Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
A megyei Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Gyár beruházási munkái ugyancsak 1969-ben megkezdődtek. A tanácsok beruházása tevékenysége asz előző év azonos időszakához képest csökkent. A pénzügyi teljesítések összértéke mintegy 27 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. Ipar Nógrád megye szocialista iparának 1970. 1 negyedévi termelése — a szénbányászat adatai nélkül — 12,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának termelését. Ugyanezen idő alatt az összes foglalkoztatottak létszáma 5,9, ezen belül a munkásoké 4,7 százalékkal emelkedett. Így az egy foglalkoztatottra jutó termelés (csak) kisebb mértékben nőtt mint az egy munkásra számított hasonló mutató, mely 7,4 százalékkal haladta meg az előző év X. negyedévének. szintjét. Kedvező, hogy a munkaidő-csökkentés további kiterjesztése következtében az 1970. I. negyedévében. teljesített munkaórák száma csak 1,8 százalékkal volt több mint egy évvel korábban és így az ár aber melókon ység egy év alatt 10.4 százalékkal nőtt és a szénbányászat nélkül számított terme- lésnöveíkedós 85 százaléka az óratenmeiékenység javulásának eredménye. A szénbányászat adatait is figyelembe véve a mutatók lényegesen alacsonyabbak, bár az óratermelékenység még így is 6,0 százalékkal kedvezőbb mini egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó ipari termelés is meg haladja az 1969. I. negyedévi szintet. Tekintve, hogy a munkások létszáma egy év alatt átlagosan 0,9 százalékkal csökkent, így a megye szocialista iparában a szénbányászat termeléscsökkenése ellenére jelentkező 2,9 százalékos termelésnövekedést teljes egészében az egy munkásra jutó termelésnövekedése, és ezen belül is elsősorban az áratarmelékenyBég javulása eredményezte. Ágazatonként az egy év alatti termelésnövekedés részben új üzemek telepítése következtében — a könnyűipari ágazatban volt a legnagyobb (15,6 százalékos). Ezeknél az üzemeknél az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe (102,2 százalék) a bányászai nélkül számított megyei átlag alatt van, a másik két termelékenységi mutató ugyanakkor kedvezőbb mint a megyei átlag. A megye szocialista iparának munkaerő-forgalma az előző negyedévhez viszonyítva csupán kismértékben csökkent, és még mindig nagyobb arányú mint 1969. I. negyedévében volt. Különösen nagy volt a felvételek aránya a más megyei székhelyű minisztériumi ipartelepeiknél, valamint a szövetkezeti iparnál, ez a létszámnövekedés azonban a termelés emelkedésében realizálódott is. Kedvező tendencia mutatkozik a megyei székhelyű minisztériumi és tanácsi iparban, mivel itt a törlések aránya meghaladja a felvételek arányát. Kedvezőtlen, hogy a vállalatok a munkaidő-csökkenést részben túlórázással iparkodtak pótolni, és így a túlórák száma több mint 450 ezerre nőtt. A túlórák zöme a Nógrádi Szénbányáknál jelentkezett. de több mint 40 ezerrel nőtt az egyéb vállalatok túlóra-fel,használása is. (A fokozott túlóráztatás ellenkezik a reform szellemével, mivel a •r.unkaádő-osökkenités miatt kieső munkaidőt nem túlónáz- tarással, hanem műszaki-szervezési intézkedésekkel keltene pótolni.) Építőipar A megye állami építőipara 1970-re 50 millió forinttal több építési-szerelés) munka elvégzését tervezte, mint az előző évi tényleges teljesítés. A tervezett kapacitásnövelés azonban kevés ahhoz, hogy a két építőipari vállalat a felmerült igényeket ki tudja elégíteni, és • így már eddig több mint 55 millió forint építési igényt kénytelenek voltak elutasítani. A két állami építőipari vállalat 1970. I. negyedévében értékben 11,4 százalékkal több építési-szerelési munkáit végzett el, mint az előző év azonos időszakában. A túlteljesítés szinte kizárólagosan a mindinkább felfejlődő tanácsi vállalat jó munkájának eredménye, mivel a vállalat termelését több mint 70 százalékkal emelte úgy. hogy közben a2 építőipari munkások létszáma csak mintegy 30 százalékkal nőtt. így a vállalatnál az élőmunka termelékenysége 32 százalékkal meghaladta az előző évi szintet, és magasabb mint az állami építőipari vállalatnál. Megyei szinten kedvezőtlen, hogy az előbbi vállalatnál mintegy négyszer nagyobb létszámmal dolgozó állami építőipari vállalat termelékenysége romlott, és termelése — az építőipari munkások számának 5,6 százalékos növekedése ellenére csak 2,2 százalékkal haladta meg az 1969. I. negyedévi termelés értékét. A két állami vállalat mellett gyors ütemben fejlődik a megye szövetkeze,ti építőipara és jelenleg az építőipari munkásoknak mintegy 40 • százaléka a szövetkezeti szektorban dolgozik. Mezőgazdaság Az 1970. március 31-1 ál- laitszámlálás előzetes . adatai szerint a megye állatállománya az előző év azonos időpontjához képest — a sertés- állomány kivételével — tovább csökkent. A szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány is közel 6 százalékkal alacsonyabb mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 1950 óta csupán 2 éviben volt kisebb mint ez évben, a tehenek száma pedig — 1935 évet is figyelembe véve — a mélypontra süllyedt. A csökkenés minden szektort érint. A jövőbeni húsellátás szempontjából viszonylag kedvező, hogy a sertésállomány egy év alatt több mint 8, ezen belül a kocaállomány közel 17 százalékkal nőtt. A tejtermelés 1969. I. negyedévéhez viszonyítva javult, mivel 1970. I. negyedévében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben több mint 2700 hektoliterrel több tejet termeltek mint egy évvel korábban. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának bruttó pénzbevétele 1970. I. negyedévben 7,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos idős,zakónak értékét. 1968 és 1969 I. negyedévei között a növekedés ennél lényegesen nagyobb mintegy 18 százalék volt. Vállalati munkabérekre 1970. I. negyedévben 6 százalékkal fizettek ki többet, mint az előző év azonos negyedévében. Az ez évi növekedés elsősorban az átlagkeresetek emelkedéséből származik. Az államigazgatási bérkifizetés az előző évivel azonos sízinitű volt A szövetkezeti bérek 1970. I. negyedévben 23,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos idősza,kának kifizetéseit. Ezen belül a tsz-aJkaL- mazottak részére 33,2 százalékkal több bért fizettek ki mint tavaly, a tsz-tagok mum- kadíjia pedig ugyanez alatt a,z idő alatt 16,2 százalékkal nőtt. A lakosság mezőgazdaságii terményértékesítésiből származó bevétele 1970. I. negyedévben megközelítően azonos volt a tavalyival. A társadialombiiztositásből származó lakossági bevétel 1970. I. negyedévben mintegy 16 százalékkal volt magasabb, mint a,z előző év azonos időszakában. Ezen belül különösen a táppénz és a gyermek- gondozási segély címén kifizetett összegek emelkedtek nagyobb mértékben. A megye lakosságának takarékbetét-állománya a negyedév végén közel 650 millió forint volt. 135 millióval több mint egy évvel korábban. A betétemelkedés súllyal a negyedév első két hónapjában történt, főként a mezőgazdaságiban foglalkoztatottak zárszámadási bevételeiből. Tovább fokozódik a,z érdeke lődés a lakásépítési kölcsönök iránt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1970. I. negyedévben a kifizetett lakásépítési kölcsönök összege 33 százalékkal nőtt. Személyi hitel címén 20 százalékkal fizettek ki többet, mint tavaly. Az áruvásárlási hitel ugyaniakkor 1 millió forinttal csökkent, főként mivel több, keresetit, tartós fogyasztási cikk nem szerepel a cikkl istában, illetve mivel a kereskedelem nem rendelkezik megfelelő készletekkel. A megyei kiskereskedelem áruforgalma 1970. I. negyedévében 9,8 százalékkal volt magasabb mint az előző év azonos időszakában. Részleteiben a bolti élelmiszerek és a vendéglátós forgalma 7,6, illetőleg 8,3 százalékkal nőtt, a ruházati forgalom ugyanakkor csak 3,8 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben (17 százalékkal) a vegyes,iparcikkek eladása nőtt. Ezen belül azonban a tartós fogyasztási cikkek forgalma csak 11,7 százalékkal emelkedett, mivel a hiteüeveles forgalom csökkent. Jó napot, Mongólia Magyarok itt magyarok ott Jumranco mongol fúrómester, aki 15 éve tudója a szakmának és néhány éve kemény nevelője az új szakmunkásoknak VII. — Dolgozom három évedik. Jól mondom? Itt lesz víz 200 liter is-.. igen... per- cenkint. Ha megyek le és érem el a 40. métert — villogtatja fogát Bat-Olzii mongol fúrómester, aki nemcsak a szakmát tanulta meg a magyar kútfúróktól, de három év alatt bőven ragadt rá magyar szó is. A kút egyébként Ulánbátor szélén készül, ahogyan a „vizesek” mondják, ez „úri kút”. Mint ahogy „úri” munkának tartják az építkezéseken dolgozó kőművesek, ácsok, hegesztők, villanyszerelők munkáját is. Kilencezer kilométerre az otthontól és lám van „úri” munka. Hát hogy- hogy a lóról le, — de a ne- ne lenne- Még úri munka héz fizikai munkára még Dzummodban, a vízkutatók nem szokott mongol ifjakat központjában is dolgozni, melóhoz” szoktassa bár a kaposvári Sanits Jó- a ”mel0h0z szöktassa- zsefnek és Pusztai Józsefnek, Bajzsargaland azonban meg a ceglédi Gyér Karoly- már minden településtől, nak es Jonas Józsefnek nem még ^ mongol jurtatol is egesaen ez a véleménye. ötven kilométereikre van. Két — A hideg itt is negyven íurta: egyben a mongol mun- fok... S Ulánbátor ide is kások, egyben a magyarok fél nap autóval.. • az otthon a kebai Sándor István és meg — teszik hozzá sóhajt- a szintén kábái Gere Béla va, aztán már hajolnak is laknak- Mellettük a fúroto- a munkadarab fölé. Semmi r°ny> az áramfejlesztő agre- helye nincs a szentimenta- Sátor és néhány olajoshor- lizmusnak: maguk jelentkez- áó. Aztán a domboldalon egy tek egykét évre, a becsüle- 3® ég tudja honnan idáig tes kereset, meg egy kicsit kérődző tevecsorda. Az ég- talán az izgalmas kaland világon senki és semmi más reményében is. Hát sok ka- rajtuk kívül. Hajnaltól es- iand nincs. Munka van sok. tig dolgoznak. Néha nem is Meg a szokatlan körűimé- azért, mert ennyit kellene, nyék- Az éghajlat. A koszt, hanem mert egyszerűen nem tudnak mást csinálni. De valóban különbséget lehet és kell tenni a körül- Ugdalcajdam is csak egy mények között is — Gulácsi név- Az előbbi helyen né- Lajos, meg Nagy Zoltán már hány éve még település vagy 800 kilométerre vannak volt, aztán az odébb költö- a fővárostól, ahol azért mé- zott, vagy ötven kilométer- giscsak akadnak magyarok, rel. Itt, Ugdalcajdamban te- De itt Szuhe Bátor városé- lepülés lesz, ha feljön a víz. nak „falai” tövében, nem Kádár István Üjszászról, messze a Bajkál tóba ömlő Dani György pedig Ceglédről Szelenge folyótól, mongol „ugrott” ki ide... jurtában élve, önmaguknak . , , . főzve, mosva, fúrják a kutat, ~ -”em is tudom hohogy vizet hozzanak fel. A : Kádár™ ^ kutat megfúrják két hét, há- s a rom hét alatt, aztán egy ki- —_ .. .nézze, a kútfúrók csit odébb mennek, — vagy sohse voltak éppen otthon180 kilométert. Nekik még mg emberek. Mindig az oir jó, mert olyan mongol fú- szágot jártuk otthon is. Hát rómesterrel, Jumrancoval most egy kicsit messzebb dolgoznak együtt, aki már jutottunk - tárja szét a ," . , , ,. , . karj at Dani György, mikoztöbb mint egy évtizede esi- tálal a jurta asztalán.. ■ nálja ezt a munkát és van — Sajnos, fűszerünk nincs, tekintélye, szava is hozzá, De meg lehet enni. Megkell enni? — teszi hozzá, amint a birkahúslevesre mutat. Itt nincs mód, sem idő, sem víz annyi, még a kút mellett sem, hiszen a fúrás még tart, hogy a szakácsművészet produktumaként szolgálják fel a kedves ebédmeghívás tárgyátMeg lehetett enni. Meg kellett enni. Nos, ehhez képest valóban úri dolga van az Ulánbá- tori Ruhagyár építkezésén dolgozó gyöngyösi Szalmás J ózsefnek. Kőműves. Saját üzemi konyhájuk van, ahol éppen úgy magyar szakács főz, mint Zonginóban, a magyarok építette Biokombináton, az egri Zsilakó János munkahelyén, vagy éppen az innen félezer kilométerre levő Darhánban, ahol vágóhidat épít Kiss Mihály, aki gyöngyösi munkahelyét cserélte fel ezzel a „szomszédos” építkezéssel. Igaz, a legkényelmesebb körülmények sem „otthoni” körülmények, s az is igaz, hogy a munka sem halad mindig úgy, ahogy szeretnék akár Darhánban, akár a ruhagyár építkezésén- Egész sor kitűnő mongol szakmunkás dolgozik, s egész sor új munkás nem dolgozik. Illetőleg csak időnkint dolgozik a műszak alatt. Érthető egyébként: lovon nőtt fel, a messzire nyúló füves pusztákon, s most nem egyszer nehéz fizikai munkát kellene végeznie nyolc órán keresztül, vagy ugyanannyi ideig feszülten figyelnie a gép munkáját. Nehezen megy ez még. Ezeken az építkezéseken, s a többieken is most formálódik a mongol munkásosztály, együtt fejlődik, alakul a szocialista ipar kialakulásával. Ehhez nyújtunk, a szocialista országok közöttj segítséget mi magunk isTöbbek között a félezer magyar szakember munkáján keresztül. .. .és nemcsak a mongolok tanulnak meg magyarul, a magyarok is megtanulnak mongolul- Na nem, nem mindig az irodalmi nyelv szabályai és nem mindig kifejezései szerint- De egyre jobban megérti egymást a régi magyar és az új mongol szakmunkás. Megértenék talán akkor is, ha egyetlen szót sem tudnának a másik nyelvéből, mert van közös nyelvük: az építő munka. Gyurkó Géza Következik: Lámák, szörnyek, rádiók A legendás T—34-es Moszkva, Leningrad, Sztálingrád, Kurszk, Szevasztopol, és még számtalan szovjet, valamint európai város kapujában — talapzatra emelve egy- egy szovjet páncélos áll, a leggyakrabban T—34-es. Ezzel a felszabadult népek tiszteletüket és hálájukat fejezik ki a hős tankisták iránt. Ha figyelmesebben megszemléljük a talapzaton álló páncélost, eszünkbe jut a páncélosok jelszava: „Páncél, tűz, átütőerő!” A T—34-esek története nem mindennapi történet. A világon első ízben szereltek fel páncélosra 76,2 milliméteres, hosszú csövű ágyút, amelyben igen nagy a lövedékek kezdő- sebessége. Ez a páncélos volt az, amelyben először a világon, megbízható, nagy teljesítményű. gazdaságos Diesel-motor üzemelt. Különösen előnyös volt a széles lánctalp és a torziós felfüggesztés, ezek növelték a találati pontosságot és lehetővé tették a terep legnagyobb akadályainak a leküzdését is. A páncél vastagsága, az acél minősége, a védőlemezek optimális hajlásszöge — ezt egy német katalógus „ideális”-nak nevezte — a lehető legnagyobb védelmet biztosította a személyzet számára. Végül, de nem utolsósorban, rendkívüli előnye, hogy a lőszerkészlet elfogytával a T—34-es képes volt az ellenség páncélosait eltaposni. Erre az 1942-es év tankcsatáiban több alkalommal is sor került. A T—34-est úgy tervezték, hogy tábori körülmények között is könnyen javítható legyen. 1939. december 19-én fogadta el egy honvédelmi minősítő bizottság és a háború végéig 60 ezer darabot gyártottak belőle. A katonai szakértők egyetértenek abban, hogy a T—34- es hosszú időre meghatározta a világ harckocsiépítőinek munkáját. E téren említhetjük meg a németek sikertelen kísérletét, a Pántért, az amerikai M—26, M—48, vagy az angol Komet, a ko-rszerű amerikai M—60 és a nyugatnémet Leopárd típusú páncélosokat. Ezek még a laikus szemlélő számára is a T—34-est idézik. A közelmúltban nyugaton megjelent egy könyv: „Oroszország az 1941—1945-ös háború időszakában.” Szerzője így ír: „... A T—34-esek voltak a lehető legjobb közepespáncélosok a második világháborúban.” A közelmúltban a Soldat und Technik nyugatnémet folyóiratban megjelent Wieder—Paulus 6. Hadseregének felderítő tisztje — tollából egy cikk „Katasztrófa a Volgánál” címmel. Itt írja: „...A T—34- es vitathatatlanul igazi hozzájárulás volt a haditechnika fejlődéséhez. A háború kezdetére a Szovjetunió messze megelőzte a többi országokat a harckocsiépítésben.” Ezidáig a T—34-es műszaki értékeléséről írtunk, de nem mehetünk el szó nélkül a szovjet harckocsizok tevékenysége mellett. A Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hősi — „Páncél, tűz, átütőerő!” — T—34-es magatartásuk elismeréséül 250 ezier harckocsizót tüntettek ki érdemrenddel, vagy érdeméremmel 1140-en kaptak Szovjetunió Hőse kitüntetést, közöttük !6-an két alkalommal. 104-en a Dicsőség Érdemrend tulajdonosai lettek. A tervezők megbecsülése sem maradt el. Koskin, a főkonstruktőr, valamint Morozov és Kucserenko az Állami - Díj első fokozatát kapták 1942. április 10-én. A nagy évfordulón emlékezünk azokra, akik műszaki tehetségükkel és hősi magatartásukkal létrehozták és győzelemre vitték a felejthetetlen T—34-est. NÓGRÁD - 1970. május 7., csütörtök
