Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
A község tanítója 1. iÄSiilii, . 1 Peja Győző, az iskola igaz gatótanítója a község szülötte. Éppen ezért, mert jól ismeri a község minden egyes lakosát, nagy szeretettel foglalkozik az iskolaköteles gyerekekkel. A hatvanas évek elején újjáépítették az iskolát. Széles, tiszta az udvara, tágasak a folyosók, kellemesek a tantermek. A szülők, gyérekek sajátos szlovák népi hímzésekkel, virágokkal díszítették fel. Az Igazgatótanító és .felesége a szép irodalmi szlovák nyelvre tanítja a gyerekeket, akiknek a 70—80 százaléka önként jelentkezett erre az oktatásra. Megszerezték a munkához szükséges könyveket is. Ilyen szeretettel, mint Peja Győző, csak az tud a gyerekekkel foglalkozni, aki maga is közülük indult A kisdobosok hírneve A község életében a kisdobosok fontos szerepet töltenek be. Neves ünnepeken ők adják a műsort, amely rendkívül népszerű a községben. Vezetőjük, oktatójuk, a még maga Is fiatal Gyürky Tibor tanító. Most két nagy feladat áll előttük a szorgalmas tanuláson kívül. Felkészülni méltóan az anyák napjára, s a nemzetközi gyermeknapra. Esténként népes a kisdobosszoba. Titokban, hogy a községben senki sem tudjon róla, tanulják az ünnepeken be- mutatanó szerepüket. Jut idő azért szórakozásra is. A szlovák szövetségtől televíziót kaptak, és az iskola- televízión kívül a gyerekeknek szánt műsort is megnézik. Hangulatos kirándulásokat szerveznek. Annyira összeszoktak, hogyha valamelyikük is hiányzik a közösségből, azonnal felkeresik. _ A betegeket naponta meglátogatják és megbeszélik velük az aznap tanultakat. Közösségi életük példakép lehet mindenki előtt. Két nyelv, egy akarat Galgaguta kis település a Galga völgyében, Pest megye szomszédságában. Püspöki birtok volt valamikor, s még a XIX. században Is egymást váltották itt a földbirtokosok. A község mezőgazdasági jellege megmaradt egészen mostanáig. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége helyben, a Táncsics Termelőszövetkezetben dolgozik. Csak egészen kevesen — inkább a fiatalok — járnak, el a környéken 'települt ipari üzemekbe. S ki tudja mennének-e, ha az elmúlt évek tengernyi gondja-baja nem viseli meg ennyire a szövetkezetei? Nemrégiben a népszámlálók 947-ben állapították meg a község lakosságának számát. Többségük szlovák anyanyelvű. A szlovák nyelvű oktatást már az óvodában elkezdik, s folytatják az iskolában, majd Budapesten, a gimnáziumban. Orvost, iskolaigazgatót, minisztériumi tisztviselőt is adott mái a község. A szlovák nyelvet beszélők éppúgy, mint a magyarok, teljes jogú polgárai államunknak. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége segít abban is, hogy ápolják, ne hagyják elpusztulni a haladó, szép hagyományokat. A község szépítésén hosszú évtizedek óta együtt fáradozik a magyar és a szlovák ajkú galgagutai ember. Két nyelv, egy akarat, összefogásukat valóban szép példák bizonyítják. A petróleumlámpák sápadt fényét már tíz évvel ezelőtt elhomályosította a villany. Felépült a kultúrház, amelyben majd félmillió forintot tett ki a lakosság társadalmi munkája. Utakat, gyalogjárókat építettek felújították az iskolát, óvoda, orvosi rendelő épült. Ha az ivóvízzel nem lenne baj. akkor igazán elégedettek lennének az emberek Dohát egyszerre minden nem megy. Lehetséges, hogy nem is kell sokáig várniok. Az összefogás meggyorsíthatja a tervek valóra váltását. Hiszen arról van szó, hogy a. nyár derekán Becske és Szécsénke is csatlakozik Galgagutához, Nógrádkövesdhez. Miért ne tennék? Az összefogás eddig is csak hasznot hozott a két községnek. Állat fen vesztő tsz Minőségi kifogás Nagyon népszerű az óvoda a községben, harminchét gyereket gondoznak benne. Nem régen korszerűsítették, új épületszárnyat építettek hozzá. A pataki tsz építőbrigádja végezte el a munkát. Néhány hónap után azonban a tetőcserepek tönkrementek. Mint megtudtuk, nem az építőbriád hibás ezért, hanem a cserép minősége rossz. Az óvoda bejelentette a minőségi kifogást és a kivitelezők rövidesein kijavítják a' hibát. A téglagyár azonban okulhat ebből. Nagyobb gondot fordítson a tetőcserép minőségére. Az emberek bizalmából A tejpénz Ügy számolják á faluban, 50—60 szarvasmarha lehet a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában. A jószágok ellátásáról a szövetkezet igyekszik gondoskodni, a tejet is helyben gyűjtik össze. Havonta mintegy 4,5 ezer liter tej gyűlik össze az átvevőhelyen. Van olyan tsz-tag, aki egy hónapban ezer—ezerötszáz forint tejpénzt is kap. Sajnos, a háztáji szarvasmarha-állomány mindezek ellenére egyre csökken itt is. A galgagutaiak híres állattenyésztők voltak mindig. De az Igazi állattenyésztésre csak most, a termelőszövetkezetben nyílott lehetőségük. A falu elején készül az új major, amelynek a felépítése 1972- ben befejeződik, 20 millió forintos költséggel* 1961-ben kezdték meg az építkezést és eddig 300 jószágnak van szállása. Most is teljes ütemben folyik az építkezés. A már meglevő tehénistálló mellé 120 férőhelyes borjúnevelőt építenek egymillió 400 ezer forint értékben. Megkezdték Bartos Pál vb-elnöknek nagy, gyakorlata van a tanácsi munkában. Érthető ez, hiszen 1954-ben járási tanácstagnak választották, s az emberek bizalma azóta is ott tartja. Amikor 1960-ban Galgaguta és Nógrádkövesd tanácsa egyesült, Bartos Pál maradt az elnök továbbra Is. Jól beszél szlovákul és ez sem volt éppet^ megvetendő dolog egy olyan községben, Vöröskereszt Eredményesen működik a Vöröskereszt-szervezet Gal- gagutám. Eleinte mindössze húsz-huszonöt tagot számláltak, most azonban már száz- huszan vannak együtt. A változás azóta következett be, hogy a Vöröskereszt új, a korábbinál aktívabb vezetőséget választott. Sikeres működésüknek sok kedves állomása van. Ilyen volt az öregek napja, á gyermeknap. Télen orvosi szakelőadásokat szerveztek, hogy megelőzzék a betegségeket. A nőgyógyász, a tüdőgondozó szakorvos, a körorvos mindmind népes hallgatóság előtt adta elő hasznos tanácsait. A közelmúltban több mint fél- százam. - jelentkeztek, és adtak vért. ahol a lakosság túlnyomó többsége | szlovák anyanyelvű. Fogadónapjain, mert Galga- gntán csak kirendejtsége van a tanácsnak — mindig sokan keresik. Segít, ahol tud, és neki is segítenek az emberek, a tanácstagok mindenekelőtt. Harmincán vannak és a galgagutai szolvákok meg a nóg- rádkövesdi magyarok között a lehető legjobb az egyetértés. Együtt intézik a két község közös gondjait. Útépítés Az aszód-—balassagyarmati útvonal egy szakasza a községiéin halad át. Sokat hallgattak emiatt korábban a tanács vezetői. Jelölőgyűléseken. tanácsüléseken tették szóvá rossz állapotát a lakók. Tavaly végre megjavította, porüüami tattá a közúti igazgatóság. Igaz, nem a legjobb minőségben. A községi tanács erejét és pénzét így a belterületi utak javítására fordíthatta. Tavaly, meg az előző évben kőburkolatot kapott minden út, az idén pedig a gyalogjárók építését folytatták. A cél ^z, hogy valamennyi utcában szilárd, kőburkolatú gyalogjárót építsenek a sáros utak helyén. Az AFOR a községben is felépített egy korszerű benzintöltő állomást. Jó szolgálatot tesz a gépesített tsz-nek, de a Balassagyarmat — Aszód között közlekedő autósoknak is. Hús és kenyér A kevés panaszok egyike az volt Galgagután, hogy nincs hentesüzlet. Pedig, ha többször nem is, de legalább egy- szer-kétszer hetemkimt elfogyna a friss sertés-, szarvas- marha- vagy baromfihús. S ha meggondoljuk, ez talán nem is olyan nagy igény, amelyet ne lehetne előbb- utóbb kielégíteni. A kenyérre ugyancsak panaszt hallottunk. Bércéiről szállítják naponta. Van amikor fehér, foszlós, finom, máskor meg erősen kifogásolható a minősége. A galgagutaiak azit kérdezik: miért nem lehet Bercelen mindág jó minőségű kenyeret sütni? Valóban. Miért nem lehet? Asszonyok gondja a major bekötő útjának építését is, amelyre egymillió 320 ezer forintot fordítanak. A jöviő évhen közművesftenek és megépítik a tejházat, a szociális épületeket és végül a silót. A major környék in alakítják ki a szántóföldi takarmányterületet. Bartos János főállattenyésztő és Fazekas Károly főkönyvelő tájékoztatása szerint a . környék legkorszerűbb állat- tenyésztő telepe lesz itt. Biztos, hogy a galgagutai állattenyésztésről még sok jót fogunk hallani. Rászolgálnak a támogatásra Országszerte ismerik a galga- gutai szlovák népi táncosokat. Oklevelek sokasága hirdeti sikereiket. Értékes díjat nyertek Keszthelyen, Miskolcon, legutóbb pedig Magyarnámdor- bam tüntették ki őket szép, színes, szlovák néptánc-bemutatójukért. Az eredményeket nagyon nehéz körülmények között érik el, Művelődési otthonuk kicsi, egy teremből és az öltözőhelyiségekből áll. Itt kénytelenek tanulni. Az intézmény költség- vetése mindössze évi 6 ezer forint. Felszerelésekre alig tudnak belőle fordítani, pedig a tánccsoport tagjai nagyon lelkesek, amit az elért eredményiek is- blzonyítainak. Csupán egy klubhelyiségre volna még szükségük, ahol megbeszélhetnék a programokat. Szép berendezésük is van hozzá, de - helyiség hiányában a raktárban tartják. Néhány ezer forintról volna szó, amely nekik . nagy segítséglet jelentene. A szírjátszók még társadalmi munkát is felajánlottak művelődési otot— hónuk korszerűbbé tétedéhez. Talán másfél—két esztendeje Is lehet, hogy a községben először vetődött fel komoly gondként az asszonyok foglalkoztatottsága. Sokan vannak, akiknek nem jut rendszeres ihunka a termelőszövetkezetben. Más lehetőségük meg nincs az asszonyoknak Galgagu- tán. Először a nógrádkövesd! malomépületet próbálták átalakítani szolgáltatőházzá, ahol munkát találnának ök is, ez azonban nem sikerült. Am, a községi tanács vezetői nem tették fiókba az asszo. nyok dolgát. Egy budapesti ktsz- szel kerestek kapcsolatot, sikerrel. Most mintegy 25 asszony háziipari termékeket készít otthon. A bedolgozórendszer még egészen ÚJ Galgagután, de ahogy mondták, nem eredménytelen. Az asszonyok otthon vannak, s mégis pénzt keresnek. Tarka virágok mestere Nagyon fogékony, ügyes gyerekek a galgagutaiak. Nemrégen alakult meg a bábszakkör. A szakköri tagok szorgalmasan tanulják ennek a művészetnek minden titkát. Gyürky Tibor vezetésével maguk készítették a bábukat. Amikor ott jártunk, nekünk is bemutatták, mit tudnak már. A nemzetközi gyermeknapon a nyilvánosság előtt is bemutatkoznak. Pártos Istvánná, a helyi 'hőtanács vezetője csomaggal érkezett a tanácsházára. — Hát ezzel mennék a kiállításra — mondta, s egyszerre tele lett az asztal hímzett pruszlikokkal, főkötőkkel, szakács- kákkal, a híresnevezetes galgagutai népviselet egy-egy darabjával. , Ma már egyre kevesebben ' viselik a faluban a régi divatot. — Talán hat— nyolc fiatal lány, meg ugyanennyi fiatalasszony hordja, — gondolkodott el Pártos Istvánná. — Meg az ilyen idősebbek, mint magam is... mi már csak ebben maradunk ... Maga álmodja papírra, maga fesHiányoznak a fiatalok A községi pártalapszervezet- nek 22 tagja van. Tizenhatan a termelőszövetkezetben dolgoznak. Jó dolog ez, ám Dudás Jánosnak, a párttitkárnak mégsem könnyű a helyzete. Ahogy a termelőszövetkezetben, úgy a pártalapszervezet- ben is kevés a fiatal, mert eljárnak a faluból dolgozni, így sem a KISZ-szervezet, sem a pártszervezet nem számolhat velük. Mindezek ellenére a pártvezetőség erőfeszítéseket tesz, hogy fiatal tagokkal gyarapítsa a taglétszámot. Tavaly és már az idén is vettek fel új tagokat. ti. hímezi a pom- pásabbnál pompá- sabb virágmotívumokat. Munkája, ■ fényképével együtt belekerül a Képzőművészeti Alap egyik kiadványába is. Most Tatára készül Pártos Istvánná, a népművészeti kiállításra. Hadd ismerjék meg minél többen a galgagutai lányok- asszonyok színes, szép viseletét. Galgaguta kis település a Galga völgyében, Pest megye szomszédságában. Lakói nyíltszívű, szorgalmas, vendégmarasztaló emberek. Közbotrány, bírósági tárgyalás évek óta nem zavarja a község nyugalmát Egymást segitve dolgoznak a maguk, községük gyarapodásán. Ilyen tapasztalatokkal teltek meg a Jegyzetlapok, amelyeket vnvczi. ISTVANNÉ és bobAl gyula -gyűjtött öszsze, dolgozott fel. \ fényképfelvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb, május I3-án. Kutasóra látogatnak szerkesztőségünk munkatársak
