Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

JLosonczi Pál Moszkvában VILAGHIRADO így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Másodszor is Budapest Jó év Napirendjét nézve, hátra­felé tekintett ezúttal az or­szággyűlés — a múlt évi ál­lami költségvetés végrehaj­tását vitatta meg, — valójá­ban a jelen és a közeljövő tennivalóit tárgyalta meg, felelősséggel, de bizakodóan. Voltaképpen csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott, Tisza völgyi árvíz nyomasztotta a kép­viselők hangulatát, bár ezen is joggal kerekedett felül a tudat, hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető és hogy ha nem lettünk volna ilyen erőfeszí­tésekre képesek, a kár, a baj sokszorosan nagyobb le­hetett volna. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel koránt­sem tekintette megoldott­nak a károsultak megsegí­tését, az érintett községek újjáépítésének gondját. Dé- gen Imre államtitkár beszá­molóját megkülönböztetett figyelemmel hallgatták. Töb­ben Is kitértek a segítés to­vábbi, konkrét feladataira, javaslatokat terjesztettek elő, s a pénzügyminiszter jelentős teret szentelt be­számolójában e problémá­nak, válaszában pedig mér­legelt minden javaslatot, ma­gáévá téve mindazt, ami megvalósítható és hasznos lehet. Egyébként a természeti katasztrófa lényegében sike­res leküzdése és az elmúlt időszak gazdasági tevékeny­sége és számos sikere na­gyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna ké­pes az ország, a társadalom ilyen mértékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem sikerült volna az is­mert mértékben megszilár­dítani a magyar népgazda­ságot, mint ahogy további teendőinkben is erre a bá­zisra támaszkodhatunk. Ezt a biztos fundamentu­mot jelentékenyen megerő­sítette az elmúlt esztendő, amely — Vaskó Mihály Bor­sod megyei képviselő meg­állapítása szerint — a leg­jobb, a legeredményesebb volt az utóbbi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter alapjában tartózkodó hangú, beszámo­lója, mindenekelőtt az, amit a külkereskedelmi kapcso­latainkban, s ezek nyomón nemzetközi fizetési mérle­günkben végbement kedve­ző változásról, a vállalati jövedelmek biztató alakulásá­ról és a lakosság pénzbevé­teleinek számottevő növeke­déséről elmondott Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasz­talható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük leg­jobb útját-módját. Főleg a beruházási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vi­tában. A Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke — akinek a széles körű vizsgá­latok rendkívül tanulságos anyaga áll rendelkezésre —, példák felsorolásával, fi­gyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok megengedhetet­len, erkölcstelen manipulá­cióira, másrészt javaslatot is tett az építkezések meg­gyorsítására. Más képvise­lők is értékes megjegyzések­kel Igyekeztek segítséget ad­ni e nagy, országos problé­ma megoldásához. Ám a pénzügyminiszter óvta az or­szággyűlést a túlzott derű­látástól, mondván: jó né­hány év kell ahhoz, hogy ezen a téren — a beruházá­sok reális keretek között tartásával és az építő- és építőanyagipar lendületes fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremteni. Ezúttal csupán egy eszten­dőről volt szó, az egészé­ben jól zárult tavalyi esz­tendőről. És persze, kimond­va. s kimondatlanul, legin­kább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők. (Folytatás az I. oldalról) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csainak elnöke, aki hivatalos látogatást tesz a Mongol Nép- köztársaságban, szombat este — úton Ulánbátor felé — Moszkvába érkezett. A MALÉV különrepülőgé­pe magyar idő szerint 18 óra után néhány perccel szállt le a magyar és szovjet zászlók­kal feldíszített vnukovói re­pülőtérre. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét, dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert, Gyen es András külúgyminisz­Rómábam, szombaton dél­előtt megnyílt a portugál gyar­matok népei iránti nemzetközi szolidaritási értekezlet. A konferencián több mint 80 or­szág mintegy kétezer kép­viselője vesz részt. A magyar küldöttséget Kiss Károly, az Afro-ázsiai Magyar Szolidari­tási Bizottság alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke vezeti. Maroelino Dos Santos, a konferencia elnöke beszámoló­jában megállapította, hogy a portugál kolonializmus Afri­kában szervesen beilleszkedik az európai és a nemzetközi monopolista csoportok általá­nos stratégiájába, éppen ezért a NATO egyre erőteljesebben Szombation délután — 24 óra alatt immár másodszor — nagyarányú utcai zavargások voltaik Ésaak-írország nagy­városaiban. A kedélyeknek ezt az újabb felkorbácsolását Bernadette Devlin képviselő­nő letartóztatása és börtönbe zárása idézte elő. Ami a szombat éjszakai összetűzésük mérlegét illeti, a Kitüntetett vidéki orvosok Az alábbiakban közöljük a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szombaton kitünte­tett vas , gyémánt és arany díszokleveles orvosainak, gyógyszerészeinek névsorát. Vas díszoklevéllel tüntették ki Ragettlí János békési gyógyszerészt, aki 65 évvel ezelőtt szerezte meg oklevelét. Gyémánt díszokleveles orvos: dr. Nagymáthé Gyula (Zsujta, Borsod megye), dr. Tamássy Géza (Debrecen). A vidéki gyógyszerészek közül Galam­bos Kálmán (Alsógöd) és Tar Dezső (Cegléd) kapott gyé­mánt díszoklevelet. Vala­mennyien 60 évvel ezelőtt szerezték diplomájukat. Arany díszoklevelet kapott az orvosok közül dr. Bállá Pál (Kaposvár), dr. Balláné, dr. Papp Anna (Kaposvár), dr. Banyák József (Fülöp- szállás), dr. Bereczk Péter (Szeged), az időközben el­hunyt dr. Kordás Sándor (Jászszentlászló), dr. Láng Jenő (Vác), dr. Révész István (Csanádpalota), dr. Röhrig Frigyes (Szeged), dr. Tulassay József (Lábatlan), dr. Váll Eugénia (Budaörs), dr. Vetter Ambrus (Kaposvár), dr. Vil- lax István (Bárcs), az elhúnyt dr. Zavilla Aurél (Keszthely) és dr. Zoltán Ferenc (Szeged). A gyógyszerészek közül Bőtös Sámuel (Karcag), Chmely Im­re (Salgótarján), Gulyás Ben­jámin (Kunhegyes), Hübner- né, Szép Gizella (Pécs), Kocz- ka Pál (Szolnok), Kreuz Val- demár (Fertőd). Nagy Elemér (Csépa). Nagy István (Szeged), Zakarné, Kuthv Gizella (Rá- kóczifalva). (MTI) ter-helyettest, továbbá a kísé­retükben levő más személyi­ségeket Mihail Jasznov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökhelyet­tese, Mihail Georgadze, az elnökség titkára, Leonyíd II- jicsov külügyminiszter-helyet­tes, valamint Luvsza,nősültem, a Mongol Népköztársaság szovjetumlóbell nagykövete üdvözölte. A repülőtéri fogadtatáson jelen volt Rapat Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete. Losonczi Pál vasárnap reg­gel folytatja útját a Mongol Népköztársaság felé. támogatja a portugál gyarma­tosítók elnyomó intézkedéseit. Az elnök a továbbiakban rá­mutatott, hogy milyen rend­kívül nehéz körülmények kö­zött élnek az angolai, mocam- biqued és guineai bányászok, s parasztok, majd azt hangoz­tatta, hogy az imperialista ha­talmak részéről eszközölt pénzügyi beavatkozás ellensú­lyozására mind nagyobb szük­ség van a nemzetközi szoli­daritás kiterjesztésére. Befeje­zésül elismeréssel szólt a szo­cialista országok erejéről, mint az elnyomott népek felszaba­dítását szolgáló szilárd bás­tyáról. Az olasz szolidaritási bizott­ság üdvözletét Ferruccio Par- ri szenátor tolmácsolta. (MTI) hatóságok 24 letartóztatást fo­ganatosítottak. Az utcai har­cok során 104 katona, legke­vesebb 50 polgári személy és 10 rendőr szenvedett sérülé­seket. Lond omd erry-ben a délutá­ni összetűzéseket nagy tünte­tések előzték meg, majd a katolikus negyed határán ki­tört a verekedés. Belfastban mintegy 10 000 tüntető először békésen vonult fel, de amikor a vallási felekezeteket elvá­lasztó „tűzszünet! vonalak” mentén elhelyezkedő katona­ság közelébe értek, itt is akadtak, akik elvesztették lé­lekjelenlétüket, s ezután va­lóságos utcai csata kezdődött könnygázbombákkal, illetve kövekkel és benzines palac­kokkal- (MTI) Közeleg június 30-a, az smeniuu intervenciós csapa­tok visszavonásának Nixon elnök által megígért határ­ideje, de az agresszió eddig nem hozta meg a várt ered­ményeket. A kambodzsai fel­szabadító hadsereg ugyanis kikerülte az intervenciósok csapásait, átkelt a Mekong folyón, és tevékenységet ki­terjesztette az ország nyugati tartományaira is. ALonNol- rezsim az amerikaiak, dél­vietnamiak és újabban a thaiföldiek katonai támogatá­sa ellenére sem tudta hely­zetét megszilárdítani. A felszabadító erők ellenőrzik a főútvonalakat — csu- csupán a Phnom Penh és Saigon közötti útvonalon tud­ják időnként az utánpót­lást a kambodzsai fővárosba biztosítani. A hazafiak elfog­lalták a Stem Reap-i repülőte­ret is, amely az ország leg­modernebb légikikötője. Az ellenőrzés kiterjed fontos me­zőgazdasági területekre, a Kompong Thorn és Kompong Speu környéki ércbányákra, és az idegenforgalom szem­pontjából fontos, világhírű Angkor romváros környékére. A Lón Nol-kormány nem örvend nemzetközi tekintély­nek sem, hiszen az új rend­szer támogatására összehívott djakartai értekezleten csak az amerikaiak csatlósai vettek részt — ezzel szemben sok, A magyar főváros neve is­mételten bekerült korunk dip­lomáciai krónikájába az euró­pai béke és biztonság ügyével összefüggésben. Ezt megelő­zően 1969. március 17-én, a Varsói Szerződés tagországai­nak politikai tanácskozó tes­tületé kibocsátotta emlékeze­tes, „budapesti felhívását” egy európai biztonsági értekezlet összehívására. És most má­sodszor is a magyar főváros volt a színhelye a Varsói Szerződésben tömörült orszá­gok új, még konkrétabb kez­deményezésének. A hét ele­jén az Országházban találkoz­tak a Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei. Tanácskozásukon memoran­dumot szövegeztek meg, ame­lyet az értekezlet megbízásá­ból a magyar külképviseletek vezetői pénteken juttattak el az európai országok kormá­nyaihoz A történelmi jelentőségű szocialista javaslat az európai biztonság megszervezésére, a földrész országai közti együtt­működés elmélyítésére az el­ső megfogalmazás óta eltelt tizenöt hónap alatt fáradsá­gos és türelmes diplomáciai tevékenység eredményeként közelebb került a megvalósu­láshoz. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy ebből a munkáiból nagy részt vállalt a magyar diplomácia. Államfői, kormányfői és külügyminisz­teri látogatások egész során és — ahogy mondani szokták, — „a hagyományos diplomá­ciai osatomákon” a magyar államférfiak, illetve nagykö­vetek sokat tettek azért, hogy egyrészt ismertessék a szo­cialista országok javaslatait, másrészt megvitassák a föld­rész más államainak, a NA­TO tagjainak, a semle­ges országoknak az elképzelé­seit. A mostani budapesti kül­ügyminiszteri értekezlet több vonatkozásban fontos határo­zatot hozott, amelyekről a már nyilvánosságra hozott memo­randumban tájékoztatták a földrész országainak kormá­nyait. Az egyik ilyen döntés arra vonatkozik, hogy az eu­rópai biztonsági értekezleten nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező ország a Szihanu- kot támogató egységkormányt ismeri el az egyetlen törvé­nyes kormányként. A háború kiterjesztésére nem helye van a kontinens minden államának, ezenkívül részt vehet azon az USA és Kana­da is. (A két észak-amerikai ország a NATO révén csapa­tokat állomásoztat Nyugat- Európában.) A biztonsági kon­ferencián természetesen egyenrangú tagként kell részt venni a Német Demokratikus Köztársaságnak. A budapesti külügyminisz­teri találkozón meghatározták a szocialista javaslatot az eu­rópai biztonsági értekezlet napirendjére. Az első napi­rendi pont az európai bizton­ság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról, a második, a kereskedelmi, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok ki- szélesítése egész Európában, végül a harmadik egy külön szerv létrehozása, amely az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalko­zik majd. A szocialista országok kül­ügyminiszterei megállapítot­ták, hogy az első európai biz­tonsági értekezlet sikere egész sor európai értekezlet meg­tartását teheti hasznossá. Ter­mészetes dolog, hogy egyet­len konferencián nem lehet­ne valamennyi európai prob­lémában előrehaladást elér­ni, az európai biztonsági szer­vezet végleges kialakítása hosszú időt igényel. Egy külön szerv létrehozá­sa, amelynek feladata az len­ne, hogy rendszeresen foglal­kozzék az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel, azt jelentené, hogy az érte­kezletektől függetlenül is in­tézményesen munkálkodhat­nának az európai államok a földrész kérdéseinek megol­dásán. Szó esett, a budapesti me­morandumban az Európában levő idegen fegyveres erők csökkentéséről. Emlékezetes, hogy a szocialista országok már régóta szorgalmazzák az idegen csapatok kivonását, a külföldi támaszpontok felszá­molását. Ma Is érvényben van az 1966-ban erről előterjesz­tett részletes javaslatuk. A NATO 1970 május végi. ró­mai miniszteri tanácsülésén csökkentette az összecsapások hevességét Dél-Vietnamban sem, ami nem csupán a kam­bodzsai háború eredményte­lenségét. de indokolatlanságát is bizonyítja. szintén hangsúlyt kapott a „kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés” gondolata. Csakhogy ott más meggondo­lásból Az amerikai szenátus többsége —, mert csökkenteni akarja az Egyesült Államok fizetési mérlegének állandó deficitjét, mert meg akarja állítani a dollár inflációját — 1971. június 30-ig az USA nyugat-európai egységeinek egy részét haza szeretné ren­deltetni. .. A NATO ezek után a szükségből erényt kíván ko­vácsolni, amikor a fegyverke­zési hajsza két évtizede után, egyszerre maga is a haderő- csökkentés hívének kívánja feltüntetni magáit... A hét másik fontos esemé­nye Rogers amerikai külügy­miniszter sajtókonferenciája volt. Bár adós maradt az Egyesült Államok által a kö­zel-keleti kérdés megoldására tett „új, politikai kezdemé­nyezés” üzleteinek ismerte­tésével, a kiszivárgott híreket részben megerősítették Ro­gers kijelentései. Az amerikai terv, amelyet eljuttattak a közel-keleti konfliktusban ér­dekelt valamennyi országhoz és a nagyhatalmak kormá­nyaihoz is, időtartamban kor­látozott tűzszünetet ajánl a szemben álló feleknek. Utalást tesz a Biztonsági Tanács em­lékezetes, 1967. november 22-i határozatára és közvetve arra ösztönözné Izraelt, hogy te­gyen intézkedéseket vagy legalábbis ígéreteket az elfog­lalt arab területek részbeni kiürítésére. Az amerikai terv nyilván­való célja, hogy megossza az Izraellal szemben álló orszá­gokat, figyelmen kívül hagy­ja Szíria és Jordánia érdeke­it. Nasszer elnök válla sza nem késett: A líbiai Benghazi ban eLmondott beszédében kije­lentette, hogy Szíria és Jordá­nia érdekei nem lehetnek al­ku tárgyal, az Egyesült Arab Köztársaság éppúgy követeli a szíriai Golan-fennsík kiüríté­sét, mint Jeruzsálem vissza­adását. Az amerikai terv és Rogers nyilatkozata nemcsak az arab országokban talált kedvezőt­len fogadtatásra, hanem Izra­elben is. Tel Aviv-i jelentések szerint izraeli vezető körök­ben rossz néven vették Rogers kijelentését, hogy „Izrael újabb amerikai fegyverek nél­kül is képes megvédeni ma­gát ..” Nem tartják másnak, mint sovány vigasznak, hogy Rogers hangsúlyozta: „Izrael szuverénitása, függetlensége, területi sérthetetlensége, nem­zeti érdeke az Egyesült Ál­lamoknak” — hiszen ez a megfogalmazás, bármennyire is azonosítja az USA-t Izrael érdekeivel, nem tartalmazza az 1967-es hódítás elismeré­sét. Rogers az új amerikai terv fogadtatásától tette füg­gővé, hogy Izrael a jövőben milyen katonai segítséget kap­hat az Egyesült Államoktól. Menjen a „Békehadtest’ A ceyloni kormány bejelen­tette, javasolni fogja az ame­rikai „Békehadtest” tagjainak, hogy hagyják el az ország te­rületét Az egyesült baloldali front kormánya az új parlament első ülésszakának megnyitó­ján közölte, hogy a Ceylonban tevékenykedő imperialista fel­forgató szervezeteket egytől egyig likvidálják. Mint ismeretes, Bandaranai- ke asszony első miniszterelnö- kösködése idején már betil­tották a „Békehadtest” tevé­kenységét. Az 1965-ben ura­lomra került másik kormány alatt a „Békehadtest” tagjai azonban ismét beszivárogtak az országba. 2 NÓGRAD - 1970. június 28., vasárnap Nemzetközi szolidaritási értekezlet r r Utcai csaták Eszak-Irországban kambodzsai helyzel 1970 júniusában ■ Az Intervenciói ok frontvonala A jelenlegi harcok színhelye A hazafias erők ellenőrzése alatt álló tar ölet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents