Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Százéves a megyei kórfiáz Beszélgetés Hanhó Jánossal, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Századik esztendejébe lé­pett az idén a megyei kórház, s ma szebb, fiatalabb, mint valaha volt. Az évszázados múlt alatt sok minden, tör­tént, lépésről lépésre fejlő, dött, gazdagodott a gyógyítás e megyei fellegvára. Erről be­szélgettünk Hankó Jánossal, a megyei tanács vb elnökhe­lyettesével. — A kezdet, a régi bá­nyai társpenztári kórház megalakítása volt. Azóta milyen utat járt be a megyei kórház? — A bányai kórház mind­össze hat kórtereimmel és 36 aggyal rendelkezett, a gyó­gyító teendőket egyetlenegy orvos látta el, aki egyben az akkor még 700 lakosú Salgó­tarján körzeti orvosa is volt. Ezt követően a rimamurány —salgótarjáni Vasmű Rt. is épített egy hasonló kis kór­házat. A két kórházban azon­ban csak a bánya és az acél­gyár dolgozói kaphattak ke­zelést, a lakosság másik része csak a balassagyarmati vagy a szomszédos megyék kórhá­zait vehette igénybe. 1050-ben a két salgótarjáni kórházat egy igazgatás alá helyezték, az ágylétszámot pedig — a kórházban levő szociális he­lyiségek és lakások feláldo­zásával — 273-ra növelték. Négy évre rá az egyesített lé­tesítmény megyei kórházi rangot kapott. A döntő for­dulat 1967-ben következett be, ez az új megyei kórház át­adásának éve. Az új létesít­ményben jelenleg 16 osztály működik, a betegeknek több mint 630 ágy áll rendelkezé­sére. Ez hát a kórház élet- története, persze csak távira­ti stílusban. — Mi tette szükségessé az új megyei kórház létesí­tését? — A régi kórház — bár egy igazgatás alatt, de — há­rom helyen, 70—80 évefc ro­zoga. épületekben működött. A kórtermek zsúfoltak voltaik, a betegeket a kívánatosnál ko­rábban elbocsátották, így az ápolási időtartam is mélyen, az országos átlag alatt mozgott Emellett a szükségesnél ke­vesebb osztály áillt rendelke­zésre, az urológiai betegeket például éveken keresztül Bu­dapestről kijáró, „patronáló” orvosok Látták eL A betegel­látás színvonala — ezek után nem is csoda —, messze el­maradt a kívánalmaktól, nem is beszélve azokról az áldat­lan állapotokról, amelyek kö­zött a kórházban dolgoztak. — Korszerűség szempont­jából, hogyan értékelhet­jük a mai megyei kórhá­zat? — Az új, szemre is tetsze­tős létesítmény az ország legmodernebb kórházai közé tartozik. Először is: az ágy- létszám bővítésével a 10 000 Lakosra jutó ágyak száma jobb, mint az országos atiag. Csökkent tehát a zsúfoltság, s végre megszüntethettük a so­kat átkozott pótágyrendszert. Gyarapodott a különféle szak­ellátást nyújtó klinikai egy­ségek száma is— baleseti se­bésziét, idegosztály, urológiai osztály és a megyei kórházak viszonylatában egyedülálló reumatológiai osztály, korsze­rű fizikoterápia létesült. Az in, ten víz terápiás részleg üzembe helyezése még csiak tovább növelte a salgótarjáni kórház szakmai tekintélyét A kórházban helyet kapó bete­geket — bármelyik osztályon helyezzék is el őket — ba­rátságos, kulturált környezet fogadja, ami a gyógyulás szempontjából is felmérhetet­len előnyökkel jár. Természe­tesen a kórházi dolgozók is kellemes, a higiénés követel­ményeknek megfelelő munka­helyeken dolgozhatnak. Bő­vült, fejlődött a funkcionális osztályok elhelyezése és fel­szereltsége. A gépi és mű­szerberendezések korszerűsíté­sének köszönhető, hogy ma olyan vizsgálatok és kezelések is elvégezhetők, amelyek ko­rábban nemigen jöhettek szó­ba. Ilyenek többi között a gyomor- és a hasüreg tükrös vizsgálata, a művesekezelés, vagy a legfinomabb idegrend­szeri vizsgálatok, különféle komplikált szemészeti, fül-, orr-, gégészeti vizsgálatok. Működik már a szívgonciozás, a gyermeksebészet és a szájse­bészet, bár ezeknek külön osztályként való elhelyezésére még nincs lehetőség. — Mit jelent az új me­gyei kórház a Nógrád me­gyeiek egészségügyi ellá­tásában? — A legfontosabb az az alapvető minőségi változás, amely a betegek kezelésében, gyógyításában ma már le­mérhető. lényegében minden kórházi ápolásra szoruló be­teg helyet kap a megyei kór­házban; Budapestre, vagy más megyébe csak kivételes esetek­ben kell utaznia a betegnek. Elég akár csiak egyszer is kö­rülnézni az új épületben, hogy megállapíthassuk: va­lósággal szanatóriumi körül­mények között élnek itt a bete­gek, minden emeleten virá­gok, Ízléses mozaikképek te­szik esztétikussá, barátságos­sá a környezetet. A szűkös, levegőtlen kórtermekbe való bepréselődés már a múlté. S ha a szükség úgy kívánja, hosszabb időn át ápolhatják a beteget, nem sürget a szűkös­ség. Külön kiemelést érdemel a koraszülött- és gyermekosz­tály fejlesztése, amelynek eredményeképpen példátlan ütemben csökkent a csecse­mőhalandóság. (1955-ben me­gyénkben 9,15 százalékos, 1969-ben már csak 3,18 száza­lékos volt). A csökkenés mér­téke éppen kétharmados. Ugyancsak nagy jelentőségű a mozgásszervi megbetegedés­ben szenvedők ellátásának korszerűsödése. Az Intenzív terápiás részleg eredményes­ségének teljes felmérése — működésének rövid ideje mi­att — ma még nem lehetsé­ges. De segítségével már ed­dig is számos olyan beteget lehetett megmenteni, akinek az éleiéért korábban sikerte­lenül küzdöttek volna. Ame­lyekről eddig szó esett, csak a tárgyi feltételek, így a kép még korántsem teljes. A ki­váló eredmények egyik leg­fontosabb eredője a kórház orvosainak a gyóigyíitőmunka színvonalának növelésére irá­nyuló törekvése, a tudomá­nyos munkában való részvéte­le — tollúkból hazai és nem­zetközi szaklapokban tudo­mányos publikációk egész so­ra jelent meg —, egyszóval az eddigi sikereiket a kórház vezetőinek és valamennyi dol­gozójának áldozatos, fáradsá­got nem ismerő munkája nél­kül elképzelni sem lehet. — További fejlesztési, bő­vítési tervek? — Természetesen bőséggel vannak, hiszen a kórház fej­lesztéise még nem fejeződött be, ehhez jó néhány esztendő­nek kell meg leperegnie. A legfrissebb terveink közé tar­tozik a gyermeksebészeti, a szájsebészeti, a szív-, tüdő- és belgyógyászait! osztály kiala­kítása, valamint a hepatitisz osztály korszerűsítése. Ezek­nek megvalósulása előrelát­hatóan két esztendőn belül várható. Tervezzük a 60 ágyas irtózó- és a 100 ágyas neuro- pszichiátrial osztály létesíté­sét, ezek már az 5. ötéves terv témái lesznek. Viszont még az Idén megkezdődik az új rendelőintézett és a köz­ponti sterilizáló részleg meg­építése, és máris dolgoznak az egészségügyi szakiskola kor­szerűsítésén. A fiatal orvosok részére pedig 25—30 szemé­lyes orvosszáiUó építését ter­vezzük. Korántsem elhanya, gjolható a gépi. és műszerbe­rendezések gyarapítása. J e- lenleg — kórházi ágyamként 7- mintegy 27 000 forint érté­kű gép és műszer áll rendel­kezésre, ez azonban az Egész­ségügyi Minisztérium és az Országos ' Műszerügyi Intézet által meghatározott normáinak csak a felét teszi ki. Ezen a téren tehát akad tennivaló bőven. Szendi Márta A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesítése során egymás után jelen­nek meg az új, modern géptípusok. A típusválaszték kialakításakor a tervezőknek gon­doskodniuk kell az ország rendkívül sokrétű geológiai és klimatikai adottságaira. Ilyen szempontok figyelembevételével alakították ki a „Szibirjak” elnevezésű gabonaarató kom­bájnt, mely a nedves levegőjű vidékeken kerülhet felhasználásra. A gép, amelynek cséplési sebessége 240 kg gabona percenként, minimális átalakítással más szemes ter­mények betakarítására is alkalmas. A Szovjetunióban mezőgazdasági gépek gyártására évente több mint kétmilliárd rubelt fordítanak. Gerincesen, vagy gerinctelenül • • • A mostani mészkőhegyekben talán sikerült felfedezni a gerincesek és gerinctelenek közős ősét, a fajok fejlődésé­nek ezt a hiányzó láncszemét. Erről adott hírt dr. Harold W. Scott, a Michigan State University geológiai szakosz­tályának elnöke, az amerikai geológiai társaság ülésén. A szóban forgó állatot — amely a Lochriea Wellsemsis nevet kapta —, négy példány­ban találták meg Montana belsejében, kétszázmillió éves rétegekben. Csak 70 mm nagyságú, nagyjából halfor­májú, kormányfarka, elemi keringési rendszere, frontális szájnyílása van, feje nincs, de Van végbélnyílása, recés szer­kezetű bőrxéteg borítja „A Lochriea félig hal, félig nem hal, jelentette ki dr. Scott. Gerinces-gerinctelen, az eddig felfedezett legváratla­nabb leletek egyike.” Az őshalak voltak az első olyan állatok, amelyek gerinc­húrral, a csontváz előfutárá­val rendelkeztek. De ez a gerinchúr testük egész hosszán végigvonult. A Lochrieának elől két idegszála van, az egyik csupasz, a másik foszfo- ros anyaggal borított, ez utób­bi minden bizonnyal az állat emésztését segítette. „Ez a foszforral borított idegszál le­hetett a gerinchúr elődje, vé­li dr. Scott: »notostyle«-nek hívjuk, és lehetővé teszi, hogy minden eddiginél korábbra menjünk vissza a csontváz fejlődésében.” Ez az állat még egy másik okból is elkápráz­tató: valószínűleg az első, amely szabadon kezdett úszni az ősóceánban, hogy maga ke­resse meg táplálékát. A Loch­riea elődei egy helyben tar­tózkodtak a tenger fenekén. Elszakítani a kötelékeket, és úszni kezdeni: ez az első fel­szabadítás tehát ennek a hal- nem-halnak, a Lochriea Well- sensisnek műve lett volna. Uj dokumcntfiimilim Leninről A „Stockholm Lenint idézi” című dokumentumíilm felele­veníti a svéd fővárosnak azo­kat a helyeit, amelyeken az 1905 és 1917 közötti stockholmi tartózkodásai alkalmával meg­fordult Lenin. A filmet egy moszkvai forgatócsoport készí­tette. A forgatókönyv megírá­sa céljából a filmeseknek ku­tatómunkát is kellett végezni- ök. Ennek során sok értékes anyagot találtak a svéd archí­vumokban, s olyan emberek­kel találkoztak, akik szemé­lyesen ismerték Lenint. E filmkockákon látható csaknem valamennyi ház és szálloda, amelyekben Lenin, felesége, anyja és nővére elidőzött. Le­nin kedvelt parkjain és kert­jein kívül, a felvevőgép elé kerültek azok az épületek is, amelyekben Vlagyimir Iljics svéd aktívákkal találkozott. A stockholmi dokumentum- film-stúdió városi archívumá­ból kerültek elő a Lenin egy­kori szálláshelyeit bemutató, azóta lebontott épületeket megörökítő felvételek. Viki Malström svéd fotóriporter magángyűjteményében Lenint ábrázoló felvételeket találtak, amelyek utolsó stockholmi lá­togatásának idején, 1917 ápri­lisában készültek (amikor Svájcból Pétervárra utazott). A film alkotói 1000 m, a svéd filmesek század eleji ter­méséből származó filmszalagot vizsgáltak át, hogy kiválaszt­hassanak néhány filmkockát, amelyek ügy ábrázolják Stock­holmot, amilyennek Lenin lát­hatta. Lenin stockholmi tartóz­kodásáról sok érdekes részle­tet mondott el a forgatócso­port tagjainak Ottó Grimlund öreg újságíró, aki Stockholm­ban találkozott Leninnel, s későbben Moszkvában is járt. A filmet Vlagyiszlav és Dzsemma Mikosi rendezte, az operatőr Nyikolaj Litkin. Azok a csodálatos öregek... Megkaptam a levelet és az­óta már számtaLanszor átolvas­tam. Sőt megmutattam ZsiVe­ra János bátyámnak is, hogy szintén olvassa el. Nyugdíjasok írták, ő maga is nyugdíjas, olyan mint a levélírók, akik korukat feledve valami elfog­laltságot keresnek maguknak. Hasznot hajtani ébrednek na­ponta. Az öreg Zsivera nézte a levelet, forgatta, elolvasta két­szer is és felcsillant a szeme: — Barátom, az igazi harco­sok nem öregszenek meg so­hasem. .. — mondta. Ez szent igaz. Emlékszem az öreg Kremnicsán Gáborra Ma- gyarnándorból. Azzal a meg­tisztelő jelzővel illetik még ma is, hogy Kremnicsán, a párt­ember. Éveken át párttitkár volt a faluban. Olyan igazi, a közösségért aggódó párttitkár, aki talán mindig azért élt, hogy másoknak jobb legyen a sorsa. Gárdos Laci bátyámat már nem ismertem ilyen kö­zelről. Viszont sok szép dol­got hallottam róla. Mérnök volt a romhányi cse. répkályhagyárban. Pestről ke­rült oda, csak azért, mert Romhányban jobban zajlott számára az élet, mint odafönt. Végigküzdötte a valamikori kiskemencés üzemnek millió­kat érő gyárrá fejlesztését, mígnem egy alkalommal sú- I lyos üzemi balesetet szenve­Jenővel, a körzeti orvossal megvizsgáltatták a kiránduló­kat, akiknek szükségük volt rá, azoknak orvosságot írattak. — Hát nem megkapó ez az egymással való törődés? Rajonganak értük az egész faluban. Novak Tibor, a KISZ- titkár részt vesz a vezetőségi dett. Nyugdíjazták és Magyar- ni, hogy megismerkedhessünk nándorban telepedett le. egymással...” Itt hozta össze a sors Krem- Ezért adtam én oda a leve­rd csán Gábor bátyámmal. Hát Zsivera János bátyámnak, megbeszéléseiken. A KISZ-ve- ők küldték azt a levelet, amit Salgótarjánban ő a nyugdija- zetőségi ülésről viszont az öre­megbeszéltünk Zsivera' bá- sok ügyvezetője. Ha érdemes- gek nem hiányoznak. A buda­tyámmal és amire n 7. öreg nagy nek tartja, hozza össze ezt a pesti költségeket is a fiata— öntudattal azt mondta: — Barátom, az igazi harco­sok nem öregszenek meg so­hasem. A levelet Gárdos László és Kremnicsán Gábor fogalmazta, mindketten alá is írták. Az áll benne, hogy Nándorban meg­szervezték a nyugdíjasok klubját, ahová a nyugdíjaso­kon kívül még a korhatárt el nem ért idősebbek is eljárnak és nagyon kellemesen töltik a napokat. Meghányják-veük a világ sorsát, olvassák a lapo­kat, folyóiratokat, amikor ked­vük kerekedik felruccannak Budapestre. Tehát nagyon jól megvannak. Már nem csupán a falubeliek, hanem a kör­nyék falvainak idősebb embe­rei is betársultak a nándoriak- hoz. találkozót. Tetszett neki a gon- lók teremtették elő nekik. Egy dolat, azért dicsérte a nándo- riakat, hogy kezdeményeznek és ezért illette őket „igazi har­cosok” címmel. Hátha még személyesen is megismerik őket. Voltam ná­luk. Elmondhatok egyet és mást róluk. Ahogyan fiatalabb szép bált rendeztek és a bevé­telt az öregeknek adták. De az öregek nagyon önérzetesek. Gárdos Laci bátyám megsúg­ta a KISZ-titkárnak: — Tibor öcsém, ne mondd meg senkinek, de mi is terem­tettünk magunknak egy kis korukban éltek, becsülettel és pénzt. Lesztek ti még a mi ven. szorgalommal, ma is úgy él- dégeink. nek. Építettek a községben egy nagyon szép művelődési ott­hont. Váljék becsületére a köz. ség vezetőinek, hogy az öre­geknek is biztosítottak benne egy helyiséget, ök azután ösz- szeültek, vezetőséget válasz­tottak maguk közül, nevezete­sen Gárdos Lászlót és Kremni­csán Gábor bátyámat. Olyan szép közösségben él­Arra gondolt, hogy nyúlte- nyésztő társaságot szerveznek. A földművesszövetkezet biz­tatja is őket, hogy csak csi­nálják, átveszik tőlük jó pén­zért a nyulat. Most izgalom­ban vannak valamennyien. Készítik az ólakat, tárgyalnak a takarmányügyben, olvassák a szakkönyveket. Ügy igaz, ajnit Zsivera bá­Idézzünk néhány sort szó múltban Budapestre rándultak, szerint a levélből. Tulajdon- Az útra mindent gondosan élő­képpen ez a néhány sor a le- készítettek. Mit néznek meg. nek, hogy azt tanítani kellene, tyám mondott, hogy az igazi Említettem már, hogy a közel- harcosok nem öregszenek meg ifillf í I I sohasem! vél lényege. „Ha van a me­gyében több ilyen klub, sze­retnénk velük levélileg érint­kezésbe lépni, majd úgy jú­lius végén, vagy augusztus ele. jén Eresztvényben, vagy a me­gye más szép helyén találkoz­hol étkeznek, hol pihennek. De talán a legcsodálatosabb még­is az volt, hogy az indulást megelőző napon dr. Gácsíalvi Ilyenek ezek a mi csodálatos öregjeink. De jól is esne ne­kik, ha találkozhatnának tar­jám barátaikkal! Csekélység ez, de nekik minden. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. június 28., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents