Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Dunántúli tapasztalatok (II.) Szembefordullak a termeszei lel Amiért joggal bosszankodunk Mire számíthatnak Balassagyarmaton, Salgótarjánban? Jó hírek Nagybátonyban. Széesényben és Jobbágyiban Csuroe a csap. a gyerek mányit kantok a Sízövetkeze­Az út során szerzett kedve­ző benyomások alaposan fel­ébresztették a hosszú utazástól fáradt küldöttséget. A társa­ság legidősebb tagja, Pipó Já­rtas, a romhányi tsz háztáji bizottságának elnöke is élén­ken forgatta fejét, hogy sem­mit se mulasszon el meglátni a tova suhanó autóbusz ablaká­ból. Volt olyan csoport, ame­lyik az egyik községből a má­sikba utazás idejét kártyázás­sal ütötte el. Amikor Somogy­bái átléptünk Baranyába, alább hagyott a kontra, rekont- ra hangos bejelentése. Letet­ték a színes lapokat, a tekin­tetek pedig az ablakon át a környéket méregették. Rossz talajon jó termés Kerülve a főútvonalakat, teljesen ismeretlen vidéken jártunk, hogy minél jobban a szívébe láthassunk a termelő­szövetkezeti gazdálkodásnak. Perecz László, a járási mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tály vezetője lelkiismeretesen gondoskodott arról, hogy ne maradjunk tájékozatlanok. A szelíd somogyi dombokat ma­gunk mögött hagytuk. A bara­nyai merészebb kapaszkodók­kal birkózott a járművünk, amikor Perecz bejelentette, hogy legközelebbi úticélunk a sásdi járásbeli Gödre község, amelynek termelőszövetkezete arról nevezetes, hogy a hirte­len lejtős, talajvíztől elvadult földjeit talajjavítással olyan szépen rendbehozták, hogy a környék legjobb terméseit ta­karítják be róluk. Szerpentinen kapaszkodtunk a hegyre, amelynek csúcsán egy bukkanó után máris eresz­kedtünk a mélybe, ahol fel­villantak; a háziak színes tetői. Ez a község jogosan kapta a nevét. Olyan gödörben húzó­dik meg, hogy másnak, mint Gödre, nevezni sem lehetne. A küldöttek egy része ottho­nosan nézett az ereszkedő elé, hiszen saját vidékük semmivel sem simább ennél a baranyai vidéknél. Talajjavítással igye­keznek jöbb belátásra bírni a földet. Hasonló vidék, hasonló gond érzésével szálltak ki a mieink a fogadásunkra felso­rakozott tsz- és járási vezetők kedves biztatására az autó­buszból. A hivataloskodás csak néhány percig tartott, mert a tsz-elnökök. legyenek az ország bármely vidékéről, ha össze­találkoznak, egykettőre közös témára találnak, akkor aztán félredobják a kínos proto­kollt. Ungi László, ez a megjele­nésével is tekintélyes nógrád- sápi tsz-elnök nekiszegezte a kérdést a házigazda, Weisz János tsz-elnöknek: — Mondd meg, hogy a fené­ben áll meg ebben a hirtelen hegyoldalban a traktor? Valóban, meredek a hegyol­dal. Nem olyan magas, mint mondjuk Legénden, de jóval leitősebb. Weisz beszédét a kérdés ellenére a kis cetliről mondani kezdte. De amikor látta, hogy a rétsági járásbe­liek nem őt. hanem a vidéket figyelik, zsebre gyűrte a pa­pírt és Ungi felé (ordult. — Nemcsak a traktort állít­juk meg rajta, hanem a csa­padékot is. Ezzel véget is élt a hivala- loskodással megvédett nyugal­ma. Peregtek feléje a kérdé­sek. Válaszolni sem tudott rá­juk. hanem azt mondta, gye­rünk a helvszínre' Ö elöl. a többiek utána, mint a búcsúsok. mentünk a hegyre. Ott aztán olyat lát­tunk. amivel mi is kísérletez­tünk, de amíg nekünk elve­szett a türelmünk, vagy in­kább a pénzünk fogyott el? — a hegyet spirálszerűen körbe- körbe. mélyre érő késsel fellá­zítani —. ők végig csinálták A víz nem is viszi le a hegy te- te'éről a termőföldet, ellenke­zőleg. a csapadék is a késsel vágott résekben húzódik meg. Ezért az egyébként is ned­ves völgyek vízben gazdagok. Weisz elvitte társaságunkat messze a falutól a völgybe, ahol egy vékony patak siet a Duna felé. Medrét takarosán rendbe tették, talán mélyebb is, mint kéne. Ahol az út ke­resztezi a patakot, egy park- nyi részen vad sás, tövises burják, kipusztíthatatlan ara­tok élősködnek. Weisz felhív­ta rá a figyelmünket: A rosszra is emlékeznek — Ezt a kis sarkot emlékez­tetőnek hagytuk itt. Ilyen ga­zos volt ez az egész völgy. Valahonnan a hátunk mö­gül előkerült egy öregedő, tömzsi, karikalábú ember. Ke­gyetlenül zsíros kalapja alól figyelte az elnököt, mikor ve­szi a levegőt. Ezt használta ki: — Valóságos igaz amit itt hallanak. Gyerekkoromtól így emlékszem erre. Küldöttségünknek azért volt nehéz megérteni ezt, mert a kis csücskön kívül a több ki­lométer hosszú öblös völgy már idei kukoricától zöldellt, és gaznak nyoma sem volt benne. Azt tették a gödreiek, hogy megcsapoltak a völgyet. A vízlevezető főpatakot szabá­lyozták. Ebbe, mint az érrend­Szorgahnasan készülnek az ifjú vöröskeresztesek megyei vetélkedőjére a balassagyar­mati járás és város úttörői. A városi-járási döntőt tizenki­lenc iskola ifjú vöröskereszte­seinek részvételével rendezték meg. Három iskola került a megyei döntőbe. A járási ver­A balassagyarmati járás egészségügyi szakaszainak zá­rógyakorlata június 9—11. kö­zött lesz. A szakaszok szakmai felkészültségükről adnak szá­mot az úgynevezett körzeti versenyeken, s vizsgáznak nemcsak a nyilvánosság, de a háromtagú zsűri előtt. A fel­Hasznos dolgokra költik az idén is c- líözségfejlesztesi hoz­zájárulást a karancsaljaiak A tanács sorra megvalósítja azo­kat a javaslatokat, amelyeket jelölögyüléseken kaptak a választóktól annak idején. FoLy. szer, vezetnek a csatornák, amikbe csövet fektettek és le­takarták, hogy művelhető le­gyen a född. Az elnök a szán­tó közepén megmutatott egy betonból készített, mély aknát. Felemelte vaskos tetejét. Kü­lönböző csatornákból ide csör­gedezett a kristálytiszta víz, és innen csövön keresztül a pa­takba. A kétbodomyi tsz-elnök, aki nem mai gyerek már, gyorsan megjegyezte, hogy ez nem új dolog, így próbálgatták ők is ezt már régebben, de elisme­résre méltó, hogy a gödreiek meg is csinálták. — Bár nálunk, a Lókos völ­gyében is megcsinálnák — tette hozzá a romhányi főag- ronómus. A gödreieket a kényszer vit­te arra, hogy a mieinkhez ha­sonló földet termésre kénysze­rítsék. Nagyon szép az állat- állományuk, kell a takarmány. Ezek a földek pedig most már bőségesen megtermik, amire szükség van. Ügy mentünk el Gödréről, hogy megteltek a jegyzetfüze­tek. Volt, aki kész költségve­tést készített. A gödreiek le­küzdött gondja nagyon közel állt a rétsági járás tsz-einek gondjaihoz. Az autóbuszban sokáig csend volt. A látottak mélyen elgondolkoztatták a küldöttséget. seny holtversennyel végződött, s így a dejtári és a berceli paj­tások i6 jogosultak indulni. Balassagyamatot a Bajcsy úti iskola képviseli. Iskolánként 5—5 úttörő készül ezekben a napokban elméleti és gyakor­lati kérdésekből, mert szeret­nének a megyei döntőn is helytállni. készülés már megkezdődött, mert a zárógyakorlatokat ver­senyszerűen bonyolítják le. A legjobban szereplő együttesek a körzeti versenyek után a megyei döntőn versenyeznek a járások és városok legjobb tátják a tavaly elkezdett mun­kát, megjavítanak, felújítanak minden régi hidat. Ezenkívül megépítik 25 000 forintból az új. fedett . autóbuszvárakozó párját. Gusztávaknán pedig, ahol most is több mint 180 ágyéihoz is villany kellene. La­kásunk ajtajúira biztonsági zárat akarunk szerettetni, de lejárhatjuk a lábunkat, nem kapunk szakembert, senki sem vállalja a munkát. Nem tudom, hogy jelenleg hány mosógép, porszívó, rádió és televízió van ma Salgótarján­ban, Balassagyarmaton és a megyében. Ezek többségét nem az idén vásárolták, tehát egyre többet kell javítani. Hová vigyük, kire bízzuk a nehezen megtakarított pénz­ért vásárolt gépet? Evek óte tapasztatjuk, ha kenyér, kifli nincs, ha egyszerű ipari szol- gáitatásokihoz nem jutunk hozzá, akkor joggal bosszan­kodunk. Csak 13 százalék Vajon a szolgáltatások te­kintetében Nógrád megyében az országos áttoginál is rosz- sízabb a helyzet? Ezt nem mondhatjuk, sót megyénk ipari termelésének 8 százalé­két, az építőipari termelés 18 százalékát, a szolgáltatások kétharmadát a szövetkezetek teljesítik. A megyében tevé­kenykedő ipari szövetkezetek termelési értéke 1969-ben 349 000 000 forint volt, de en­nek csak 13 százaléka szol­gáltatás és ez jóval kevesebb mint amennyire szükségünk van. Az utóbbi években a la­kosság szolgáltatások iránti igénye növekedett, a szövet­kezőtök teljesítése pedig csök­kent. Ez az oka, hogy olyan sokait bosszankodunk. Az ellentmondást hogyan lehet feloldeni, a lakosság igényeinek jobb kietóglíltésé- re milyen segítséglet nyújt ál­lamunk? A szolgáltatások fej­lesztésére az illetékes szer­vek, országosan 1,5 müMárd forintot hagytok jóivá, a szö­vetkezeteknek körülbelül to­vábbi kétmilliárd forint áüi rendelkezésére. Ezeket a je­lentős összegeket főleg a vegytisztításra gépkocsiszervi, zekre, lakáskarbantabtásokira, az elektromos, illetve háztar­tási gépek és eszközök javító- karbaniairtó hálózatának bőví- tésére, gépesítésire és műsze­rek beszerzésére kell forditoi- ni. A Nógnád megyei szövet­kezeteknek saját állapjukból és a megyei tanácsinál kezellt állami támogatásból a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban 42 000 000 forint áll ren­delkezésére. Sokat kereshet a nyugdíjas Államunk nemcsak pénzt adott a szolgáltatások bővíté­sére, hanem külön kedtvees­idős, nyugdíjas ember él. or­vosi rendelőt építenek. A mun. kálatokat megkezdték és fo­lyamatban van a berendezések megvásárlása is. Képünkön: az autóbuszváró látható, mely esőtől, széltől védi az utazókat. tek, illetve a nyugdíjasok. Mi ennek a lényege? Azok a nyugdíjasok, akik a szövetke­zetek karbantartó-, szolgáltató, részlegénél dolgoznak, meg­kapják teljes nyugdíjukat és nemcsak havi 500 forintot, hanem annyit kereshetnek, amennyi munkát vádiadnak. Most. hogy már megszűnt a korlátozás, vajon nem vol­na-e érdemes, ha a nyugdí­jasok a karbantartó, javító, szolgáltató kitsz-eknél jelent­keznének, ott felírnák címü­ket, szakmájukat, és ami munka akad, a műhe lyben el­végeznék vagy a helyszínire irányítanák őket? Persze, mindehhez jó propaganda és megfelelő szervezés szükséges. Az egyre fokozódó mennyi­ségű szolgáltatást nem lehet „vándoriparosokkal” megolda­ni. Feltétlenül szükséges, hogy a szolgáltatóipart korszerű­sítsék, fejlesszék. Megyénk ipari szövetkezetei mire for­dítják a következő években rendelkezésre álló milliókat? Szálai Gáspár, a KISZÖV el­nöke elmondta, hegy a szö­vetkezetek megértették az idő szavát, ha/tározottegi igénylik a fejlesztést. Inkább az a gond, hogy a KISZÖV, illet­ve a tagszjövetkezeitek válasz­tott vezetősége az anyagi esz­közöket hogyan összpontosít­sa a legfontosabb feladatok megoldására. A balassagyarmati Szabó Ktsz-nek jelenlegi helyiségei­ből ká kell köatöemáe. De fej­leszteni is akarnak, mert több konfetodós- és több méretes- megrendélésük van. Karancs- kesziiben. a voüt gépállomás helyén is van egy részlegük. Hamarosan befejezik a köüf- ségyetést és elkészül a balas­sagyarmati—karancSkeszá sza­bók öfanSMáós fejlesztési prog­ramja. Igaz, a fedezet fele még hiányzik, de a megyei tanács segítséget ígért. A salgóterjáirn CSpésiz Kitsz már 25 éve működik, munká­jukkal, poiiitdlkaá helytállásuk­kal rangot vívtok ki magúk­nak a megye közéletében. Űj telepre és új szalagra vein szükségük, hogy jobb köröL-i menyek között, korszerűbben és olcsóbban dolgozhassanak. Ahol legtöbb a baj Sorban állunk a Patyolat­nál, mert mosatni, vegytisztílt- tatmi messzi környékről is a városba hozzák a ruhát. A legkorszerűbb gyorstásztStóit szeretnék megvásárolni, a szükséges dollárok ügyében már tárgyalnak, az új gépet a Pécskő utcai ruházati szövet­kezetben akarják felszerelni. Azt mondják, hogy a sal­gótarjáni szabókkal van a legtöbb baj. Ugyanis mostani helyükről, a Gáti-féle lakás­ból ki kell költözniük és a hárommilliós fejlesztésit sze­retnék minél előbb kigazdál­kodni. Sok fiatal szabadiul most, az igazi szakember a salgótarjáni szabóknál is jól kereshet. A lakásikarbantartásoknáil, javításoknál aligha akad sür­gősebb feladat. Ha nagyon régi az épület, a pusztulástól kell megóvni, ha újabb, a na­gyobb károkat jobb idejében megelőzni. Ezért a szövetke­zetek megkétszerezik a lakás-- karbantartók teljesítményét Persze ehhez kisgépek, kor­szerű szerszámok és berende­zések kellenek, hogy gyorsain és gazdaságosan dolgozhassa­nak. Nagybátomyban a megyei tanács támogatásával új gép- kocsiszervizt építenek. Sze­rényebbet terveznek Jobbá­gyiban, Szécsényben és Rétsá­gion. A szolgáltatási, javítási igé­nyeket most mérik fel Branek alapján terveket készítenek, gazdasági számításokat vé­geznek. A szövetkezetek ve­zetői a következő öt év alatt a városokban, a járási szék. helyeken és a körzeti közsé­gekben 8—10 Sizolgáltetóibá- zat szeretnének építeni. Nem mindenki ért egyet ezzel a céllal, mert sokba kerül és nem mindenütt kifizetődő a szolgáltatóház. De a szövet, kezet vezetői azt válaszoLják, hogy a korábbiaknál egysze­rűbbet is lehet építeni és a szolgáiLbaitóházalkart gazdasál- gosan is lehet működtetem.' így megtalálják számításiUfeait a szövetkezeti tagok és jött jár a lakosság is. Fazekas t. Könnyűipari kiállítás Moszkvában Már néhány éve egymást követik a nagy nemzetközi kiállítások a moszkvai Szo- kolmyiki parkban. A mostani alkalommal 22 ország, több mint 700 különböző cége jú­nius 2-ától legjobb könnyű­ipari gépeit és termékeit mu­tatja be. A szakmai kiállításon a szó. cialista országokon kívül je­len vannak Ausztria, Belgium, Olaszország, Finnország, Ang­lia, NSZK, Japán és több tengerentúli ország cégeinek képviselői is. A könnyűipari gépeket és árukat 30 pavilon­ban helyezik el. A kiállítók közül legna­gyobb helyet a Szovjetunió foglalja el. Széleskörűen mu­tatják be a különböző gyap­júipari termékeket, a lenfonal előállításához szükséges új szalagberendezéseket, és több modem varrógépet. Különle­ges helyet kap az elektro­mechanikus és programozott vezérlésű automatasor és több más automatizált berendezés és műszer. A magyar kiállítók között szerepel a Metrimpex és a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat, amelyek különböző bőripari és cipőipari gépeket, valamint textilipari berende­zéseket mutatnak be. A kiál­lított gépek között szerepei egy szovjet—magyar csévevál­tó automata is. A szocialista országok kö­zül Jugoszlávia, NDK, Cseh­szlovákia, Bulgária szakmai kiállítói is jelen vannak a Szokolnyiki parkban. Szakma' körökben az NDK-bemutatóK mindig nagy érdeklődést vál­tanak ki. Most a kötöttárukat előállító gépeket mutatják be. Nagy elismerést váltanak ki a cseh ellenőrző-mérő műsze­rek is. A bolgár könnyűipart a Technoexpont Külkereske­delmi Vállalat matatja be Moszkvában. A kiállítással egyidőben ru­ha- és cipőbemutatóna kerti! sor és több tudományos szim­póziumot is rendeznék. Előre­láthatólag csak a szocialista országokból több mint 3000 szakember látogatja meg a ki. állítást. Ä „jéghegy-terv" Az Egyesült Atomok és az Ott a jéghegyeket feiol- NSZK tudósad az úgy (nevezett via&zrfcjálk és ezál/tiai az orszá- „jéghegy-terven” dolgoznak. ^toütete.ket,_ v-agy az ipari I ,7 . - . , gócpontokat ivó- es ipán vtz­Az utópisztikusain hangzó, de ^ láthatják el. Egy német józanul kiszámított terv céL- mérnöki hivatal dolgozik ja az, hogy az Északi, és a azokon a kísérleteken, ame- Déli-sarkon levő jéghegyeket lyekikel meg akarják akadá- hajókka! elvomtassák és me- lyozni, hogy a hegyek már legebb zónákra szállítsák. útközben olvadni kezdjenek. k!ÓGRÁD _ 1970. június 6., szombat Bobál Gyula Készülnek a vöröskeresztesek Nyilvános zárógyakorlat szakaszaival. Teli esül a kívánság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents