Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Nógrádkövesdi hétköznapok Három egyesül A TANÁCSKOZÓTEREM nagy asztalán a község rende­zési terve. Mellette könyvek, szabályzatok, rendeletek. Fontos tárgyalás folyik, a kő­bánya és a község képviselői tárgyalnak az egyik vitás te­rület végleges rendezéséről, Innen kérjük ki Bartos Pál ta­nácselnököt. Egy pillanatra elnézést kér, aztán már jön is. A téma na- ■gyon időszerű, a hamarosan sorra kerülő tanácsösszevoná­sokról, a községi közös tanács kialakításáról esik szó. Köz­ben kétszer is a telefonhoz szólítják Bartos Pált, kocsi áll meg a ház előtt, ismét a kő­bányától keresik. — Megélénkült nálunk az élet — mosolyog a tanácselnök — néha olyan forgalom van a tanácsházán, hogy egymásra nyitják az emberek az ajtót. ' Nógrádkövesden valóban nagy a mozgás, pezsgő az élet. A kőbányából teherautókon, vagonokban viszik a követ, nagy az autóbuszforgalom is, a környező községekből szál­lítják a dolgozókat. — Pontosan ezzel függ ösz- sze a község egyik nagy gond­ja. Ilyen forgalom mellett az emberek az úttesten kényte­lenek közlekedni, mert nincs járda — mondja a tanácsel­nök. Itt Kövesden van a kör­zeti iskola, sok a gyerek, már miattuk is változtatni kell a helyzeten. Az elsők között va­lósítjuk meg a járdásítást, amint erre módunk lesz. Nógrádkövesden a követke­ző hetekben nagy eseményre kerül sor. A már négy éve idetartozó Galgaguta mellett, a községi közös tanácshoz csat­lakozik Becske és Szécsénke. — Nógrádkövesd körül su­gár alakban helyezkednek el a községek, egyik sincs messzebb a három kilométernél. Kövesd jól megközelíthető — mutatja a térképen a tanácselnök. — Szécsénke eddig a rétsági já­ráshoz tartozott, itt területát­csatolásra is sor kerül. 1 A helyzet érdekes. Ugyanis a megye egy-két községében bizonyos fokú ellenállás mutat­kozott a községi közös taná­csok létrehozásával szemben Voitak, akik a falu önállósá­gát féltették, voltak, akik a régmúlt körjegyzőségi állapo­tok visszatértét emlegették, vagy éppen attól tartottak, hogy a csatolt községek fej­lődése megáll. A nógrádkövesdi tanácselnök több mint tíz esztendeje tölti be az elnöki posztot. Azelőtt Galgagután volt, ugyancsak tanácselnök, amely az elsők között csatlakozott más köz­séghez. Bartos Pál jelen volt a 4 évvel ezelőtti eseményeknél, tőle kérdezzük hát, mit jelen­tett Galgaguta számára a for­dulópont? — TERMÉSZETESEN itt is felmerült, hogy nem lesz-e hátrányos a község jövőjét il­letően az, hogy megszűnik az önálló tanács. A falugyűlésen egymás után szólaltak fel az emberek, és végül az a véle­mény alakult ki, hogy Galga­guta számára pontosan a fej­lődés lehetőségét jelenti a ta­nácsösszevonás. Az eddigi gya­korlat szerint a 30 tanácstag­ból 15 gutái, 15 kövesd!. Köz­rejátszottak a régi, rossz em­lékek. Galgaguta, Kövesd és Becske valamikor a berceli körjegyzőséghez tartozott. ígér­getések bőven Voltak, a meg­valósításukra ritkán került sor. Mi, a tanácsülésen őszin­tén elmondtuk, hogy az ösz- szevomás után 4—5 éven be­lül mit akarunk megvalósíta­ni — és azt következetesen meg is tettük. Csak egy pél­dát mondok. Azelőtt Galgagu­tán nem voltak köves utak, ma minden út rendben van. Érdekes ellentmondás, hogy Gutának nagyon szép művelő­dési háza van, Nógrádkövesd- nék még ma sincs. Ezzel ázt hiszem, választ is lehet adni araknak, akik azt hangoztat­ják, hogy az egyik község pén­zét a másik fejlesztése viszi eh — Becske és Szécsénke csat­lakozásával hogyan alakul majd a helyzet? — Szécsénke lakói egyönte­tűen állást foglaltak a csat­lakozás mellett. Talán a leg­egyszerűbben és legőszintéb­ben az az idős parasztember szólt, aki felállt a falugyűlé­sen és azt mondta: nézzék meg a patakunk útját Még a víz is lefelé folyik, Kövesd fe­lé. A jogos féltés érthető, hisz’ ezeken a falugyűléseken a jövőjükről is döntenek , az emberek. Becskén elhangzott olyan kérdés is, mi lesz akkor, ha minden iratért, járatlevé­lért; vagy igazolásért Nógrád- kövesdre kell bemenni? őket megnyugtattuk. Rendszeres fo­gadónapokat tartunk a köz­ségben és itt, mindenki elin­tézheti ügyes-bajos dolgait. A községi közös tanácsok ki­alakításának tálán a legfon­tosabb kérdése ezek mellett a fejlesztés. Szinte valameny- nyi csatolt községben felvető­dik, ezután is építenek-e any- nyit, járdásítanak-e, kapnak-e új üzleteket? Ez Becskén is napirendre került. — Annál }s inkább, mert a községben eléggé elmaradott az üzlethálózat, elhanyagolt az italbolt, hogy csak a legége­tőbb hibákat említsem. Becs­kén a patakot burkolni kell, ez nagyon sok pénzt kíván. Természetesen szükségszerű, hogy bizonyos dolgok a szék- hetyközségbe kerüljenek. Pon­tosan ez a célja az összevo­násnak. Hogy minden kis falu­ban ne kelljen megvalósítani ugyanazokat a létesítményeket. Mi, őszintén elmondtuk a véleményünket. Amire az el­következő években nem jut pénzünk, azt nem is ígértük meg, csak azért, hogy kifog­juk a szelet a vitorlából. Egy bizonyos. A tanácsra neheze­dő egyre nagyobb feladatokat jól ellátni, csak magasabb szintű tanácsapparátussal le­het. Az elaprózott pénz nem jelent megoldást, a tervek ösz- szehangolását csak á községi közös tanácsokkal lehet meg­oldani. Aki ezt nem látja be, az úgy tesz, mintha ár- ellen úszna. KÖZBEN élesen felcserig a telefon, az adminisztrátor be­szól Galgagutáról, nagyon fon­tos ügyben keresik a tanács­elnököt Csatai Erzsébet Hol üdülhetlek az acélgyáriak? Készülnek az üdülési idény­re a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. A balatonszabadi üdülőtelepet közművest tik és az étkeztetés gondját is meg­oldják. Itt és Berekfürdőin is a munkásellátásá osztály szo­cialista , brigádjainak tagjai végzik el a javítási éé kar­bantartási munkákat. Zsórl- fürdőn 1,5 millió forintos költséggel épül az emeletes, tirankét&zobás üdülő, amely­nek minden lakosztályához fürdősizoba is tartozik. Az épületet nemsokára birtokba vehetik az acélgyári dolgo­zók." Ezen kívül a SZOT-be- utalókkal számos felnőtt ' és gyermek üdülhet hazánk leg­szebb tájain, a Balaton part­ján, Hajdúszoboszlón, Lillafü­reden, a Mecsekben és a Mát­rában.----------- ■ ■ » 3 000 horgászból egy hektáron A bambuszból kosarak, síbotok, szatyrok, székek, állványok, horgászbotok, víz­vezetékcsövek készülnek. Grúziában, a tea és szub- trópikus növények kutatá­sával foglalkozó össz-szövet- ségi kutatóintézet gazdasá­gában hektáronként 3000 bambusznádat aratnak le. A Kaukázusban több mint 20 fajta bambuszt termeszte­nek. Őseinknek dédelgetett kedvence volt — ma hámba fogták, hát ne búsuljon? Fotó: Céhmester Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: &.2A: Laka­tos Antal népi zenekara Játszik Loren« Kornélia és Járay József éneked. — 9.00: Hol történt? — 9.10; Zenekari muzsika. — 10*05: Szabá-lytala&i emlékek. — 10.25: Giulietta Simionato és Gianni Poggi operaáriákat énekel. —« 10.00: Iskolairádió. — 11*35: Édes anyanyelvűnk- — 11.40: Fúvós ze­ne. — 1)2.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Dallal, tánccal a világ körül. — 13.50: Arcok munka közben. —- i4.0ö: Szomszédolás. — 14.25: Iskolará­dió. — L5.00: Hírek. Időjárás. — 15.10: Kóruspódium. — 15.18: Ci­gány szerelem. — 15.43: Debussy- dalok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Rádióegyetem antológiája,/ — 17.05: Kék mező­ben fehér glóbusz... — 17.25: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 18.00: Mikrofórum. — 18.15: Egy rádiós naplójából. — 19.25: Sport­híradó. — 19.35—22.00: Kaleidosz­kóp. — 19.35: A költészet világa. — 20.10: Herb Alpert önöknek Sergio Mendes-t és a Brazil 66 együttest... — 20.25: A kitüntetett közlegény. — 21.06: Országok, tájak, emberek.. . — 21.17: a szabadság és a szerelem dalai az angol ..földalatti” muzsi­kában. — 21.32: Házasság. — 21.49: Májusi szerenád. -- ?2.15; Indo­kína — közelről. — 22.25: Szabol­csi Bence tanít. — 22.50: Népda­lok, néptáncok. — 23.25: A Ma­gyar Rádió és Televízió esztrád- zenek-ara játszik. — 24.00: Hírek. Időjárás. — o.io—0.25: Bäck: Szó- lószonáta fuvolára. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Csaj­kovszkij: Az évszakok. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.45: A műkedvelő színjátszás a művelődés szolgála­tában. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. Időjárás. — 13.03: Dal a világról és a tűzpiros nap­ról. — 13.23: Verdi: Aida. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00—18.00: Mindenki ked­vére — kettőtől hatig. . . — 14.00: Rivaldafényben. — Közben: 14.30— 14.35: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.50: Üzenetek. — 15.30: Hírek. — 15.33: Rivaldafényben II. rész. — Közben: 16.30—16.33: Hírek. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. Időjárás. — 18.10: Falusi esték. — 19.00: Arany János és a muzsika. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Kapcsoljuk a Székesfehér­vári Vörösmarty színházat. Álba Regia napok. — 1970. — Kb.: «0.00: Esti Krónika II. — Kb.: 20.25—20.28: Űj könyvek. — Kb.: 21.50: Láttuk, hallottuk... — Kb.: 21.10: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 22.30: Filozófia — cím­szavakban. — 22.40: A hangle­mezbolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Hírek. Időjárás. —23.15: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—11.30: Iskola­tévé. — 13.10—16.15: Iskolatévé. — 17.15: Vita az V. Nevelésügyi kongresszus téziseiről. — 17.5«: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Rendhagyó gyár... — 18.45: Esti mese. — 18.55: Van ho­va menniök. — 19.15: RekJámmű- sor. — 19.25: „Az ország útján”. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-hfra- dó. — 20.20: Ne a gyerek előtt. Radványj Ervin szatíráiból. — 21.25: Szülők, nevelők egymás­közt. — 22.05: Tv-híradó — 2. ki­adás. RESZTEREBANYA: 9.«»: Vissza­térés a szülőföldre. (Tv-film). — 9.30: Margaréta barátai. (Francia —olasz film.) — 17.00: és 22.30: Tudósítás a kerékpáros bé­keversenyről. — 19.00 és 22.10: Tv-híradó — 21,05: Zenei műsor. — 21.30: Tíz nap, amely megren­gette a világot. IL rész. ŐSZ FERENC: NYOMOZ A VÁROS in. — Áztat nem tudom, mert én mindig akarok..: Ekkor jött be a Lajos. Tele volt vele az ajtó. — Maga jött azzal a rendőrségi kocsival? Hát jó! Tudtam én, hogy baj lesz. Az a szemét Pavlovics! Mond­tam, hogy ne lopjuk el azt a tíz gerendát, most meg rám akarja kenni, pedig összesen egy százast kaptam érte, a többit ő tette el. — Lajos! Az úr... az elvtárs a Kocsis Gáspárné miatt van itt... — Hát annak meg mi panasza lehet énrám? — húz­ta ki magát Tóth Lajos. — Hát erre majd később visszatérünk — mondta a hadnagy, és azon mosolygott, hogy két hete a nagy pan­gásban hogy tudott volna örülni egy ilyen ügynek is. Amikor visszatért a kapitányságra Sípos jelentette: — Egy asszony van itt. Megtámadta a szatír... Az ügy kezdett egyre kínosabbá válni. A harmadik eset is igaz volt. Az áldozat egy harmincéves asszony Űj dolgot ő sem mondott el. Az elkövetés módja hasön- 16 volt, mint a két másik esetben. Balázsnál is hátulról támadta meg a szatír, neki is a fülébe súgta, hogy ha­zavágja, ha kiabálni merészel. A helyszín ebben az eset­ben is a nagyerdő volt. Az asszony egyetlen — nem tú. hásználható — új nyomot adott: a férfinek egy jelvény volt a kabátján, valószínű sportjelvény. A dulakodás közben meg Is sértette az arcát. Kovács már alig mert az utcára menni, mert lépten- nyomon megállították, és a stetírról érdeklődtek. Ková­csot ugyanis mindenki ismerte. Itt nőtt fel, az apja pos­tás volt, anyja ma is itt él. Innen ment tiszti iskolára és egyedülálló édesanyja miatt ide kérte magát. A fél város csak Lacinak szólítja, és nem ritka, hogy valaki a másik oldalról rikkant rá: — Lacikám, elfogtátok már azt a szatírt? Nem? Hát mi az istenért kapjátok ti ott azt a nagy fizetést? Hogy felírjátok, aki tilosban parkol? Kovács egyre idegesebb lett. Ügy érezte magát, mint a sakkversenyző, aki Időzavarba kerül. Már a megyei ka­pitányság is több esetben érdeklődött a nyomozás állása felől. Attól félt, hogy amennyiben nem tud valamit fel­mutatni, a megye kiküld ..segíteni” valakit, aki mellett ő már labdába sem rúghat. Essen a napon a kiserdőben töltötte az estét. Szép, krémszínű civilruháját vette fel, és ráérősen sétálgatott. Enyhe május volt, még élvezte is az üdezöld tavaszi er­dőt. Különösen a nőket figyelte. Megpróbálta a szatír szemével nézni őket. De ez nem ment. A helyi szatír ab­ban is nehezíti a nyomozók dolgát, hogy nem egyfajta nőre specializálta magát. Egy tisztességes szatírnak ízlé­se van. Egyik a szőkére, a másik a kövér nőkre veti ma­gát, de ez válogatás nélkül támadott öreget, fiatalt, kö­véret, soványát, hajszínre való tekintet nélkül. Már elhagyta az erdő közepét, amikor szemben vele egy fiatal lány közeledett. Lassan bandukolt, ábrándos szeme a semmibe meredt. Az ilyen álmodozó lányka va­lóságos szatír-csemege lehet — gondolta Kovács, és mi­után a lány eléggé eltávolodott, utánafordult. Lassan követte, úgy, hogy a lány ne vehesse észre. Fától fáig szökellve ment utána. Egy bozót nagyot csörrent, a lány ijedten megtorpant. Aztán újra tovább indult. Néhány méter után megállt, és visszafordult. Kovács nem akar­ta magát leplezni, ezért világos ruhájában, teljesen harc- szerűan beásta magát a rothadó avarba. A kislány éppen előtte haladt el, ha kinyújtja a kezét, eléri a karcsú bo­kákat. Kovácjf. elmosolyodott: Ha ez a lány tudná, hogy a Belügyminisztérium állományába tartozó őrangyalkája itt vigyáz rá... . * Ekkor az úton, a lány mögött feltűnt egy magas fér­fialak. Meglátta- a lányt. Nesztelen léptekkel mögéje osont, és magához rántotta. A lány Ijedten felsikoltott Kovács hadnagy felugrott a fa mögül és néhány ugrás­sal elérte őket. Hátracsavarta a férfi kezét. — Segítség... A szatír... — sikoltozott a lány. — Nyugalom, kisasszony — felelte Kovács. — Majd adok én. neked! — sziszegte a férfi, és kisza­badította magát. Megfordult, és a következő pillanatban már ütött. Kovácsnak még volt annyi ideje, hogy észre­vegye a férfi zakóján csillogó sportjelvényt. Aztán neki­esett a fáfnak. Ellökte magát és a férfinak ugrott. Ütése elől az ellenfél azonban könnyedén kitért. Kovács érezte, hogy nehéz lesz a dol^a. A szatír erős, kisportolt, fickó A lány közben, mint egy bekapcsolt magnó, egyfolytá­ban sivított: — Segítség ... Emberek... A szatír ... Megöli ... Köztudott, hogy az ember verekedés közben nem tud másfelé figyelni. Különösen, ha olyan ellenfele akad, mint a hadnagynak, aki már a harmadik balegyenest ve­zeti Kovács képébe De olyan klasszikusan szép balegye­neseket, melyek a Sportcsarnokban és egy kültelki kocs­mában egyaránt kivívnák a szakemberek elismerését. Ezért nem tudott Kovács hadnagy sem odafigyelni a lányra: — Sanyikám... Vigyázz... Megöl... Ha figyel, rájön, hogy a biztatás nem neki szól, miu­tán ő László, és nincs szerencséje pertuban lenni e bájos ifjú hajadonnal. Egy hatalmas gyoínorszájas után Kovács lefeküdt a földre. Ellenfele a mellére térdelt és megszólalt: — Ne izgulj, Jutka. Gyenge kis biciklista ez. Most jó ideig nem mozdul. Amíg én elbeszélgetek vele, te sza­ladj, és értesítsd a rendőrséget... — Micsodát? —■ eszmélt Kovács. — Jól hallottad, kisapám. Talán még valami jutalom is leesik, amiért ártalmatlanná tettem a szatírt. — Ártalmatlanná tette maga a jó... — kezdte Ko­vács, aztán eszébe jutott az oktatás: a jó rendőr, sem­milyen körülmények között sem veszítheti el a fejét, még akkor sem, ha ez a fej félig szét van verve. — Ide figyeljen, fiatalember — folytatta nyugodtab- ban. — Nyúljon be a belső zsebembe. Ezúttal mindketten tévedtünk. Én ugyanis magát hittem a szatírnak... — A Sanyit? — álmélkodott a lány. — Aztán miért? — Mert hátulról támadta meg magát... — Mindig így srak — kuncogott a lány. — Itt volt randevúnk, aztán biztosan rám akart ijeszteni. A férfi eközben öngyújtója lángjánál tüzetesen meg­vizsgálta az igazolványt — Ha tud úgy is olvasni, hogy közben nem térdepel a mellemen, úgy nagyon hálás lennék — mondta a had­nagy. — Elnézést — felelt a fiú, és feltápászkodott. ­— Nem történt semmi — nyögött egyet Kovács és némi vért, valamint egy fél marék tavalyi falevelet ki­köpött. I I — Nagyon sajnálom — adta vissza az igazolványt a fiú. — Egyébként Bauer György vagyok. Egyetemi hall­gató. ' , (Folytatjuk)------------------------------------------­------------------------ i

Next

/
Thumbnails
Contents