Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Átmeneti vagy tartós ? Arcképek Egyes tanácsi váililalatotaál az év első negyedévében eL- ért jövedelmezőség jóval alat­ta maradit az önmaguk által megszabottnak. Egyediül a Nógirád megyei Textilipari Vállalat maradit hű a koráb­bi évek gyakorlatához; ki­ugróan magas jövedelmeit ént el. A többi vállalatnál min­denütt csökkent az árbevétel. Vonatkozik ez a Nógrád me­gyei -Fémipari Vállalatra is, ahol a tervezett 4 496 000 fo­rint nyereség helyett csupán 1984 000 forintot teljesí­tettek. Jelentős az elmaradás az Ipoly Bútorgyárban is., az előirányzottnak csupán a 39.7 százalékát sikerült előterem­teni. Bár a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat a bá­zishoz viszonyítva 49 száza- ggj^ erőteljes nyomot hagytak dett, azonos mtmfcásiétezáni mellett. Két vállalat kivéte­lével — a Nógrád megyei Fémipari Vállalat és a Nóg- ród megyei Vegyesipari és Ja­vító Vállalat — majdnem mindegyik teljes egészében a termelékenységiből biztosítot­ta a termelés növekedésért. A felgyorsulásban szerep® van az első negyedévben, felhal­mozódott nagy mennyiségű befejezetlen, félkész- és kész­termékkészlet csökkentésé­nek. A kialakult helyzet meg­szívlelendő tanulságokkal is szolgál. Az év eleji kritikus időszakban jelentkező értéke­sítési gondok, kelLemetlensé­lékíka-I növelte nyereségét, a tervezettől mégis majdnem 200 000 forinttal maradt el. A Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál a jobb költséggazdálkodás tükröző­dik a nyereség alakulásában, ennek ekemére sem érték el a tervezett bevételt. A RIO- LEX Építőamyagipairii Válla­lat még minidig nem tudtta megoldani korábbi gondjait, s emiatt a tervezett 805 000 forintnyi veszteséget újabb 223 000 forinttal tetézte. I. Akaratiamul is felvetődik a kérdés: átmeneti vagy tar­tós-e a visszaesés, az eddig oly dinamikusan fejlődő ta­nácsi helyiipard vállalatok­nál? Az áprilisban bekövetkezett gyorsabb ütemű fejlődés ha­tározottan az átmeneti viscz- (Baesés mellett szól Az első négy hónap alatt a termelési érték 8 százalékkal emelke­egyes vállalatok életében, gazdasági, pénzügyi nehézsé­gek elé állították őket. Ez azt a felismerést erősíti, hogy a jelenlegi gazdaságirány irtási rendszerben, máról holnapra nem várt meglepetések érhe­tik még - a legjobban felké­szült .vállalatokat, is. Ezért van nagy jelentősége az elő­retekintésinek, a sokoldalú kombinációs termelésirányí­tásnak és szervezésnek. Az első negyedév tanúsította, hogy a korábbi évektől el­térően, gyorsabban és erő­teljesebben érvényesül a piac differenciáló hatása. Ez is­mét reflektorfénybe állítja a vállalatok gyártás- és gyárt­mányfejlesztői tevékenységét, annak felülvizsgálatát, hogy az eddig megtett kezdemé­nyezések miben, meddig és milyen mértékben szolgálják a vállalatok biztos jövőjét. II. A jöoedelme'aősag első ne­gyedévi kedvezőtlen alakulá­sában még nem érződött elég­gé a módosított közgazdasági szabályozók hatása. Ez első­sorban az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra vonat­kozik. A Nógrád megyei Fém­ipari Vállalatnál, valamint a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál mintha el­feledkeztek volna az ezzel kapcsolatos rendeletről. Az előbbinél 15, az utóbbinál 20 fővel növelték a munkások számát az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, és emiatt a termelésnövekedés száz százalékát létszámmal fe­dezték. A következmények alól mentesítést kértek, a felsőbb szervek azonban eh­hez nem járultak hozzá. A tények azt mutatják, hogy áprilisban már e tekin­tetben is előnyős változások következtek be. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat feb­ruárban 409 munkással oldot­ta meg termelési feladatát, áprilisban már csak 369 mun­kást foglalkoztatott, amikor az első negyedévi adósságot is pótolni kellett. A Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál is lezárult a je­lentősen megnövekedett bér­munka időszaka, s ez kedve­zően hatott a jövedelmező­ségre. Május elejéig az egész évre tervezett 2 480 000 forint nyereségből 1 150 000 forintot értek el. Kétszer is ... Évente sok különjáratú au- segédlevelet, s ezt a szakmát földön, Posztojnában éjsza- tóbuszt indít külföldre a Sál- cserélte fel a gépkocsivezetés- káztunk. 1 riésztből, a nagy gó tar jani Autóközlekedési Vál- sei. A honvédségnél kóstolt be- kikötővárosból egyenesen Ve­lalat. Egyszerű emberek, ter­melőszövetkezeti tagok és üzemi munkások mennek vi­lágot látni. Ilyenkor nemcsak sok ezer forintot bíznak egy vagy két emberre, hanem a csoport valamennyi tagjának életét. Sokszor kopognak a forgal­mi iroda ajtaján a salgótar­jáni autóbusz-pályaudvaron: — Mester Józsefet keressük. Külföldi útra készülünk. Sze­retnénk, ha ő vezetné az autóbuszt... Mivel érdemelte ki ezt a személyre szóló bizalmat? Koronczi Imre, az autóbusz­pályaudvar vezetője csupa di­csérő szót mond róla. Ezt még csak megismételni is fö­lösleges, hiszen az a tény, hogy megbíznak benne, őt kérik gépkocsivezetőül, min­den dicséretnél többet mond. Mester a neve és mestere a gépkocsivezetésnek. De a gép­kocsiszerelésben éppen úgy megállja helyét mint a vo­lán mögött. Tulajdonképpen kétszeresen mester, hiszen valamikor esz­tergályos szakmában szerzett le ebbe a munkába. Nem so- tencébe mentünk. Ebben a kát kellett kérni, amikor a csodálatos városban három katonaruhát felcserélte a ci- napig tartózkodott a csoport, viliéi, hogy a bányagépgyár- Közben kirándultunk Ferra- ból, az esztergagép mellől az rába, ahol meglátogattuk azt autóközlekedéshez menjen át. a gyümölcstermelő gazdasá­Tíz évvel ezelőtt még' jó­részt „fakaruszok” járták a megye útjait. Talán akkor külföldi útról még nem is ál­modott. Azt hiszem, senki sem készült nagyobb izgalommal elröppennek. Három nap le­got. amelyhez a termelőszö­vetkezetet régi kapcsolat fű­zi. A kellemes napoknak éppen az a sajátjuk, hogy gyorsan utazásra, mint éppen ő, ami­kor hat évvel ezelőtt első íz­ben bízták meg egy ausztriai úttal. Az első kiküldetést ké­sőbb egymás után követte a teltével Mester József az au­tóbusz orrát Ausztria felé irá­nyította. Körülnéztek még Klágenfurtban és Grazban, majd a rábafüzesi határállo­többi. Eddig ötszázezer kilo- mást átlépve, újra hazad föld­métert vezetett baleset nélkül, re értek, amivel kiérdemelte a bronz- és ezüst jelvényt., Legutóbb Szondy Termelőszövetkezet 40 tagú küldöttségével járt Ju­goszláviában, Olaszországban és Ausztriában. A kőrútról a napokban tért haza. A nyolc­napos út eseményeiről, élmé­nyeiről így számolt be: Míg beszélgettünk. índulás- . ra készen várta odakinn az dregelypalanki autóbusz-pályaudvar hepehu­pás talaján az autóbusz. M -. jóformán ki sem pihente a 2000 kilométeres út fáradal­mait. nemsokára újra külföld­re, a Cseh-, Lengyel-Tátrába indul. Bizonyára ezen az úton sem lesz okuk panaszra — Letenyénél léptük át a azoknak, akik együtt utaznak határt és útba ejtettük Zágrá- vele... bot és Ljubjanát. Jugoszláv —is Ismét egy első díj a BNV-n! Egy évvel ezelőtt a BNV-» a tanácsi ipar első díját nyerte el a Nógrád megyei Textilipari Vállalat terméke. Az idén — talán nem is számítottak ilye» eredményre, bár ki­állításuk messze túlhaladta a tavalyit —, mégis sikerült. Kedden osztották ki a tanácsi ipar számára a vásári díja­kat. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat ezúttal is egy el­ső díjat, illettbe serleget nyert. A kitüntetés a gyermekruha- együttesnek szólt. Nemcsak a tervező, Nyúl Gyuláné érde­me ez — elsősorban az övé —, hanem elismerést jelent az vállalat kollektívájának. III. Az átmeneti visszaesésből történő kilábalást jellemző tények arra is utalnak, hogy a tanácsi vállalatok, ha nem is sokáig, de még rendelkez­nek azokkal a tartalékokkal — munka- és üzemszervezés, korszerűbb technológia, cél­ratörőbb létszáímgazdálLkodás — amelyekkel növelni tudják termelésüket, a termelékeny­ségiét, a jövedelmezőséget, a valóban meglevő korszerűtlen anyagi, technikai színvonal mellett. Az ily módon élért nyereségből, ha kevés is, de jut pénz a fejlesztési alapra. Reméljük, ez a jövőben még kiegészül a jelenleginél jóval nagyobb megyei tanácsi hoz­zájárulással. Mert ahogy a tehenet is ,,a szálján keresz­tül fejik”, ugyanúgy a taná­csi vállalatoktól Is csak ak­kor lehet tartósan, egyre na­gyobb jövedelmet várni, ha műszaki-technikai színvona­luk emelésére áldoznak is. Venesz Károly TTMFí :étmilli1rdért Kedvezmény a háztájinak r Érdemes szarvas és sertést tartam Megyeszerte megélénkült az tunk, hogy nagy az ellent- bd 200—800 vemhesüsző foga- érdeklődés az állattenyésztés mondás. Talán soha nem tar- dására nyílik lehetőség. Az iránt. A különböző rendeletek tottak annyi kocát, és nem adatok szerint ugyanis 86 iga- és kedvezmények különösen vettek nevelésbe annyi koca- zoltan vemhes és 361 nem iga­felhívták a figyelmet a háztáji süldőt mint az idén, mégis ke- zoltan vemhes állat áll a me- férőhelyek hasznosítására és vés a malac és kevés a szer- gyei érdeklődők rendelkezésé- ezekikel a lehetőségekkel me- ződésileg leadásra kerülő,,ser- re. gyünkben is egyre többen él- téshús”. Ez az ellentmondás Sokat lendített a tenyész­nek. Sokan mondják, hogy a csak látszólag az, mert a va- tési és tartási kedven az is, fiatalabb korosztály ma már lóságban a tenyésztési kedv hogy a nyolcezer forintos tá- nem szívesen foglalkozik a csak idén kezdődött. »nógatás azokat az állattartó­nagy lekötöttséget jelentő ál- Sokat segített ebben a ház- kát is megilleti, akik a rende- lattartással, a kedvezmények táji kocaállomány fejlesztését let hatályba lépése előtt kö- azonban több fiatalt is arra szolgáló akció, amelynek kere- töttek vemhesüsző-nevelési, ösztönöztek, hogy kövessék tén belül a Pest—Nógrád me- vagy üszőhizlalási szerződése- szüleik, a felnőttek példáját, gyei Állatforgalmi és Húsipari két, és ezeket a szerződéseket r vállalat, az igénylések alapján elletési szerződésekre váűtoz­Kevés-e a 8erté8? a háztájinak kocasüldőt bizto- tátják át. A nyolcezer forintos sít. A kocasüldő vételárát ki- támogatásból háromezret az Ha országosan vagy aikár logrammonkén t 24 forintban elletési szerződés megkötése- megyénkben is vizsgáljuk a állapították meg, amit kész- kor, a fennmaradó ötezer fo- sertéshús előállításának kérdé- pénzben fizetnek, ezt egy éven rintot pedig az elles igazolá­sét, arra a megállapításra ju- belül az összegnek megfelelő sa után kapják meg. A 4 éves értékű termékkel: malaccal, tartás ebben az esetben iskö- | süldővel, hízóval kamatmente- telező, sen lehet törleszteni. Segít az Az elletési szerződés kere- is, hogy az intenzív háztáji ál- tében megyénkben 107 lattartás érdekében mindenné- szarvasmarha került a háztáji mű állat részére teljes értékű istállókban tenyésztésre, de a tápok felvásárlását tették le- tsz-ekben is mintegy 700—800 hetővé, melyek szabadforgal­mi áron a takarmánykeverő­üzemekben, vagy pedig a szö­vetkezeti boltokban megvásá­rolhatók. Alkan tobt) mint kétmilliárd forint beruházási költséggel épül fel az ország legnagyobb timföldgyára. V módéi első termelő egységei 1971-ben kezdik meg a munkát. A teljes beruházás elkészültével az ajkai új timföldgyár modern szabad telepítésű gyár eisö termelő egységei 1971-ben kezdik meg a munkát. A teljes beruházás elkészültével az ajkai új timföldgyár 240 1)00 tonna timföldet állít elő évente, így Ajkán megháromszorozódik a timföldtermelés. Képünkön: szerelik a 35 méter átmérőjű vörösiszap-ülepítőket, amiből 8 darab épül a gyárban (MTI fotó — Kovács Sándor felv.) üszőt vemhesítettek a koráb­ban hizlalásra szánt állo­mányból. Az is sokat mond. hogy az idén április végéig 20 százalékkal több üszőt vettek tenyésztésbe, mint tavaly a hasonló időszakban. Nagy az igény A süldőkoca kihelyezésére Több lesz a tehén rendkívül nagy igény nyil­vánult meg Nógrád megyében Köztudomású, hogy az állat- is. Ez ideig a Pest—Nógrád tartó háztáji, kisegítő és egyé- megyei Állatforgalmi és Hús- ni gazdaságok tehénállomá- ipari Vállalat közvetítésével nyának fejlesztése érdekében 292 kocasüldő került a háztá- a Pest—Nógrád megyei Állat- ji gazdaságokba, de ezen ki- forgalmi és Húsipari Vállalat- vül még 600 hasonló értékű tói adásvételi szerződéssel kocasüldőre jelentettek be a kedvezményes áron vemhes­háztáji állattartók az igényű- üszőt vásárolhatnak. A ked- ket. Mint értesültünk, a vál- vezményes ár a kereskedelmi lalat ezt az igényt is ki tudja árréssel növelt tényleges fel­elégíteni július végéig. Ugyan- vásárlási árnál nyolcezer fo- csak tekintélyes mennyiség ju- rinttal kevesebb. Az így vásá- tott a háztáji gazdaságokba a roll; vemhesüszőt az éltestől termelőszövetkezetektől is, számított 4 éven belül eladni ezeknek a számát a megyei ta- nem lehet, tenyésztésre kell nács illetékes osztálya 400— felhasználni, ez alól egyetlen 450 darabban határozza meg. kivétel, ha az állat meddővé. Példát mutat a kocakihelye- vagy tenyésztésre alkalmat- zésben a ceredi, kétbodonyi, lanná válik, szécsényi, mátraszőllősi és Mindent egybevetve: azelő- több más községbeli termelő- nyös árrendezés, vagyis az szövetkezet, s úgy hírlik, hogy újonnan megállapított na- Patakon az istállók hasznosí- gyobb vágó- és tenyészállat tását célzó akció is folyamat- árak, valamint a háztáji és ban van. egyéni gazdaságok vemhes­De nemcsak a sertés tartá- üsző és kocasüldő vásárlási sában mutatkozik fejlődés és kedvezményei megyénkben is változás, hanem megyeszerte fellendítették az érdeklődést megnőtt az érdeklődés a vem- az állattenyésztés iránt, s egy- hesüszők iránt is. Ez ideig hí- re több háztáji istálló és ól vatalosam 282 vemhesüszőt he- népesült be tehénnel és ser- lyeztek ki a háztáji gazdasá- téssel. gokba és az év végéig továb- Lakos György | NÓGRÁD _ 1970. június 4., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents