Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Létesülhet-e kapcsolat más civilizációkkal ? Borisz Panovkm. szovjet csillagász és fizikus azt vall­ja. hogy a radioasztronómia módszereivel a Föld lakói rö- videbb-hosszabb idő alatt fel­fedeznek majd a világmin­denségben más civilizációkat, bármilyen messzeségben le­gyenek is bolygóinktól. Ehhez azonban feltétlenül igénybe kell venni a csillagászati megfigyelé­sek mellett a kibernetikát. Ki­bernetikai gépekkel kell megha­tározni a rádióteleszkópokkal felfogott jelzések karakterét, s a csillagrendszerekben ész­lelt jelenségek természetes vagy mesterséges voltát. Ez rendkívül fontos, hiszen ami­kor felfedezték például a koz­mikus rádiójelek forrásait, a pulzárokat, amelyek szigorúan meghatározott időközönként továbbítanak jeleket — sok kutató hajlott arra, hogy eze­ket rendkívül fejlett civilizá­ció jeleiként értékelje. A pul- zárok azonban természeti je­lenségek, amelyek titkát fel fogják tárni. A kibernetikai rendszerek és módszerek alkalmazásával nemcsak a más bolygórend­szerekből eredő jelek és je­lenségek jellegét határozhat­ják meg —véli Panovszkij —, hanem felmérhetjük egyik vagy másik kozmikus civili­záció (közte az emberihez ha­sonló civilizáció) színvonalát is. Panovkinhoz hasonló hi­potézist vall két másik szov­jet asztrofizikus: Kardasov és Sklovszkij is. Kardasov mint­egy 5 éve megfogalmazott fel- tételezésében a Földön kívüli civilizációkat első-, közép- és felsőfokú rendszerekre lehet osztani a technikai színvonal és pz energiaforrások alkal­mazása alapján. - : -o ^ J Az egyik németországi műszaki iparitanuló-iskolá- ban a növendékeket már több év óta elektronikus oktatási módszerek alkalmazásával tanítják. Egy iskolai stúdió spe­ciális kamrájával lefilmezik a műszaki rajzokat, természet- tudományos ábrákat, anyagokat és felnagyítva átvetítik öt osztály képernyőjére. A hagyományos fekete tábla helyett a tanulók figyelme a televízió képernyőjére szegeződik, ame­lyen a tanár szemléltetően elmagyarázza a tananyagot (fel­ső felvételünk). Nem fér hozzá kétség, hogy az oktatásnak ez a fajtája lényegesen élethűbb és instruktívabb, minden egyéb előadásnál. A nagyméretű felnagyítások (alsó ké­pünk) maradandó benyomást keltenek a diákokban. — Be­szélik, hogy a szovjet iskolákat is érdekli ennek az oktatási formának a bevezetése. A világűr és a földi tudományok A műholdak és Föld közeli pályán keringő űrhajók — mondotta K. Kondratyjev, a SZTA levelező tagja — lehe­tővé teszik, hogy tanulmá­nyozzuk a Föld felületének nagy térségeit felölelő jelen­ségeket. A „fentről” végzett megfigyelés egészen más — szokatlan — képet nyújt, mint a hagyományos. Egy pillantás a Föld felé és máris jól lát­juk a ciklonok, tájfunok, or­kánok vonulását. Onnan fent­ről a földfelszín bármely bontja megfigyelhető, illetve annak a pontnak megfelelő közeli-távoli környezet. A légréteg határain túlról végzett megfigyelés, az így sapott információs és mérés- adatok sokkal részletesebbek -nínt korábban. A hőmérsék­let eloszlása, a levegő nyomá­sa és páratartalma, a felhő­akaró vízszintes és függőle­ges elhelyezkedése, a légtöme­gek mozgásának iránya és sebessége sehonnan és seho­gyan sem figyelhető meg blyan jól, mint a Föld körüli pályán keringő űrhajóból. Néhány műhold például ed­dig annyi adatot szolgáltat­hat a meteorológiai számító­központ részére, mint sok- üzemyi földi megfigyelőál- Lomás. Nem kevésbé jelentős a Föld közeléből megfigyelni a -naptevékenységét. Ismeretes hogy a napkitörések hatással vannak mind a biológiai, nind a meteorológiai folya­matokra. Egy-egy kitörést kozmikus részecskék „zuhata- _>a” kísér, amelyek elérve a Földet, kölcsönhatásba lépnek az atmoszférával. Ezt minden­kor különleges — a Földről nem észlelhető — naptevé­kenység előzi meg, de az űrből jól megfigyelhető. így lehető­vé válik, hogy még — a nap­folttevékenység előrejelzésé­vel — a földi rádiókapcsola­tok zavarait, vagy teljes szü­netelését is „megjósolják”. A több száz ki lométeres ma­gasságból jól megfigyelhető a mezőgazdasági növényzet ér- lelődése nagy területeken, a tűzvészek pontos helye az er­dőségekben. Az óceánok fény­képezésével megállapítható a nagyobb halrajok vonulása. — A gorkiji aspiránsok ku­tatásának fő Iránya — mon­dotta V. Radzijevszkij, a fizi­kai-matematikai tudományok doktora — a fény nyomásá­nak. és az elektromágneses erőknek a kisebb égitestekre gyakorolt hatása. Tanulmá­nyozzuk az adott jelenségek miatt bekövetkező pályamó­dosulásokat, a kozmikus anyag sűrűségének eloszlását, és köl­csönhatását a Földdel és más égitestekkel. A kutatások eredményeit egy sor kozmonológiai és űr- mechanikai kérdés — többek között a „napvitorlák” prob­lémájának — megoldására kí­vánjuk felhasználni. A mes­terséges égitestek pályamódo­sulásai, a bolygók és hold­jaik keletkezése és tengely körüli forgásuk természete, a naptömeg változása, valamint a poranyag elhelyzkedése a világűrben és a Föld közelben mind-mind fontos kérdés. Mi az űrhajózástól várjuk koráb­bi következtetéseink megerő­sítését. Nem lehet tovább lépni, ha nem ismerjük elő­ző méréseink és következte­téseink helyességét. Már ko­rábban volt lehetőségünk ilyen ellenőrzésre. Kiderült, hogy helyesen indokoltuk az amerikai Echö-műhold períe- gumának ingadozását, ami elkerülhetetlennek látszott. Meggyőződésünk, hogy ezek a következtetések hasznosnak bizonyulnak az űrhajózás szempontjából is. A Föld és a bolygók térségében elhe­lyezkedő kozmikus por jelen­tős kihatással lehet a dön­tésre, amikor az űrhajók pá­lyáját jelölik ki. — Geológiai téren felbe­csülhetetlen értékű eredmé­nyekre juthatunk az űrhajók­ról végzett megfigyelések se­gítségével, az adatok feldol­gozásával — mondotta A. Ka- pisztyin, a Középvolgai Geo­lógiai Igazgatóság főgeológusa, így lehetővé válik, jelentős ráfordítások nélkül a geoló­giai körzetek felmérése és az ásványi kincsek előzetes fel­becsülése. Még a kisebb körzetekre vonatkozó űrmegíigyelések is lehetővé teszik, hogy viszony­lagos értékelést adjanak az olajlelőhelyekről. A későbbi­ekben a geológiai expedíciók útirányát az űrrepülések so­rán beszerzett adatok segítsé­gével jelölik ki. Uegyszermérgesésl Tizennyolc sérült! . .A szőlővel szomszé­dos területen ötvenen ka­páltak. A szél rájuk hord­ta a permetanyagot. Tizen­két személynél súlyosabb tünetek jelentkeztek. Kór­házba szállították őket. .” (Vegyszermérgezés Boglá­ron. Somogyi Néplap, 1970. V. 17.). A növényvédelem egyre erősebb, veszélyesebb mér­geket alkalmaz. Fokozott elő­vigyázatosság miellett is tör­ténhet mérgezés — úgy tart­ják —, hát még az óvórend- saaibályok mellőzésével!... 4ss igazgat» A Balatanújhelyí Állami Gazdaság igazgatói irodájá- bam Feremezi Vendel igazgató kezében megremeg a papír­lap. Elsápad, de arcizma se randiül, miközben olvassa: ,, Gusation-mér gezés történt, permetezés közben. Tizen­nyolc sérült, egy súlyos, élet­veszélyes, három súlyos, ti- zenméigy könnyű sérült. Kér­jük, intézkedjék!. ..” Az óráinkon pontosan 9 óra 10 perc. Hallani finom ketye­gésüket. Talán tíz másodperc múlt el, talán harminc. Az igazgató mélyet sóhajtva töri meg a csendet. Hangja hatá­rozott: — Mindenekelőtt értesítem a »'öntőket, meg a körzeti or­vosit. .. A telefonnál többször is próbálkozik. Vidék is bejön; vomalproihléma — közben, az idő 9.15 —. újabb idegtépő másodpercek és percek. Vég­re, 9.20-toor kapcsolják a mentőállomást. . .Igen, egy életveszélyes. Hogy milyen állapotban ? Ügy tudom, tűr­hető. .. Indulnak? Köszö­nöm.” Űjaibb telefon : Balatonkili- ti, körzeti orvos. Adatok: „. .a mentőket értesítettem igen, tizennégy könnyebb, há­rom súlyosabb. Azonnal gye­re, indulj!...” — Kiit értesít még igazgató elvitárs? — Legelőször Is a KO. JAL-lt, a városi közegészség- ügyi felügyelőt, a szakszerve­zetei, a növény védelmi fele­lőst. .. — Kit még? — ??? — Ötnél több a sérült, te­hát a rendőrséget is értesí­tenie kell. Egy hibaponttal — az öt részéiről — minden rendiben. Mert, ahogy időköz­ben talán észre is vette, nem valós esetből indultunk ki. Próibariadóról van szó... Riadó Siófokon A két mentős csodálkozva néz körül. A sérültet keresik, a főorvos azonban megelőzi kérdéseiket. —- Az Országos Mentő Fő­igazgatóság engedélyével ri­asztottuk önöket. Vegyszer- mérgezéshez jöttek, legyen szíves megmutatni a gyógy­szerkészletet. — Atropin viam nálunk... Az életmentő szeres kazetta a legnagyobb rendben. A fő­orvos megköszöni és elnézést kér. A kis piros zászlót „be­vonják”; a kocsi indulhat vissza. Az idő 9.28. Az eltelt perceket is beszámítva tehát a feltételezett súlyos, életve­szélyes ezúttal tíz percen belül a gyágyimtézménybe kerülhe­tett volna. S ez élete valószí­nű megmentését jelentheti. 4 körzeti orvos Nem sokkal később a háiz előtt csikorog egy személy­gépkocsi. Dr. Tiborc István falfehéren, verejtékezve siet az épületbe. Nem tud, még nem is tudhat semmit. — Találkoztam a mentő­vel. .. Hol vannak a sérül­tek? — A tényállást ismered, légy szíves a táskádat: mit hoztál magiaddal? — Van nálam elegendő PAM, atropin és toxogonin... A súlyosakat ellátom. Ha nyelt is a vegyszerből? Sze­net itatok vele és beszáMítta- tam. A könnyebbeket? Én azokat is a kórházba vite­tem. .. A párbeszédből még meg­tudom: permetezés alatt — rendelet szerint — az orvos- írnok vagy a körzeti ápolónő tart telefonügyeletet. A vegy­szerez» munkálatok bejelen­tési kötelezettségét a gazdaság mindig teljesíti. Most hat be­teget hagyott a várószobá­ban. De nagyon megértőek voltak. Ok is nagyon megré­mültek, mikor hallották, hogy 18 mérgezetthez indul... — Nos, akkor elnézést, amiért; izgalmat okoztunk. Mindez próba, gyakorlat volt. Gratulálunk; rekordidő alatt értél ide és — egy kivéte­lével — minden rendiben volt. (A rendőrséget ő sem „értesítette”). A sérültek or­vosi ellátása is — időn beiül — biztosítottnak látszik. Le­het értesíteni az otthoniakat: ne izguljanak tovább... Körkérdésünk... Az ellenőrzés a két közeli gyógyintézetben: a siófoki rendelőintézetben és a kór­házban is mindent rendben talált a feltételezett sérülitek fogadására. Időközben a gaz­daság területére is kilátoga­tott két ellenőr. Megvizsgál­ták a méregkamrát. Munka közben a dolgozók a védő- felszereléseket viselték. Álta­lában mindent rendben talál­tak. Két kisebb észrevétel: a növényvédő brigádban nincs kiképezve elsősegélynyújtásra a rendelet szerinti két sze­mély; és a gyenge mérgei: raktárépületéről hiányzott a haíliálfejes „VIGYÁZAT, MÉ­REG !” feliratú tábla. Állító­lag akkor festették... Az elliemőrzésfoen résztve­vők: a megyei főorvos, dr. Tóth Sándior megyei KÖJÄL- iigazgató; Ludván Zsolt, a Növényvédő Állomás vegyész­mérnöke és a Somogyi Nép­lap munkatársa számára ked­vező lehet a kép, a végered­mény. Ám az általános ta­pasztalatok szerint aligha zá­rulna ilyen kedvezően egy másik, kisebb állami gazda­ságban vagy még inkább egy tsz-ben; valahol messze, eset­leg egy-két órányira a kór­háztól. Ügy tartják, a fokozott elő­vigyázatosság mellett is baj történhet. Hát még az óvó- remdszabályok mellőzésével’ (Ami sajnos előfordul. ..) így búcsúzóul az ellenzőrző ható­ságok nevében is egy körkér­dést nündenkihez, akit illet: „Vegyszermérgiezés történt. Tizennyolc sérüllt, egy élet- veszélyes, három súlyos... Mit tenne Ön ebben a hely­zetiben?” Wallinger Endre Mentők Dr Gsáki László megyei fő­orvos röviden összegezi a gyakorlat célját, különös te­kintettel az agy héttel ezelőt­ti boglárt esetre. Szavaiba messziről éles sziréna vijjogás hasíit bele. 9 óra 26 perc. A Villamos Berendezés és Készülék Müvek villamos előszerelő gyárában készítik a világszerte ismert és al­kalmazott elektromos eredményhirdető és tájékoztató berendezést. Ugyanitt foglalkoznak más elektromos be­rendezések készítésével is. Időről időre újabb típusok, újabb változatok kerülnek ki műhelyeikből, figyelik a felhasználók igényeit, követik az igények alakulását. Képünkön: Fodor Tibor szereli a francia megrendelésre készülő országúti pontos időt és hőmérsékletet mutató berendezést. (MTI fotó — Erezi K. Gyula felvétele) Vérrögleleplező ultrahang Sikerült műtétek után nem egy­szer zavarja meg a gyógyulást, hogy a beteg szervezetében, a mé­lyen fekvő visszerekben — főként a comb mélyvénáiban — vérrög, vagyis trombózis keletkezik. Né­ha tekintélyes hosszban elzárja az érpályát, mégis alig okoz panaszt, s csak következményei fenyeget­nek megdöbbentő fejleményekkel. Könnyen előfordul ugyanis, hogy a vérrögből leszakad egy, vagy sorban egymás után több da­rab, majd a szív jobb felén ke­resztül a tüdőbe sodródik és ott érelzáródást, az életet Is fenyege­tő tüdőembóliát okoz. Hosszan ágyba kényszerített, fő­ként Idősebb betegeknél műtét nélkül Is előfordul vérrög a mély­vénákban és tüdőembólia. Nem ritka, hogy kezdetben álarcban jelentkezik és nehezen leküzdhető tüdőgyulladás tünetei mögé rejtő­zik. Korszerű gyógymódokkal sok beteg átvészeli ezeket a veszélye­ket. Az Idejekorán felismert mély­vénás trombózis következményeit meg Is lehetne előzni, például ki­sebb műtéttel. A korai felismerés azonban nem könnyű. A trombózis felderítésére ma még elsősorban a flebografia szol­gál, aminek lényege, hogy az ere­ket röntgen kontrasztanyaggal töltik fel. Minthogy az elzáródott érbe nem Jut az anyagból, az el­záródott érszakasz nem látható a képen. Másik módszer az Izotópot tartalmazó oldat befecskendezése, amihez azonban költséges Izotóp­laboratóriumra van szükség. Egyébként mindkét eljárás költsé­ges Is és az erekbe adott Injekció­val Is jár, ami nagyon kellemet­len lehet a súlyos vagy lábadozó betegnek. Ezért latszik jelentősnek dr. Da­vid S. Evans nak, a londoni St. Thomas Hospital érkutató labo­ratóriuma munkatársának új ult­rahangos diagnosztikai eljárása. Az eredetileg a magzati vérkerin­gés vizsgálatára szolgáló készü­lék megfelelő frekvenciaváltozta­tásával olyan berendezést sike­rült szerkesztenie, amelynek se­gítségével a talptól a hasig meg lehet vizsgálni a beteg vénás vér­keringését. A Sonlcaid D. 205. jel­zésű készülék doboza erősítőt és két megahertz frekvenciájú ult­rahangrezgéseket produkáló ge­nerátort tartalmaz. A készülék* hez kapcsolt két kerémiakrlstály egyike az ultrahangnyalábot bo­csátja ki, a másik a visszaverődő Impulzusokat fogja fel. Vizsgálat közben a betegek ágyukban ülnek, s lábukat ki­nyújtják; talpukat alátámasztják, hogy a vénák jól megteljenek vér­rel. Az egyik kristályt a vizsgált véna feletti bőrfelületre helyezik. A kristály alatt a végtagot eny­hén összeszorítják, mire az ép vénán gyorsabb és több vér áram­lik át. Átjárható véna esetén a szo­rítás hatására az erősítő Jellegze­tes morajt hallat. Ha a véna elzá­ródott, a hang elmarad, a kris­tály és a szorítókötés helyváltozta. tássa] lehet megállapítani, az eset­leges vérrög alsó és felső határát. Minimális gyakorlattal három percbe kerül egy beteg megvizs­gálása, és egy kisebb sebészeti osztályon egy óra leforgása alatt akár naponta ellenőrizhetik vele valamennyi ágyban fekvő beteg lábát. Dr. Sie, A. NÓGRÁD ** 1970. június 14., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents