Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Nógrádkövesdi hétköznapok Három egyesül A TANÁCSKOZÓTEREM nagy asztalán a község rendezési terve. Mellette könyvek, szabályzatok, rendeletek. Fontos tárgyalás folyik, a kőbánya és a község képviselői tárgyalnak az egyik vitás terület végleges rendezéséről, Innen kérjük ki Bartos Pál tanácselnököt. Egy pillanatra elnézést kér, aztán már jön is. A téma na- ■gyon időszerű, a hamarosan sorra kerülő tanácsösszevonásokról, a községi közös tanács kialakításáról esik szó. Közben kétszer is a telefonhoz szólítják Bartos Pált, kocsi áll meg a ház előtt, ismét a kőbányától keresik. — Megélénkült nálunk az élet — mosolyog a tanácselnök — néha olyan forgalom van a tanácsházán, hogy egymásra nyitják az emberek az ajtót. ' Nógrádkövesden valóban nagy a mozgás, pezsgő az élet. A kőbányából teherautókon, vagonokban viszik a követ, nagy az autóbuszforgalom is, a környező községekből szállítják a dolgozókat. — Pontosan ezzel függ ösz- sze a község egyik nagy gondja. Ilyen forgalom mellett az emberek az úttesten kénytelenek közlekedni, mert nincs járda — mondja a tanácselnök. Itt Kövesden van a körzeti iskola, sok a gyerek, már miattuk is változtatni kell a helyzeten. Az elsők között valósítjuk meg a járdásítást, amint erre módunk lesz. Nógrádkövesden a következő hetekben nagy eseményre kerül sor. A már négy éve idetartozó Galgaguta mellett, a községi közös tanácshoz csatlakozik Becske és Szécsénke. — Nógrádkövesd körül sugár alakban helyezkednek el a községek, egyik sincs messzebb a három kilométernél. Kövesd jól megközelíthető — mutatja a térképen a tanácselnök. — Szécsénke eddig a rétsági járáshoz tartozott, itt területátcsatolásra is sor kerül. 1 A helyzet érdekes. Ugyanis a megye egy-két községében bizonyos fokú ellenállás mutatkozott a községi közös tanácsok létrehozásával szemben Voitak, akik a falu önállóságát féltették, voltak, akik a régmúlt körjegyzőségi állapotok visszatértét emlegették, vagy éppen attól tartottak, hogy a csatolt községek fejlődése megáll. A nógrádkövesdi tanácselnök több mint tíz esztendeje tölti be az elnöki posztot. Azelőtt Galgagután volt, ugyancsak tanácselnök, amely az elsők között csatlakozott más községhez. Bartos Pál jelen volt a 4 évvel ezelőtti eseményeknél, tőle kérdezzük hát, mit jelentett Galgaguta számára a fordulópont? — TERMÉSZETESEN itt is felmerült, hogy nem lesz-e hátrányos a község jövőjét illetően az, hogy megszűnik az önálló tanács. A falugyűlésen egymás után szólaltak fel az emberek, és végül az a vélemény alakult ki, hogy Galgaguta számára pontosan a fejlődés lehetőségét jelenti a tanácsösszevonás. Az eddigi gyakorlat szerint a 30 tanácstagból 15 gutái, 15 kövesd!. Közrejátszottak a régi, rossz emlékek. Galgaguta, Kövesd és Becske valamikor a berceli körjegyzőséghez tartozott. ígérgetések bőven Voltak, a megvalósításukra ritkán került sor. Mi, a tanácsülésen őszintén elmondtuk, hogy az ösz- szevomás után 4—5 éven belül mit akarunk megvalósítani — és azt következetesen meg is tettük. Csak egy példát mondok. Azelőtt Galgagután nem voltak köves utak, ma minden út rendben van. Érdekes ellentmondás, hogy Gutának nagyon szép művelődési háza van, Nógrádkövesd- nék még ma sincs. Ezzel ázt hiszem, választ is lehet adni araknak, akik azt hangoztatják, hogy az egyik község pénzét a másik fejlesztése viszi eh — Becske és Szécsénke csatlakozásával hogyan alakul majd a helyzet? — Szécsénke lakói egyöntetűen állást foglaltak a csatlakozás mellett. Talán a legegyszerűbben és legőszintébben az az idős parasztember szólt, aki felállt a falugyűlésen és azt mondta: nézzék meg a patakunk útját Még a víz is lefelé folyik, Kövesd felé. A jogos féltés érthető, hisz’ ezeken a falugyűléseken a jövőjükről is döntenek , az emberek. Becskén elhangzott olyan kérdés is, mi lesz akkor, ha minden iratért, járatlevélért; vagy igazolásért Nógrád- kövesdre kell bemenni? őket megnyugtattuk. Rendszeres fogadónapokat tartunk a községben és itt, mindenki elintézheti ügyes-bajos dolgait. A községi közös tanácsok kialakításának tálán a legfontosabb kérdése ezek mellett a fejlesztés. Szinte valameny- nyi csatolt községben felvetődik, ezután is építenek-e any- nyit, járdásítanak-e, kapnak-e új üzleteket? Ez Becskén is napirendre került. — Annál }s inkább, mert a községben eléggé elmaradott az üzlethálózat, elhanyagolt az italbolt, hogy csak a legégetőbb hibákat említsem. Becskén a patakot burkolni kell, ez nagyon sok pénzt kíván. Természetesen szükségszerű, hogy bizonyos dolgok a szék- hetyközségbe kerüljenek. Pontosan ez a célja az összevonásnak. Hogy minden kis faluban ne kelljen megvalósítani ugyanazokat a létesítményeket. Mi, őszintén elmondtuk a véleményünket. Amire az elkövetkező években nem jut pénzünk, azt nem is ígértük meg, csak azért, hogy kifogjuk a szelet a vitorlából. Egy bizonyos. A tanácsra nehezedő egyre nagyobb feladatokat jól ellátni, csak magasabb szintű tanácsapparátussal lehet. Az elaprózott pénz nem jelent megoldást, a tervek ösz- szehangolását csak á községi közös tanácsokkal lehet megoldani. Aki ezt nem látja be, az úgy tesz, mintha ár- ellen úszna. KÖZBEN élesen felcserig a telefon, az adminisztrátor beszól Galgagutáról, nagyon fontos ügyben keresik a tanácselnököt Csatai Erzsébet Hol üdülhetlek az acélgyáriak? Készülnek az üdülési idényre a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. A balatonszabadi üdülőtelepet közművest tik és az étkeztetés gondját is megoldják. Itt és Berekfürdőin is a munkásellátásá osztály szocialista , brigádjainak tagjai végzik el a javítási éé karbantartási munkákat. Zsórl- fürdőn 1,5 millió forintos költséggel épül az emeletes, tirankét&zobás üdülő, amelynek minden lakosztályához fürdősizoba is tartozik. Az épületet nemsokára birtokba vehetik az acélgyári dolgozók." Ezen kívül a SZOT-be- utalókkal számos felnőtt ' és gyermek üdülhet hazánk legszebb tájain, a Balaton partján, Hajdúszoboszlón, Lillafüreden, a Mecsekben és a Mátrában.----------- ■ ■ » 3 000 horgászból egy hektáron A bambuszból kosarak, síbotok, szatyrok, székek, állványok, horgászbotok, vízvezetékcsövek készülnek. Grúziában, a tea és szub- trópikus növények kutatásával foglalkozó össz-szövet- ségi kutatóintézet gazdaságában hektáronként 3000 bambusznádat aratnak le. A Kaukázusban több mint 20 fajta bambuszt termesztenek. Őseinknek dédelgetett kedvence volt — ma hámba fogták, hát ne búsuljon? Fotó: Céhmester Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: &.2A: Lakatos Antal népi zenekara Játszik Loren« Kornélia és Járay József éneked. — 9.00: Hol történt? — 9.10; Zenekari muzsika. — 10*05: Szabá-lytala&i emlékek. — 10.25: Giulietta Simionato és Gianni Poggi operaáriákat énekel. —« 10.00: Iskolairádió. — 11*35: Édes anyanyelvűnk- — 11.40: Fúvós zene. — 1)2.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Dallal, tánccal a világ körül. — 13.50: Arcok munka közben. —- i4.0ö: Szomszédolás. — 14.25: Iskolarádió. — L5.00: Hírek. Időjárás. — 15.10: Kóruspódium. — 15.18: Cigány szerelem. — 15.43: Debussy- dalok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Rádióegyetem antológiája,/ — 17.05: Kék mezőben fehér glóbusz... — 17.25: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 18.00: Mikrofórum. — 18.15: Egy rádiós naplójából. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35—22.00: Kaleidoszkóp. — 19.35: A költészet világa. — 20.10: Herb Alpert önöknek Sergio Mendes-t és a Brazil 66 együttest... — 20.25: A kitüntetett közlegény. — 21.06: Országok, tájak, emberek.. . — 21.17: a szabadság és a szerelem dalai az angol ..földalatti” muzsikában. — 21.32: Házasság. — 21.49: Májusi szerenád. -- ?2.15; Indokína — közelről. — 22.25: Szabolcsi Bence tanít. — 22.50: Népdalok, néptáncok. — 23.25: A Magyar Rádió és Televízió esztrád- zenek-ara játszik. — 24.00: Hírek. Időjárás. — o.io—0.25: Bäck: Szó- lószonáta fuvolára. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Csajkovszkij: Az évszakok. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: A műkedvelő színjátszás a művelődés szolgálatában. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. Időjárás. — 13.03: Dal a világról és a tűzpiros napról. — 13.23: Verdi: Aida. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Mindenki kedvére — kettőtől hatig. . . — 14.00: Rivaldafényben. — Közben: 14.30— 14.35: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.50: Üzenetek. — 15.30: Hírek. — 15.33: Rivaldafényben II. rész. — Közben: 16.30—16.33: Hírek. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. Időjárás. — 18.10: Falusi esték. — 19.00: Arany János és a muzsika. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Kapcsoljuk a Székesfehérvári Vörösmarty színházat. Álba Regia napok. — 1970. — Kb.: «0.00: Esti Krónika II. — Kb.: 20.25—20.28: Űj könyvek. — Kb.: 21.50: Láttuk, hallottuk... — Kb.: 21.10: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 22.30: Filozófia — címszavakban. — 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Hírek. Időjárás. —23.15: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—11.30: Iskolatévé. — 13.10—16.15: Iskolatévé. — 17.15: Vita az V. Nevelésügyi kongresszus téziseiről. — 17.5«: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Rendhagyó gyár... — 18.45: Esti mese. — 18.55: Van hova menniök. — 19.15: RekJámmű- sor. — 19.25: „Az ország útján”. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-hfra- dó. — 20.20: Ne a gyerek előtt. Radványj Ervin szatíráiból. — 21.25: Szülők, nevelők egymásközt. — 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. RESZTEREBANYA: 9.«»: Visszatérés a szülőföldre. (Tv-film). — 9.30: Margaréta barátai. (Francia —olasz film.) — 17.00: és 22.30: Tudósítás a kerékpáros békeversenyről. — 19.00 és 22.10: Tv-híradó — 21,05: Zenei műsor. — 21.30: Tíz nap, amely megrengette a világot. IL rész. ŐSZ FERENC: NYOMOZ A VÁROS in. — Áztat nem tudom, mert én mindig akarok..: Ekkor jött be a Lajos. Tele volt vele az ajtó. — Maga jött azzal a rendőrségi kocsival? Hát jó! Tudtam én, hogy baj lesz. Az a szemét Pavlovics! Mondtam, hogy ne lopjuk el azt a tíz gerendát, most meg rám akarja kenni, pedig összesen egy százast kaptam érte, a többit ő tette el. — Lajos! Az úr... az elvtárs a Kocsis Gáspárné miatt van itt... — Hát annak meg mi panasza lehet énrám? — húzta ki magát Tóth Lajos. — Hát erre majd később visszatérünk — mondta a hadnagy, és azon mosolygott, hogy két hete a nagy pangásban hogy tudott volna örülni egy ilyen ügynek is. Amikor visszatért a kapitányságra Sípos jelentette: — Egy asszony van itt. Megtámadta a szatír... Az ügy kezdett egyre kínosabbá válni. A harmadik eset is igaz volt. Az áldozat egy harmincéves asszony Űj dolgot ő sem mondott el. Az elkövetés módja hasön- 16 volt, mint a két másik esetben. Balázsnál is hátulról támadta meg a szatír, neki is a fülébe súgta, hogy hazavágja, ha kiabálni merészel. A helyszín ebben az esetben is a nagyerdő volt. Az asszony egyetlen — nem tú. hásználható — új nyomot adott: a férfinek egy jelvény volt a kabátján, valószínű sportjelvény. A dulakodás közben meg Is sértette az arcát. Kovács már alig mert az utcára menni, mert lépten- nyomon megállították, és a stetírról érdeklődtek. Kovácsot ugyanis mindenki ismerte. Itt nőtt fel, az apja postás volt, anyja ma is itt él. Innen ment tiszti iskolára és egyedülálló édesanyja miatt ide kérte magát. A fél város csak Lacinak szólítja, és nem ritka, hogy valaki a másik oldalról rikkant rá: — Lacikám, elfogtátok már azt a szatírt? Nem? Hát mi az istenért kapjátok ti ott azt a nagy fizetést? Hogy felírjátok, aki tilosban parkol? Kovács egyre idegesebb lett. Ügy érezte magát, mint a sakkversenyző, aki Időzavarba kerül. Már a megyei kapitányság is több esetben érdeklődött a nyomozás állása felől. Attól félt, hogy amennyiben nem tud valamit felmutatni, a megye kiküld ..segíteni” valakit, aki mellett ő már labdába sem rúghat. Essen a napon a kiserdőben töltötte az estét. Szép, krémszínű civilruháját vette fel, és ráérősen sétálgatott. Enyhe május volt, még élvezte is az üdezöld tavaszi erdőt. Különösen a nőket figyelte. Megpróbálta a szatír szemével nézni őket. De ez nem ment. A helyi szatír abban is nehezíti a nyomozók dolgát, hogy nem egyfajta nőre specializálta magát. Egy tisztességes szatírnak ízlése van. Egyik a szőkére, a másik a kövér nőkre veti magát, de ez válogatás nélkül támadott öreget, fiatalt, kövéret, soványát, hajszínre való tekintet nélkül. Már elhagyta az erdő közepét, amikor szemben vele egy fiatal lány közeledett. Lassan bandukolt, ábrándos szeme a semmibe meredt. Az ilyen álmodozó lányka valóságos szatír-csemege lehet — gondolta Kovács, és miután a lány eléggé eltávolodott, utánafordult. Lassan követte, úgy, hogy a lány ne vehesse észre. Fától fáig szökellve ment utána. Egy bozót nagyot csörrent, a lány ijedten megtorpant. Aztán újra tovább indult. Néhány méter után megállt, és visszafordult. Kovács nem akarta magát leplezni, ezért világos ruhájában, teljesen harc- szerűan beásta magát a rothadó avarba. A kislány éppen előtte haladt el, ha kinyújtja a kezét, eléri a karcsú bokákat. Kovácjf. elmosolyodott: Ha ez a lány tudná, hogy a Belügyminisztérium állományába tartozó őrangyalkája itt vigyáz rá... . * Ekkor az úton, a lány mögött feltűnt egy magas férfialak. Meglátta- a lányt. Nesztelen léptekkel mögéje osont, és magához rántotta. A lány Ijedten felsikoltott Kovács hadnagy felugrott a fa mögül és néhány ugrással elérte őket. Hátracsavarta a férfi kezét. — Segítség... A szatír... — sikoltozott a lány. — Nyugalom, kisasszony — felelte Kovács. — Majd adok én. neked! — sziszegte a férfi, és kiszabadította magát. Megfordult, és a következő pillanatban már ütött. Kovácsnak még volt annyi ideje, hogy észrevegye a férfi zakóján csillogó sportjelvényt. Aztán nekiesett a fáfnak. Ellökte magát és a férfinak ugrott. Ütése elől az ellenfél azonban könnyedén kitért. Kovács érezte, hogy nehéz lesz a dol^a. A szatír erős, kisportolt, fickó A lány közben, mint egy bekapcsolt magnó, egyfolytában sivított: — Segítség ... Emberek... A szatír ... Megöli ... Köztudott, hogy az ember verekedés közben nem tud másfelé figyelni. Különösen, ha olyan ellenfele akad, mint a hadnagynak, aki már a harmadik balegyenest vezeti Kovács képébe De olyan klasszikusan szép balegyeneseket, melyek a Sportcsarnokban és egy kültelki kocsmában egyaránt kivívnák a szakemberek elismerését. Ezért nem tudott Kovács hadnagy sem odafigyelni a lányra: — Sanyikám... Vigyázz... Megöl... Ha figyel, rájön, hogy a biztatás nem neki szól, miután ő László, és nincs szerencséje pertuban lenni e bájos ifjú hajadonnal. Egy hatalmas gyoínorszájas után Kovács lefeküdt a földre. Ellenfele a mellére térdelt és megszólalt: — Ne izgulj, Jutka. Gyenge kis biciklista ez. Most jó ideig nem mozdul. Amíg én elbeszélgetek vele, te szaladj, és értesítsd a rendőrséget... — Micsodát? —■ eszmélt Kovács. — Jól hallottad, kisapám. Talán még valami jutalom is leesik, amiért ártalmatlanná tettem a szatírt. — Ártalmatlanná tette maga a jó... — kezdte Kovács, aztán eszébe jutott az oktatás: a jó rendőr, semmilyen körülmények között sem veszítheti el a fejét, még akkor sem, ha ez a fej félig szét van verve. — Ide figyeljen, fiatalember — folytatta nyugodtab- ban. — Nyúljon be a belső zsebembe. Ezúttal mindketten tévedtünk. Én ugyanis magát hittem a szatírnak... — A Sanyit? — álmélkodott a lány. — Aztán miért? — Mert hátulról támadta meg magát... — Mindig így srak — kuncogott a lány. — Itt volt randevúnk, aztán biztosan rám akart ijeszteni. A férfi eközben öngyújtója lángjánál tüzetesen megvizsgálta az igazolványt — Ha tud úgy is olvasni, hogy közben nem térdepel a mellemen, úgy nagyon hálás lennék — mondta a hadnagy. — Elnézést — felelt a fiú, és feltápászkodott. — Nem történt semmi — nyögött egyet Kovács és némi vért, valamint egy fél marék tavalyi falevelet kiköpött. I I — Nagyon sajnálom — adta vissza az igazolványt a fiú. — Egyébként Bauer György vagyok. Egyetemi hallgató. ' , (Folytatjuk)------------------------------------------------------------------ i
