Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 148. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. JUNIUS 26., PÉNTEK Átváltozás — zökkenő nélkül 3. oldal) Vizsgázó tanárok a. oldal) Heti rádió- és tv-műsor (6. oldal) Tanácskozik az országgyűlés Napirenden népgazdaságunk zárszámadása Elutazott Gaafar Mohamed Nimeri szudáni állam- és kormányfő A Ferihegyi repülőtéren Ensonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke búcsúztatta a szudáni vendéget Csütörtök délelőtt a múlt évi költségvetés végrehajtásá­nak megvitatására összeült az országgyűlés. Noha Budapes­ten rendkívüli meleget mértek, a Parlament telt padsorai ar­ra vallottak, hogy a képvise­lők közül még kevesen kezd­ték meg nyári szabadságukat. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke bevezetőjében ke- gyeletes szavakkal emléke­zett meg a legutóbbi ülés óta elhunyt két képviselőről: Ve­res Péterről és Váci Mihály- ról, akiknek nemcsak írót munkásságát, hanem tevékeny közéleti munkáját is oly nagy­ra becsülte a magyar közvé­lemény. Egyben bejelentette az elnök, hogy az időközi or­szággyűlési választásokon megválasztott Sárvári István, dr. Szabó Kálmán és dr. Trautmann Rezső megbízóle­velük értelmében az ország- gyűlés új tagjai. Ezután, Vályi Péter pénzügyminiszter expo­zéjával, megkezdődött a tava­lyi költségvetés végrehajtásá­nak vitája. Vályi Péter expozéja A pénzügyminiszter beveze­tőül összefoglalta az elmúlt év gazdasági eredményeit, és megállapította, hogy a leg­főbb célkitűzéseket, nevezete­sen a gazdasági növekedés fo­lyamatosságát, a jövedelmező­ség és a népgazdasági egyen­súly javítását, az ipari munka­idő csökkentését, s mindezek mellett a reform további ki­bontakoztatását sikerült meg­valósítani. Az 1969. évi gazdál­kodásra a hatékonyság foko­zatos, szolid javulása volt jel­lemző. Részletesen foglalkozott a miniszter a beruházások, és ezekke) összefüggésben, az építkezések helyzetével. Annak ellenére, állapította meg, hogy a beruházások hosszú idő óta evente mintegy 7 százalékkal növekednek, a beruházási pi­ac feszültségeit még nem si­került feloldani. Ez a helyzet következetes intézkedéseket sürget Több építőgépet! A kérdésre, érthető módon, a csütörtöki ülésen felszólalt képviselők többsége visszatért. Elsőként Riss Jenő, a terv- és költségvetési bizottság előadó­ja tért ki bővebben a beruhá­zások, illetőleg az építőipar egyik legtöbb gondot okozó problémájára, az építőanyag­ipar termelésének tavaly ta­pasztalt visszaesésére, amely számottevő cementhiányra ve­zetett. Javasolta, hogy a gé­pesítés, különösen a szocialista országokból lehetséges gép- beszerzés megkönnyítésével ösztönözzék jobban a gépi be­ruházásokra a vállalatokat. Dabrónaky Gyula dr. állam­tikár, a KNEB elnöke a lefoly­tatott vizsgálatok eredményeit sszegezve mintegy rangsorol­ta a beruházások meggyorsítá­sához és megjavításához nél­külözhetetlen intézkedéseket. Ezek: csökkenteni a nagyberu­házások számát; gyorsabban fejleszteni az építőanyagipart; az építőipart intenzívebb mű­szaki beavatkozással — igazi nagyiparrá fejleszteni! Az ál­lamtitkár egyébként, bírálva egyes építőipari vállalatokat, több olyan esetet is felsorolt, amikor a vállalkozók teljesen illetéktelenül és jogtalanul, ki­használva az építtetők szorult helyzetét, sok százezres, sőt milliós összegeket fizettettek ki. Optimális ép'ióipari árakat Vaskó Mihály Borsod me­gyei képviselő ugyancsak nehezményezte az építőipari árak túlzott- növekedését, s en­nek megfékezésére rugalma­sabb „kínálat” megteremtését javasolta. Dr. Fekszi István Vályi Péter pénzügyminiszter szabolcsi képviselő pedig — egyébként a megyei tanács vb elnöke —, aki egész felszólalá­sát az árvíz okozta problémák­nak szentelte, az építőipar ki­terjedt Szabolcs megyei felada­tait ecsetelte. Végezetül még Szabó Mátyás Baranya megyei képviselő, tsz- elnök, a mezőgazdasági épít­kezések növekvő árairól tett említést, minek folytán nem lehet azon csodálkozni, hogy a miniszterek széksorában Bon- dor József építésügyi minisz­ter megkülönböztetett figye­lemmel kísérte a felszólalá­sokat. A pénzügyminiszter beszá­molója, a múlt évi költségve­tés elemzése természetesen nem csupán a beruhzási kér­dések megvitatására nyújtott jó alkalmat. Foglalkozott a mi­niszter a termelés egyéb, ak­tuális feladataival is. a többi között azokkal, amelyek vál­lalati hatáskörben teremtenek új lehetőségeket és — kötele­zettségeket. Voltaképpen itt is a beruházásokról van szó, de elsősorban pénzügyi vonat­kozásban. Azt tervezik ugyan­is, hogy nagyobb szabadságot engedélyeznek a fejlesztési eszközök vállalatok közötti át­csoportosítására, hogy eredmé­nyesebben lehessen koncentrál­ni az erőket a legfontosabb és legkecsegtetőbb beruházások­ra, adott esetben több vállalat közös érdekeltségével, vagy vállalkozásával. Nagypataki Imre Fejér megyei képviselő, gyárigazgató, látható érdeklő­déssel szólt hozzá a pénzügy- miniszter javaslatához. A kép­viselő igen nagy jelentőségű intézkedésnek tartaná, ha a vállalatok és a termelőszövet­kezetek más, őket érintő gaz­dasági területen is megteremt­hetnék saját érdekeltségüket, példának okáért az őket érintő nyersanyaggyártásban, vagy a termékeikkel kapcsolatos javí­tó-szolgáltatásban. Véleménye szerint, a munkaerő már meg­valósult szabad áramlása mel­lett, áü eszközök vállalatok kö­zötti szabad átcsoportosítása igen fontos lépés lesz az egész­séges gazdasági folyamatok ki­bontakoztatására. Életszínvonal- növelési politikánk változatlan A pénzügyminiszteri beszá­moló jelentős teret szentelt az életszínvonal kérdéseinek is. A lakosság pénzbevételei a szocialista ágazatokban csaknem 10 százalékkal gyor­sabban nőttek 1969-ben, az előző évinél, az egy keresőre jutó reálbér hasonlóképpen a paraszti reáljövedelem pedig mintegy öt százalékkal emel­kedett. Szólt a pénzügymi­niszter a fogyasztási cikkek árának védelmére és az áru­ellátás javítására tett intéz­kedésekről, a múlt évben is­mét növekedett szociális ki­adásokról, valamint az esedé­kes negyedik ötéves terv ilyen vonatkozású célkitűzéseiről. Ezek is mutatják, hogy élet­színvonal-politikánk a szemé­lyi jövedelmek rendszeres nö­velésére, a kereseteknek a tényleges munka szerinti dif­ferenciálására törekszik, olyan módon, hogy ez a fejlődés ta­lálkozzék az emberek igaz­ságérzetével. Olcsó közszükségleti cikkeket Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő nőtanácsi megyei tiktár, felszólalásában ugyancsak hosszabban fog­lalkozott az életszínvonal kér­déseivel, elsősorban a fo­gyasztói árak alakulásával, összegezte az ezekkel kapcso­latban más-más oldalon han­goztatott véleményeket, ame­lyek tapasztalata szerint messzemenően reálisak, ami­kor a felfelé tendáló árakról! van szó, de kevésbé tárgyila­gosak, amikor kedvező irányú áralakulás figyelhető meg. Mindamellett nyomatékosan figyelmeztetett az olcsó cik­kek gyártásának és forgalom, ba hozásának rendkívüli tár­sadalmi szükségességére és az ezzel kapcsolatos intézkedések lelkiismeretes végrehajtásának jelentőségére. Megjegyezte, hogy Somogy megyében a zöldség- és gyümölcsárak ked­vezőtlen alakulása miatt a fo­gyasztási cikkek összességére megengedettnek tartott évi másfél százalékos növekedést lényegében már most, az év derekán elérték. A felszólaló képviselők, az említett kérdéseken túlmenő­en, természetesen széles kör­ben foglalkoztak a miniszte­ri beszámolóban hallottakkal, a tavaly költségvetés végre­hajtásának egyéb, figyelemre méltó tapasztalataival, egye­bek között mezőgazdasági kér­désekkel, a külkereskedelem különösen biztató eredményei­Csütörtökön délelőtt eluta­zott Magyarországról Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsának elnöke, mi­niszterelnök, aki Losonczi Pál­nak. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. A szudáni elnökkel együtt eluta­zott kísérete is. A repülőtér betonján dísz- őrség sorakozott fel csapat- zászlóval. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Focfc Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács vei és a nemzetközi fizetési mérleg ezzel kapcsolatos meg­nyugtató alakulásával. A -fel­szólalások közül, az említet­teken túlmenően, még kettő­re hívjuk fel a fegyelmet. Bartha István, Hajdú megyei képviselő a vállalati nyeresé­gek alakulásának érdekes ta­pasztalatairól tett említést. Ar­ra utalt, hogy a vállalatok nyeresége csak igen ritka eset. ben arányos az általuk lekö­tött eszközök értékével. és ezzel összefüggésben a nyere­séges gazdálkodás lehetősége vállalatonként nagyon is kü­lönböző. Ami a legelgondol- koztatóbb: egyáltalán nem biztos, hogy az a vállalat dolgozik gazdaságosabban, amely több nyereséget köny­velhet el. r Árvíz és segitőkészség Dr. Fekszi István képviselő, a Szabolcs megyei Tanács VB. elnöke, a képviselők nagy fi­gyelme közepette számolt be a szabolcsi súlyos árvízkárok­ról, a rendkívül hatásos segít­ségről, amit már eddig kap­tak és amire a továbbiakban is számi thatnak. Nagy elis­meréssel szólt az egyöntetűen megnyilvánuló társadalmi se­gítőkészségről, valamint a nemzetközi emberbaráti in­tézményekről, elsősorban a szocialista országokból érke­zett hathatós támogatásról. Azt kérte csupán, hogy ez a segítőkészség a továbbiakban helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter. Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. Sarlós István. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának el­nöke, dr. Beresztóczy Miklós. az országgyűlés aleJnöke, az ELnöki Tanács több tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Ott volt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja Eljöttek az elnök búcsúztatá­(Folytatás a 2. oldalon.) se csökkenjen, hiszen még ugyancsak szükség van rá. Egyébként a pénzügyminisz­ter is behatóan foglalkozott a belvizek és az árvíz okozta sú­lyos károkkal, amelyek ter­mészetszerűen befolyásolják pénzügyi helyzetünket és a szükséges intézkedéseket. El­mondotta, hogy a károk és a védekezés költségei az eddigi számítások szerint megközelí­tik a 3,3 milliárd forintot, amely összegből a helyreállí­tással kapcsolatos munkák előreláthatóan mintegy 2 mil­liárd forintot igényelnek. A teljes kárbecslés azonban majd csak az ár végleges el­vonulása után lesz lehetséges. Nagy elismeréssel adózott a miniszter a nagy természeti katasztrófánál tapasztalt helyt­állásnak, s megjegyezte, hogy e nélkül a károk többszörösen nagyobbak lettek volna. Em­lékeztetett a vállalati felaján­lások fontosságára, amelyet a kormány ismeretes felhívása már szorgalmazott, valamint arra a rendkívüli jelentős mozgalomra, amelynek célja, hogy — a termelés, a terme­lékenység, a jó minőségű mun­ka eszközeivel — legalább egy százalékkal növeljük ez évi nemzeti jövedelmünket. Tá­jékoztatott a lakossági gyűjtés eddigi, mintegy kétszázhét­millió forintos eredményéről, amelyet a károsultak gyorsse­gély ezésére használtak fel. A költségvetés vitáját ma délelőtt folytatják. Kádár János és Biszku Béla a képviselők között

Next

/
Thumbnails
Contents