Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
„A szép magyar beszédért' Ep testben... — Tudod-e. mit jelent a latin közmondás. Mens sana in corpore sano? — Nem tudom, a gimnáziumban nem latint tanulok, hanem franciát — válaszolta. Szabó András, a balassagyarmati Balassi Balint Gimnázium harmadik osztályos íanulója. A közmondás magyarra tordítva azt jelenti: Kp testbe, ep lélek. Szabó Andrással beszélgetve állandóan ez a közmondás ju: az eszembe. A harmadikos gimnazistát már régóta mint szorgalmas as eredményes tornászt ismerem. Gyakran láttam, amint az iskola tornatermében a nyújtón, vagy a gyűrűn tíz- szer-hússzor is nekirugaszkodott a gyakorlatnak, s addig nem nyugodott, míg eredményesen végre nem hajtotta azt. A beszélgetésre megsern a torna, hanem egy egészen más jellegű dolog adta az alkalmat. Szabó András nemrég emlékérmet nyert a Győrött megtartott országos „Kazinczy szépkiejtési verseny”- en. A vetélkedőn tízezer középiskolás tette próbára tudását. Iskolai és megyei selejtezőkön át hatvanegyen jutottak el Győrbe, a döntőbe. Mikor az eredményt kihirdették, a húsz legjobb, emlékérmet kapott versenyző neve között Szabó Andrásét a kilencedikként emlegették. — A tavalyi versenyen nem szerepeltél ilyen eredményesen. Mi volt ennek az oka? — Azt hiszem az, hogy a szabadon választott szöveg: egy részlet Czine Mihálynak Mó- riczról írott tanulmányából, nem nyerte meg a zsűri tetszését. Igaz. engem se állított nagy feladat elé. Idén már egy egyénisége mez jobban illő szövegei választottam, Bárczy Géza: a magyar nyelv életrajza című könyvéből egy részletet. Szerencsém volt vele: megnyitóbeszédében a zsürielnök, dr. Bencédi József véletlenül ugyanezt idézte. Milyen is az a harmadik osztályos gimnazista, aki szabatos, frappáns választ ad, aki irodalomtörténeti, elméleti tanulmányokról ejt megfontolt szavakat, s akit iskolájában mint az egyik legjobb tornászt tartják számon? Erőteljes, tanáros külsejű, nyugodt? Nem, Szabó András nem ilyen alkat. Karcsú, tornászegyéniségéről C6ak széles vállai tanúskodnak. Tanáros külsejűnek sem mondható — öltözködése, nyakba nőtt hajviselete, s főleg járása fesztelen viselkedésre utal. S a nyugodt jelző sem illik rá: minden érdekli, a megadott témakörben mozogva százféle megjegyzés, észrevétel ötlik az eszébe, amit mélyen zengő, kellemes hangján azonnal ki is mond. — Sokszor rajtakapom magam, amint a mindennapi életben a beszélgetés során elharapom a szavak végét, vagy elkapkodom őket. Ilyenkor egy darabig jobban odafigyelek. .. Szerintem nagyon sokan beszélnek még csúnyán, magyartalanul az országban. Az elmúlt időben talán javult valamit a helyzet, bár, ezt a javulást eddig fiatal korom miatt nem tudtam felmérni. Az, hogy egyre többen járnak közép- és főiskolába, mindenképpen a nyelv tisztaságáért harcolók malmára hajtja a vizet. Vezérelt parkolás Befejezéshez közeledik Aachenben egy önműködő parkolóhelymutató-rendszer kiépítése. Automatikusan vezérelt iránymutató nyilak jelzik már a belvárosba vezető utak elején, mely parkolóhelyen, vagy épületben van még szabad hely. Amikor egy autó elfoglal egy parkolóhelyet, áthalad egy érintkezőküszöbön, amely ilyenképp regisztrálja, és továbbítja a központi adat- feldolgozónak a beállt változást. A központ komputere ebből azonnal levonja a következtetéseket és állítja át, szükség esetén, az utcai jelzőtáblákat. — Ezek után — ha leérettségiztél nyilván az előadóművészi pályát választod. — Nem. A Képzőművészeti Főiskolára szeretnék jelentkezni. — ?? — Igen, a képzőre. Csak megszokott szavakat mondhatok erről: érdekel a képzőművészet, nagy örömet okoz a rajzolás, a festés. Nemrég a Balassi diákiklubjában állították ki a képeimet:, — És ha nem sikerűi a felvételi? — Akkor megpróbálkozom az előadói pályával. Olyan sokoldalú művész szeretnék ienni, mint Bodor Tibor. Tavaly a megyei versmondóversenyen is indultam, a negyedik lettem. — S a torna? Az hogyan került a szépkiejtés és a versmondás mellé? — Ügy, hogy a tévében egyszer végignéztem egy tornászbajnokságot. Alikor, a nagyszerűen kivitelezett, látványos óriáskerekeket látva határoztam el, hogy én is megpróbálkozom vele. Most ott tartok, hogy háromnegyed kört én is megcsinálok, csak nagyon kevés hiányzik az egészhez. Szerencsére van még időm. jövőre is ide járok még... akkor talán sikerülni fog. Nemcsak talán: biztos sikerül neki. Mert az előbb hem esett szó arról, ami a televízióban látottaknál is döntőbb: akármiről is légyen szó: szép beszédről, versmondásról, vagy raj zolásr ól-festésről — mindig arra kényszeríti, hogy legjavát adja tudásának, tehetségének. Szabó Andrást az jellemzi, hogy teljességre törekszik. És éppen ezért nem számít, hogy a tizenhét éves fiatalember elérhetetlennek látszó célokat tűz ki maga elé — ez a törekvés át fogja segíteni a nehéz helyzeteken, a holtpontokon. Még csak harmadikos, van ideje. Az „ép testben, ép lélek” jelszó következetes betartása az ő esetében egyelőre azt jelenti, hogy a sportban szerzett érmek mellé jövőre igyekezni kell mégegy- szer megnyerni a Kazinczy- emlékérmet. Baranyai László Készülődés az akácvirágzásra Májusban a méhész legnagyobb gondja az, hogy előkészítse a méhcsaládokat az akácvirágzásra. A jó mézeléshez az szükséges, hogy bőségesen legyen dolgozó bogár, amelyet a korai petézés eredményez. A méhcsaládban — húszkereteset figyelembe véve — mindössze nyolc keret- fiasítás maradjon. Rendkívül fontos, hogy amikor megindul az akácmézelés, a méhek már kijárók legyenek. A folyamatosan kelő fiatal bogarakra pedig azért van szükség a méhcsaládban, mert ők ,,veszik át” a mézet, azok érlelik, s az ő dolguk a felesleges víz elpárologtatása is. A gondos méhész arra is ügyel, hogy a méhcsaládnál megfelelő mennyiségű tenyész- lép legyen, s a méztérbe any- nyi lép kerüljön, hogy az biztosítsa a nektár terítését, ösz- szegyűjtését. A méhek előkészítését a mézelésre, a nektárképződésre egy héttel a teljes virágzás előtt be kell fejezni. A méhcsalád ilyenkor megtisztogatja a méztérbe helyezett kereteket Amikor a nektárképződés, a tulajdonképpeni munkájuk megindul, a méhcsalád már megszokja környezetét, a mézteret, ahová a felesleges mézet, a nektárt elhelyezi. A méhcsalád ösztönösen, a fiasítás mellő hordja a nektárt. Az a méhész gondja tehát, hogy a nektárhordás idején úgy helyezze el a fedett, fiasításos kereteket, hogy azokból a kaptárban mindenütt legyen. Pergetéskor is úgy kell kiszedni a kereteket, ahogy azok sorban vannak. Ha a fiasítás még nem kelt ki, a kereteket vissza kell rakni a fészekbe. Előfordulhat az is, hogy egyik-másik méhcsalád nem látogatja virágzás idején az akácosokat. Ennek az az oka, hogy a fészek és a méztér már megtelt, de az is lehetséges, hogy a család rajzani kéMéhészek A hosszúra nyúlt hideg időszak alatt, míg a méhcsaládok teleltek, a méhészek szakoktatásokon képezték tovább magukat. Az elmúlt tél folyamán megrendezett előadásokon közel 500 méhész vett részt. Mivel megyénkben a helytelen időben végzett porzások és permetezések követszül. Ha a kaptár már megtelt, a teli kereteket a méhész a szegényebb csaladokhoz helyezze, és helyükbe üreseket, tegyen. Ha a család rajzásra készül, akkor a kaptárt más helyre kell tenni, és helyére szintén szegényebb családok kerülnek, ahol bőségesen van hely a nektár hordására. Mindenképpen hasznos eljárás, ha a méhész a szegényebb családokat erősebb családok helyére teszi. A mézpergetés egyik legszebb munka a méhészetben Csak akkor lehet elkezdeni, ha a keretek egyhannada fedett. Az ideális állapot az, ha tel lesen fedve vannak a cellák. A méhésznek ilyenkor segítségre van szüksége, hiszen a méhésznek gyorsan kell dolgoznia. Különösen áll ez a vándorméhészre, aki az Alföldről visszatérve a második akácról is szüretelni akar. Rendkívül fontos dolog, hogy a méhészek csak érett mézet pergessenek. Saját magukat, kímélik ezzel a felesleges munkáktól. A méz elszedése után a fészkeket helyre kell állítani. A méhész munkája abból áll. hogy az esetleg leszorított méhcsalád fiasításos keretek kiegészíti. Bár a családok népessége egyelőre jó, az öreg bogarait egyszerre hullani kezdenek. Ha erre nem figyel fel időben a méhész, előfordulhat, hogy a következő évben ez a család bizony már nem termel. Ha az első akác egy hétig tart, a pergetés befejezése után, amikor a másodikra készül a rftéhész, a fészket bővíteni kell. Egy- anyás családnál 0—10, két- anyás családnál pedig 6—6 keret a kiegészítés legjobb módja. Ha a család húsz keretből áll, a : méhész egészen elégedett lehet tíz keretnvi mézzel. A méhek a kíméletért hálásan fizetnek a következő esztendőben. Kovács István oktatása keztében aránylag sok méhcsalád megy tönkre, a szakoktatások legfontosabb témája annak ismertetése volt, hogy méhészeinknek mit kell tenniök, ha kár éri őket. Foglalkoztak az előadások a méhek betegségeivel és a vándorlásokkal kapcsolatos rendeletekkel Is. Kitelepülési ongedély Az akácok elvirágzása után fontos a méhek számára a nyári, és nyár végi legelők biztosítása. Ennek érdekében a MÉSZÖV titkársága közölte a méhésztársulásokkal, hogy a tsz- ek, állami gazdaságok területein mit termelnek, A méhészek a nekik előnyös ter- melvényekhez az illetékes közös gazdaságtól kitelepülési engedélyt kérhetnek. A méhek kitelepítése a közös gazdaságok számára is kedvező. különösen, ha lucernát, lóherét magfogásra termesztenek. A méhek ugyanis a mézgyűjtés alkalmával kiváló beporzótevékenységet folytatnak, s így a maghozamoi jelentősen növelik. Megkezdődött a vándoroltatás A hideg időjárás hátráltatta a méhcsaládok fejlődését. Az áprilisban nem ritkán fagypontot megközelítő hőmérséklet miatt, a méhek a gyümölcsfavirágzást nem tudták kellően kihasználni, kevés nektárhoz, virágporhoz jutottak. Így a méhészek kénytelenek voltak cukorral táplálni őket Az etetéshez a cukrot kedvezményes áron az ÁFÉSZ- ek biztosították a méhésztársulások részére. A kissé jobb Idő beálltával az elmúlt hét szombatján megkezdődtek a vándorlások. A méhészek közel tízezer méhcsaláddal a déli akácosokra vonultak. A méhészek előreláthatóan a hó végéig tartózkodnak az Alföldön és azután visszautaznak Nógrád megyébe, ahol akkorra már ugyancsak virágzik az akác. Magával ragadó táncosnőábrázolás az Ang&or-Tom-i Máté György: Az ázsiai „Nagy Armada” pusztulása Fefezelelí liinlol.iua múItjAhél (I.) Pekáinigtben, a kínai fővárosban, az egykori császár lakhelyének, a téli palotának kapuján belül, ma is meglepi a látogatót az elmomdha- tatlam fényűzés. A leg- megragadóbb azonban az a keskeny út, amelyen a bejárattól a trónusig lehet eljutni. Talán egy kilométer hosszú. Ez a hosszú út csupa egyforma kőlappal van kirakva. Mindegyik akkora, mint egy-egy közepes nagyságú íróasztal lapja. Ha valaki kéréssel akart a császár elé járulni, térden kellett megtennie ezt az utat és mindem követ fejével kellett érintenie. Ha a császár közelébe került ember feje nem dagadt meg, ha nem volt véres. nem is engedték oda. Családi ügy, vallási dogma alól való mentesítés, panasz a szomszédra, a helyi kisisten- re — ki tudja már, mi mindemnél jöttek el Pekingibe a távoli Taiwanról, Jünanbói, Vietnamból. Káoszból vagy királyi palota falán Kambodzsáiból. Ha kegyet kaptak, boldogéin tértek meg távoli vályogházukba fél év, egy esztendő múltán. De ha a császár megharagudott, egy lábmozdulattal dárdákkal bélelt verembe taszította a vakmerőt. A palotában régein nem lakik a császár, múzeum lett (amely az úgynevezett nagy kulturális forradalom óta zárva van). A sár- és bambuszvisikók azonban állnak még minden olyan területen. amely valaha a Kínai Birodalomhoz tartozott. Kína nagy hatalma és lenyűgöző kultúrája nemcsak ártott ezeken a területeken, de sok szempontból hasznukra is volt az ott élő népeknek. A többi között azzal, hogy utazó kedvű kínaiak bejárták az egész birodalmat, többek között a „déli tartományokat”, Vietnamot, Kambodzsát, Káoszt is és leírták, mit láttak ott. A régi Kambodzsáról például enélkül jóformán semmit sem tudnánk. Az első, hitelt érdemlő feljegyzés időszámításunk után 245-ből származik. Akkor járt ott két bátor kínai felfedező, Kamg Thai és Csu Jing. Elbeszélésük nyomán ismerünk valamit az ősi khmer főváros pezsgő életéről. A nagy kiterjedésű település egyetlen emeletes épülete a királyi lak volt. De nemcsak ezt a palotáit, a kis házakat is művészi faragványokkal díszítették. Az ipar és a kereskedelem egyaránt virágzott. A nemesfémesek a bámészkodók szeme láttára készítettek arany gyűrűt, karperecét, ezüst edényt. A gazdagok azonnal megvették a legszebbeket, a szegények meg csak áhítoztak rájuk. Enrol az időiről alig maradt tárgyi emlék. Az a napló azonban, amelyet Csen Tha Kuan, Kína XIII. századi kambodzsai követe vezetett, már könnyen ellenőrizhető, hála az észak-kambodzsai őserdőnek, amely híven megőrizte a ml torunknak Angkor Vait, Bajon és Angkor Tom bámulatos temptomvá- rosaiit. A modem tudomány Is megállapíthatja, milyen virágzást ért el ez a birodalom a nagy khmer isten-királyok négyévszázados uralma alatt időszámításunk. után a IX— XIIX. század közötti időszakban. A nagy khmer királyok, a Jajavarmanok és Surjavara- mok ebben az időszakban fényükkel és hatalmukkal valóban elhomályosítottak embert és istent egyaránt Bajon nagy szentélyét például VII. Jaja- warman négy, egyenként 20 méter magas, óriási arcképe diszítá, amely a négy világ- táj felé néz. Ez a király maga Budidba. Befolyása, legalábbis a szobrok vallomása szerint, az egész Kambodzsában ismert világra kiterjedt. A kínai követ leírta Grimda- vanman király 1296-ban lefolyt hadjáratát is. Az Istenkirály fehér elefánthátról irányította százezres hadseregének mozdulatait. Hercegei is szfaarany koronát viseltek a háborúban, kardjuk markolatát óriási gyöngyök díszítették. Az Aíig.kor Var--ban sértetlenül fennmaradt korabeli domborművel?, pontosan igazolják ezt a leírást. De Crin- davarman hadjárata volt az utolsó, amely sikeres volt. Utóbb, a minden oldalról Kambodzsára zúduló ellenség megközelítette Angkort és az isten-császár elrendelte a város kiürítését. Az őserdő néhány évtized alatt elfoglalta a néptelen utcákat, behatolt a kastélyokba és Angkor évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől. .. Vietnam az időszámításunkat közvetlenül megelőző évszázadban független ország volt. Kína azonban leigázta és beolvasztotta déli tartományaiba. Eleinte Nairn Viet néven szerepelt Kína meghódított területeinek soréiban. A hatalmas Hanh-császárok azonban végképp elta posták függetlenségének maradványait. A századok folyamán Vietnamban számtalan lázadás tört ki a kínai császárok uralma ellen. Vietnam egy része időnként felszabadult a hódítók uralma alól, de akkor új támadók igyekeztek rátenni kezüket. A XII—XIII. századiban például mongol portyáitok vetettek szemet Vietnamra A támadók a Vocösfolyő és a tenger mentén haladtak előre. A vietnami védők azonban vastag, kihegyezett törzseket verték a folyó és a tengeröböl medrébe. A mongol flotta a dagállyal érkezett és könnyedén át is kelt a csapda fölött. Elérkezett az apály ideje és a büszke mongol hajóhad, Ázsia „Nagy Ármádiája” belefutott az ébenfacsapdába. A cölöpök felnyáirsalták a hajókat. valamennyi a habokba veszett. . Laosz ősi történetéről még kevesebbet tudunk, mint a másik tót „indokínai” országéról.. A vad hegyele, erdőségek közé ékelt települések között sok olyan akad. amely mindmáig nem látott Idegent és még az ősközösség idejét éld, 6—8 ezer évvel elmaradva Európa és a Közel- Kelet társadalmi fejlődése mögött. E tájon a buddhizmus ortodox, szigorúan merev törvényei uralkodnak. A királyi hercegek se gazdagok. A régmúlt emlékei is sokkal szerényebbek, mint Kambodzsáiban és Vietnamban. Időgépünkön évezredeket jártunk be percek alatt, de még mindig csak a XIII. századnál tartunk. Kétszáz esztendő választ el attól az időpontról, amelyben Kolumbusz Kristóf. Amerika felfedezője megszületett. Ki gondolt volna akkor arra, hogy egyszer majd amerikaiak lépnek fel olyan igénnyel, hogy „kultúrát” vigyenek arra a területre, amely hasonlíthatatlanul kultúráltabb volt Amerikánál és sok szempontból civilizáltabb ma is. (Következik: 2. Hármas keresztelő és búcsú.) 4 NÓGRÁD — 1970, június 2., kedd