Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 147. SZÁM ARA; 80 FILLER 1970. JÜNIUS 25.. CSÜTÖRTÖK Nincs béke Koreában (2. oldal) Megérett a cseresznye (3. oldal) A halál oka gázolás (6. oldal) Országos mérleget készítünk Egerben, az Építőipari Vállalatnál dolgoztaim, s szóltam a gépkocsivezetőnek, hogy készüljön, mert Salgótarjánba visszük a mérleget. Az idős ember a tankóját vakargatta es egy kis habozás után előhozakodott a kéréssel, hogy ne a kis Skodával, hanem az ötszemélyes Fiattal utazzunk, mert az többet bír. Most, 20 ev múlva is derülök azon, hogy idős gépkocsivezetőnk értett az autókhoz, de csak olyan mérleget ismert, amelyet a piacon és az építkezésen használnak. Ma, amikor a népgazdaság mérlegéről olvasunk az újságban, aligha lehet félreértés, az ország apraja-nagyja tudja, hogy közös ügyeinkről, eddigi eredményeinkről és gondjainkról van szó. Vajon húsz, vagy még inkább harminc évvel ezelőtt hány embert érdekelt nálunk az állami költségvetés? Nem akarok találgatná, de szeretném megkérdezni: ki nem tudja, hogy ma délelőtt összeül az országgyűlés és több fontos kérdés mellett aiz 1969. évi állami költségvetés végrehajtását vitatják meg. Meggyőződésem, hogy a rádióban és a tv-ben százezrek halijaik, majd holnap olvassák az újságban, hogy mire költöttük a nehéz munkával gyűjtött milliókat, a köz pénzéből mire futotta és mire nem telt. Nem irigylem a pénzügyminisztert, mert bármennyire alapos és részletes beszámolót terjeszt elő, a képviselők bizonyára sok észrevételt tesznek és fogas kérdésekre kérnek választ. Nem azért, mintha bajban lenne az ország. A népgazdaság általában megfelelő ütemben fejlődik, a gazdaságirányítási reform bevált. tudjuik, hogy jó úton haladunk. Mit tesznek szóvá mégis a képviselők? Bizonyára azokat a fonákságokat, amelyek fékezik fejlődésünket és joggal bosszantják az embereket. Magyarországon gyártanak elektronikus vezérlőgépeket, a világpiacon sikert arató elektroakusztikai berendezéseket, de nem lehet ajtó- és szek- rényzárat kapni, nincs elegendő cement, cserép és tégla. Több községben nem tudnak jó ivóvizet adó kutat fú- ratni, nincs pénz arra, hogy a szennyvizet elvezessék, vagy az iskola beosorgó tetejét megcsináltassák, de a megyei szervek és a minisztériumok előtt annyi a személygépkocsi, hogy a panaszra érkezők alig győzik kerülgetni. A képviselők tudják, hogy a költségvetésben más-máis rovaton szabják meg az iskolafenntartásra, a közművesítésre. illetve személygépkocsi vásárlására fordítható összeget, és elkülönítetten kell gazdálkodni a bérekre szánt forintokkal. De az egyszerű állampolgárok nem a pénzügyi szabályokkal, hanem a megoldandó kérdésekkel törődnek. És azoknak van igazuk. akik aizit mondják, hogy a költségvetési javaslatit is emberek állították össze, a nép nevében az országgyűlés fogadta eh tehát a költségvetés a lakostság boldogulását szolgálja. A parlament mostani ülésszakán országos mérleg készül. Mérlegre tesszük az eszköz és a cél egységéit. Pontosan, jól kell mérlegelnünk: „a gazdaságirányítási reform: eszköz; a dolgozók jobb élete: cél.” Fazekas L. Kádár János látogatása az árvízvédelmi kormány biztosságon és Csongrád megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délután Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában látogatást tett az árvízvédelmi kormány- biztosságon. A vendégeket Dégen Imre államtitkár, ár- vízvédelmi kormánybiztos, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Breinich Miklós és Vin- cze József, az OVH elnökhelyettesei és Gerő Györgyné, az OVH pártbizottságának titkára fogadta. Dégen Imre tájékoztatta Kádár elvtársat a Tisza völgyének árvízvédelmi helyzetéről, valamint a megkezdett helyreállítási munkákról. Kádár János megismerkedett a kormánybizottság műszaki törzsének munkájával, s részletesen tájékozódott az árvízvédelem központja, valamint a területi védekezést irányító szervek együttműködéséről. Kádár János ezt követően • a kedd esti órákban — az árvíztől jelenleg is veszélyeztetett Szegedre látogatott. A Csongrád megyei pártbizottság székházában Győri Imre, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Török László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte Kádár elvtársat, aki megérkezése után találkozott a megyei párt-vb tagjaival és a pártbizottság osztályvezetőivel. A megbeszélésen Sípos Géza, a szegedi városi pártbizottság első titkára és dr. Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is részt vett, A Központi Bizottság első titkárát Győri Imre tájékoztatta Csongrád megye gazdasági, társadalmi és politikai helyzetéről, az utóbbi években elért fejlődésről, eredményekÜjabb lépés az orbitális állomások felé Szerdán az állami bizottság ülést tartott, és azon összegezte a Szojuz—9 útjának, a világ eddigi leghosszabb űrrepülésének első eredményeit. Az ülés után az űrutazás irányítói a Csillagvárosban találkoztak az újságírókkal, és tájékoztatták őket eddigi megállapításaikról. A Szojuz űrhajók főtervezője kijelentette, Nyikolajev és Szevasztyjanov útjának első eredményei azt mutatják, hogy az ember legalább egy hónapig képes dolgozni a világűrben. „Teljes egészében sikerült az új kozmikus kísérlet. — mondotta az állami bizottság elnöke. — A kapott értesülések lehetővé teszik, hogy egy újabb lépést tegyünk az orbitális állomások megteremtése felé. A Szojuz—9 személyzete teljes egészében teljesítette a program által előirányzott feladatokat. Az űrhajó valamennyi rendszere megbízhatóan működött.” Az orvosi-biológiai program vezetője hangsúlyozta: „Nincs okunk nyugtalankodni a kozmonauták egészségi állapota miatt. Néhány nap alatt ismét teljesen megszokják a földi viszonyokat.” (Folytatás a 2. oldalon.) ről. A megbeszélésen Kádár János is felszólalt. A szerdai program kora délelőtt a megyei pártbizottság székházéban kezdődött, ahol Kádár János az alsó-tiszai árvízvédelem irányítóival találkozott. Török László, a területi árvízvédelmi bizottság elnöke, Forgó László, az Alsó tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, Bencsik Béla, az árvízvédelmi kormány- biztos helyi megbízottja, Kerekes Szilveszter, a honvédség árvízvédelmi körzetparancsnoka és dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára beszámoltak az Alsó-Tisza vidéken kialakult helyzetről, a védelmi munkák menetéről, a veszélyeztetett körzetek lakosságának, a munkában résztvevő honvédségi alakulatoknak és más védelmi osztagoknak az áldozatos helytállásáról, példamutató együttműködéséről. A megye és Szeged város vezetőinek társaságában — Simád! Bélának az I. sz. védelmi körzet vezetőjének kalauzolásával — Kádár János a helyszínen is megtekintette a védekezési munkálatokat. Megszemlélte a Móra-sétány mentén, illetve a Klinika-sor előtt húzódó, homokzsákokkal megerősített partszakaszt, majd a szegedi körgáttól Al- győig kialakított, töltésrendszert, illetve a másodlagos védelmi vonalat, az úgynevezett lokalizációs gátakat, rövid időre megállt az árvízkárt szenvedett Tápé község megrongálódott házsorainak bontásánál, s megnézte a víz martalékává lett algyői lakóházak újjáépítésének előkészületeit. Délután a párt első titkára Makóra látogatott, ahol a Maros átázott töltései mentén százötven—kétszáz méteres szakaszon keletkezett buzgársorozat jelentett korábban nagy veszélyt. Az itteni védekezésről Litauszki István, a II. sz. védelmi körzet vezetője, valamint Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára és Arató Márton, a makói városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatást. Szarvasmarha-tenyésztők megyei tanácskozása Nemesíteni az állományt, korszerűsíteni a tartást Nagy jelentőségű állattenyésztési tanácskozás volt tegnap Pásztón, a Lovász József művelődési házban, amelyet törzstenyésztői bemutatóval kapcsoltak össze. A tanácskozáson részt vettek megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei. főállattenyésztői. Herencsényi József, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy az értekezlet jelentőségét a szarvasmarha-tenyésztés fontossága határozza meg, ugyanis a szarvasmarhaexport a népgazdaságnak évente hetvenmillió dollár bevételt biztosít. Megyénk szarvasmarha-tenyésztése fontos helyet foglal el a mezőgazdasági termelésben. Mint mondotta, a tanácskozás legfőbb célja, hogy a legilletékesebbekkel, a tsz elnökeivel, főállattenyész- tőivel egyeztessék a tenyész- téspolitikai célokat és ennek megfelelően közösen oldják meg a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését a megyében. A magyar tarka A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Magas Lászlót a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Felhívta a figyelmeit arra, hogy Nógirád megyében hagyományos a szarvasmarha-tenyésztés. Kiváló minőségű magyar tarka állománnyal rendelkeznek. Ennek az állománynak az elszaporítását kell elősegíteni, korszerűsite- nl a tartási körülményeket és fokozni a takarmánytermesztést. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg Horváth Demeternek, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának beszámolóját, aki elmondotta, hogy az országos szinthez hasonlóan, a megyében is számtalan gonddal jár a szarvasmarha-tenyésztés. A legnagyobb gond, hogy 1966—70 között a megyében a szarvasmarha-állomány 3.6 százalékkal csökkent, ezen belül a tehenek száma 9,7 százalékkal. A közös gazdaságok állománya már évek óta egy szinten áll. Ezzel szemben a háztáji gazdaságoké 35 százalékkal csökkent. Szakosodás — termelékenység Az állattenyésztési felügyelőség vezetője elmondotta, hogy a borjúnevelésnél, a tej hozamnál értünk el ugyan bizonyos eredményeket. Már egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a gépi fejést is. A közös gazdaságok szarvasmarha-állománya az elmúlt négy év során koncentrálódott és megindult a szakosodás irányába. Sajnos, a munka termelékenysége nem javult. Az egy gondozóra jutó átlag ma még alig több, mint tíz esztendővel ezelőtt. Több tsz-ben 1 liter tej előállítására munkabérként 2 forintot költenek. Ilyen költséggel nem lehet gazdaságosan tejet termelni. Meg kell változtatni a tartás technológiáját, és csökkenteni a termelésre fordított élőmunkát. Olyan építészeti megoldásokat kell keresni, amelyeknek kisebbek a költségei és az istállókat ésszerűen gépesítették. Ennek eredményeképpen csökkenthető az élőmunka ráfordítás, növekedhet a munka termelékenysége, a tartás- technológia pedig alkalmazkodhat az állatállomány biológiai igényéhez. Legfontosabb; a minőség A következőkben a feladatokról esett több szó. A IV. ötéves tervben a szarvasmarha-állomány kismérvű emelése mellett a minőség fejlesztése a legfontosabb. Ezt meghatározza a takarmánytermelés, a beruházásokra fordítható összeg. A számszerű fejlesztésnél a tehénállomány emelése a legfontosabb. A száz tehénre jutó szaporulatot 95 darabra, a tejtermelést pedig 2700 literre kell emelni. A megyében a szarvasmarha-állomány 99 százaléka magyar, tarka, és ezen lényegesen nem változtatnak. Természetesen ez nem zárja ki, hogy valamennyi gazdaság más fajtával is foglalkozzon speciális feladatok megoldása érdekében. Mindenképpen szükség van azonban a magyar; tarka- állomány nemesítésére, a tej- és hústermelés javítására. Bőven van tennivaló Az állattenyésztési felügyelő arra kérte a tanácskozáson résztvevő vezetőket. Hogy segítsék az utódellenőrzést. Az ivadék vizsgálatot a jövőben is a tsz-eknél végzik el. A tenyésztési elgondolásokat, a termelési feladatokat csak akkor valósíthatják meg, ha megfelelő takar- mányalappal támogatják. Az előadó azzal fejezte be előadását, hogy a megye szarvasmarha-tenyésztésének vizsgálatakor olyan következtetéseket vonhatunk le, hogy több vonatkozásban figyelemre méltó eredményeket értünk el. Ezek azonban részeredmények, mert az ágazat egészét tekintve bőven van tennivalónk. A résztvevők ezt követően megtekintették a pásztói Béke Tsz szarvasmarha-tenyésztő telepét, ahol személyesen győződtek meg a szakosított állattenyésztés előnyeiről. A szarvasmarhabemutatón széles körű vita bontakozott ki, amit a késő délutáni órákig folytattak. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi Katalin-telepén hétfőtől dolgozik a festőüzem. Ezzel jelentősen csökken a szállítási költség, ugyanis a félkész árut nem kell Budapestről szállítani a festőüzembe és onnan vissza, hogy itt végleges formáját elnyerje. Jelenleg 2 darab forgódobos harisnyafestö gép működik, s lehetőség van arra, hogy további két darab még ugyanebben a helyiségben üzembe kerüljön. A festő szakmunkások, Szigeti István és Torják Béla Buda pesten végezték el a tanfolyamot. Koppány György felvétele r
