Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

Alakul* 1920-ban Á fél évszázad kötelez Hiíii ni elmek a* Sitit. közgyűlésén Az SBTC alakulásának 50. voltak a legjobb északi csapa- szezonjukat játsszák az NB évfordulóját ün/iepli az idén. toknak is. A bevezetett, de I-ben. A 758 bajnoki inérkő- A szép jubileum jegyében, a dicstelenül kudarcba fulladt zésen 1140 gólt rúgtak, a lég­iiét végén ünnepi küldött- profizmus kedvezőtlen hatása- többet Csuberda, Vincze. Lacz- közgyűlést tartottak Salgótar- it kiheverve, 1931/32-ben a kó, Csáki, Bodon, Taliga és jánban. Megyei párt-, állami, csapat megnyerte a II. osztá- Kriskó. Az országos válogatott szakszervezeti és gazdasági ve- lyú bajnokságot, és bekerült részére a huszonhétszeres vá- zetők mellett a bensőséges ün- az I. osztályba. Itt 1932/33- lógatott, Szojka Ferencet adta népségén jelent volt dr. Beckl ban megnyerték az északi baj- többek között az SBTC. Sándor, az MTS Országos Ta- nokságot, a területi bajnokok tornáját, és országos amatőr-. Az ökölvívók, természet.iá- bajnokok lettek. Az NB I-be rók, tornászok, asztalitenisze- 1935-ben kerültek be. Ez zák- atléták, sakkozók, kosár- időben olyan labdarúgók kér- labdázók kézilabdázók az el­Mé- telt 25 év alatt jelentős sike­rnek Antal, Zsengellér Gyula, rekkel öregbítették a patinás, Géczi Pál, Wahlkampf Lajos és országosan ismért, népszerű és a Takács testvérek. sBTC hírnevét. Jelenleg a 11 működő Szakosztályban 560 A felszabadulás előtt más sportoló szakmai irányítását 17 sportágban egyedül Zelenka edző végzi. István ért el jelentős ered­ményt. Az 1925-től SBTC-tag Az ünnepi megemlekezes hosszútávfütó 12 éven kérész- után Takács Béla, az öreg tül maratoni futásban az or- sportolók, Ferenc Gyula, a mai szagos bajnokságon mindig az labdarúgók, Vigh Árpád, a első három között végzett, bányászszakszervezet, Kiss Kassán 1930-ban nemzetközi József, a megyei pártbizottság, f bajnokságot nyert. Ezen az Őrlik Ferenc, az SKSE, dr. felfújható bőrlabdat. rekete- /öldöklő tóvon 17 éves pálya. Beckl Sándor, az MTS OT ne­feher mezt is kaptak egy láb- ____i,-_ ... .... ,,zk^ nn»***»» q, síi éves d arúgást szerető — ma is élő nácsának elnöke is. Az egye­sületet, a szakosztályokat 85 egykori és mai tag képviselte. Az öt évtized alatt megtett útról, sikerekről és gondokról „f Végvári József, az SBTC elnö­ke számolt be. Grund és börlabda Az elhanyagolt grundokon 1920 táján Salgótarján nagy­községben rongylabdákat ker­gettek a srácok. Utcai, alkalmi csapatok alakultak. A Mázsa­ház melletti grundon focizó egyik csapat szerzett először — sportbaráttól, Gutfreund Antaltól. 192Q májusában a régi Ipartestület épületében ez a lelkes, labdarúgást szerető fiatal társaság alakította meg a Salgótarjáni TC-t. Az alaku­ló közgyűlésen a ma is élők közül részt vett többek kö­zött: Olaj József, Majorek Ki­futása aiatt egyetlen versenyt vében üdvözölte az 50 éves sem adott fel a sportot ma is sportkört, nagy becsben ( tartó Zelenka István. Uj fejezet kezdődött Dr. Beckl Sándor, az MTS OT elnöke ezután kitüntetése­ket nyújtott át olyanoknak, akik a félévszázad alatt spor­tolóként és sportvezetőként öregbítették az egyesület hír­nevét. Pothornik József, a A felszabadulás mérföldkő- Ní>grádi Szénbányák Vállalat roly, Kökény Gyula és László vet jelentett a fekete-fehér igazgatója a Testnevelés és Imre. Három szakosztályt hív- egyesület életében is. Az or- 'sport fejlesztéséért elismerő tak életre: labdarúgó 60, tor- szág területén még dúlt a jelvényt kapta. Omaszta Lajos na 20, és sakk 12 fővel. háború, amikor az SBTC láb- alapító tag a Magyar Népköz­Az első labdarúgó-mérkőzést farúgópályáján már megjelen- társaság Sport Érdemérem a Hatvani TE csapatával ját- a labdarúgás szerelmesei. arany fokozatát, Végvári Jo- szották. Az eredmény 2:2 volt. A szabadaaS adta uj lehetőség tsef, az SBTC elnöke, vala- A találkozót László Imre, az ^Sokszorozta az erofeszite- mint Szojka Ferenc edző, az SBTC jelenlegi fővárosi képvi- Megll*du1\ J»hat az elet, ezüst fokozatát kapta. Hegyi selője vezette, nem éppen köz- fs, ahogy a lehetősegek enged- József elnökségi tag, valamint megelégedésre. A két gólt az lek úgy alakultak meg a szak- skuta Gusztáv, az aszteliteni- akkor 15 éves Spielbetger osztályok. A labdarugók első szez5k edzője, a Testnevelés és László rúgta. Az első nemzet- ™erko:tesüket sport kiváló dolgozója kitünte­közi mérkőzésre 1921-ben Zó- 194?\ szeptember 22-én, Békés- tésben részesült. A Testneve- lyomban került sor. Az SBTC ^saban’ az a?ab~‘ összeállítás- lós ^ sport érdemes dolgozója 5:0 arányban győzött. Salgó- ban Játszották: Szabó — Vass, kitüntetést kapta: Mátyus turjánba visszatérve csend- ^lss ^V- ~ Marosi. Simonyi, László, az SBTC egykori főtit- őrók kísérték be a labdarúgó- Vernath — Ka.nyo, Laczko, kara László Imre alapító tag, kát, mert megtudták, hogy iioua« J_> Paskas, Bencsok. Csépány Lajos, a természetjá- Zólyomban az Intemacionálét Az Ta"lecsko VOjí; ró-szakosztály vezetője, Pinter énekelték. Az allamosltaslg a szénbányák J(ínos, az ökölvívók edzője és csak' minimális támogatást ad- Wahlkampf Lajos labdarúgó­tok az egyesületnek, az inflá- güaő Kezdték ció alatt a csapattal együtt szállított szén volt a fizetési Végezetül az egyesület aktí- Q II. osztályban eszköz. Utazási gondjaikat leg- várnak áldozatos munkáját . , , , . ... . ■ , több esetben a szovjet hadse- megköszönve, közel száz jubi­A labdarugók később bene­veztek a szervezett bajnokság- reS parancsnoksága oldotta leumi emlekplakettet nyújtói­ba. 1927-ben már riválisai meg. A labdarúgók idén 30. tok át nekik. Úttörők bemutatója Balassagyarmaton Tizenkét szám előadói ta­lálkoztok vasárnap Balassa­gyarmaton, az úttörő kulturá­lis szemle megyei ének-, zene-, valamint bábbemutatóján. A színvonal a várokazás alatt maradt. A résztvevő arany­érmesek többségükbe!] nem nikai biztonsága komoly ze­nei jövőt jelenthet számára. A salgótarjáni énektrió — Papanicz Erika. Nagy Györ­gyi. Jedlicska Judit — bát­ran és lendületesen szólaltat­ta íneg az előadott Liszt-dalt és a lengyel népdalt. A ka­azt a műsorszámot adták elő rancs|apujtői úttörőcsapat kó­\r«P* Lr oloniin i olmn t 1 .. . amelynek alapján az elmúlt hónapban megtartott döntőn kiérdemelték az elért foko­zatot. Egy-két csoport és szólista egyéb akadályok mi­att nem vett részt a rendez­vényen, s "így elmaradt a re­ális kép felmérésének lehe­tősége. Most csak azokat említem meg, akiknek produkciója megütötte az országos mér­cét. A balassagyarmati úttörő­rusa első ízben vett részt út­törő kulturális szemlén. Nép­dalokat adott elő. Műsorvá­lasztásuk a kórus hangkész­letének és jelenlegi tudásá­nak megfelelően történt. Egy­két éven belül komolyabban is számolni kell velük. A műsor hátra lWő részé­ben két bábegyüttes mutat­kozott be. A ludányhalászi- ak Végh Andrásné betanításá­ban A póruljárt róka című szórakoztatva is. Nem a ku­riozitást fedezték fel a Pün­kösdölőben. hanem azt a né­pi hagyományt, amelyet már ebben a korban is ápolni kell. Pintér Lajosné betanítása egyben megjelölte a bábozás helyes irányát is. A balassagyarmati bemuta­tó. sajnos, nem nyújtott teljes és reális képet a megyében folyó ének-zene, valamint bá­bos tevékenységről. (m) A képernyő előtt A fehér kór — és más semmi.. Forgatom az elmúlt heti vezetes percekkel ajándéko- műsoriíjságót. hogy emléke- zott meg berniünkéit a sivár zetbe idézzem a lepergett hétben. Minden gesztusa, arc- programot, de rnap napot kö- rándulása leleplező erejű, vet és semmi érdemleges, ami egy-egy embertípus csúfondá­megállásna készítetne. 1 Egy szó, mint száz: rég volt ilyen üresjáiratú hete a tévének, mint a legutóbbi, és a sok oldaliról hallható bosz- szankodás teljesen jogos. A műsorprogramot keddtől va­sárnapig olyan töltelékáru ad­ja, aminek se sava, se borsa — nem kelt szellemi étvá­gyat. ros jellemzője. Ez ítajkin ké­pességeinek ereje, értéke. A vártnál jóval gyengébben sikerült pénteken este az a körkapcsoLásos műsor, mely a győzelem napjának, a máso­dik világháború befejezése 25. évforduló járnak kívánt emlé­kezésekkel adózni Moszkvá­ból. Londonból. Varsóból. Pá­rizsból, Belgirád'ból és Prágó ­bóL Jó indítás után a műsor Lehet, hogy a nagy ünne- meglehetősen ellaposodott, né­pek utáini kifulladás, a mű- héakesen és bonyodalmasain sorszerkesztés fáradtsága az formálódott. Azt hiszem, ez ok. a néző viszont aligha van alkalommal a szerkesztők tekintettel az ilyen belső ok­ra. Amit a múlt heti műsor kapcsán, mégis említeni érde­mes: a szerdai adásban látott, Életet az élteknek című, nyugdíjasokról készített, me­leg hangú összeállítása és a ná­lunk is nagy népszerűséginek örvendő, Arkagyij Rajkám be­mutatása — ezúttal maszk nélkül. A rendkívül sokoldalú munkája eredményesebb lett volna, ha az összeállítást kép­felvételről adják, ahol kor­rekciókra is' lehetőség van. Így azonban — például a Moszkva—London beszélge­tésnél — kínos percek teltek eredménytelenül abban az Igyekezetben, hogy megértsék egymást a beszélgető partne­rek. Szombaton este A Lenke jellemkarikírozó művész él- című, Lorán Lenkéről készült portréfilm. a maga igénv+e- lenségében is jó idótöliternek bizonyult. A hét egyetlen je- ■ ntős tévéesem -u- ct azon­ban — talán a minden jó, ha jó a vége elv alapján — Ca- pek- A fehér kór című drá­mája ti lapján készült tévé­játék jelentette. A nagy cseh író utó só előtti drámája egv ‘új, ’titokzatos kórról beszél. Ez a valóságosként emlegetett betegség azonban a színpadi történés egészében a fasizmus fenyegető jelképét hordozza, mely 1937-ben már Európa- szerte pusztít, szedi áldoza­tait. Szuggesztív hatású. meg­rázó erejű mű. amit Capek A fehér kórban • megalkotott. Borzongató és félelmetes, mert figyelemre intő a „kór” ina is kísértő szimptómáival szemben. A drámát Simkó László. Bessenyei Ferenc. To­rn anek Nándor, Somogyvári Rudolf. Suka Sándor, Gumik Hona Ha-iánví Gá’-nr. Andii Kati, Huszti Péter Sunyovszkv Szilvia nagy erejű formálása tette hatásossá és emelte a tartós élmény szintjére. (barna) Napjaink ifjúsása Van elég tehetségünk? NEMZEDÉKEM lázadóinak az elénk állított tilalomfákat, tituláltak bennünket, a mai és szerettük volna betömi huszonéveseket. Hová lett for- azok ajtaját, akik kérdéseink radialmdsáigunk, mivé lett for- elől szobájukba zárkóztak, radiailimunk? A kérdésben tá- Beszéltünk a modem házas- madás van, és mi — mint ság tartalomváltozásáról, az annyi más, tűnt generáció alakuló új embertípusról, jö- fonradalmának vélt, vagy va_ vőnikről, munkánkról- lódi képviselőd — védeke­zünk.. Mindenütt ott voltunk, ahol az új elérhető közelségiben A háborúban születtünk, született. Az elsők között ül­akadályozziák. Visszafelé te­kintve 1945-ig ítéleteit, véle­ményét tények cáfolják vagy igazolják, de annak ami lesá, csak saját jövője a biztosíté­ka. Talán ezért voltunk olyan könyörtelenek, örökké elége­detlenek önmagunkkal, oly kíméletlenek önvizsgálatunk­ban, Céljainkat nehezén fog­Egyetema, faiskolai tonulmá- tunk a nézőterén az uj hullám Ívnyire áltatán<ksa£>k S nyaink derekán jártunk ama- es_az újraéledő magyar film- tettefc PoIiltikuSs jó sZakem- kor egy^nasra tal^ttink, bara- művészét alkotásaimul. Kikén- akartunk tenni, táma­ti korbe tömörültünk. Addigi deztük az amerikai diakmoz­gialmat elindító egyetem hall­gatóit. Az egyetemen előadá­sokat tartottunk a modern fi­lozófia akkor még kevéssé is­mert áramlatairól. Letettük a voksot a lapok hasábjain nagy vihart kavart nemzedéki • nak és siettetőinek ellentétét ismerjük. Milyen emberek voltunk ? Nemzedékünk tipikus ismér­veit viseltük. Tisztábbnak életünk is az iskolapadban telt, a munkába csak aliig- alig kóstoltunk. A középisko­lai oktatás oéltáblái voltunk szánté valamennyiem. Ki-ki az osztályban egymaga volt a lá­zadás szeUeme, az uralkodó pedagótgáiai gyakorlat — „az átlagos eredményt, átlagos embert”-formálás — kudarc­ra ítélője. Pályaválasztásun­kat érdeklődésünk határozta meg. Világnézetünk alakítá­sához csak egyetlen biztos pont volt: a végcél Marxis­táknak .készültünk”. A mozgalmi, társadalmi élet kérdései kezditek minden­napjainkba is beleszólni. Ren­geteget vitatkoztunk, és nem örültünk, ha szakavatott vita­partnerünk megfutamodott társaságunktól. Állandóan tá­madásban voltunk, kérdez­tünk és a válaszra újra rá­kérdeztünk, A ,.miért”-ek -so­rát éltük — megengedhettük magunknak, hogy minden ér­dekeljen. A gyakorlaton kértük szá­mon a szocialista építés elve­it vitacikket írtunk a szocio­lógia kibontakoztatásáért, a hatékonyabb • demokráciáért Megkérdőjeleztük a gazdaság- példa bálvényigyanús iiányítás akkori rendszerét, számunkra. Magunkat kát azok közül választani, aki nemcsak a mában, a holnap­ban is gondolkodnak. Rang­sorunk elvetette a szamárlét­ra elvet, s csak a tudás, a képességek különbségét is­mertük el. Hittük, ha mi ke­li ■, ., i . ,, , rülünk sorra, több szakérte­SS’ZZfZJSrxSS: tisztánlátással végezzük majd dolgunkat mint elődeink. Nemcsak, és érvekkel támo­gattuk elképzeléseinket, ha­nem érzeimeihkkel is. ereztük magunkat apaink ge- láttlmk, szétszór ód-tünk. Négy- neraciojanal. Nem hiányol- öt év telt el azóta_ h *df tűk az o tapasztalataikat. m- lomát kaptlmk. s most> hPa ^ tartottuk, Iléha találkozunk, olyasmiket hogy - sem korábbi, sem fel- kérdezünk egymókól kvartett Vásárhelyi Judit, mesét adták elő, ötletesen és Benko Janos, Réti Emőke es Perkits Magdolna — a ma­gas színvonalú előadásban szó­laltatták meg Corelli Sonata da camera című művét. Ér­bátran. A szécsényi II. Rákó czi Ferenc Általános Iskola bábosai a Pünkösdölő című népi játék változatát mutat­ták be. Érdekes volt a fel- demes lenne ezt a kis kama- dolgozás technikája, az egy­razene-csoportot a jövőben is ugyanebben a felállításban foglalkoztatni. Az ötödikes mátraszőllősi Vigh Mariann két éve zongorázik. Beetho­ven. és Bartók-művet játszott megkapó finomsággal szerű elemektől a nehezeb­bekig nőtt a gyermekek fel­adata. Meg kell jegyeznünk hogy érdemesebb lenne ko­molyabban foglalkozni a me­gye általános iskoláiban a es bábozással, mivel ez a műfaj ügyességgel. Betanítóját, Nagy mkitegy a színjátszás, az iro- Kálmánnét dicséri a .feltede- c)almi színpad elömotívumát zés, a kislány előtt nagy le- jeieny a gyermekek számára, he tőségek vannak. A Ebből a megjelenítési formá­tarjáni Ispán János magabrz- mindenki szívesen kiven- tosan tolmácsolta Vivaldi he- a részét, másrészt lekötné gedűversenyének első tételét. a gyermekek szabad idejét. Hangjának szépsége és tech- nevelve és tanítva, de egyben Hat és fél száz versenyző Balassagyarmaton az elmúlt Az osztályok egyenként 2 na- héten tartották meg a Szón- pig voltak kinn a terepen; az dy György Ipari Szakmunkás- elsőn ismerkedtek a honvédel- képző Intézet tanulói számára mi ' feladatokkal, a másodi- a honvédelmi ismeretek év kon 10 fős csapatokba oszol­végi zárógyakorlatát. Az elő­ző évvel ellentétben újdonsá­got jelentett, hogy idén már a második osztályosok is be­lekapcsolódtak a versenybe. va, elméleti és gyakorlati ver­senyt vívtak egymással. A gyakorlaton az iskola 650 ta­nulója vett részt. Takarékos község Szorgalmas, takarékos em- Emellett egyre több család­berek lakják Galgagutát. ban vásárolják a tartós fo- Több mint kétmillió 800 ezer gyasztási cikkeket. Nyolcvan forintot őriznek most is a be- televízió- és több mint kétszáz tétkönyvek. Tavaly a járás rádióelőfizető van a község­takarékossági versenyében ben. Nagy a keletje a háztar- Galgaguta a harmadik lett tási gépeknek is. szabadulás utáni történel­münket szemlélve — nem köt­nek személyes élmények rész- iiglazeágiofchoz. hanem a törté­nelmi eseményeket esszenciá­jában megragadva, tisztábban hozhatjuk meg Igaziabb ítéle­teinket. Minden hibát, téve­dést személyes sérelemnek vettük, aoni a mi bőrünket égette. Érdekeink csak a kö­zével lehettek azonosak, sze­mélyes ambícióink is erre késztetitek. Nem • állítottunk magunk elé példaképeket, minden élő volt akar­tuk példaképpé tenni, saját eszményeink szerint formáz­ni. MI VOLT a célunjc és mennyi az eredményünk? ; A felszabadulás óráiban szüle­tett nemzedéknek könnyű ezt a kérdést nekiszegezni. de céljait, tetteit annál nehe­zebb értékelni. Magának kel­lett megfogalmaznia azt is mi ellen lázad, túöva. hogy a leghaladóbb társadalmi rend­szerben él. Itt kell megtaláld nia. ami elvége-zmivalója. Nem amiket azelőtt soha. ..Megihá.zasicxltál ? Van már , lakásod ? Mennyit keresel?” A feleletekből kide­rül. hogy a fiatal értelmisé­giek átlagos — nem lebecsül­hető — gondjaival küszkö­dünk és ellenszereiinlc is átla­gosak. Ilyen hamar véget ért vol­na forradalmunk? Bizonyos ér, telemben igen. Minden fiatal nemzedék megvívja a maga „generációs, forradalmát”’, és ha újabb nemzedék lép szín­re, harca véget ér. Küzdelmé­nek életkori sajátosság az alapja: az ifjúságnak, a diák­ságnak nincs saját, külön for­radalmi feladata a társada­lomiban, Célja és eredménye annyi amennyit a viszonyla­gos függetlenség ’ évei alatt magának megfogalmazni s megvalósítani képes. A MINKET ért vádak el- avu’tak, egvsZ. rűen azért. mert amit akartunk, abból sok mindf'n megv óósu’t, bizo­nyítva, hogy elképzetéseimk sem utópisztikusak, sem avantgárdok nem voltak. A fejlődés^ amit sürgettünk . . , . , .. úiabb akadályokat is épített, uj elmeletet akai zaszlaja.ra Van-e elég tehetségünk, erőnk tűzni, hanem valoravaltasat ezek felmérésére és megszün- egyenesebb utón. gyorsabban ütésére. kj tudjuk-e újra tűz- eiorevunnh S eppen a gyekor- ni a ha]adás Ez tat ag amat a Legkevésbé is- nemzedékem lázadóinak iga­Az+uton meg senki zi pn5ba|a lesz Akiarva_rd|a­előtte, a most te- rattonui mi vaavunk elöl de remtodo a meg ismeretlen mögöttünk már egy újabb ge- ellen kell viaskodnia. Éppen neráció készülődik' a m^a ezert manden ellenen- mögött forradalmára és a mi tettein,k saubjektív nemakarást gyanít, számonkérésére ugv tűnik az út nv:tva áll előtte, csali egyes személyek Kékesi Katalin | NÓGRÁD - 1970. május 12.,* kedd I

Next

/
Thumbnails
Contents