Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 142. SZÁM ÁRA» 80 FILLÉR 1970. JONIUS 19.. PÉNTEK A tsz-demokrácia nyomában n -.Mai) A nép bizalma kö*e’ez is (4 oldal) Fiatalok a szakszsrvazatben (3 oldal) Feladatok az árvízkárok megszüntetéséért H Minisztertanács ülése Vita a költségvetésről és az állattenyésztésről Íjászton ülésezett az országgyűlési képviselők: Mógrád megyei csoportja A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormó-nybiztos jelentését a Tisza völgyi árvízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák menetéről. Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt június 2. és 5. között Jugoszláviában tett hivatalos. baráti látogatásáról A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kormányfők tárgyalása hozzájárult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez, a két szomszédos szocialista ország népei közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez. Egyetértés alakult ki a tárgyalások során abban, hogy a két ország között, a gazdasági együttműködés formáit gazdagítani lehet. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kormánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látogatás során aláírt ipari és műszaki együttműködési megállapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások elősegítették a magyar—norvég kapcsolatok fejlődését, valamint — a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekben — a két kormány álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Befejeződött a főúthálózat javítása A belkereskedelmi miniszter beszámolt a KGST-tagál- lamok belkereskedelmi minisztereinek ez év június 3. és 5. között Várnában megtartott 2. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a belkereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősorban a fogyasztási cikkek választékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gépek és berendezések cseréjére, gyártásuk szakosítására. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az országos közúthálózat helyreállításának helyzetéről. Az elmúlt télen, a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagytengelynyomású járművek számának növekedése következtében az előző évinél nagyobb mértékű károk keletkeztek. A főútvonalakon összesen 1300. az alsóbbrendű utakon pedig 2300 kilométeres szakasz kijavítása vált szükségessé. A főúthálózat kijavítása a kitűzött határidőre befejeződött, s az alsóbbrendű úthálózat javításában még hátralevő munkák befejezése sem szenved lényeges halasztást. (Folytatás a 3. oldalon.) B. B. G. '70 Megkezdődött a Balassi-napok ünnepségsorozata Tegnap délelőtt Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnázium és Szakközépiskola udvarán megkezdődött az az ünnepségsorozat, melyet a gimnázium, megyénk legrégibb középiskolája, fennállásának 70. évfordulója tiszteletére rendeztek. A ,,Balassi-napok” megnyitóünnepségén — mely kissé a vái'os és a megye számára is ünnep — az iskola diákjain és tanárain kívül részt vettek a megyei és városi párt-, valamint KISZ-bi- zottság, a városi tanács, s Balassagyarmat tömegszervezeteinek képviselői is. Az ünneplők sorában természetesen az „öregdiákok” is ott voltak; többek között Balassagyarmatra utazott dr. Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Versényi György iskolaigazgató megnyitó szavaiban megemlítette: az intézetben az eltelt hetven év alatt mintegy hétezer diák végezte tanulmányait. Nagy Rezső tanár beszéde után — mely egyben jubileumi tanévzáró is volt, az öregdiákok nevében Dobó József (aki mint tanuló nyolc, mint pedagógus pedig 35 évet töltött el a Balassiban), emelkedett szólásra. A fiatalokhoz intézett szavaira a diákság nevében Kiss Ágnes válaszolt; a mai diákoknak a réginél összehasonlíthatatlanabbul kedvezőbb körülményeiről szólva, köszönetét mondott a nevelők fáradozásaiért. A program délelőtti részét az In- temafcianálé eléneklése zárta be. A Balassi-napok ünnepség- sorozat tegnap délutáni részében a gimnáziumban megnyílt a diákok és tanáraik által ösz- szeállított iskolatörténeti, fotó-, bélyeg-, politechnikai, képzőművészeti, népművészeti és szemléltető eszközök kiállítása. Legnagyobb érdeklődésre az iskolatörténeti kiállítás tarthat számot. A hajdani szemléltető eszközökön kívül az érdeklődők megtekinthetik itt a gimnázium volt tanárainak publikációit, s az egykori dolgozatokból képet alkothatnak a hetven év előtti pedagógiai módszerekről is. Este a művelődési központban az iskola ének- és zenekara adott műsort. Az irodalmi színpad egy Balassi Bálintról szóló dokumentumjáték színreállításával mutatkozott be. Ma a Balassi-napok programjának második napján, délelőtt tudományos diákköri ülésekre került sor. Délután ünnepélyesen megnyitják az iskola UNESCO-klubját; az udvaron sportversenyek zajlanak. Kedves színfolt volt, hogy megjelentek azok az öregdiákok, akik negyver-ötven évvel ezelőtt az iskolában végezték tanulmányaikat Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja csütörtök délelőtt Pásztón tanácskozott. Egyre jobban közeledünk harmadik ötéves tervünk befejezéséhez és a következő tervidőszak kezdetéhez, ezért időszerű és szükséges, hogy az országgyűlési képviselők nemcsak közjogi tisztségük jogán, hanem a néptől kapott felhatalmazásuk értelmében beszámolót, részletes tájékoztatást kérjenek a harmadik ötéves terv időarányos teljesítéséről, az 1969. évi fejlesztési feladatok és a költségvetés végrehajtásáról. A megye iparában foglalkoztatottak száma az elmúlt négy év alatt 3500 fővel, vagyis tíz százalékkal emelkedett, noha a szénbányászatban 4800 fős csökkenés következett be. Az összes foglalkoztatottakból a nők aránya az 1966. évi 22,3 százalékról 34,2 százalékra emelkedett. Az elmúlt négy év alatt 17 000 fiatal került ki a különböző iskolákból. Tizenkilenc új ipari üzem kezdett termelni, s további hat nagyobb üzemet építenek. Erőteljesen fejlődött Balassagyarmat ipara és gyors ütemű fejlődés kezdődött a járási székhelyeken. De nem kielégítő az ipari javító szolgáltatás, az építőipar nem tudja kielégíteni az igényeket, nem csökkent a beruházási piac feszültsége, gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésre, több lakásra van szükség. Az eredményeket és a gondokat mérlegelve, J edlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, az ország- gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának elnöke elmondta, hogy a gazdaságirányítási reform immár két és fél éves tapasztalatai kedvezőek, megfelelő körülmények között és idejében felkészülhetünk a következő ötéves tervre. Több képviselő kérdést, észrevételt tett a befejezetlen beruházásokkal kapcsolatosan, vitatták, hogy miért fejlődik lassan az építőanyag- és az építőipar, javaslatokat tettek a termelékenység fokozására, az úthálózat és lakásépítés gyorsítására. A képviselőcsoport megállapította, hogy a megye állattenyésztése. vágóállat- és állati termék termelése a harmadik ötéves terv eltelt négy esztendejében évi átlagban mintegy két. és fél százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetekben termelt tej 18, a tejfelvásárlás 27 százalékkal emelkedett a tervidőszak négy évében. Csökkent az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmány mennyisége. Ma már a Nógrád megyei tsz-ek tömegesen tenyésztik a pecsenyebaromfit, s egy kilogramm hús előállításához 2,5 kilogramm, vagy annál is kevesebb takarmányra van szükség. Minden állatfajnál rövidült a hizlalás! idő. Megkezdődött a szakosított nagyüzemi gazdaságok kialakulása is. Az elmúlt négy évben 8300 szarvas- marha- és 100 000 hízóbaromfi-férőhely épült a megyében. Tizenegy 300, vagy annál is több férőhelyes szakosított tehenészeti telepet építenek. Eredményes a szarvasmarhaállomány tbc-mentesítése is: ma már a megye szarvasmarha-állományának hetven százaléka nem gümőkóros, és a mentesítést 1971 tavaszára befejezik. A nyilvánvaló eredmények ellenére megoldatlan maradt a tehénállomány számszerű gyarapítása, hiszen a tsz-ek- kel ellentétben jelentős a csökkenés az állami gazdaságokban, és a háztáji gazdaságokban. Időről időre visszatérő jelenség a sertésállomány csökkenése. Nem történt előrelépés a juhtenyésztés fejlesztésében. A rendkívül eleven eszmecserében több képviselő hangoztatta: valóban fontos, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó közös gazdaságokat az állam támogatja, ösztönzi, de tartós fellendülés az állattenyésztésben csak akkor várható, ha a tsz-ek megtanulnak gazdálkodni, keresik az olcsóbb és gyorsan megtérülő beruházások lehetőségeit, törekszenek az állattenyésztés nagyfokú tudományos precizitására, zárt rendszerű, iparszerű szervezésére. Sok szó esett a kormánynak a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos rendeletéről. A képviselők hangoztatták, hogy a tsz-vezetök elsőrendű kötelessége a rendelet valóra váltása. Javasolták: helyes lenne, ha a jövőben a tsz-elnökök javadalmazásának egyik főieméről e, ha úgy tetszik feltétele, a háztáji gazdaságok támogatása volna. Ezt követően az országgyűlési képviselőcsoport jóváhagyta a második félévi munkatervét. Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja a tanácskozás befejezése után megtekintette a pásztói Béke Termelőszövetkezet telepét. az európai értekezlet Franz Jonas nyilatkozata Dr. h.c. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke balatoni útja során nyilatkozott újságíróknak magyarországi tapasztalatairól, a magyar—psztrák kapcsolatokról és az európai biztonsági értekezlet kérdéséről. Elmondotta: — Rendkívül örülök, hogy ellátogathattam a szomszédos és baráti Magyarországra, ahová Losonczi Pál hívott meg. Több nap elteltével most már bizonyos mérleget vonhatok látogatásomról. Számomra e látogatás legjelentősebb eredménye a magyar államférfiakkal folytatott megbeszélés volt. Itt alkalmunk nyílt megismerni a magyar államférfiak állásfoglalásait a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekben és a két ország viszonyát illetően. Nagy örömmel állapíthattam meg, hogy a fontos kérdésekben nézeteink teljesen azonosak és hogy ezek a megbeszélések igazolták a rendkívül jó osztrák—magyar viszonyt. — Természetesen alkalmunk volt beszélni részletkérdésekről is, amelyek a gazdasági és kulturális kapcsolatokat illetik. Különösen behatóan foglalkoztunk azzal, hogyan lehetne a már meglevő tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatokat tovább szélesíteni. Megállapítottuk, hogy ennek megvannak a lehetőségei, s kívánatos lenne ezeket a kapcsolatokat tovább, szélesíteni. E vonatkozásban reményeim a legjobbak. — Manapság természetesen nincs olyan nemzetközi érintkezés, ahol ne beszélnének az európai biztonságról. Ebben a vonatkozásban is egyetértő állásfoglalásra jutottunk. Mint ismeretes, Finnország után Ausztria volt az első olyan ország, amely a tervezett euróA Szojuz—9 űrhajó csütörtökön, magyar idő szerint 12 óra 49 percig 270 fordulatot tett a Föld körül. Eddig az időpontig Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov négyszáz órát töltött a világűrben. A 17. nap programja szerint tudományos és műszaki, valamint orvosi kísérleteket végeztek. A két űrhajós a megszabott munkarendnek megfelelően először ellenőrizte a fedélzeti rendszereket és megreggelizett. Megfigyelték és lefényképezték a felhőtakarót, valapai biztonsági értekezlettel kapcsolatosan pozitív álláspontot foglalt el. Véleményünk szerint a jelen helyzetben valóban szükséges és — mint reméljük — hasznos lenne ez az értekezlet, s konkrét, pozitív eredményeket hozna. Eriül a kérdésről a két külügyminiszter is folytatott tárgyalásokat. s meg vagyok róla győződve, hogy ők is a lehető legjobban megértettek egymást. (MTI) mint bolygónk felszínének egyes érdekességeit. Rádión közölték, hogy megfigyelték a Pamir térségeit, a Bajkál-ta- vat, a kelet-szibériai erdőségeket, és a Csendes-óceán partvidékét. Megfigyelték és 1 lefényképezték a Holdat a Föld horizontjának hátterében. Megvizsgálták az űrhajó illu- minátorainak külső felületét, és az észleltekről részletes jelentést adtak a Földre. Nyikolajev és Szevasztyjanov a munkanap elején és végén orvosi kísérleteket végzett. (Folytatás a 3. oldalon.) Szojuz —9 Az űrben minden rendben
