Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

BIV - 1070 Lipcse után Budapesten ' Munkaerőhiány, kapun bélüli munkanélküliség Pavilon DEXION-SALGO elemekből Valamennyi termékét bemutatja az SKÜ Nyolcvan országba exportálnak A Salgótarjáni Kohászai Üzemek — az előző év gya­korlatától eltérően — ebbén az évben valamennyi bemu­tatásra szánt termékét egy helyien állítja ki a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A hó­nap elején szállították fel Bu­dapestre a vásári kollekcióit, amelynek számára DEXION- SALGÓ totemekből építik fel a kiállító pavilont. Az ele­mekből a pavilon belső teré­ben raktári polcokat alakíta­nak ki. Ezen helyezik el a különböző gyártmányokat, amelyeket Lipcse után a BNV-n is bemutatnak. A pa­vilonban hangulatos tárgyaló­terem várja az érdeklődőket, a szakembereket és felhasz­nálókat. Száz fajta szes Az idei. Budapesti Nemzet­közi Vásáron — az öntvénye­ken kívül — valamennyi ter­méküket kiállítják. A huzal- művet fekete és fényes, lágy és kemény, horganyzott és re- ziezett huzalok képviselik. Új­ra gyártják a hegesztésekhez a szennyeződéstől csaknem egészen mentes „vé-dőgázas” huzalt, amelyet szintén bemu­tatnak. Száznál több fajtájú — különböző mérethosszúsá­gú és -vastagságú — szeget gyárt a váiüáliait. Ezeket is láthatják a vásárlátogatók. Ezek, ha nem is tetszetőseit, de rendkívül' keresettek a ha­zai piacon. Nagy szakmai érdeklődésre számíthatnak a felvonultatott rozsdamentes és saválló ed­zett acélszalagok. Ezeket ko­rábban az NSZK-ból és Svájcból importáltuk. A ha­zai gyártmány méltó - ver­senytársa már az utóbbi idő­ben a nyugatinak, műszaki jellemzői és minőségi mutatói már az importacélnál is job­bak. A rugógyártásban kitű­nően alkalmazhatók, felhasz­nálási területük az óragyár­tás és a játékipar. A DEXlO!\-SA LGÓ Ebben az évben is repre­zentatív termékei a vállalat­nak a DEXION SALGÓ ele­mek, amelyek az alkalmazás megszámlálhatatlan variációs lehetőségét kínálják a fel­használóknak. Az elemek gyártásához beállított gépsor alkalmas az egyre növekvő igények kielégítésére. Jelen­leg még a festési eljárás tö­kéletesítésén dolgoznak. A ke­reslet alakulásától függően ebben az évben 1500—2000 ton­na DEXION-SALGÓ elem ke­rülhet le a gépsorról. A kovácsoló gyáirészlieg a mezőgazdasági szeráruk né­pes családját küldte a vásár­ra. A különböző rendeltetésű, formájú és méretű mezőgaz­dasági szerszámok között a hagyományostól eltérő gyár­tási eljárással készült termék is található. Az ásó alapanya­gát nem nyújtják, hanem saj­tolják, és ezt követően edaifc, ami az ásó megbízhatóságát, elhasználódásának idő-tarta­mát erősen növeli. Bemutat­nak gépalkatrészeket, amelye­ket a mezőgazdaságú gép­gyáraknak szállítanak: szán— tóvasakait, boronaitárcsákiat és ekefejeket. Érdekességként' említjük meg, hogy a lópatkó sem hiányzik a kollekcióból, amelyből — a hazai piacon kívül — nagy tételben szál­lítanak a szomszédos baráti, szocialista országba, Cseh­szlovákiába. A gyárrészleg süllyesztése« gyártmányai pe­dig többek között a jármű- program sikeres megvalósítá­sát segítik ©lő. Nyolcvan országba expor­tálja termékeit a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek. Gyárt­mányai határainkon belül is keresettek. Várhatóan ezrek és ezrek keresik fel a vásár ideje alatt pavilonjukat. A BNV alkalmával színes pros­pektusokat bocsát ki az üzem, hogy még inkább felhívják a figyelmet a kiállítási anyagra és emlékezetessé tegyék a lá­togatók számára a pavilon­ban töltött perceket Közvélemény-kutatás A pavilonban színes fotók és albumok tájékoztatnak az üzem életéről és munkájáról. A BNV alatt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakembe­rei készséggel állnak az ér­deklődők rendelkezésére, fel­világosítással és szakmai ta­nácsadással szolgálnak. Kér­dőíves közvélemény-kutatásai gyűjtik az értékes Informá­ciókat és feljegyzést 1 vészi fe­nek a belföldi és külföldd lá­togatókkal folytatott« tárgya­lásokról. :y is — Cikkünk nyomán Válasz a berceli fodrász Május 7-j számunkban ri­portot közöltünk „A berceli törvény” tanulságai címmel, amelyben megírtuk, hogy Bogdán Lászlóné berceli fod­rász kisiparos nem *a szak­munkástanuló-törvény előírá­sainak megfelelően. hanem bizonyos monopólbelyzetét ki­használva — a balassagyar­mati járásban 16 községben hiányzik a férfi-női fodrász­szolgáltatás! — egyéni elkép­zelések .alapján foglalkoztatta a tanulókat. A balassagyar­mati szakmunkásképző inté­zetben tanuló Nagy Irén és Szabó Ilona az intézeti KISZ- hez fordult érdekvédelemért. Az intézet hivatalosan is el­járt a két tanuló ügyében a járásbíróságnál, majd pedig a járási tanács ipari csoportjá­nál, ahonnan a riport meg­jelenése után szerkesztősé­günknek adott válaszában Eszményi József főelőadó többek között a következőket írja: „ .. .KISZ-érdekvédelmi cik­kükre a Balassagyarmati já­rási Tanács VB ipari szakigaz­ügyében gatási" szerve részéről értesí­tem a szerkesztőséget, hogy Bogdán Lászlóné berceli la­kos, fodrász kisiparos ellen a 33/1969. Korm. sz. rendelet 80/A. paragrafusa megsértése miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, mivel a gyakorlati képzésben megha­tározott kötelezettségét meg­sértette. illetve a tanulók ré­szére előírt juttatásokat nem biztosította.” EGYRE TÖBB PANASZT hallunk, hogy nincs elegendő munkaerő az iparban és a me­zőgazdaságban sem. Hová let­tek a bányákból kikerült em­berek? Hiszen Nógrád megyé­ben két évvel ezelőtt ez je­lentette a legnagyobb gondot. A szénbányászat visszafej­lesztése elkerülhetetlenné vált, országos és helyi intézkedések nyomán, az elmúlt évben kö­rülbelül ezer új munkahely alakult ki a megyébe telepí­tett üzemekben. A kedvezmé­nyes nyugdíjat 968 bányász vette igénybe, á gyermekgon­dozási segély kiterjesztése után további ezer kismama maradt otthon, s ezzel egy- időben, a vártnál nagyobb arányban növekedett a nem ipari testületek létszáma, és több nagyüzemben megkezdő­dött a bővítés és a rekonst­rukció. Mindezek együttes ha­tására és a megye társadalmi, gazdasági szerveinek munkája nyomán enyhe munkaerő-ke­reslet alakult ki. Ez az új helyzet kedvező a bányászok­nak, az iskolából kikerülő fiataloknak és a munkát ke­reső nőknek. Jogos-e a panasz, hogy nem lehet munkaerőt kapni? Álta­lában nem, bár egyik-másik vállalatnál indokolt. Nézzük csak, melyik vállalat vezetői panaszkodnak. Azok, akik nem teljesítették termelési tervü­ket, leginkább ott panaszkod­nak munkaerőhiányra, ahol kedvezőtlenül alakul a ter­melékenység. Valljuk be, ki­lóg a lóláb, s a magyarázato­kat, a mentegetőzést mégis különösebb elemzés és kritika nélkül elfogadják az üzemi pártszervezetek. Sok helyen munkaerőhiány­ra panaszkodnak, mégsem si­került az extemzív fejlesztés helyett az intenzív fejlesztés módszerére rátérni. A megye szocialista iparában foglalkoz­tatottak száma 1969-ben 1,3 százalékkal emelkedett, noha az ipari termelés csak 0,1 szá­zalékkal nőtt, és reprezentatív felmérések szerint 1970-ben 4,7 százalékos létszámnöveke­dés várható. De /miből, ho­gyan akarják ezt a létszámfel- futast megvalósítani? TUDJUK, EGYSZERŰBB és gazdaságosabb is a termelést újabb munkaerővel növelni, mint gépesítéssel, és a terme­lés korszerűsítésével, különbö­ző átcsoportosításokkal. De a termelés bővítésének extenzív útja tovább nem járható, mert a munkaerő-tartalék maholnap kimerül, és a közgazdasági szabályozókat is egyre inkább úgy módosítják, hogy a mű­szaki fejlesztést, a hatékony­ságot és a korszerű vezetést, vagyis az intenzív fejlesztést ösztönözzék. Ezért helyeselni lehet azok kezdeményezését, akik megkezdték az üzemen belüli létszámátcsoportosítás vizsgálatát, az egyes üzemré­szek hatékonyságának elem­zését.. (Öblösüveggyár. Sík­üveggyár.) Az Acélgyárban most vizs­gálják, hogy kinek mi a munkaköre, milyen hasznos munkát végez. Meghökkentő fonákságok derülnek ki. Főleg adminisztratív és kisegítő ál­lományban akadnak olyanok, .akik naponként két órai mun­kát sem tudnak igazolni. Ha a párhuzamos adatszolgáltatást, a felesleges adminisztrációt megszüntetnék, sok embert a termelőmunkára lehetne át­csoportosítani. Vajon ez a megállapítás csak az Acél­gyárra vonatkozik? De melyik üzemben foglalkoznak alapo­san munkaszervezéssel ? Ez a feladat még a munkaügyi osz­tályokon belül is csak másod­lagos jellegű, a munkaerő-gaz­dálkodás többnyire csak a fel­vételekre és az elbocsátásra korlátozódik. Nógrád megye szocialista iparában az elmúlt évben 36 306 dolgozót foglalkoztat­tak, 1969-ben állományba vet­tek 13 003 főt, töröltek 12 820- at. Valójában hol van hiány, és hol felesleg? Erre a kér­désre csak akkor lehet helye­sen válaszolni, ha előbb azt vizsgáljuk, hogy a rendelke­zésre álló munkaerőt ott, és úgy foglalkoztatják-e, ahogyan az szükséges és hasznos. De bizonyítani lehet, hogy ugyan­annak a vállalatnak egyik te­lepén, vagy munkahelyén munkaerőhiánnyal küzdenek, a másikon meg nincs anyag, állnak a gépek és az emberek. Nincs elegendő munkás a sze­reidében, vagy az építkezésen, de sokan ülnek a vállalati központban, sok a különböző rendű-rangú improduktív lét­szám. Nem mindig a létszám dön­ti el, hogy a vállalat fennaka­dás nélkül, jól dolgozik-e, vagy sem. Sokkal fontosabb a mun­ka szervezettsége, a gépesítés ésszerű kihasználása, és a vezetés színvonala. Mind po­litikai, mind gazdasági szem­pontból örvendetes, jó hogy 1970-ben már munkaerőhiány jellemző me­gyénkre és országos átlagban is. Ez a körülmény azonban figyelmeztesse és minél előbb kényszerítse is az üzemek ve­zetőit műszaki fejlesztésre, az irányítás tökéletesítésére. MA MÁR A FOGLALKOZ­TATÁS nem gond, a gazdál­kodás megítélésére két mér­cét használunk: a nyereséget és a termelékenységet. A nye­reség a gazdálkodás komplex mutatója, de mégsem leijei egyedüli iránytűnk. A terme­lékenység fokozására is nagy gondot kell fordítani, mert a létszámot nem lehet tovább növelni. Segédmunkásokat, ne­héz- és kellemetlen munkakö­rökre már most sem lehet em­bert kapni, csak a technika, qgak a korszerűsítés segít. Ha a termelékenység emelkedik, ha növelésére folyamatosan erőfeszítések történnek, akkor a nyereség megalapozott, ak­kor gondoskodtak a vállalat jövőjéről. A nyereség, a termelékeny­ség fokozása szempontjából kikre lehet leginkább számíta- -ni ? Nem a vándormadarakra, nem azokra, akik meg sem melegszenek, és máris tovább­állnak, hanem a vállalati törzsgárdára, a helyi ismere­tekkel rendelkező műszakiak­ra, a szocialista brigádtagok­ra. Ezért nemcsak az igazság, hanem műszaki-gazdasági igé­nyek is diktálják, hogy a ren­delkezésre álló bérek jelentős részét a törzsgárda tagjainak juttassák, a béremelések állja­nak arányban a tényleges tel­jesítményekkel, azok kapják az erkölcsi és az anyagi elisme­rést, akik azt megszolgálták. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS ELÖL nem lehet kitémii leg­feljebb itt-ott el kell halaszta­ni, amíg lesz rá pénz és ka­pacitás. De az ésszerű, haté­kony gazdálkodás, a különbö­ző átcsoportosítás, a belső munkanélküliség felszámolása már most, és mindenütt indo­kolt és szükséges. Közérdek, hogy a letelepülő új üzemek és rekonstrukció után a ré­giek is minél előbb gazdasá­gosan termeljenek, a vállala­tok és az illetékes szervek az eddiginél nagyobb gondot for­dítsanak a munkaerő-gazdái - kodásra, a termelékenység fo kozására, Mindez alapveti • gazdasági és egyben fontos politikai feladat. Nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek, sőt a dolgo­zó kollektívák közös ügye. Dr. Fazekas László Kettesben könnyebb a munka Koppány György felvétele Nem szállt fejükbe a dicsőség A pásztói At ÉSZ idei első negyedévének tapasztalatai delimet, így az emelkedés 240 százalékos: az első negyedévi összes termelési érték péd ; egymillió 455 ezer forint. A< üzemág tevékenységéből érd mes kiemelni a sertéshizlai-.s eredményeit: a negyedév fo­lyamán 102 mázsa sertéshús Olvasóink lapunk egyik ko- A kereskedelmi munkában műszaki cikkek bővítésére az sál járultak hozzá a lakosság rábbi cikkéből már tudomást az élelmiszer-ellátás javulását első negyedévben kábelárukat, ellátásához. Nagy .jelentőségű szerezhettek arról, hogy a helyezte előtérbe a pásztói különleges kapcsolókat szerez- a házilagos építőbrigád mun­pásztói ÁFÉSZ 1969. évi tévé- ÁFÉSZ. A húshiány kiküszö- tek be, ami 300 ezer forint kája.»Igen hasznosnak bizo­kenységével tizenegyedszer is bölésére 25o sertés hizlalását többletforgalmat jelentett. Még nyúlt az asztalosüzem fej les z- elnyerte a „Kiváló szövetke- kezdték meg, amit az év fo- jobb lett volna az eredmény, tése, ahol a pásztói körzetién zet” címet. Az ÁFÉSZ 1970. lyamán további 250-nel égé- ha villanyboylert, ORION-té- tevő egységek részére 201 első negyedében sem dolgozott szítenek ki. Emelkedett a tej- vét, importmagnót, fürdőszoba- ezer, más szövetkezetek része rosszul, amint Mezővári József, és tejtermék forgalma, ami a berendezéseket, korszerű fűtő- re 419 ezer forint értékű be- az igazgatóság elnökének tá- választék bővülésének köszön- eszközöket az igényeknek meg- rendezés készült, jékoztatójából megtudhattuk, hető. Jól propagálták a vágott felelően kapnak. Az eredményalakulás üzem- baromfi árusítását is úgy, hogy A vendéglőtóipairi üzemág áganként és összességében ma- az ipar által nagyobb meny- összességében három százalék­gasabb a bázisnál, sőt a nyiségben szállított mélyhű- kai többet hozott a bázisidő­tervezettnél is. Ez már alapot tött baromfihúst a lakosság -szaknál, de érméi sokkal na­ad arra, hogy az idei munka- megkedvelte, és szívesen vá- gyobb eredményeket értek vol- yersenyben — amelyet ezúttal sárolja. Tojásból — részben az na el, ha korszerűbb körülmé- a megyén túlra, az egész or- árcsökkenések eredményeként nyak között dolgozhatnak, szág szövetkezeti hálózatára — 110 ezret értékesítettek az Főként a melagétel-forgalom- ismét jól utóbbi három hónapban. A ra áll ez, mert a konyhák túl- zöldség-gyümölcs készletek az terheltek, mennyiségileg nem igényeket bőségesen fedezték, tudják kielégíteni az igénye- A ruházati cikkekből már ket. Bővítésükkel, korszerűsí- nem üyen jó az ellátás. En- fésűkkel, az új pásztói ven­ki terjesztettek — szerepelhessenek. A választék Beszerzési társulás A felvásárlás főként a ház­tájiból történt, az üzletpoliti­kai tervnek megfelelően növe­kedő tendenciával. A pásztói ÁFÉSZ vezetősége és dolgozói nem pihennek meg „babéraj­kon”, a kapott kitüntetés nem vakította el őket. Arra törek­szenek, hogy még szorgosabb munkával a lakosságot elégé­nek oka, ljogy a szövetkezetek déglcI felépítésével lehet csak **j»«*f tegyék Ezt szólalja Ha részleteiben nézzük az ‘‘^Z. a Tálát"termelésű" étetek for" intenzív piackutató tevékeny­első negyedévet, megállapít- rendelése szétszórtságuk miatt a ,salat termelésű etetek tor­hatjuk, hogy a szövetkezetpo­egyenként kevés, a nagykeres- litikai munka jól kezdődött: a kedelemnek „nem népszerű” tervezett 200 tagból már 78-at Partnerei. Ezen csak beszer- beszerveztek, ami időarányosan társulások létrehozásával túlteljesítést jelent. A taná- Ehetne javítani, csők felhívására a szövetkezet beszámolási kötelezettségének Hűtőkamra kellene minden esetben eleget tett: az ott elhangzott javaslatokat, . £ kiskereskedelmi áruforga- . ... . , lom 43 százalékát a vegyes­ígenyeket a gazdálkodásában iparcikkek értékesítése teszi ki érvényesítette. a pásztói szövetkezetben. A galmát növelni. Ugyanez vo- so-ók, gazdálkodásuk javukí­nálkozik a cukrászüzemre is. sa és az a határozati javaslat. Itt a jobb tárolás érdekében am^iy a szövetkezet kötelesse- hűtőkamara építésére lenne Seként jelöli meg a beszerzé­a a -a - Cl fonctll ónolr 1 1« ------1__'X s zükség. A legnagyobb fejlődés az ipari üzemágnál volt tapasz­talható. Az asztalosrészleg fej­lesztése és az új gépkocsisze- relő-részleg növelte a jöve­si társulások létrehozását a választék bővítése és a hi­ányzó cikkek céljából köny- nyebb megvásárlása érdeké­ben. Kemény Erzsébet NÚCRAD -i 1970. május 15., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents