Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Három község központja Kétbodony, ahol új faluközpontot alakítanak ki. Itt lesz az új tanácsháza. amelyet 664 000 forintért építenek fel. A tervek szerint augusztus 20-án avatják Fotó: Koppány György Miért*.» Elmeitek VISSZ Megtudni a távozás és vdsz- szaórkezés okát nemcsak érdekes, hainem tanulságos is, mert olyan sokrétűek, mini maga aE élet. Egyik-másik esetben pedig az egyértelműnek látszó indokokat is beárnyékolja valami, ami megzavarja a tisztánlátást. augusztusában lépett ki. A miértre így válaszol: — Elmentem, mert nem tudtam elviselni, hogy én csak Ötvenszázalékos munkás vagyok, amikor éjjel-nappal bent dolgoztam. Igaz, később kiderült, hogy elszámolási hiba miatt történt mieden, s E gondolatok jegyében be- hogy én is hibás vagyok, mert szélgettem el néhány olyan asszonnyal a Női Fehérnemű- gyár 2. számú jánosafcriai telepén, akik már egyszer él- meratek, majd újra visszajöti tek. I* Hangján még most is érződik, hogy nem szívesen gondol a kilépést kiváltó eseményekre. — Bámyáiszasszony vagyok, két fiam van, és Mátranové- kon, a bányatelepen lakom. Mivel gyenge a szemem — négydioptriás szemüvege van — kértem, hogy vasalónak, vagy olyan munkára osszanak be, amit el tudok végezni. Kezdetben nem is volt semmi baj! Később Feri bácsi, az akkori szalagvezető — már nincs ott — oda jön hozzám, azt mondja: — Maga holnaptól kezdve a varrógépnél dolgozik. Mondom neki, hogy gyenge a szemem. Nem azért jöttem ide, hogy selejtet gyártsak, azért fizessek. ö azonban kategorikusan kijelentette: csak a géphez mehetek. Még egyszer megpróbáljam, hogy jobb belátásra bírjam, megértessem vele, nem tesz jót, ha a géphez kényszerít, Ö azonban nem engedett a negyvennyolcból. Naivon megharagudtam rá, s v kértem a munkakönyvemet. Újkoriban nemcsak én, hanem még sokan, vagy hat varian hagyták i)tt miatta az "’temet. Nem tudott szépen beszélni. Mindig ordított. Hiába mondtuk neki, hoigy nem -s gyünk hülyék, értünk mi a szép szóból is. Nem, nem próbálkoztam másutt — emeli szavát, majd ísy folytat- -'a: — Két évig voltam oda- -azta. Édesanyámnak, meg nő- • Íremnek segítettem, ők pedig nekem, — emlékezik a nem éppen kellemes emlékeit bolygató múltra Kócsa Jórsejné. Feri bácsitól azóta megvált a telep vezetője, mert nem változtatott erősen kifogásolható magatartásán. Antal Vándorúé is az elsők között jött az üzembe. 1967 májusában kezdte, 1968 nem néztem meg a tikettet, mi van ráírva, de akikor már eldöntöttem: inkább kikérem a munkakönyvem, nem keresgélem az igazaimat. Közben az ötven százalékból kilencven százalék lett. Nem. okozott gondot az élhelyezkedés, másnap már felvettek a kisteleki domborcitmke üzembe. Ott három műszakba kellett járni, itt viszont csak kettőbe. A keresetem is kevesebb lett. Amíg ott dolgoztam, négyezer forinttal károsítottam meg magam. Egy év múlva újra kértem visszavételemet. Felvettek. Először szalagra kerültem, ott azonban sehogysem tudtam megszokni. Onnan kerültem ide, korábbi reszortomra, vasalónak. Májusban, mivel minden úgy ment mint a karikacsapás, nagy szériákat gyártottunk, a keresetem is elérte a 2200 forintot. Farkas Bertalanná Nádúj- faiuibói jár ide dolgozni. Még jóformán be sem fejeztem kolléganőjével a beszélgetésit, arra kért, hogy hallgassam meg őt is. — Mondtam a szalag vezetőmnek, hogy ne tegyen gépre, mert rósz a szemem. Mutattam neki az orvosi papírt. Azt válaszolta: sajnos, nem tud mást csinálni. Vagy leülök a gép mellé varrni, vagy pedig el kell válnunk. Én az utóbbit választottam azzal a gondolattal, hogy később lesz rá lehetőség, ott dolgozni, ahol tudok, újra visszajövök Bevallom, az itteni könnyebb munkát jóval nehezebbre cseréltem fel a Ganz-MÁVAG mátranováki telepén. Fél évig 5,10 forintos órabérért cipe- kedtem. Egy idő után újra kérdezősködni kezdtem azoktól az asszonyoktól, akik ott maradtak, hogy milyen lehetőségek vannak a ruhaüzemben. Takarítónőnek ajánlkoztam, hogy jobb munkakörülmények közé kerüljek. Próbálkozásom sikerült. Később az motoszkált a fejemben, hogyan juthatnék vissza régi helyemre, a vasalókhoz. Egyik nap odamentem Erzsikéhez és megkérdeztem: nem volna-e hely a vasalóknál, szívesen elvállalnám, Nem sokkal később teljesült a kívánságom. Május H óta dolgiOZvin itt. Tizennyolc napra 1800 forintot kerestem. Ha előző munkahelyemen naponta száz forintot kínálnának, akkor se mennék vissza. Lehet, hogy nem lesz mindig ennyii a keresetem, az viszont igaz, hogy nagyon jól érzem magam és meg vagyok elégedve. A kislányom • is, aki most végezte az általános iskolát, rövidesen ide jár majd dolgozni. A teljes igazságot mondták el az asszonyok, vagy igyekeztek elhallgatni, illetve megszépíteni azt, amiben ők a vétkesek. Azt hiszem, szavai ikbae nincs som okunk, sem jogunk kételkedni, mert akár mások miatt, akár hirtelen felindulásiból hagyták ott a biztos megélhetést nyújtó ru- haüzemet, később mindegyikük rá lőtt arra, hogy a varroda úgy hozzátartozik életükhöz, mint a napi létfenntartásukhoz szükséges táplálék. Venesz Károly Diákjiuinloh nyári gyakorlaton Célunk: megismerni, megszeretni a munkát A Kohászati Üzemekben, a JKlH-ben Az iskolaév végével új feladatok várnak a technikumokban és szakiskolákban tanuló fiatalokra. A Salgótarjánéin jelenti azt. hogy túlságo- Navratil Éva másodéves, a san enyhék lennének a velük veszprémi Vegyészeti Techni- szemben támasztott követel- kumból került a tarjáni üzem mények. Valamennyien tér- központi laboratóriumaba. sorban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Zoni ipari üzemek közül első- melőmunkán dolgoznak, és — Nem, nem veszprémi, hetenként más-más munkate- salgótarjáni vagyok. Ide, ha- rületet, újabb berendezéseket, za jöttem, és ismerősök között máncipari Művek salgótarjáni egymástól eltérő technológiát szerzem meg az előírt gya- gyárában végeznek nagyobb ismernek meg. Az igazi cél: korlatot. Nagyon kedvesen fomegismertetni és megszerettet- gadtak bennünket. . ni a gyárban folyó termelőszámban nyári szakmai gyakorlatot a diákfiatalok. A ZIM-ben több mint ötven munkát. gépiparista, illetve Veszprémből, Esztergomból érkezett veMilyen szempontok küldi ki az üzemi diákjait az iskola — erre a kérdésre a gépipari technikum harmadévesek igazgatója. Kőszegi Jenő válaszol: — Két formája van érvényben a nyári gyakorlatnak. A Érdekes itt minden, az első munkám fémfúrás volt. A forgács ösz- szetételét vizsgáltuk. Ha elvégzem a technikumot, saeAz üzem a gépipari technikum fennállása óta örömmel gyésztechnikus dolgozik az egy fogadja a nyári gyakorlatra retnék az új tarjáni űzőmbe, hónapos gyakorlati idő alatt, érkező fiatalokat azzal a nem a KISZ-védnökséggel épülő alapján titkolt céllal, hogy közülük Vegyiműveket Szerelő Válla- küldi ki az üzemi gyakorlatra minél több jó technikusjelöl- lathoz kerülni. tét nyerjen meg. A mostani A zománckeverő és -előállí- között jó né- tó üzem laboratóriumában hány diák már ismerősként dolgozik az Esztergomból érlépett a ZIM szerelőcsarnoka- kezett vegyészjelölt. Bakallár bei, a központi és zománclabo- György harmadéves tanuló, ratóriumba, a préselő üzem- Öt Gyalog Erzsébet üzemi Iá- minisztérium engedélye alap- be. A régebbi kapcsolat — a boráns patronálja. Közvetlen ján az első éves tanulók az tavalyi sikeres nyári gyakorlat munkatársa a zománcmalmoíi- idén az iskola belső építésén —, persze ezúttal szinte ki- nál Koza Sándor bácsi, és a tanműhelyi lakatosmun- zárólag az üzemnek, a szak- — Engem nagyon megkapott társaknak szólt, hiszen a ta- ez a modern felszerelésű, hakákon dolgoznak. A másod, illetve harmadévesek legnagyobb része a KGM-hez tartozó üzemekhez került Elenyészően kevés azoknak a száma, akik egyéni úton, kisebb ktsz- eknél végzik a kötelező gyakorlatot, amelyről egy hónap mondja elteltével megfelelő „végbizo- Tisztelettudóak nyítványt” kapnak. Megfelelő konszenvesebb eredmény nélkül senki nem léphet magasabb osztályba ... — Előfordult már, hogy valaki a szakmai gyakorlat miatt nem léphetett feljebb? — Az ellenkezőjére sok példát mondhatnék. Gyakori, hogy az egy hónap után újabb néhány héttel megtoldják az üzemi gyakorlatot a fiatalok. A legmagasabb fokon a harmadévesek végzik a nyári munkát, hiszen ők ez idő alatt készítik el a következő év tanműhelyi munkájának egyéni terveit, amelyet a negyedik évben elő is állítanak. Nagy jelentősége van annak, hogy a fiatalok tisztában vannak véle: nem irattárba tesszük a terveiket, saját maguk fogják elkészíteni valamennyit. — Milyen útravalót kapnak a fiatalok az üzemi gyakorlat kezdetén az iskolától? — Megbízólevéllel küldjük az üzemekhez diákjainkat, és elmondjuk nekik art is, hogy ott kizárólag a termelőmunkában vehetnek részt. Sokan ilyenkor találják meg a végleges munkahelyet is. Molnár István, a ZIM salgótarjáni gyárának oktatási és munkavédelmi felelőse a gyár szempontjait Ismerteti: — Nekünk nem az a célunk, hogy minél nagyobb termelésre szorítsuk a fiatalokat. Ez valyi gyakorlat óta sokat változott. új és korszerű üzemrészekkel gazdagodott a tarjám gyár. — Nagyon jó tapasztalatokat szereztem a fiatalokról — Molnár István. — és o legrotalmas üzemcsarnok — mondja Bakallár Gyuri, aki csakúgy. mint Navratil Éva, megyei fiatal. — Pásztói vagyok, itt most a malmok töltésénél és ürítésénél segítek, az első nap volt a legérdekesebb, de minvonásuk a dig találok valami újat. rendkívül élénk érdeklődés Gyalog Erzsébet — nernré- minden új iránt. Szeretnénk, giben még maga is nyári gya- ha a tanulmányi munka be- korlaton dolgozott az üzem- fejezése után több technikus ben — Koza Sándor, Molnár éppen nálunk kopogtatna a István és a többiek, mind nagy frissen szerzett munkakönyv- szeretettel, türelemmel és jövel. Jelenleg Is több techniku- akarattal segítik a technikus- si állásunk van betöltetlen, fiatalok munkáját. A jövőbeni főleg a minőségi átvételt állandó munkatársat látják akarjuk a közeljövőben ve- bennük. lük megerősíteni. Pataki László ÖiSKehívták a megyei tanácsot forrakorA megyei tanács végrehaj- hangzik el a magyar tó bizottsága az 1954. évi X. dalmi munkás-paraszt törvény 11. § (1) bekezdése mány — a megye egészségalapján 1970. június 29-én, ügyi helyzetének megjavításá- hétfőn délelőtt fél 10 órára ra hozott — határozata végösszehívta Nógrád megye Ta- rehajtásáról. Megvitatásra ke- nácsát. rül a megye közép távú — 1971—1975 közötti — közokta- A Salgótarjánban, a megyei tási terve, ezzel együtt be- tanács nagytermében ülésező számolót terjesztenek elő a tanács elé több napirendi pont megyei tanács művelődésügyi megvitatását javasolja a végrehajtó bizottság. A tervek szerint javaslat hangzik el a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásainak fejlesztésére vonatkozó 1038/1969. Kormány számú határozat végrehajtására tanácsi feladatkörben. Tájékoztató se nyilvános. állandó bizottságának tevékenységéről. Megvitatják a megyei tanács és a végrehajtó bizottság, valamint a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A megyei tanács hétfői üléMegérett a cseresznye Salgótarjánban nem kell? — Hűtővagon hiányában nincs export Gyümölcsérlelő idő van, s ponta 50—60 mázsa gyümöl- — Milyen lesz az almater- ilyen tájban mindig sok a iát- csőt küldünk a fővárosba ... més? ni és hallani való a Magyar- _ gs miért nem Salgótar- — Véleményünk szerint, n ándori Állami Gazdaságban, janiba? nálunk az idén is rendkívül amely tudvalévőén többek Nevet. jó, azzal a különbséggel, hogy ____ _ _ k özött gyümölcskertészetéről _ NinCs rá igény. A balas- minősége jobb lesz a tavalyi- csényi kertbe, ahol Bahorecz híres. Központi irodájának sagyarmati üzleteknek is csak Hitkább a termés, már- Ferenc üzemrészvezető irá- folyosóján üvegszekrényre va- 10—20 ládával kell naponta. is nagyobbak az almák. tatlan pálinkamenn.yiség van a főzőüzemekben. — És a kajszibarack? — Barackot harmincöt holdról szedünk és 16 vagon termésre számítunk. A hűtőházba megy azonnal. — Tehát mindenből nagy lesz a termés. — Valóban. Ha valami rendkívüli elemi csapás nem jön közbe, akikor lesz gyümölcs a kertjeinkben bőven. Így érkeztünk ki a deberló — Lesz-e értékesítési gond? — Sajnos, a védőárat tovább csökkentették egy forinttal, három forint lesz a védőár. Háromszáznyolcvan nyitása mellett százhúsz asz- szony rakta teli cseresznyével a gyümölcsösládákat. Az asz- szonyok egy részét Cserhátsu- rányból naponta tehergépkocsi hordja a munkahelyre, így például Molnár Jánosné már Í1 éve dolgozik egyfolyérmet és kitüntetést őriz- Pedig a meleg hatására ha- nek, amelyeket a gazdasághoz marosan beérik a nagy szemű tartozó kertekben termő gyű- Gtrmersdorfi is. Nyolc-tíz va- mölcsökért kaptak, itthon és gonnal várunk belőle. A ke- külföldön. resiet óriási, mert az AlfölA gazdaságban Sándor Jó- dön kevés lesz a cseresznye holdról 250—280 vagonnal vá zsejet, az igazgatót nagy és meggy. Exportra hűtőva- runk almát. Terezinben a „ munkában találtuk. Szeren- gonhiány miatt nem tudunk csehszlovák MÉK máris le- tában a gazdaság debercsényi csénkre éppen a debercsényi szállítani, meg azután a bel- kötött kétszáz vagonnal. Fá- kertjében, üzemegységbe, az ottani gyű- földi igényt is ki kell elégi- ról viszik az almát, a Jona- — Mi a véleményük a mölcsösbe készült, ahol szór- teni. Mi a termésünk zömét thánt és a Starikingot. munkáról? — kérdeztem Molgos asszonyok már napok óta a budapesti és a nagykőrösi — Másból is ilyen nagy nárnét. szedik a korai cseresznyét, konzervgyárnak szállítjuk. lesz a termés? — Szeretjük a munkánkat, ami az idén a szokottnál — És a meggy? — Szilva tel építésünk két- Szívesen dolgozunk itt. S az ugyancsak későbben ért. — A meggyszüret július száz hold körül van. Renge- is nagyon jó, hogy újabban Útközben beszélt az idei közePén. tehát néhány hét teg lesz a szilva. Kétszáz va- a gazdaságtól szabad szomba- tervekről és kilátásokról. múlv» 7frh^tó- Közepes tér- gonnal várunk Ennek kisebb tot is kapunk ... mes ígérkezik, ami csaknem hányada exportra megy, de oe máris siettek vissza — Hatvan holdon telepítet- teljes egészében külföldre hogy mi legyen a többivel, az hogy a ládákat rendezzék a tünk cseresznyét és meggyet, megy. Egyébként a meggy- már kérdés. A piaci igény ki- rakodáshoz, szállításhoz Három vagonnal terveztünk, de nek az idén is jó ára lesz, esi, pálinkának kifőzni nem a termés jóval nagyobbnak ígér- amit az is bizonyít, hogy ki- érdemes, mert így is eladha- Lakos György kezik: négy-öt vagonnal biz- lónként tizenöt forintos áron tosan meglesz. Százhúsz asz- belföldre szony szedi a cseresznyét, na- aránt lekötik.., és külföldre egyN OCR AD — 1970. június 25., csütörtök 3
