Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Utak, de milyenek? Ha nem is lehet minden- kívánja a fcözőtra terelni a széesényi járásban javalltak az ben egyetérteni a panaszko- személy- és az áruforgalmat, útviszonyok. A Budapest—Vác dókkal, mégis sok igazság van Vannak, akik a« állítják: ez —Rétság—Patrassapuszta kö- abban, hogy megyénk útjai eddig túl jól sikerült, mások zötti majdnem 23 km-es út elég rosszak. Pedig az építés- pedig azt mondják: a forga- korszerűsítése több mint 115 hez és javításhoz szükséges lom átterelése még nem oko- millió forintba került. Bete­kéért nem kell a szomszéd zott nagyobb gondot, útháló- jeződött a Balassagyarmat— megyébe szaladozni. zatunk elbírja a jelentősen Aszód közötti út korszerűsí­Vitatva megyénk úthely- megnőtt személy- és teherfor- tése, Becske átkelési szakasz galmat. Nagy általánosságban orszá­gos szinten valószínűleg így igaz. Mi viszont saját ma­gunk baját érezzük. Vélemé- jenő és Nögrád községeknek nyűnk szerint útjaink egy ré- a 2-es számú főútvonallal va- szének állapota a forgalom ló összeköttetését. Nógrádsi- átterelése óta jelentősen rom- pék, Nógrádmegyer, Litke, lőtt. Nehezíti helyzetünket, Mihálygerge és több más for- hogy természeti adottságaink galrnas település útjai szilárd, miatt vasúthálózatunk is igen állandó útburkolatot kaptak, kedvezőtlen. Ezt érzik, tapasz- Megyénkben a korszerűsi- taiják a megyeben utazók, a tett, pormentes útburkolatok munkába járók és az autóköz- aránya az I960 évi 29,8 szá- Ezek és az ehhez hasonló lekedés dolgozói. zalékról 1969-ben 43.5 száza­megjegyzések nem inai kele- És mit mutatnak a számok? lékra növekedett, míg a ma­Az Egri Közúti Igazgatóság kadáim útburkolatok aránya ahová tartozik megyénk is 46,2 százalékról 10,5 százalék­zetét, hallottam olyan véle­ményt is, hogy az alföldi me­gyékben sokkal jobb a hely­zet, mint nálunk. Mások pe­dig nem kis nosztalgiával ál­lítják: addig nem is lesz jobb nálunk a helyzet, amíg a me­gye mostohagyereke az Eg­ri Közúti Üzemi Vállalatnak. Majd hozzáfűzik: — legyen nekünk is egy önálló megyei hatáskörű útépítő vállalatunk, s akkor biztosan többre me­gyünk. kivételével. Áthengerelték a bánk—nógrádkövesdi össze­kötő utat tizenhét km hosz- szúságban. Megoldották Diós­tűek. Korábban is méltatlan­kodtunk rossz útjaink miatt. Azért erőteljesebb most az — a harmadik ötéves tervben ra csökkent a harmadik 'öt- ilyen irányú kívánság, sürge­tőbb a jobb, gyorsabb mun­kára ösztönző szó, mert nem­csak e§y meglevő hátrányt kell pótolnunk, hanem a fej­lődés új követelményeinek is eleget kell tenni. Tudott dolog, hogy a vasút­fejlesztés! koncepció . — ame­lyet az országgyűlés is elfo­elsősorban a megyei és vá- éves terv eddigi időszakában rosi székhelyek összekötteté- A tervezett 40,5 kilométernyi sének biztosítását, á már meg- korszerűsítésből az elmúlt év levő, vízzel lekötött makadám- végéig csak 37,8 km, a 170 pályák romlásának megállítá- km-nyi fenntartásnyi henger- sát, az idegenforgalmi igé- lésből pedig 154 km készült nyék jobb kielégítését tűzte el. ki célul, a megyei vezetés­sel egyetemben. A lemaradás okát kő_ és ka­pacitáshiánnyal magyarázza a gadott — fokozatos ütemben megye nyugata részében, és a Ennek me^elelőe^toleg a £Ualat. Süt « ide! Orktldnek ti: oran at Csak hatósági lappal Tizenkét fajta — «főn az igazi Jönnek a vevők, kiabálnak össze lehet téveszteni a su- az eladók, a gombák pedig sulykával, a parlagi és roe- csomókban várják, hogy a zei tölcsérgomibával. A szeg­szatyrokba kerüljenek. „Tőlem fűgombát darabonként kell át­vegyen, ez szebb! Nekem vizsgálni — mondja Pappné. igazim is van! Tíz forintért Egy pillantás a bódé falán adom asszonyom!” — mond- kifüggesztett lásátra. A csi- ják az eladók, közben trécsel- perkegomba az egyes sör­nek, nevetgélnek. számánál kezdődik, a császár­A gombastand sarkában egy gomba a tizenkettessel feje- kis bódé. A bódéban egy asz- ződik be. Az asszonyok hoz- szony ül, az asszony előtt zák a gombát. Pappné meg- könyv. A könyv címe: Ehető vizsgálja. Kitölti a hatósági és mérgesgombák. A tarjáni igazoló lapot, névvel, a szemé, piacon két gombavizsgáló tel- lyi igazolvány számával. Er- jesít szolgálatot. Reggel 4-től ről tudjuk meg a hozott gom- 9-ig Csepregi Lajosné, majd ba fajtáját és mennyiségét is. délután fél négyig Papp Sán- A kék lapok ott vannak a dorné piacfelügyelő őrködik, gomöacsomók mellett. Na- hogy csakis ehető gomba ke- gyobb a vevő bizalma? Biz- rüljön a tarjániak asztalára, tosan. Papp Sándorné olvas. A múlt _ a tegnapi felhozatal? évben tette le a gombaisme- — összesen 40 kilogramm. Szegfűgomba, rókagomba, vargánya, azaz igazi gombák. Most van az igazi szezonjuk. Egyre többet hoznak. Néhány gomba férges volt, hoztak ga­lambgombát is. Ezt nem lehet árusítani. Félreraktam, itt láthatja. — Előfordult-e mérgezés a tarjáni piacon árult gombá­ból? — Én 14 éve vagyok itt, de nem emlékszem arra, hogy a tőlünk vásárolt gomba okozta volna a mérgezést. Ügy igen, hogy nem volt kék laip, csakhogy azt szakértő réti tanfolyamot. Mit kellett tudnia? — Gombaismeret, alaktan, kereskedelem, és mérgezés. Mérgezésből alaposan kifag­gattak. — Lejegyeznénk néhány mérgesgomba nevét. — Lehet. Gyilkosgalóca, párducgalóca, világító tölcsér- gomba, döggomba, susulyka. Tudni kell a tüneteket. — Hány fajta gombát árul­nak a tarjáni piacon? — Országosan 12 fajta gom­ba árusítható. Persze több is. Itt van példáu a szegfűgom­ba, amelynek árusítása felté­telekhez van kötve. A városi látta, - mondja búcsú­tanács engedélye szükséges zÓul Papp Sándbme. hozzá, mert nagyon könnyen ács — Százharminchat szakmunkástanuló A Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati üzeme a következő tanévre 136 textil­ipari szakmunkástanulót is­koláz be a városban levő ipari szakmunkásképző iskolába. A 136 lány öt osztályba jár majd — ezek közül két osztály emelt szintű lesz. A jelentkező fiata­lok negyed része balassagyar­mati, a többi a környékbeli községekben lakik. A tanulók száma évről év­re növekszik. A létszámnövelés az üzemvezetés tervszerű in­tézkedéseinek eredménye — ezek révén érhető el, hogy a most mintegy 600 fővel dolgo­zó gyáregység 1973 végére, az új telephelyre való költözés időpontjára 1100 munkással dolgozhasson. Uj élelmiszerbolt Az Arany János úti. most helyeznek el, és ebben nyílik az kialakuló lakótelep jobb el­látása érdekében új élelmiszer- bolt nyílik a Bizományi Aru­ház mellett. Az ott levő házat és a hozzá tartozó telket a vá­rosi tanács kisajátítja. Az épü­letet ezt követően lebontják, helyébe egy modullbarakkot élelmiszerüzlet. Az új üzlet a tervek szerint még ebben az évben megnyílik és amíg a 3- as számú üzletház fel nem épül. biztosítja ennek a terü­letnek jobb élelmiszer-ellátá­sát. kedvezőtlen téli időjárás, melynek következtében az út­jainkban keletkezett olvadási kár 11 millió forintot tesz ki. Az illetékes miniszterhelyet­tes utasítása szerint más út­építő munkát addig nem lehet végezni, amíg az olvadás okozta útkárokat helyre nem állítják. E tilalom alól csak a honti főút építése a kivétel. Az elmondottak valóban azokat igazolják, akik egy ön­álló megyei közúti vállalat létrehozását sürgetik. Ügy fest, hogy ebben az eszten­dőben erre még sor kerül. Az új, önállóan gazdálkodó vál­lalattól útjaink gyorsabb üte­mű megjavítását várjuk. A vasútfejlesztési koncepció sze­rint megyénkben is csak ott lehet majd erőteljesen növel­ni a közúti és személyforgal­mat, ahol ennek nemcsak sze­mélyi, hanem tárgyi feltéte­lei is megvannak, más szóval: jók az utak. Ha ez meglesz, akkor ke­vesebb jogos kritikai észre­vétel, megjegyzés éri majd az útépítők és útfenntartók mun­káját. Kormányzatunk a soron levő ötéves tervben a koráb­binál jóval nagyobb összege­ket biztosít megyénk útháló­zatának korszerűsítésére, álla­potának javítására. V. K. Búcsú a generátor­gáztól A salgótarjáni síküveggyár­ban a mai naptól megszűnik a generátorgáz gyártása. Het­venöt éven keresztül termeltek generátorgázt, ezzel olvasztot­ták az üveg alapanyagát. A ta­valy decemberben megkezdett földgázprogram, amely 21 mil­lió forintos beruházással ké­szült el, a mai nappal befeje­ződött. A Zagyva I., és a Zagy­va II., a kazánház, valamint a homok- és a dolomitszárító dob földgáztüzelést kapott. Tartaléktüzelésre a gyár olaj- tüzelésű kazánt épít, amely rövidesen befejeződik. A Zagy­va I., és Zagyva II. üzemben egészségesebb lesz a levegő a földgáz bevezetésével és az üveg minőségében is előnyös vál­tozás állt be. Hetvenöt óv után ma reggel kialszanak a generátorgázt termelő kazá­nokban a lángok. — K — Divatos szakmák ? Balassagyarmat általános is kóláiban ebben az évben 219 fiatal fejezte be alapfokú ta­nulmányait. További sorsuk — mivel közülük csak 18-an nem tanulnak tovább — nem kis gondot ad a város pedagógusai, nak. A végzős nyolcadikosok közül 69-en gimnáziumba, 35- en pedig szakközépiskolába je­lentkeztek. A többiek nagy ré­sze szakmunkásképző intézet­be adta be jelentkezési lapját. A továbbtanulásban érdekelt szakemberek véleménye sze­rint bizonyos szakterületek fel­keltették ugyan az iskolások érdeklődését, de sem ők, sem nevelőik nincsenek tisztába ve. le: mennyire alkalmasak a választott pályára. Sajnos, ép­pen a munkaerőhiánnyal küsz­ködő vállalatok nem tettek eleget a szakmunkásgárda biz­tosítása, a tanulók felvilágosí­tása érdekében. A gimnáziumi tanárok sokszor azt tapasztal­ták, hogy a tanuló választása nem reális — emiatt gyakran a szülő okolható, aki valaha meg nem valósult terveit szeretné gyermekével valóra váltani. Az is gondot okozott, hogy míg egyes, „divatosának mond­ható szakmákban — autósze­relő, fodrász stb. — sokszoros volt a túljelentkezés, addig a szakmunkásképző iskola több­szöri felszólításra sem tudott megfelelő számú kőműves-, ács-, villanyszerelő-tanulót be­iskolázni. Két évtized! — közös úton H |úsz esztendőivé 1 ezelőtt, 1950, június 16-ám ala­kúit meg a magyar ifjúság egysége® szerveze­te, a DISZ. A Qperahaizban megtartott üminepi alakadó ülés közétetünk akkori legnagyobb eseménye volt. Az egyesülést áz erőfeszítések sora, az egész országot átfogó nagy felvilágosító munka előzte meg. Alig öt éve ért véget a második világháború. Az ak­kori 18—20 évesek fejéiben még ott élt a múlt, több­ségük egyházi iskolában végzett, a nézetek sokfélesé­ge, ideológiai zűrzavar akadályozta a tisztánlátást. S a különféle ifjúsági szervezetek a maguk sajátos esz­közeivel gyakran ködöse jó utat, jó célt nem mindig mutató elképzeléseivel képtelenek voltak az új világ szolgálatába ámítani az ifjúságban feszülő tettvégyiat, képzelőerőt. A párt helyesen látta, hogy csiak az összefogási, az ifjúság erőimefc tömörítése segíthet. Olyan demokrati­kus ifjúsági szervezetre van szükség, amely a párt vezetésével a munkás- és a parasiztfiatalok szervezeti és ideológiai egységére épülve, forradalmi módon, kommunista módon neveli, tanítja élni ifjúságiunkat. A szép cél érdekében a mozgalom sok tapasztalt veteránja imdiíltt csatába, magyarázva a fiataloknak, hogy csak a közös úton, az előttük járó nemzedékkel is össaekovácsolódvta valósíláiiatják meg álmaikat, ala­kíthatják tágas, biztonságos otthonná a szabadságot, nyert hazát. Magyarázták a fiataloknak, hogy az új társadalmá rendben nem lehet külön célja, külön út­ja a városi és a falusi ifjúságnak. A szocializmus épí­tését az egész népnek, az ifjúságnak is közösein keil vállalnia. N | agy voffit a küzdelem, de az eredmény a küzdő­ket igazolta. A DISZ hamarosan pezsgő életet teremtett az üzemeikben, a falvakban, az isko­lákban is. Megkezdődhetett ifjúságiunk egységes ide­ológiai nevelése. Száz és százezer fiatal ismerkedett a marxizmus—Jenánázmus tanításaival. A gimnáziumiba, az egyetemekre mind több és több munkás és pa­raszt származású fiatal jelentkezett. S azok az ifjú em­berek, akik addig talán vetélytársat, szemben átló fe­let láttak a másikban még inkább felismerték, hogy1 a biztos jövő megteremtése közös feladat. A párt gonddal egyengette az egység ízét Kóstol- gjaitó fiatalok útját. Az ifjúsági szövetséget tulajdon aranytartalékának tekintette. Onnan várta a fiatal, a mában felnövekedett, az új élettel, eszmékkel ismerős kommunista utánpótlást. S ezzel megnyílt a közös úton járó fiatalok előtt a teljes emberré, a céltudatos forradalmárrá válás lehetősége. Hogyan élt az ifjúság a nagyszerű lehetöségekfoeT? Hogyan tanultak, hogyan készülőditek a feladatokra az akiköri fiatalok? A mai negyvenesek helytállása a legjobb bizonyíték arra, hogy megtették, amit lehe­tett. Hiszen a mai derékhad az ő soraikból került a gondok, az élet élére. Példásan helytálló munkások, szövetkezeti parasztok, mérnökök, tudósok, alkotó művészek nevelődtek az egységes ifjúsági szervezet­ben. Az akkori DISZ-tagok többsége szorgalommal és becsvággyal vette ki részét az építőrnunkából és hű­séggel védelmezte demokratikus vívmányainkat. N | cm volt sem sima, sem akadályoktól mentes a DISZ útja. S a demokratikus ifjúsági szervezet nem volt mentes a tévedésektől sem. De a húsz esztendővel ezelőtt megteremtett egység rakta le a további fejlődés alapját. S a DISZ tapasztalatait jól tudija hasznosítani az ufód, a mai életünknek megfe­lelően, a párttal, a néppel egységben magas ideoló­giai fokon dolgozó Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Emberséggel, pénzzel és munkával A Körösöknél, a Tiszánál újra veszély fenyeget A lapok hasábjain, a rá­dióban és a televízióban, sajnos, változatlanul előkelő helyet kapnak az árvízi hely­zetről szóló jelentések. Nem szűnt meg a veszély, több szakaszon most is éjjel-nap­pal őrzik, magasítják, erősítik a gátakat. Országos mozgalommá lett a bajba jutottak megsegítése, s ebből Salgótarján város is alaposan kiveszi részét. A salgótarjáni városi Vöröske­reszt szervezet eddig 110 ezer forintot gyűjtött a Hazafias Népfront és a nőmozgalom aktívái segítségével. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek dol­gozói — egynapi bérük felajánlásán túl — több mint 37 000 forintot ad­tak össze az árvízkárosultak­nak. A segítőkószség kiemel­kedően szép példáját nyújtot­ta a síküveggyár is. A Cent­rum Áruház dolgozói 10 000 forint értékben ruhaneműt. ni piacon találom meg. Előt­te az asztalon velúr- és mű­bőrtáskák. Az idős, 65 esztendős asz- szony egymaga 6 000 forint értékkel járult hozzá az árvíz sújtotta falvak lakóinak meg­segítéséhez. Most rajtunk a sor — Nekünk nincs otthon té­vénk, nem is tudnám nézni, mert fáj már a szemem a sok varrástól — mondja. — De hallottam a rádióban, mi­lyen szörnyű károkat okozott a víz, láttam a lapokban a képeket az összedőlt házak­ról, a kiürített falvakról. Ma­gam is jól ismerem azt a terü­letet. A felszabadulás utáni élelemszűkös időkben sokai segítettek azok az emberek, nagyon jók voltak hozzám, és én ezt nem tudtam elfelejteni. — Hatezer forint nagyon takarót, tisztálkodó szereket llaSy pénz.. küldtek az árvíz által elpusz­tított területekre. A megyei kórház takarókat, ágyakat adott, és gyűjtenek az iskolá­sok is. Geszner József né táskaké­szítő kisiparost a salgótarjá­— Azoknak az emberek­nek semmijük nem maradt, csak az életüket menthették. Ha arra gondolunk, hogy tönkrement minden, amivel hosszú évek, évtizedek alatt gyarapodtak, és újra kell kez­deniük mindent, akkor bizony a haterez forint csak csepp a tengerben. A készpénzen kí­vül adtam táskákat, retikülo- ket, fejkendőket, meg babá­kat is a gyerekeknek. Néha tudom, hová viszik majd, na­gyon boldog lennék, ha Má­tészalkán, Nyírbátorban, Nyí- radon, Nagyecseden vagy Fe­hérgyarmaton kapnák meg az embere^ azok, akik olyan jók voltak hozzám. Persze jó szívvel adom mindenkinek, aki bajba került. Nekünk is szükségünk lehet még a segít­ségre. .. Az emberség és segítőkész­ség nagyon szép példáját nyújtotta Geszner Józsefné. „Ha szükség van rám...” A balassagyarmati és Ba­lassagyarmat környéki kisipa­rosok eddig 28 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkáro­sultak megsegítésére. (Ez az összeg a KIOSZ számláján van feltüntetve — ezenkívül más számlákon is jelentékeny, kisiparosok által felajánlott pénzösszegek szerepelnek). A balassagyarmati iparosok kö­zül nem egy felajánlotta, hogy szívesen elutazik az ár­víz sújtotta területre, és ott munkájával segít a bajba ju­tottakon. Munkatársunk egyi­kükkel, Hofmann Tibor kő­művessel folytatott beszélge­tést: — Mi késztette arra, hogy ilyen formában ajánlja fel segítségét? — Két oka is van ennek. Az egyik az, hogy segíteni akarok, a másik meg, hogy ott biztosan dolgozhatok fo­lyamatosan, nem akadályoz az építőanyag-hiány. — Miért akar segíteni? — Nézze, én két éve kerül­tem ide Szegedről. Ott majd­nem minden tavasszal volt árvíz, hol kisebb, hol na­gyobb. Azok is nagy káro­kat okoztak ... hát, ez az Idei mekkora rombolást vihetett végbe! Állandóan az jár az eszemben, hogy hány ház áll­hat romokban. — És a folyamatos munka? — Azt úgy képzelem, hogy ott az állam hiánytalanul el­látja az iparosokat anyaggal, nehogy megakadjon az épít­kezés. Télire már állni kell a házaknak. Én, ha van anyag, nem ijedek meg a munkától. — Hová menne legszíve­sebben? — Az igaz, hogy Szegedről jöttem ide, de úgy hallottam, hogy Szabolcsban most na­gyobb szükség van az ember­kézre. Ha szükség van rám, odamegyek. NÓGRÁD — 1970. június 16., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents