Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

EKeftre-halálra .lim mi, a reklámngynők A NÖGRÁD hamarosan folytatásos regényként közöl­ni fogja a második világhábo­rú legizgalmasabb kémtörté­neteit. A regény címe: Élet- re-halálra. Most egy részt közlünk lapunkban a regény­ből. Javasoljuk, hogy a NÓG- RÁD-ból majd vágják ki a folytatásos regényt, mert ér­demes lesz összegyűjteni, sokan kétszer is élvezettel fogják olvasni a kémtörténe­teket. A Qu—2-es csoport hamar megtalálta emberét: Jimrajt. a reklámügynököt. Ez a fia­talember úgy élt, mint általá­ban a legtöbb amerikai rek­lámügynök. Imádta a gint, az éjszakázást, és volt egy bo­hém felesége. Ez a fiú azon­ban csavaros ésszel volt meg­áldva, szenvedélyesen szeret­te a fényképezést, és ezermes­teri ügyeséggel és lelkülettel rendelkezett. Két hajtűből, egy konzervdobozból akár örökmozgót is tudott rögtönöz­ni egy laposfogó segítségével. Ha valaki képes rá, akkor ez az ember meg tudja fejténi a rejtjelzőgép titkát, jelentet­ték a Qu—2-es csoport tagjai a főnöküknek. A rejtjelzőgépet azonban a követség nagy páncélszekré­nyében őrizték. A Mrs. Gees segítségével bejutott ameri­kai gépírónő képtelen volt közölni a számtárcsa kombi­nációját. A Qu—2-es csoport vezetője jól ismerte Fuche őrnagyot, a New York-i rend­őrség bombaosztagának haj­dani főnökét, aki ebben az időben már a hadsereg kém­elhárító csoportjánál dolgo­zott. Hozzá fordult tanácsért. — A dolog egyszerű — fe­lelte Fuche. — Itt csak Sadie Cohen segíthet. Gyere pajtás megkeressük. Sadie Cohen New Yorkban lakott, üzlete a West Broad- wayen, a magasvasút előtt húzódott meg. Útközben az őrnagy is beszélt Sadie-ről: — Sadie Cohen kasszafúró. Fedőfoglalkozását, mint ártat­lan civil, egy nyilvános üzlet­ben folytatja. Használt pán­célszekrényekkel és zárakkal kereskedik. A mi kedves Sa- die-n.k jó csomó időt töltött már a Sing-Singben. Mi se voltunk azonban fejre ejtett fiúk, a büntetés letöltése előtt, korábban kiengedtük őt. Mindig visszatartottunk egy vagy két dolgot a feje fe­lett, s így sikerült elérnünk, hogy a mi számunkra is dol­gozzon. Egyízben megszerez­tük az egyik Gestapo-ügynök- ség New York-i irattárát. Sa­die nyitotta ki nekünk a pán­célszekrényt. Ugyanaz tör­tént a japán konzulátuson is. Én mondom, öregem, nin­csen olyan zár, amit ez az ember ne tudna kinyitni... * — Azt hiszem munkához láthatunk — mondotta. Néhány óra múlva az OSS pontosan ismerte a török nagykövetség páncélszekré­nyének mindkét kombináció­ját, s volt már kulcsuk is a belső ajtóhoz. Blackék ezen az estén egy marylandi autós csárdában rendeztek népes, vidám összejövetelt barátaik számára. A kirándulásra meg­hívást kaptak a török nagy- követség vezetői, tisztviselői is. Úgy tűnt, hogy tökéletesen biztosították: hajnalig zavar­talanul dolgozhatnak a követ­ség épületében. A Qu—2-es csoport két tagja, Dick és Bob, Sadie Cohennel együtt este 10 órakor lépte át a nagykövetség kapuját. A csoport vezetője pattanásig feszült idegekkel ült a szomszédos hadiszállá­son. Jimmy viszont nagy nyu­galommal üzemképes állapot­ba helyezte gépeit. Sadie. Bob és Dick is egy­kedvű nyugalommal lépték át a nagykövetség kapuját. Nem volt mitől tartaniuk, a portás néhány napja már jó emberük volt. Az OSS meg­tudta, hogy súlyos kártyaadó- sága van Az egyik lebújban pókercsatába keveredett és körülbelül egy évi fizetését vesztette el hozómra. Az öreg török lelkiismeretét azonban más ügy is nyomta. Viszonya volt egy fiatal ame­rikai utcalánnyal, aki éppen ezekben a napokban jelentet­te be neki: — Drágám, apa leszel. Tw-eloieles! Hogyan alakul ki falun a neurózis? A félelem bére (szerda, 20.20), magyarul beszélő fran­cia film. Először 1955-bein. ját­szották hazámkhain a Canines-i nagy-díjas filmet, amelyet Georges Arraaud regjényéből Geozs Henri Clouzot írt és rendezett. A történet Közép- Aintarikában játszódik, Las Piedrarban. ahol egy sereg­nyi munkanélküli, minden­felől bevándorolt, remény­vesztett figura tengődik. Min­den vágyuk, hogy elkerül­hessenek ebből a pokoliból, ám pénz híján erre semmi reményük. Ezért rohamozzák meg aiz olajtársaság irodaiját akkor, amikor az vállalkozó­kat keres: a várostól 500 kilométerre kigyullad egy olajkút, s a rossz úton oda kell szállítani két teherautó mtroglicermt. Ez a robbanó­anyag már a legkisebb ráz­kódásra robban! Mégis je­lentkeznek, mivel a díj, a fé­lelem bére 2000 dollár, s ez egyben a szabadulás. A ki­szolgáltatott, vakmerőségre kónyszerített emberek közül négynek sikerül elfoglalni a vezetőülést, s megindul a halál útján: Luiginak, a meg­hunyászkodó olasznak, akiről az út során kiderül, hogy bá­tor férfi (a nemrégiben el- húnyt Forco Luiéu alakítja), a rettenhetetlennek tűnő, va­lójában gyáva Jónak (Cha- lessanel), a szenvtelen Bim- bának, aki a halálveszélyben épp oly nemtörődöm módon viselkedik, mint a Strandon (Peter van Eyik) és Manó­nak, aki kedélyesen kegyet­lennek bizonyul (Yves Mon­tand). S egyediül neki sikerül célba érnie négyük közül... Integrál (csütörtök, 21.40), az adás az átöröklésről szól, e téma hóiram változatáról: Czezel Endre tudományos ku­tató a modem genetika ered­ményeiről beszélget a ripor­terrel, s arról, hogy mit je­lent a biológia forradalma. Szó kerül e kérdés kapósán a ÖtuözeVgya r. Zagyvaróna keres felvételre az alábbi munkakörökbe munkavállalókat : 1 fő közgazdasági egyetemet, vagy számviteli főiskolát végzett szakembert számviteli munkára, 1 fő építőipari technikust beruházási vonalra, kohász., vegyész- és villamosiparl technikusokat, villanyszerelőket, lakatosokat, érettségivel rendelkező fiúkat műszaki fejlesztési munkára, kohászati (szállító, adagoló, csapoló), valamint egyéb területre segédmunkásokat. Alkalmazotti munkakörben a bérezés megegyezés sze­rint, szakmunkások bérezése a KGM-re vonatkozó munkaköri besorolás szerint történik. Kohászati mun­kakörben teljesítménybér + prémiumos bérrendszer, jó kereseti lehetőséggel Üzemünk csökkentett munkaidőben dolgozik. Vidéki dolgozóknál a vállalat az utazási költségben nagy kedvezményt ad. étkezést. valamint szükség esetén Legenys-zállást kedvezményes áron biztosit. Jelentkezm lehet a vállalat személyzeti vagy munka- ügví osztályán, személyesen 8—14 óráig, vagy levélben Levélcím: Salgótarján p£.: 16 környezeti hatásokról is. Mol­nár Sándor a szellemi tulaj­donságok átörökilődiésénielk kérdését statisztikai összeha­sonlító módszer segítségével elemzi, a direkt anyagi mechanizmust már ismerjük, de ma még nem tudjuk eb­ből levezetni a szellemi tu­lajdonságok örökléséit, s pil­lanatnyilag csak a statisztika bizonyít egyértelműen. Végiül a környezeti hatások egyiké­ről, a neurózisok falusi kör­nyezetben váló kialakulásáról beszél Juhász PáL Világirodalmi Magazin (va­sárnap. 21.05). Most első ízben kerül sor olyan magaznmadás- na, amely nem egy téma kö­rül csoportosító írói alkotáso­kat mutat be. hanem egy fordító — Elbert János — sokoldalú érdeklődésének reprezentálásia. A bemutatás­ra kerülő jelenetek. Thorn­ton Wilder: Franciaország királynőd, Vaseälij Suksin: Miipardon, Madame! Stanis­law Dygait: Trombka úr az álmait' meséli, Jerzy Sza- nawski: A pillangó, és Tóm Stoppard: A pontos idő. Asszonyok a gyárban Nézzük először a számokat. A salgótarjáni öblösüveggyár­ban. amely Nógrád megyében a jelente« nagyüzemek közé tartozik, ezerkétszáz asszony dolgozik. Közülük 350 há­rom műszakban, a többi két műszakban. Munkájukra szükség van. Nagy többségük évek. sőt, évtizedek óita tarto­zik a törzsgáirdához. Szavuk van. véleményükre hallgat­nak az üzemben. De a fia­talok közül is egyre több lány választja az üveges­szakmát. Ök már szakmunká­sok lesznek és a fiúkkal egyenlő esélyekkel indulnak. Mert a régebbi nődolgozók között aránylag kevés a szak­munkás, legtöbbjük betaní­tottként dolgozik. Természete­sen fizetésük is ennek meg­felelően alakul. A párt-irodán, ahol beszélgettünk, elhang­zott: vannak olyan helyek a gyárban, ahová csak nőket tudnak állítani. Mert annyi fizetésért a munkát egyetlen férfi sem vállalja A dolgozó asszonyok mun­ka- és életkörülményeinek felmérésére és javítására a közelmúltban fontos pártha­tározat született. Arra keres­tem választ az öblösüveggyár­ban. mennyire ismerik az asszonyok ezt a határozatot, mit jelent számukra, érzik-e benne a jövőlt formáló törek­véseket? Hamarosan élénk vita alakult ki, mert nem könnyű arra Válaszolni, mi­lyen az asszonyok helyzete a gyárban? Itt vannak a nagy­üzemi pártbizottság, a szak­szervezet, a gazdasági vezetés és a nőbizotitság képviselői. Rauch Frigyesné az üzem­ből szaladt be, betanított munkás, a mérőhenger dolgo­zója. Tizenöt éve van az üveggyárban, egy tizeinkét és egy kilencéves gyereke van. Ezen a héten délelőtt dolgo­zik. — Miikor kelt ma? — Amikor délelőttös va­gyok, általában négy órakor kelek, elkészítem a gyerekek holmiját, öt órakor indulok a gyárba, mert fél hatkor már kezdünk. Szocialista bri- gádlban dolgozunk, valameny- nyien nagyon összetartunk. — Munka után? — A szokásos. Bevásár­lók, vacsorát főzök, aztán ha­zajönnek a napköziből a gye­rekek, átnézem a leckéjüket, ha kell mosok, vasalok, taka­rítok. — Fáradt? — Sokszor. De én szeren­csés alkat vagyok, azt mond­ják rólam, olyan vagyok mint a rakéta. Akinek még családi gondjai is vannak, annak rosszabb. Mert az a munka­helyen is érezteti hatását. Persze nem panaszkodom, mert mi az üzemben arány­lag jól keresünk, bár az el­múlt hónapokban nem talál­tuk úgy meg a számításun­kat mint ahogy szerettük volna. De így is megkapom az ezerhétszázat. Batta Józsefné, a nagyüze­mi nőitamács elnöke papírok­kal felszerelve érkezett a be­szélgetésre. — A gyárban talán egyetlen asszony sincs, aki ne ismerné a határozatot. Talán én tu­dom leginkább, milyen gon- dokkal küszködnek az asz- szonyok. mert ide gyakran jönnek. Rajtuk csapódik le minden családi gond. Ha a gyerek beteg, vagy nem banuL ők idegeskednek, ha a férjük többet iszik a kelleténél, vagy nem viszi haza a fizetést, az ő gondjaikat súlyosbítja. De a lakásügyek, a munkahelyi ki­sebb-nagyobb összetűzések is okozzák, hogy egyre több az ideges asszony. E mellett helyt kell áliniok a gyárban és a háztartás gondja is rá­juk hárul. A nőbizottság legutóbbi ülésének egyetlen fontos té­mája a párthatározat meg­vitatása volt. Sokan szóltak hozzá, az asszonyok megfon­tolandó javaslatokat tettek. Battámé máris veszi elő a papírt és olvassa: — Pontokba szedtük a ja­vaslatain,kát, amelyet eljut­tatunk a párt- és szakszerve­zetihez, valamint a gazdasági vezetéshez. Bizonyára nem Le­het megvalósítani azonnal valamennyit, de érdemes el­gondolkodni rajtuk. Például a nyugdíj kérdés. A nyugdíj összegének megállapításához a munkaidő utolsó öt évét veszik figyelembe. Azt mond­ják az asszonyok, hogy ledol­gozzák egész életüket és akikor azt a teljesítmény veszik alapul, amikor már nem tudnak úgy dolgozná, mint fiatal koruk­ban. Itt van a bölcsődék és óvo­dák nyitvatartásának az ide­je. Legalább szombaton, ami­kor vásárolni kell, legyen nyitva egy-más fél órá val to­vább a bölcsőde, vagy óvoda. Így az asszonyoknak először a gyerekért kell szaladni, mert az utcán mégsem le­het hagyni. Az óvodákkal más gond is van. Egymás után jönnek vissza azok az édesanyák, akiknek három­éves lett a gyerekük, lejárt a gyermekgondozási segély. A gyereket óvodába kell juttat­ni. Igein, de hogyan? A múlt­kor egy fiatalasszonynak, aki tíz évig dolgozott nálunk, le kellett számolnia, mert a ki­sebbik gyereket nem vették fel az óvodába. Nem tud­tunk segíteni, el kellett en­gedni. * Vonsik László, a nagyüzemi pártbizottság titkára szól köz­be: — Azt hiszem, a felmerült gondok is példázzák, hogy bennünket a salgótarjáni nagyüzemek közül talán leg­jobban érint a határozat. Ala­pos felmérésre van szükség. A gazdasági vezetéssel együtt m,eg.vizsgáljuk ismét a mun­kahelyeket, a beosztásokat személy szerint. Keressük a lehetőségét, hogy csökkente­ni tudjuk az asszonyok éjsza­kai munkáját. Meg kell mon­danom azt is őszintén, hogy a m.i gyárunkban ez elég ne­héz dolog. Három műszakos a termelésünk, nagy körülte­kintést kíván az átszerve­zés. A beszélgetés ismét vissza­kanyarodik az óvodád gondok­hoz. amely a lakáskérdés mellett sokat fogLalkoztatja a pártszervezet és a gyár veze­tését. Esetleg olyan megoldás is elképzelhető, hogy a gyár anyagilag hozzájárul a váro­si tanáccsal közösen óvoda építéséhez. A vitát nehéz lezárni. Újabb és újabb kérdések ve­tődnek fel, amelyekre az el­következendő években meg­nyugtató választ kell kapni ok a gyárban dolgozó asszonyok­nak. + Pförtner József, a szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelőse mondja: — Csak dicsérni lehet a nálunk dolgozó asszonyokat. Szívesen részt vesznek min­den társadalmi megmozdu­lásban, magukénak érzik a gyárat. Itt az ideje, hogy az eddiginél alaposabban meg­vizsgáljuk, hogyan tudunk könnyíteni az asszonyok mun­káján. Csata! Erzsébet A felhők „átalakítása’’ •>7 A felhők, akárcsak egy tá­madó hadsereg, veszítenek erejükből, ha nem kapnak erősítést. A felhők számára ezt az erősítést a meleg lég­áramlatokkal felszálló ned­vesség jelenti. így aztán meg­figyelhető. hogyan keletkez­nek és oszlanak szét az égen a gomolyfelhők, amelyek többnyire esőt, vihart és jég­esőt hoznak. A gomolyfelhők titkainak megismeréséhez nagy 'segítsé­get jelentenek azok sz új ada­tok, amelyeket a felhők e alak­jára és kiterjedésére vonat­kozóan grúz aerológusok gyűj­töttek össze. Megállapították, hogy reggel — a felhők kelet­kezésének időszakában — a gomolyfelhők csúcsának su­gara mindössze kb. 250 méter, s a felhő vastagsága átlago­san 1000 méter. Napközben a felhők csűcsányak átmérője eléri az 1000 métert, a felhők vastagsága pedig a 2500—3000 métert is. Este, a gomolyfel­hők oszladozásának idején a felhők méretei nagyjából azo­nosak a reggeli adatokkal. Nagyon különböző méretű­ek azok a gomolyfelhők, ame­lyek hegygerinceken áthatoló légáramlatokban képződnek. Ezek csúcsának átmérője 200 és 1500 méter között válta­kozhat. A grűz aerológusok hosszú megfigyelések során állapították meg ezeket az adatokat. A gomolyfelhőkről szerzett újabb ismeretek birtokában aránylag nagy pontossággal előre meg lehet állapítani a felhők keletkezési időtarta­mát és élettartamát, s ered­ményesebben ki lehet számí­tani azt a vegyszermennyisé­get, melyet rakéták útján a gomolyfelhőkbe juttatnak, hogy ott a jégszemeket eső­cseppekké alakítsák át. vfíost egészítse ki kéztartását poharakkal! kerítések, kapuk. sím \ illetve centrifuga rendszerű T> 1 / / 1 / SZIVATTYÚK, HASZNÁLT GEPKOCSI- KOPENYEK és -TÖMLŐK, AUTÓBUSZ- és GÉPKOCSIALKATRÉSZEK, DESZKÁK stb. Poharparade június f5-27-ig. bő választékban, különböző méretben kaphatók a Pest—Bács—Nógrád megyei Hazai és importpohaiak MÉH Vállalat széles választékban autó- és villanymotorbontó telepén. vásárolhatók az állami Aisónémedi, Marx Károly u. 114. Tel.: 20. és szövetkezeti boltokban. íSSzg) amiFORii Hűért 41 NÓGRÁD - 1970. június 20., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents