Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Á mai szovjet rákkutatás Erdőké s interjút készített az APN tudósítója Nyikolaj Blo- hin professzorral, a Szovjet­unió Onkológiai Intézetének igazgatójával a rák természe­téről és gyógyítási {ehetősé­gedről. Különös aktualitást ad az Interjúnak, hogy az egye­sült államokbeli Houstonban május 22-én kezdte meg mun­káját az onkológusok V. nemzetközi kongresszus*. ü.o- űm professzor egyébként a Nemzetközi Rákellenes Szövet­ség elnöke. A „rák” összefoglaló szak- kifejezés — általában külön­féle rosssándiulaitú daganato­kat és káros szövettani el­változásokat értesnek alatta. Az orvosok, biológusok, bio- á ti tkusok, vegyészek, fiziku­sok. különböző szakterületi mérnökök, miatemiaiti k usok ás geográfusok együttes erőfeszí­tései ellenére az elmúlt évek­ben — a nemzetközi onkoló­giai központok adatai szerint — mintegy ötmillió rákos be­teg volt bolygónkon. Jogos a kérdés: miért nem sikerült mindeddig megszaba­dítani az emberiséget szörnyű ellenségétől? A felelet egy­szerű — a rosszindulatú da­ganatok természetét legalább olyan nehéz feltárni, mint magáit az élet lényegét. Az utóbbi években több koncepció alakult ki a rák természetét ' illetően, amelyek teljes áttekintése úgyszólván lehetetlen. Maradjunk meg tehát a Nyákolaj Btohin ve­zette rákkutató intézet szak­embereinek eredményeinél. J úrij Vasziiljev. az orvos­tudományok doktora Izrail Gelfand akadémikussal, az ismert matematikussal kar­öltve a rákos sejtek sajátos- ságiait és a normális sejtektől való eltéréseit kutatja. Szer­vezetünk minden sejtjének életműködését bonyolult bio­kémiai reakciók szabályozzák — mind a sejten belül, mind a szomszéd sejtekkel való kölcsönhatásban. Az egyelőre még ismeretlen okok miatt megjbetegiedeitt sejtek nem ve­tik alá magukat a külső sza­bályozó hatásnak, & a sejt­osztódást serkentő centrum hatásaira burjániaaná kezde­nek — daganatokat képez­nék. A kutatók a sejtfal te­rületének és szerkezetének megváltozásában látják a rendellenes működés és a mértéktelen osztódás okát. Ismeretlen még a normális sejteket meglehetősen szilárd szövetekbe tömörítő kötő­anyag is, amely a rákos szö­vetekben már nem működik megfelelően, ezért azok laza szerkezetűek és könnyen rom- esolódnafc. Az így elszakadó sejtek bejutva a vérkeringés­be eljuthatnak más testré­szekbe is, ahol könnyen átté­teleket okoznak. A beteg ék egészséges sejtek felületéről készített elektromikroszkopá- kus fényképeken kimutatták, hogy azok tulajdonságai el­térőek. Vlagyimir Sápot professzor szerint a rák okát a gének rendellenes működésében kell keresni. Mint ismeretes, a szervezet minden sejtje örökli az anyai és apai sejtek­ből kapott információt. A szervezet fejlődése során bi­zonyos differenciálódás megy végbe — az egységes génap­parátus egyes részei némely sejtekben túlsúlyba jutnak, másek pi -s’5 vi; ál-kínait: A vé­nek ezen mozaiiestserű elosz­lása határozza meg az egész szervezet hallatlanul bonyo­lult működését. A normálistól eltérő génműködés egyes sej­tek torzult működését okoz­hatja. de Saipot professzor szerint kezdeti stádiumában ez a folyamat még megfordít­ható. Lev Ziilber neves szovjet tu­dós a ráknak vírusos eredetet tulajdonít. Szerinte az egye­lőre még isme-etlen virulok bejutva a sejt belsejébe, megváltoztatják annak gene­tikai felépítését, megakadá­lyozva ezzel a sejt normális biokémiai reakciókkal sza­bályzóit működését. A vírus csak ezen kezdeti szakaszban aktív, a továbbiakban vagy a burjánzó sejt része lesz vagy felszívódik, ezért olyan nehéz a beteg sejtben kimutatni. Más szovjet rákkutatók szerint a környezet rákkeltő hajtásálban kell keresni a be­tegség okát. León Sábád pro­fesszor szerint ezen káros ha­tások fokozatos csökkentésé­vel a rák fejlődése aranyára lelassítható, hogy a káros góc kialakulásához szükségies idő miegihia'ladija az emberi élet­kort. (Megfigyeltek, hogy egyes rákos folyamatok, kifej­lődéséhez tíz—tizenöt év szükséges). Sajnos az em je­nek néha magúit idéznek elő fokozott rákkeltő hatást, amelyek közül Sadab profesz- stzor elsőnek a tüdőrákot oko­zó dohányzást jelölte meg. Ami a rák gyógyí'ásábam étert eredményeket illeti, a kizárólag sebészi beavatko­zás már túlhaladott. Túlzot­tan igénybe veszi a szerveze­tet. és a véráramon keresztül bármikor áttételek képződhet­nek annak más részein. A kemoterápiás gyógymód csali a daganatok biológiai, biokémiai és sejttani szerke­zetének beható tanulmányo­zása utón alkalmazható siker­rel. Különösen eredményes módszer gyógyhatású anya­gok közvetlenül a beteg szervbe juttatása, amely nö­veli azok burjánzásgátló, de ugyanakkor csökkenti a szer­vezet egészséges részeire gya­korolt káros hatását. Ily mó­don lehetőség nyílik a rák- képző tényezőknek a sejten belüli likvidálása, a sejtek el­pusztítása nélkül. Az egyes daganatok képző­désére ható belső elválasztású mirigyek működésének ser­kentése, ültetve csökkentése, a bizonyos rákfajták gyógyítá­sánál bevált hörmonterápia. a kemoterápia, a sugárkezelés és a sebészeti beavatkozás kombinált alkalmazása, már nem egyszer vezetett ered­ményre. A Nemzetközi Rükelte Szövetség hetven ország on­kológusait egyesíti. Négy­évenként rendeznek rákelle­nes szimpóziumokat, kong­resszusokat és sóikat áldoznak fiatal rákkutató szakemberek képzésére is. Jelentősen járul hozzá a rák elleni harchoz a Nemzetközi Egészségügyi Szö­vetség és a Lyon-ban székelő Nemzetközi Rákkutató Ügy­nökség is — fejezte be az in­terjút Nyikolaj Blohin. Irina Lunacsarszkaja APN Egy vezeték tízezer beszélgetésre Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 9.2»: Jan ine Micheau és George London éne­kel. — 9.00: Az emberi társadalom biológiája. III. rész. — 9.25: Ver­bunkosok, népdalok. — 10.05: Ze­nekari muzsika. — 1L.08: Ünnepi könyvhét — 1970. — 12.30; Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Ünnepi könyvhét — 1970. — 14.00: Zongoraművek. — 14.34: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 14.49: Filmdalok. — 15.10: Zengjen da­lunk! — 15.40: Aranyvirág. — 16.05: Barokk versenyművek. — 16.37: Amerika népzenéje. — 16.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. —» 17.15: A Trubadúr. — 17.45: Nyi­tott stúdió. — 18.13: Magnósok, fi­gyelem! — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.25: Ünnepi könyv­hét — 1970. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Köz­ben: kb.; 20.20: Ünnepi könyvhét — 1970. — Kb.: 20.37: A „másik*4 háború. — 22.15: Jelentés a Magyar Öttusa Szövetség nemzetközi ver­senyéről. — 22.20: Varga András nótákat énekel. — 22.40: Világ­gazdaság. — 23.00: Ritmus és me­lódia. — 23.35—0.25: Rossini operái­ból. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bogár Ist­ván fúvósműveiből. — 8.15: Tánc­zene Berlinből. — 8.45: Külpoliti­kai figyelő. (Ism.) — 9.00: Oláh Gusztáv emlékezete. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. —- 12.00: Rácz Gyula cimbalmozik, Horváth Du­dás József népi zenekara játszik. — 12,20: Beszélgetés a reformkor­ról és 1848—49-ről. — 12.43: A Ma­gyar Rádió és Televízió énekkara Kodály-kórusokat énekel. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20; Enrico Caruso énekel. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig... — 18.00: Hírek, időjárás. — 18-10: Glinka- és Muszorgszkij-da- lok. — 18.34: Helyűk az iskolában. r— 18.54: Ünnepi könyvhét — 1970. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 30.25: Üj könyvek. — 20.28: Nép­dalcsokor. — 21.00: Ünnepi könyv­hét —1970. 21.10: Visszapillantás a Magyar Rádió és Televízió nem­zetközi gyermekkórus-találkozó­jára. 21.59: Wolf Péter táncdalaiból. 22.09: Beethoven: D-dúr-szonáta. 22.29: A kettő közül az egyik. — 23.15: Jemnitz Sándor: Vonósné­gyes. — 23.35: Nóták. — 34.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00—9.35: Iskolaté­vé. — 9.35—11.05: Labdarúgó-világ- bajnokság. A Csehszlovákia—Brazí- lia-mérkőzés közvetítése, felvétel­ről. — 14.00—14.35: Iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Melyiket az ötezer­ből? Pályaválasztási műsor. — 18.50: Kertbarátok. — 19.25; Rek­lámműsor. — 19.30: Esti mese. ^ 19.40: Rajzfilmek. — 20.00: Tv-hír­adó. — 20.20: Az egyenlítői őser­dőkben. — 30.40: A rózsák hábo­rúja. Magyarul beszélő angol film­sorozat. 7. Yorki Edward. — 21.30: A Tv Galériája. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.45: Gyil­kos szakadék. (Ism.) — 16.45: Labdarúgó VB. (Csehszlovákia — Brazília, felvétlről.) — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 30.16: Az új­ságíró. (Szovjet film, I. rész.) llUrakozmikus sugarak Japán és brazil fizikusok­nak, akik Dél-Amerikában, egy 5500 m magasságban épült obszervatóriumban dol­goznak, nemrégen új koz­mikus sugarak nyomait sike­rült lefényképezniük. A suga­rak energiájának szintje 1017- en elektronvolt nagyságrendű, — vagyis százszor nagyobb, mint az eddig észlelt sugara­ké. Dr. Micui Taketana fizika professzor úgy véli, hogy a felvételek teljes mértékben igazolják a kvantumelméletet, továbbá azt a hipotézist, hogy világegyetemünkben hasonlít­hatatlanul nagyobb energiájú sugárzások is léteznek, mint amilyenekről ma tudomásunk van. Első alkalommal lehet most a világon 10 800 telefonbeszélgetést közvetíteni egy­szerre, egyetlen vezetéken keresztül. Ezt a készüléket és a hozzá tartozó erősítőt a Siemens cég tervezte és az idei hannoveri vásáron mutatták be A cián az élet alapja? A ciánhidrogén (cián, cián­gáz) a közismert mérgek leg- veszedelmesebbike: ötszázad gramm belélegzése halálos le­het. Elsősorban a vérben, az oxigén megkötését biztosító enzimet, a hemoglobint káro­sítja, de sok más biológiai ve- gyülettel is reakcióba lép. Az élet egyik legveszedelmesebb ellensége a cián, ez a tulaj­donsága elsősorban a féregte- lenítő eljárások révén vált ál­talánosan ismertté. Az elmúlt két—három év kutatásai azonban mást is kiderítettek róla: valószínű, hogy éppen a ciánból alakult ki az élet, a ciánhidrogén az a vegyület, amelynek földi létünket alap­vetően köszönhetjük. A Föld légkörében nem volt mindig oxigén, a molekuláris oxigén megjelenése légkö­rünkben már a növények élet­működésének az eredménye. Az élet megjelenése előtt az ősföld atmoszférája többek között metánt, ammóniát, és vízgőzt tartalmazott nagy mennyiségben, oxigént viszont nem. Stanley Miller egyetemi hallgató 1953-ban diploma­munkaként azt vizsgálta, hogy mi történik, ha az ős-zivataro­kat reprodukálva, ilyen gáz- elegyet lombikban elektro­mos kisülések hatásának tesz ki. Az eredmény világszenzá­ció lett: a kísérlet végén a lecsapódott vízgőzben aminó- savakat sikerült kimutatnia. Miért jelentett ez világszen­zációt? Tudjuk, hogy az élő­lények felépítésében és műkö­désében a fehérjének döntő szerepük van: sőt néhány év­tizeddel ezelőtt még általános hiedelem volt, hogy akinek si­kerül fehérjét előállítania, az magát az életet is előállíthat­ja. Közel egy évszázaddal ez­előtt Engels is a fehérjék lé­tezési módjaként definiálta az életet. Nos, a fehérjék építő­kövei az aminósavak. igaz. aminósavakat kémiai módsze­rekkel már korábban is elő lehetett állítani, ám ezek a módszerek roppant komplikál­tak voltak, s biztosra lehetett venni, hogy a szabad termé­szetben aminósav és fehérje csak élő szervezet közreműkö­désével jöhet létre Ezt a tév­idős? ámításunk előtti öltözék Az archeológusok körülbelül ezer aranydíszt találtak a ka­zahsztáni Isszik város határá­ban, egy ősi kurgánban. A kurgánban egy ember •tolt eltemetve, akit annak dején a szó szoros értelmében :tőtől talpig aranyba öltöz­etek. Fejdíszét aruylemez- ékböi készült különleges tor­ló- és drágakövekkel kirakott ayócskák ékesi- ittélt. Mind­egyik aranyle're-’'-ét hngyi cecske miniatűr ké masa '-í- szítette. Figur-its díszekkel ékesített lemezekbő, állítot­ták össze az elhunyt köpenyét, csizmáját is. A kurgánban ta­lált egyetlen vastárgy a ha­lott kardja volt, amely arany-, ezüst- és kerámiaedények mellett feküdt. A kurgánban az elhunyt mellett egy kis tás­kát is találtak, amelyben eg bronztükör és egy darabka oi. ros festék volt. A kazahsztáni régészek es etnográfusok feltételezész sze­rint az aranyba öltöztetett hunytat időszámításunk /isit az V—VI. században teme‘- hették el. NÓGRÁD - 1970. 4., csütörtök 1 i balgoiarjani oszlopos átjáró Foto: Céluuester Erzsébet hitet rombolta le a Miller-fé- le kísérlet. Miller kísérleteit, ahogy az lenni szokott, sok hasonló kö­vette: kiderült, hogy nem­csak elektromos kisülés, ha­nem napfény, ultraibolya-su­gárzás, röntgensugárzás, ra­dioaktív sugarak, nagy ener­giájú elektronsugárzás vagy egyszerűen csak hő vagy ál­lás hatására is ilyen és ha­sonló összetételű kiindulási anyagokból mindig megje­lennek az aminósavak. Sőt az aminósavak mellett az élei felépítéséhez nélkülözhetetlen egyéb anyagok káprázatos sokfélesége is létrejött. Az utolsó két évben pedig a fe­hérje természetű anyagok ilyen módon való keletkezését is bebizonyították. Volt ezeknek a kísérletek­nek egy közös tulajdonságuk: vagy már a kiindulási nyers­anyagok között szerepelt a ci­án. vagy — mint később a részletes vizsgálatoknál ki­derült — a kiindulási anyag­ból a kísérleti hatásokra első reakciólépésként ciánhidrogén keletkezett. (Miller reakciókö­rülményei között is.) így az- ' után a legkülönfélébb bioló­giai vegyületekrői bizonyoso­dott be. hogy abiogén féli közreműködés nélküli) szinté­zisük alapja a ciánhidrogén Jiánból indul ki többek kö­zött az öröklődés anyagának a nukleinsavaknak, az élet- ■mkciók anyagainak; a fehér- éknek; a légzés és a fotoszin- ézis alapvegyületeinek; a por- r in vázas vegyületeknek az abiogén szintézise A ciánhidrogén jelen volt az ősföld légkörében is, és a ■sillagászati spektroszkópia izonyítja,, hogy a csillagok, $ az univerzum vegyületeinek nagy családjában sem ismeret­len. Kézenfekvő, tehát a felte­vés, hogy a bolygófejlődéí megfelelő fázisában még a; élet megjelenése előtt elsősor­ban ciánhidrogénből jöttek létre földünkön azok az anya­gok, amelyek az első, primitív élő rendszerek kialakulásához vezettek. A kutatások számos laboratóriumban intenzíven folynak, s az elkövetkezendő évekre érdekes és nagy jelen­tőségű felfedezések várhatók ezen a téren. Gánti Tibor dr.

Next

/
Thumbnails
Contents