A Lenin-, a Kun Béla-, a KISZ-lakótelepre gondolunk elsősorban. E telepekre óvoda, bölcsőde, könyvtár, klub, (sőt élelmiszerbolt) is kellene. Sajnos, ma az a helyzet, hogy ezek a telepek úgyszólván kiesnek a közművelődési hálózatból. A gondok ellenére eredményes közművelődési tevékenység zajlik Nógrád megye második városában. Az intézmények, a művelődési központ, a könyvtár, a múzeum eszmei - politikai nevelőmunkaja az utóbbi időszakban szervezett és — a körülményekhez képest — hatékony volt. Érvényesül a népművelés különféle lehetőségei, eszközei együttes felhasználásának elve, a sokféle, változatos módszer alkalmazása az ismeretterjesztésben. a szakköri munkában, a művészeti tevékenységben és így tovább. A gazdaságirányítás mai rendszere új feladatokat hozott a művelődéssel foglalkozók számára is. hiszen a város gazdasági életében végbemenő változások kihatnak a politikai és a kulturális tevékenységre, mind tartalmilag, mind pedig szervezetileg befolyásolják őket. A megoldásra váró gondok, feladatok — mindenekelőtt a vállalaton üzemen belüli népművelési tevékenység fokozása — szintén ezzel függenek össze Vékonyabb. Mi a vizsgálatok tárgy» az egyes gazdaságokban? A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban a lucerna és tejtermelési, vialamiint számító- gépekkel hosszú távú tervet készítenek. Hajdúszovóton az öntözőberendezések és a vízrendezés. Kondoroson zöldség- és kukorica termel és lineáris progiromja, Kisújszállásom a rizstermelés komplex gépesítése és a vízrendezés. Raka- mozon a sízarvasimarha-te- nyészités és hústermelés, Tö- rökszentmiklóson a komplex gyümölcstermelés, Taktahar- kónyban a cukorrépa-termelés komplex gépesítése és a szarvasmarha-tenyésztés szerepel a modellgaizdaségoik terveiben, A nagyszabású munkáiban a FAO által delegált kiváló sízakemberek mellett részt vesznék a legnevesebb magyar szakértők is. A külföldií- ek vilégtaipasiztalata, szere n csésem egyesül a hazai szakemberek helyzetismeretévél. Az állandó munkatársiak mellett a legkülönbözőbb területek ideiglenesen felkért szakértőd adnak tanácsot, véiemuinkák költségeit, jó eredményeket mutattak fel a tejipari cikkek, a vaj és túró gyártásában. Az előző évi eredményt csaknem ötven százalékkal emelték. Az értékesítés mennyisége illetve értéke 12 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Körzetükben a más telepekről, Gyöngyösről, Vácról, Pestről érkező összes tejterméket ők hozzák forgalomba, a saját termékeikkel együtt: összesen nyolcvanféle termékkel látják el Salgótarján és a körzet boltjait. Forgalomba hoznak negyvenháromféle sajtot, tizenkétféle túrót, azonkívül tejet és palackozott árut. A telepükön készülő vajból 12, a túróból pedig nyolc százalékkal volt több az értékesítésük, mint az előbbi esztendőben. A nagyszerű eredmények elérésében nagyszerű munkás- kollektíva vetélkedett: a vaj- készítőbem Fekete L-ászlóné és Mihalik Magdolna, a tei- átvételnél és -feldolgozásnál Boglár Jánosné és Szőlősi Istvánná, a túrókészítőben Csömör Ferencné. a szállítók közül Sándor István. Nagy Imre és Alapi János, a gépko- csi-karbantartóknál Báti Károly és Illés László mutatott példát a versenyben. Most a pásztói tejüzem közössége ismét versenyre kelt a X. pártkongresszus jegyében, hogy idei eredményeivel újból kiérdemelje az egész, üzem számára a Szocialista címet. Ebben sokat segít az 'izem fokozott gépesítése és a szociális beruházások megvalósítása. Színházi esi — ismertetővel A pásztói Lovász József Művelődési Központban június 16- án díszelőadást tart az Állami Déryné Színház A járási szék hely színpadán ez alkalommal felszabadulásunk 25 évfordulója tiszteletére Darvas .József: Szakadék című drámája kerül közönség elé. A bemutatót megelőzően. június H-én Csukly László tanár, irodalom- történész ismertetőt tart a darabról és mai drámairodalmunkról. T. E. | NOGRAD - 1970. június 10., szerda 5 'üzobrászkiáHitás nőrttokitiaitasit. Kmetyi Ferenc Megjegyzések Balassagyarmat közművelődéséről mányit. Kádár Márta Nyolcvanféle tejtermék Versenyben a „Szocialista munka üzeme" címért