Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
Legtöbbet az ember tehet Talán irtásinak 1« feltűnt mái-, hogy amiikor egy üzem. tern iielöszö vetkezet. állami gazdiasáig, vagy miás vállalat gazdasági tevékenységéről van szó, nagyon kevés szó hangzik el az emberről, Különösen Így van ez aik* kor, ha kevésbé volt eredményes a hónap, a negyedév, vagy az év, ha az eredmény elmaradt a tervezettől. a várakozástól. Szállítási nehézségeink voltak, a technikáink bár fejlődött, méig nem korszerű, nyersanyag-, alkatrészhiánnyal küzdöttünk, piaci, értékesítési gondjaink voltak, nem kaptuk meg a várt segítséget, támogatást az illetékes szervektől stb. — Ilyen és ehhez hasonló tételekkel, csak objektív okokkal magyarázzák az eredménytelenséget. A hangsúly Itt a „cs,ak”-on van! Van tehát bő „objektív ok” felsorolás, de arról már alig esett szó, hogy mit tett az, aki legtöbbet tehet — az ember, a dolgozó ember. Mintha ebben a technikai rohanásban egyesek megfeledkeznének a kétkezi dolgozóról, mintha — hadd kookáztaissam meg — a technikai forradalom időszakában lebecsülnék az ember szerepét a termelésben. Erre enged következtetni az, hogy ha a termelékenységről, gazdaságosságról van szó, ezeknek csak a tárgyi, dologi oldalát emlegetik egyes gazdasági vezetők és a mumkásembar csak „áttételesen” mint munkaerő, lazuló vagy szilárduló munkafegyelem kerül bele a beszámolóba, az értékelésbe. Anélkül, hogy az úgynevezett objektív tényezőket egy pillanatra is lebecsülném, néhány megjegyzést, véleményt mondanék az ember mellett — a termelésben. Keli és nagyon fontos —, ha úgy tetszik lét- fontosságú — a korszerűsítés, de mit sem ér, ha nem „kalkuláljuk” azt, akiért történik — az embert. Téves az a nézet, hogy az automatizálás, a korszerű gépek mindent megoldanak, s hogy minél modernebb egy üzem, annál kevésbé fontos az emlberi kéz. Éppen fordítva van ez! Minél modernebb az üzem, annál nagyobb szerepe van az embernek. Hiszen a gépek kihasználtsága, karbantartása az embertől] függ, aki pa- ■anicsodója a technikának, akinek tevékenységétől függ. hogy hogyan és menmyá ideig teremtenek javakat a gépek. A korszerűsítésnél, a gépesítésnél tehát feltétlenül számolni kell az emberrel, képességével. tehetségével, hozzáértésével — mert a gép egymagában nem old meg semmit Nagyon, nagyon sok múlik a munkahely légkörén, attól, hogyan érzi magát ott, a munkahelyén az emberi. Azt hiszem nem kell különösképpen bizonygatni: a megelégedett ember jobban dolgozik, többet termel, többet produkál, mint az elégedetlen. Vannak, akik úgy vélik, hogy a magas órabér, a jó fizetés már egyenlő az elégedett kollektíváival, az elégedett emberrel. Nem egészen így van ez Persze, akad olyan munkás, aki nem bánja, ha a hátán fát hasogatnak Is, csak fizessék meg. De van olyan is, akiinek egy jó szó, elismerés többet ér mint néhány forint. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ebben a nagy munkahely- változtatásiban milyen szerepe van a nagyobb bérért való, nem mindig meggondolt tülekedés mellett más okoknak is. Tudnék felsorolni olyanokat, akik azért hagyták ott és cserélték fel régi munkahelyüket, mert közvetlen munkatársaikkal nem tudtak együtt dolgozni. Van aki azért ment el más üzembe, mert — ahogy ő mondta — ázsiai állapotok uralkodtak a munkahelyén, a minimális egészség- és tisztálkodási teltételeket sem biztosították. Más azért távozott, mert a vezetőjével nem tudott kijönni, mert az „rászállt” és ő már ott nem nagyon rúghatott Labdába. Ismét másnak az nem tetszett régi munkahelyén, hogy állandóan az üzemi demokráciáról beszéltek a, termelési tanácskozáson, hogy Így az övék, meg úgy az övék az üzem eredményeivel és gondjaival együtt, de olyan döntésekről, ami őt és a zsebét Is jelentősen érintette, csak utólag értesült, vagy volt úgy, hogy véleményére, javaslatára egy szóval sem válaszolt a vezetőség. Hogyan születik egy őrült? Azt hiszem, nem kell különösebben győzködnöm e példák után, hogy az elégedettség a munkahelyen nem csak az órabértől függ, hanem legalább annyiban attól 1», milyenek a kapcsolatok a munkás és a vezető között, vén-e ténylegesen, lehet-e szavia a munkásnak az üzemben, adnak-e véleményére, vagy meg sem hallgatjáik, az üzemi érdeket és az ő érdekét a lehetőségekhez mérten megpróbálják-« egyeztetni, hogyan beszél vele a művezetője és van-e hol megmosakodnia munka után. Érdemes lenne egyszer számítást végezni, hogy a jó munkahelyi légkör, az emberi elégedettség, az, hogy valójában magáénak tekinti a munkás üzemét és élvezi a jogát is a kötelesség teljesítése mellett, mennyire járul hozzá az eredményesebb munkához, a hatékonyabb gazdálkodáshoz, Tudom, nehéz ezt kimutatni, de állítom, hogy kimutatható. Sok olyan üzemi, tsz, vállalat akad a megyénkben, amely azonos teltételek mellett eredményesebben dolgozik, mint a szomszédja, amelyben az „objektív feltételek” éppúgy adva vannak, de elhanyagolják, kevésbé veszik figyelembe a másik nagyon fontosat, vagy fontosabbat — az embert. <papp) Erre a kérdésre ad választ — mások érintése mellett Juraj Herz filmje, a Hullaégető. A fiatal cseh rendező hősét, Kopfrkingi urat a lehető legfeszültebb történelmi pillanatban, a fasizálódás éveiben cselekedteti, s a kor termelte szituációk bonyolult komponensei között mutatja meg skizofréniájának elhatalmasodását. A krematórium! tisztviselőből a néző szeme láttára lesz társadalom- és emberellenes őrült, családgyilkos, mániákus szörnyeteg. A film elemzése kapcsán komoly esztétikai, felfogásbeli vitapontok kristályosodnak ki. (Néhányat említ közülük Rubin Szilárd a Filmkultúra legújabb számában). A leginkább zavaró az, hogy a film csupán magyarázó háttérré szűkíti a fasizmust, a személyiség fejlődése (pontosabban ez esetben torzulása) más történelmi körülmények között is alakulhatna így- A kor és a cselekmény között tehát nincs meg a kellő racionális kapocs. A stílusproblémákkal küzdő, szürrealista, naturalista elemekkel operáló alkotás mégis rendkívül expressziv, hatása szokatlanul erős. S miután humanista módon analizálja — az elvonatkoztatás legtágabb lehetőségeit hagyva — az efféle őrület társadalmi, emberi veszélyes, ségét. mindenképpen hasznos mű, művészi egyenetlenségeit ismerve is. A Kopfrikingl urat formáló Rudolf Hrusinsky egészen kiváló alakítása külön kiemelést érdemel. A filmet a salgótarjáni Kohász Filmszínház mutatja be junius 27—28-án. — bann — telenet „A gyermekkor utolsó éjszakája” c. román filmből. (A televízió június 27-1, [szombati] műsorához) Jelenet a „Lépések a ködben” c. amerikai filmből. (A televízió június 27-1, [szombati] műsorához) Ahogy az igazgató látja: A Balassi 70. éve Az osztálytermekből bemutató helyiségekké átalakított termekben diákok sürgölődnek. Már bontják a kiállításokat. Dossziékba, bőröndökbe kerülnek azok a képek, iratok és könyvek, kor- és iskolatörténeti dokumentumok, melyek a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola 70 éves történetét mutatták be A háromnapos, jubileumi ünnepségsorozat véget ért. de az élet folyik tovább: az iskola most bocsátja útjára a hetvenedik évfolyamot. Varsányi György iskolaigazgató érettségiről érkezik irodájába, hogy összegezze néhány, a jubileummal kapcsolatos észrevételét. A jelen ... Azzal kezdeném — Indítja a beszélgetést az igazgató —. hogy az ünnepségsorozat megtervezésekor abból indultunk ki: a diákok szellemileg és fizikailag is sokkal jobban fejlődnek, ha ők maguk vállalnak szerepet az eseményekben. Itt konkrétan a háromnapos ünnepségsorozat megszervezésére, lebonyolítására gondolok: az „aktivitás pedagógiája” révén tanulóink valamennyi programban tevékeny szerepet kaptak. Saját alkotásaikat állították ki a képző- művészeti kiállításon, nagy kedvvel vettek részt a Balassi Bálintról szóló komédia bemutatásában, örömmel produkálták magukat a nagyszámú nézősereg előtt a torna- ünnepélyen, s szívvel-lélekkel polemizáltak a tudományos diákköri üléseken. Azt külön kiemelném, hogy fiataljaink szünidejükből áldoztak két hetet a felkészülésre: év közben az évfordulókban gazdag program miatt erre alig volt lehetőség. A jubileumi eseményekről szólva a NÖGRÁD hirt adott UNESCO-klubunk megnyitásáról. Nos, az UNESCO-asz- szociált iskolák sorába való felvételnek több feltétele volt: ezek közül a legfontosabb a nemzetközi egyetértés ápolása. A diákok lengyel, svájci és madagaszkári, tehát mindhárom „világgal” leveleznek; az iskolában tavaly szlovák nyelvoktatás kezdődött. Az utóbbi sikerét bizonyitja, hogy a benne részt vevő diákokat a 70 éves ünnepségen megjelent Csehszlovák Kultúra igazgatója baráti látogatásra hívta meg. Az UNESCO-val való kapcsolat előnyei közé sorolható, hogy a nemzetközi szervezet rendszeresen ellátja iskolánkat jól hasznosíthat/) kiadványokkal, dokumentációval. ... n múlt... A 70 éves jubileumra az ország minden részéből érkeztek öregdiákok. Budapestről az Akadémia alelnöke. Kaposvárról a színház művésznője, Sopronból az egyetem rektora — összesen mintegy háromszázan voltak itt. Elmondhatom, hogy valamennyi ükkel váltottam szót — hallatlanul értékes, érdekes, vagy éppen humoros esetek felelevenítésének lehettem fültanúja. Az ötven éve érettségizettek találkozójáról azért érdemes külön szólni. mert ez az osztály fél ^évszázad alatt most került össze először. Ennyi évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az idő feloldja az 1920-ban matúrát tevők— az akkori politikai légkörrel magyarázható — klikkszelleméből takadó ellentéteket. Az öregdiákok nagy részének szemében Dobó Józsi és Szász Lajos bácsi jelentették a Balassit. Mindkettő itt volt tanár. mindkettő 35—35 évet töltött pedagógusként az iskolában. Ráadásul mindketten ugyanannak a pedagógusnak: a Tanácsköztársaság idején aktív politikai szerepet vállalt dr. Mikó Pálnak — ugyancsak iskolánk tanárának — a lányait vették feleségül. Az ő életük tehát elválaszthatatlanul összeforrott a gimnáziummal. A Tanácsköztársaság alatt egyébként öt tanárunk „kompromittálta” magát. A Balassiban alakult meg a megye első KIMSZ-szervezete, innen küldték a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba azt a beadványt, mely a „munkaiskola”, a mai politechnika ősének felállítását szorgalmazta. Haladó hagyományainkról szólva feltétlenül meg kell említenem Szeremley Szabolcs tornatanárt, öt a második világháború elején Balassagyarmatról hívták be katonának. Tisztként Újvidékre került, ahol nem volt hajlandó részt venni a vérengzésekben. Ellenszegült a katonai parancsnak — agyonlőtték. A családjához csak egy véletlen balesetről tudósító értesítés érkezett. ... és a jövő Szeremley Szabolcs életútjának, tragikus halálának kivizsgálása iskolánk amatőr történészeire vár. Reméljük, hogy a 75 éves évfordulón melyet még a mostaninál is nagyobb szabásúra tervezünk, a részletes adatok birtokában már a mártírhalált halt tornatanárról méltóan megemlékezhetünk. Idén 157 diák érettségizik a gimnázium-szakközépiskolában. Arra törekedtünk, és törekszünk ezután is. hogy a 75 éves jubileumi találkozón a most és a jövőben érettségi - tők is szívesen emlékezzenek vissza a Balassiban eltöltött évekre. (Baranyai) Bolt a falu közepén Csalóka látvány a nagybár- kányi bolt. Kívülről úgy mutat, mintha ki tudja, milyen korszerű lenne. Rendbe hozták az elejét, de belül zsúfolt. Molnár Károly, a fiatal boltvezető ennek ellenére szorgalmasan dolgozik benne. Havi forgalma 140—150 000 forint. Csupán a tartós fogyasztási cikkekből van hiánya — rajta kívül álló okok miatt. De ezért ezt is igyekszik megoldani. Ha előre megrendelnek nála ilyen árut, beszerzi. Sok ilyen rátermett boltvezető kellene, mint a nagybárkányi. Erdőgazdálkodás a tsz-ekben A salgótarjáni járásban a tavasszal a termelőszövetkezetek 381 holdon ültettek facsemetéket. Elsősorban azokon a területeken folyt a telepítés, amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. A tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a csemeték művelésével. Az utóbbi hetekben azonban jól szervezett munkával már pótolták a lemaradást, Munkabrigádokat alakítottak, amelyeknek legfőbb feladatuk a csemetével betelepített területek megművelése. Jó ütembon folyik a fakitermelés is. A kitermelt fa 43 százaléka ipari célokra alkalmas, jelentős mennyiséget exportálnak belőle. Többek között Olaszországba is. Ce- reden például háromezer hold erdeje van a tsz-nek, értékes cser-, bükk- és akácfaállö- mánnyal. A fafeldolgozást gépesítették Hasonlóan a mátra- mindszenti tsz-ben is, ahöl 1401 kataszteri hold erdővel rendelkeznek. A gondos erdő- gazdálkodás jó jövedelmet biztosít a tsz-nek. NÓGRÁD — 1970. június 24., szerda
