Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

Lelkiismeret —|— hőség = sikerélmény Az asztalon hat Szál, duzza­dó, vérpiros szegfű hever. Születésnap, névnap, évfordu­ló? — Nem, dehogyis! — tilta­kozik nevetve dr. Karászi Benő. — Most bocsátottam ha­za egyik kis betegemet, az ő anyukája kedveskedett vele. Azzal a céllal kerestem fel, a megye gyermekgyógyász fő­orvosát, a megyei kórház I. gyermekosztályának főorvosát, hogy portrét rajzoljak róla. — Nézze, az ilyen propa­gandát, mondjuk a színmű­vészeti pályával sokkal in­kább összeíérhetőnek tartom, mint a miénkkel. Az előbbi látványos, ország-világ előtt közismert, a miénken viszont nem lehet üstökösként fel­tűnni, itt hosszú évek kitartó munkája kell a sikerhez. S ha eljutottunk is hozza. az sem valami különleges eset, inkább természetes. Meggyőződéssel, hittel mond­ja ezeket a szavakat. Sok év tapasztalatának kell a háta mögött állnia, hogy ezt meg­tehesse. — Nos, ami a tapasztalatot illeti, abban nem is szűkölkö­döm — hagyja helyben a gyermekgyógyász főorvos. — 23 évvel ezelőtt kerültem Sal­gótarjánba, egyenesen a deb- reoeni gyermekgyógyászati kli­nikáról — mi úgy mondjuk — „tojáshéjasan”, azaz elmélettel felvértezve, de édeskevés ta­pasztalattal, gyakorlattal. Ezért aztán keserves árat kel­lett fizetnem. Nógrád megye ugyanis gyermekgyógyászati szempontból meglehetősen el­hanyagolt vidék volt. Jófor­mán a nullpontról kellett el­indulnom. A gyermekgyógyá- szaitnak itt nem volt hagyo­mánya, az egészséges igények­kel is hadilábon álltunk. Az emberek idegenkedtek a kór­háztól, elkerülendő rossznak tartották. Amellett a szakem­bergárda szempontjából a mi kórházunk valóságos átjáró­ház volt egészen 1957-ig. Mint valami lyukas edény: ahány új orvost kaptunk, annyi el is távozott tőlünk. De aztán megnyílt a 110 ágyas megyei gyermekosztály. A csecsemőhalálozás alakulása gyors fordulatot vett. — Szinte példa nélküli, pá­ratlan ütemű fejlődés követ­kezett Először felzárkóztunk az országos átlaghoz, ma pe­dig csecsemőhalálozás terén már ettől is szebb eredmé­nyeink vannak. S ez valóban nem úgy tör­tént, mint amikor az üstökös felszalad az égre. Több mint két évtizedes munka koroná­ja. — Azt mondom, hogy aki a lelkiismerete szavára hall­gat, az részesülhet az ember Legnagyobb élményében, a si­kerben. Ha kilépek is a kór­ház kapuján, félig mindig itt­maradok. Számtalanszor elő­fordul, hogy marad valami el­intézetlen dolog,, valami, ami nem hagyja nyugton az em­bert. Nyilván ugyanígy van ez az esztergályosnál, vagy a kovácsnál is, legfeljebb a munka következményei mások. Lelkiismeret, eredmény, hű­ség — ezek a fogalmak rend­kívül fontosak dr. Karászi Be­nő életében. A dolgok miért­je pedig nagyon egyszerű. — Arról van szó, hogy a sikerre minden dolgozó em­bernek szüksége van, a si­kertelenség deprimál, tönkre­tesz. Sikerélményben viszont csak hűséggel lehet része az embernek, és úgy, ha nem al­kuszik meg a lelkiismereté­vel. Egymásba folyó, nagyon természetes dolgok ezek, de oda kell figyelni rájuk. Fejtegetése után arra le­hetne gondolni, hogy dr. Ka­rászi Benő az elméletek em­bere. Pedig erről szó sincs. — Világéletemben a gya­korlat vonzott. Hívtak pedig klinikára is. foglalkozhattam volna tudományos kutató­munkával, de azt hiszem, ha emellett döntök, mindig ma­radt volna egy kis űr az éle­temben. Ilyen meggondolások alapján jöttem a salgótarjáni kórházba. A kórháznak nem elsődleges feladata a tudomá­nyos munka. Nekünk gyógyí­tanunk kell, természetesen a lehetőségeken belül, legtelje­sebben felhasználva a tudo­mányos kutatások eredménye­it. Legszebb napjai azok, ami­kor fiatal mamák elhozzák hozzá beteg gyermekeiket, és ezt kérdezik: — Emlékszik még rám, dok­tor bácsi? Gyerek koromban én is a páciense voltam ... Szobája ajtaját már több­ször benyitják, várják kinn. Elbúcsúzik hát. Mielőtt azon­ban távozna, még szépen vá­zába rendezi a hat szál duz­zadó, vérpiros szegfűt ­Szendi Márta Negyedszázados évfordulóra készülnek az úttörők Az 1970-es év első félévi tevékenységét értékelték és a második félévi munkatervet tárgyalták meg tegnap Salgó­tarjánban, a megyei úttörőel­nökség ülésén. Szilasi András megyei úttörőtitkár megálla­pította, hogy fejlődött az el­nökség munkája. Különösen a közvetlen irányítás terüle­tén értek el eredményeket. Igen jelentős volt a kisdobos munka fejlődése, de ugyan­ez mondható el a sport- és a kulturális élet területéről is. Javult a munkaintenzitás a honvédelmi nevelésben is. Bb_ ben az évben a táborozási és a turisztikai tevékenység kí­vánni valót hagy maga után, de ennek objektív okai van­nak. A megyei úttörőtitkár megállapította, hogy több súlyt kell fektetni az elemző munka eredményességére. Ne csak elemezzünk, hanem a le­vont következtetéseket való­ban oldjuk meg a mindenna­pi életben — mondotta. A második félévi munka­tervet a magyar úttörőszerve- aet negyedszázados jubileuma jegyében állították össze. En­nek értelmében az úttörők — életkoruknak megfelelően — foglalkoznak majd politikai, gazdasági kérdésekkel, erejük­höz mérten vesznek részt kü­lönböző feladatok végrehajtá­sában. A fő célkitűzéseket az alábbiakban jelölték meg: Az úttörőmozgalom sajátos eszközeit felhasználva hatéko­nyabbá kell tenni a jubileumi próbákat, a gyermekek világ­nézeti, politikai, erkölcsi. ne­velését. A nyári tevékenység, a táborozás, a lakóterületi és úttörőházi munka szervezése, ellenőrzése mellett a vezető­képző és csapattábbrok segít­ségével kell felkészíteni az úttörővezetőket és aktivistákat a jubileumi év feladataira. A jubileumi év programjának irányítására létrehozzák a megyei operatív bizottságot. Az úttörőelnökség kidolgozza a „Legyen az iskola az úttö­rőcsapat otthona” mozgalom követelmény rendszerét. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén hozott ifjúságpolitikai hatá­rozatok mellett feldolgozzák a szeptemberben megrendezésre kerülő V. nevelésügyi kong­resszus anyagát is. A megyei úttörőelnökség egyben irányítja az úttörő- történeti bizottság munkáját is, amely az úttörő jubileumi év dokumentumait gyűjti egybe és gondoskodik a ne­gyedszázados történelem meg­írásáról. Festő Bázelból Jánossy Ferenc rajzol. A köznapi életben feltűnés nélküli arca — ahogy a rajz fokról ícxkra alaibul — aprán­ként megváltozik. Szeme, két vékony, rángatózó vonallá szűkül, orra elvékonyuL szé­les szája ponttá zsugorodik. Szemrnel'Lárthatóan küszködik — nem is az anyaggal, ön­magával. Olyan ritkáin tekint fel modelljére. Igaz, ilyenkor egész leikével rámered —, hogy az embernek önkéntele­nül is az az érzése: nem a valóságot, hanem a valóság­ról összegyűjtött benyomásait vetíti a papírra. A budapesti művész képei­ből június elejéin nyílt kiállí­tás a balassagyarmati Hor­váth Endre Galériáiban — ezt a nagy érdeklődés miatt ed­dig kétszer kellett meghosz- szabbítaini. A teremben rajzok és festmények fogadják a lá­togatót. — Mostanában csak rajzo­kat készítek meg akvanedle- ket — mondja a művész. — Pedig tudom: megint feste­nem kellene. Egy portréra gondolok... Jánossy Ferenc tizenöt éve fejezte be főiskolai tanulmá­nyait Budapesten. Nem sok­kal ezután kiment Genovába, majd Bázelbe, hogy tovább tökéletesítse tudását. Először segédmunkásként dolgozott, aztán, mikor sikerült Svájc­ban festett képeiből egy ki­állítást összehozni, felvételt nyert a bázeli Gewerbeschu- léba, a mi Iparművészeti Főis­kolánknak megfelelő intéz­ményibe. — Nem mondhatnám, hogy a svájciak nem elég praktikus emberek. Nem hagytak csak úgy a magam kedvére feste- getni; előbb a rajztanári, aztán a pedagógiai szakot kellett elvégeznem. A végén már egészen szép ösztöndíjat kaptam, a képeimért is jói fizettek — mégsem éreztem jói magasm odakint. — Két oka is van ennék. Először is, sosem éreztem magamhoz közel álló kifeje­zési formának az absztraktat. Svájc pedig abban az időben Klee dicséretétől volt hangos. Mindenhol őt, az absztrakt atyamesterét utánozták. A főiskolán a „szírnek és for­mák” — „Formen umk Far­ben” — órák kifejezetten un­tattak. Ügy érzem, hogy ala­kos kompozícióikkal sokkal többet tudok elmondani a dolgok lényegéről — az én romantikus alaptermészetem nem tűri az elvont formákat. Ha minden áron kategóriát keli választanom, akkor ex­Autótulajdonosok! A KŐTELEZŐ GEPJARMO- SZAVATOSSÁG1 V. biztosítás 1970. H. félévi díja júliusban esedékes, a hó végéig pótlékmentesen fizethető. Felvilágosítás, befizetőlap fiókjainknál. AUAMI BIZTOSÍTÓ 0TP*részletre FORFA is vásárolható típusú hétvégi házakra július—augusztusi szállításra elő jegyzéseket veszünk fel. Fogyasztói irányár „Pisztráng—2” „Hubertus” ,,Lőver” 7,71 m2 12 000 Ft 18,3 m-’ 27 300 Ft 30 m2 40 000 Ft Részletfizetés időtartama 18 hó 24 hó 36 hó Az épületek anyaga: láng- és gombamentesített faforgácslap. A házak gyorsan összeszerelhetők, ésszerűen berendez- hetők, kulturált. ízléses külsejűek. Érdeklődésükre részletes felvilágosítást adunk. Eger—Salgótarján TÜZÉP Vállalat, Eger, Lenin u. 75. sz. presszdonistáiniak vallom ma­gam. — A másik ok, ami rövid időn belül visszahozott, a hon­vágy volt. Nagyszerű, rám óriási hatást tevő képeket csodálhattam meg külföldön, Rubens-, Rembrandt-, Goya és Chaigeil-festrnényeket, de hiá­ba — gyötört a honvágy. Még a kinttartózkodásom alatt szerzett benyomásaim jó részét is itthon festettem meg. A balassagyarmati kiál­lításon bemutatott „Vidéki karnevál”, a „Genovai lokál” és a „Luzerni hotel” ezek kö­zül való. — Tanárai hogyan hatottak művészetére? — Szőnyi, főiskolai tanárom volt, de úgy érzem, más uta­kon haladok, mint ő. Mint emlbert rendkívül nagyra tar­tottam. . . de talán csak a táj­képeimen fedezhető fel az ő hatása. — A „Duvanel arcképe” és a „Duvanel felesége” szintén a svájci korszakból való? — Igen. őket is ott ismer­tem meg. Duvanel nagyszerű festő volt, felesége a Baseler Nachrichtennél dolgozott. Annyit beszéltem nekik Ma­gyarországról, annyit „agitál­tam.” őket, hogy az asszony például — Prousttal rokonít- va — hosszú, elemző cikket írt lapjában- kedvenc írómról, KmidyróiL A balassagyarmati Horváth Endre Galériában nem egy kjóMiítást rendeztek már. Ak­kora sikere, mint Jánossy Fe- rencének, egyiknek sem volt. — Ez azzal magyarázható, hogy nem vagyok „könnyű” festő. Furcsa dolog, s talán nem is hízelgő rám, hogy a — véleményem szerint — leg­gyengébb képeim kapják a legtöbb dicséretet Az igazán jókról a többségnek más a véleménye. Az az érzésem, hogy az emberek nagy része nem mer szembenézni a té­nyekikel, amelyek kifejezésére törekszem: az ember magá­ra hagyottságával, a tárgyiak, a hangulatok szomorúságával Mégis: abban bízom, hogy ha az első pillanatban nem is tetszik néhány képem, hatást, emóciót azért csak kelt; az emlberek megőrzik őket. A vendégkönyv beírásai között nem egy ismételten szereplő név van — őket sikerült meg­fognom. — Tervei? — Jelen pillanatban nin­csenek nagy terveim. Vala­hogy nem találom magam. Akvarelleket, rajzokat készí­tek egy ideig, aztán ha for­mába lendülök, megpróbál­kozom egy portréval. Portrét kéne csinálni... Baranyai László fcgy éve o föld alatt Teljesen egészséges a barlangi „remete5 Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója írja: Milutin Veljkovics jugoszláv barlangkutató egy évvel az­után, hogy tudományos kísér­letsorozat végrehajtására le­ereszkedett a Svrljig hegység Samar nevű barlangjába, amelynek bejáratát „remetesé­gének” kezdetén be is falazták, telefonon közölte: „bár olyan nedves a levegő, hogy a gyü­mölcskon zerv néhány nap alatt tönkremegy és örök sötétség uralkodik, mégis lehetséges az élet idelent.” Veljkovics összesen 436 na­pot tölt el a barlangban, s már az elmúlt egy esztendő alatt minden eddigi barlang­kutatási világrekordot megdön­tött. A jugoszláv barlangkutató szigorúan tartja magát a bar­langi életre kidolgozott tudo­mányos programhoz. Teljesen egészséges. Egyet­len egyszer kellett gyógykezel­nie magát: harapófogóval ki­rántotta egyik fájó fogát Amikor egy ízben köhögni kez­dett, abbahagyta a dohány­zást és egész cigarettakészletét felküldte a barlangból. A vi­lág elmúlt évi eseményei kö­zül csak egyről tud: arról, hogy Amstrongék sikeresen le­szálltak a Holdra. Egyetlen szomorúsága: nem vitt magá­val borotvát és hajnyírógépet, s ezért immár „túlságosan di­vatos is” lett a szakálla és a hajviselete. (MTI) Ifjú szakmunkások! A szakmunkásvizsga után vár benneteket a Pest megyei AÉV az alábbi szakmákban: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZO. VASBETONSZERELŐ SZOBAFESTÖ­MAZOLO. ASZTALOS, BURKOLÓ. MŰKÖVES. VÍZ- GÁZSZERELŐ. KÖZPONTI FŰTÉS- SZERELŐ. HO- és HANGSZIGETELŐ LAKATOS. VILLANYSZERELŐ. BÁDOGOS. ÜVEGES. 'továbbá felveszünk ipari tanulókat EPÜLETBURKOLO (hideg). ACS-ALLVANYOZO. MÜ KÖKESZlTO. VÍZSZIGETELŐ, VAS- ES FEMSZER- K EZ ÉTI LAKATOS. KŐMŰVES. VASBETONSZERELŐ. BÁDOGOS és ÜVEGEZŐ szakmákban 14—16 éves. 8. ált Iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat Kollégiumot teljes ellátást biztosít a vállalat A fel­vételhez tüdőszűrőlelet jelentkezési lap szükséges. JELENTKEZNI LEHET: Budapest XXL (Csepel) Kiss János altb a 19—21. Személyesen vagy írásban. Megközelíthető Boráro? térről BHEV-veL 2 megálló. 6 NÖGRÁD - 1970. június 27., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents