Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

0j «ionosok a népfront közmüueüödési munkflBfüfosan r Irtat Barati József, a Hazafias Népfront országos titkára A Hazafias Népfront po- " tit kai tömegmozgalom. Legfőbb hivatása, hogy a szo­cialista nemzeti egység erő­sítését, és fejlesztését, a nem­zeti egység politikájának mind teljesebb megvalósítását szol­gálja. Társadalmunk legátfo­góbb politikai tömegmozgal­maként olyan célokért küzd, amelyek a legszélesebb réte­gek érdekeihez és érdeklődé­séhez kapcsolódnak, és azok tudatának, politikai magatar­tásának formálásával szolgál­ják a nemzeti egység erősíté­sét és egyben a szocializmus teljes felépítését. Ebből következnek, és ezt a célt szolgálják a népfront- mozgalom művelődéspolitikai, közművelődési feladatai is. E tevékenységet a népfront IV. kongresszusa két irányban je­lölte meg. Egyik, az altalá­nos kulturális program meg­tervezésében és végrehajtá­sában való közreműködés; a másik, a politikai ismeretter­jesztés szervezett akciói. Az első feladatkörben a mozgalom társadalmi vezetői, a helyi népfrontbizottság tag­jai részt vesznek a helyi mű­velődési feladatok, progra­mok megtervezésében, főleg az igények jelzésében, de a szervező munkában is. Ez a részvétel nagyon differenciált. Helyenként és időnként ' hul­lámzó, a helyi szubjektív fel­tételektől függ. Tevékenységünknek másik fő iránya, területe, amit a kongresszus megjelölt, a poli­tikai ismeretterjesztés. Ennek tartalmára és formáira való­ban jellemző az. amit mi gyakran szoktunk emlegetni a népfrontmunka tartalmára, hogy sokszínű. A helyi ünne­pek, emlékünnepségek, a po­litikai tájékoztatók, a béke­gyűlések, a szolidaritási, ba­rátsági rendezvények, a kül­politikai tájékoztatók, a párt­ós kormányhatározatok ismer­tetése, mind-mind a politikai ismeretterjesztés, a tájékozó­dás, a közgondolkodás fejlesz­tésének jó eszköze és alkal­ma. De most nem munkánk egé­széről, hanem művelődési munkánk új vonásairól van szó. Új vonásokról akkor be­szélünk, ha a munkában tar­talmi gazdagodás vagy az új igényeknek megfelelően, az eddigi tartalomban, az egyes feladatok arányában, fontos­sági sorrendjében módosulás történik. Az egyik tartalmi gazdago­dás az, hogy az utóbbi évek­ben fokozatosan nagyobb szerepet kaptak a helyi nép­frontbizottságok a falusi téli tanfolyamok megszervezésé­ben. Ez a politikai ismeretter­jesztési forma a falusi párt­oktatás egyik általános és minden télen ismétlődő for­májaként alakult ki és vált hasznos, kedvelt politizálási alkalmakká falun. A népfront­bizottságok pártonkívüli tag­jai, előbb mint résztvevők, az utóbbi években mint szerve­zők is bekapcsolódtak e tan­folyam, előadássorozat meg­szervezésébe. Egyes helyeken már a tematika (az előadások címeinek) összeállításában is részt vesznek, az emberek ér­deklődésének, igényének isme­retében. Ebben a munkában is na­gyon differenciáltan vesznek részt a helyi népfrontbizott­ság tagjai, a helyi népfront­bizottság erejétől, illetve az erő megítélésétől függően. Egy folyamatról van szó, olyan folyamatról, mely tel­jesen megfelel annak az elv­nek, hogy a párt minél több akciót, politikai, társadalmi feladatot a népfront kereté­ben valósítson meg. Ahol a pártszervek a nép­frontra bízták a falusi téli tanfolyam megszervezését, ez a bizalom igazolást nyert: a résztvevők számában nem volt csökkenés, visszaesés. Becsü­letbeli ügyet csináltak a nép­front vezetői abból, hogy leg­alább annyian vegyenek részt e tanfolyamokon, mint az elő­ző években. Ez a mennyiségi mutató is fontos, de úgy gon­doljuk, most már a tartalom­ra, a színvonalra, a résztve­vők igényének jobb figyelem- bevételére kell nagyobb erőt fordítani. Módszerben pedig az" előadásforma helyett vagy mellett, a beszélgetés, a nyílt, közvetlen eszmecsere érvénye­süljön, és olyan légkör ala­kuljon ki, melyben az embe­rek bátran elmondják véle­ményüket, nézeteiket. Hisz’ a helyes vélemény alakítása és alakulása csak így lehetséges. A legjobb szervező erő a tartalom és a jó közérzet. Ha ezekem a politikai összejöve­teleken az embereket valóban érdeklő és érintő országos és helyi kérdésekről beszélget­nek, vitatkoznak, akkor szí­vesen elmennek az ilyen al­kalmakra, jól érzik ott magu­kat, és kevesebb erőt kell fordítani a szervezésre, a résztvevők toborzására. A másik nagy politikai fel­adat, mely a mozgalom tar­talmi munkájában jobban előtérbe kerül a jövőben, a nők körébeA, a párt nőpoli­tikájának megvalósítása érde­kében végzendő lakóterületi munka. Arról van szó. hogy a népfront vállaljon nagyobb szerepet a nők társadalmi megbecsülése, a nők társadal­mi, politikai gondjai megol­dásában. A bizottsági tagság körében is, de a társadalom egészében bátrabban és hatá­rozottabban lépjünk fel a nő­ket elmarasztaló szemlélettel és gyakorlattal szemben. A férfiak körében annak megértése és elfogadtatása a cél, hogy a szocialista nem­zeti egység fejlesztése nem lehetséges a nők politikai, közéleti aktivitása nélküL Annak megértése, hogy a szo­cialista demokrácia szélesí­tése, fejlesztése nem lehetsé­ges a nők fokozott beleszólá­si igénye és lehetősége nél­kül. Ugyanakkor a nőket is bátorítanunk és segítenünk kell a közéletben való rész­vételre. Éppen ezért arra törek­szünk, hogy a népfront lakó- területi munkájában mielőbb szerves része legyen a nők speciális társadalmi, helyi gondjainak megismerése, megoldásuk segítése. Ügy igekszünk bővíteni és arányosítani a népfront lakó- területi tevékenységét, hogy tartalmában és összességében gyakrabban szerepeljenek a nőket érintő és érdeklő té­mák, konkrét lakóterületi fel­adatok, mert csak így lesz a népfrontmozgalom vonzó a nők körében, csak így elégít­hetjük ki a nők lakóterületi igényét, politikai közéleti am­bícióit. Az arányok, az egyes fel­adatok sorrendjének módosu­lása vonatkozásában csak a honismereti, , helytörténeti munka mennyiségének. és színvonalának növekedéséről szólunk. E munka tartalmi szélesedése, mennyiségi növe­kedése és színvonalának emel. kedése két tényező eredmé­nye. Egyik: a honismereti, helytörténeti (ebben a króni­kaírás-) mozgalom 10 éves ta­pasztalata, a másik nagy len­dítő erő, mely az egész moz­galmat szárnyára vette, fel- szabadulásunk 25. évforduló­ja. Az utóbbi 10 évben figye­lemmel kísértük, bátorítottuk ezt a mozgalmat, és főleg te­matikai -befolyást igyekeztünk gyakorolni annak érdekében, hogy a régmúlt idők és ese­mények kutatása helyett a közelmúlt, a Tanácsköztársa­ság, a felszabadulás helyi eseményeire, emlékeire, 25 évünk eredményeire fordítsák a figyelmet a mozgalom munkásai. Ez a feltáró, gyűj­tő-, összegezőmunka olyan tartalmi gazdagsággal és szín­vonalon bontakozott ki a kü­lönböző pályázatok során, amire a pályázatok meghirde. tésekor nem is számítottunk. Most az a fontos, hogy a pá­lyázatokra beküldött nagyon értékes és pótolhatatlan hely- történeti anyagok, emlékek ne kallódjanak el, hanem hozzáférhető, de biztonságos helyen őrizzék meg azokat. A másik feladat, hogy a he­lyi krónikaírást ne hagyják abba, írják tovább folyamato­san. A negyedszázados jubi- ** leum egyébként átszőt­te közművelődési tevékenysé­günk minden részletét. A té­li politikai tanfolyamok leg­emlékezetesebb összejövetelei azok voltak, ahol a 25 év helytörténetét vették számba. Könyvbarát bizottságaink új lendületet adtak az Olvasó népért mozgalomnak: olva­sást népszerűsítve és társa­dalmi munkát szervezve a jubileumi klubkönyvtárak építéséhez. A Magyar Nők Országos Tanácsával közös kiadványban összegeztük azt a fejlődést, amelyet a szabad •negyedszázad hozott a nők életében. De nem célunk a „leltározás”. Mindenesetre úgy érezzük: az a tavasz-ízű megújulás, amelyik áthatja az ország szinte egész életét, fel­frissíti a népfront közműve­lődési tevékenységét is. „Vásár” lesz Pesten Megfiatalodva várja látogatóit és kiállítóit a budapesti vásárváros. Üj pavilonok építése mellett korszerűsítik, csinosítják a régi kiállító-helyiségeket is. A nehéz­ipari pavilon korszerű alumí-iiumtetőt kap, s a kiállítás főterén, több kisméretű helyiséget építenek. Képünkön: utolsó simítások a nehézipari pavilon tetőjén Elkészült as anyák napi és a gyermeknapi program Az év legszebb hónapjára két nemzetközi ünnepünk is jut. Május 10-én lesz az anyák napja, és május 31-én tartjuk a gyermeknapot. Mind­kettőnek programját elkészí­tették. Idén különös hangsúlyt ad a két ünnepnek az MSZMP KB-nak a nők és az ifjúság helyzetéről hozott határozata. Az anyák napját a KISZ- saerveatek és az úttörőcsa­patok rendezik meg. A kisze- sek munkahelyükön, lakóterü­letükön. köszöntik az édes­anyákat, s külön azokat, akik tagjai a KISZ-nek. A rajok ünnepi műsorral készülnek az édesanyák és a nagymamák köszöntésére, az őrsi összejö­veteleken ajándékokat, kö­szöntőlapokat készítenek. A KISZ és más társadalmi szervek üdvözlőlapokat külde­nek a kórházban levő szülő­anyáknak, és a szociális ott­hon lakóinak. A munkahelyek szakszervezeti bizottságai fel­keresik a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő, átmene­tileg otthon tartózkodó anyá­kat, s az állami gondozottak nevelősz'üleiit. Reprezentatív anyák-napi ün­nepséget rendeznek Salgó­tarjánban, Balassagyarmaton és Nagybátonyban. Meghívják, és virággal, oklevelekkel, ké­peslapokkal köszöntik a több­gyermekes édesanyákat. A gyermeknap alkalmából a nőtanács és a helyi művelő­dési osztályok ankétokat szer­veznek Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton, Pásztón, Szé- csényben és Rétságon. Részt vesznek az ankétokon a szü­lői munkaközösségi elnökök, szülők, kereskedelmi szakem­berek, hogy megvitassák a bölcsődés, óvodás és iskolás korú gyermekek játékkal, já­Szendehely kis község a rétsági járás egyik szögleté­ben. Közművelődésében — ha lassan is — változások érlelődnek. Ezekről, a velük kapcsolatos gondokról be­szélgetünk Harsányi Gyula iskolaigazgatóval, aki egyút­tal a klubkönyvtár tevékeny­ségét is szervezi, irányítja. — Elsősorban anyagi gon­dokkal küzködünk — mond­ja. Nincs megfelelő he­lyiségünk, amely lehetővé tenné a korszerű klubmun­kát- Van egy tervünk, mely szerint a könyvtárhelyiséget kibővítjük, s így lehetősé­günk nyílik a klubtevókeny- ségre. Ez a terv azonban még számunkra távoli. A tél folyamán a műve­lődési ház kerítése leomlott, ezt a napokban állították helyre. Az otthon és kör­nyéke is gondozott. A szen­dehelyiek társadalmi mun­kával is áldoznak a község és a művelődési ház rend­jének, tisztaságának megőr­zésére­Klubhelyiség nincs, de Harsányi Gyula tájékoztatása szerint a klubélet január 1- től megkezdődött. Hol? — A KISZ-fiatalok leg­nagyobb gondja, hogy na­gyon kicsi helyiséggel ren­delkeznek, s ott nem lehet Szendehely klubot működtetni. Ezért if­júsági klubunk most egy tanteremben működik. Har­minc tagunk van, minden második csütörtökön kötött foglalkozásra gyűlnek össze az iskolában. Kényszerhely­zetben vagyunk, nemcsak helyiségünk, bútorunk sincs- A helyi tanács segít, ameny- nyit tud. Folyóiratokat, já­tékokat vásárolt a fiatalok­nak. A folyóiratokat, újságo­kat minden klubfoglalkozás­ra a könyvtárból hozzuk át a tanterembe. Milyen tehát Szendehely közművelődési élete? Bizony, roppant szerény. A mostoha körülmények a tartalmi munkát is meghatározzák- Ennek ellenére most műkö­dik a faluban egy alkalmi tánccsoport, a fiúk, lányok lelkesen készülnek a nem­zetiségi napra. Félő azonban, hogy a csoport, amelyet csak alkalmak hívnak életre, to­vábbra sem alakul át állan­dó öntevékeny együttesé. A télen szülők akadémiá­ja, a termelőszövetkezeti dol­gozók számára téli esték előadássorozat működött a — gondban faluban helyi előadókkal, al­kalmanként 20—30 látogató­val, ugyancsak az iskolában. Harsányi Gyuláné a közsé­gi könyvtár vezetője- Mint­egy háromezer kötettel ren­delkeznek. Heti három óra a kölcsönzési idő. Majdnem kétszáz beiratkozott olvasó­juk van. Ez önmagában nem a legrosszabb, bár mindössze a lakosság tíz százalékát teszi ki. Van azon­ban egy „szépséghibája”. Szendehely nemzetiségi köz­ség. Ez a könyvállományból nem nagyon tűnik ki. A né­met nyelvű könyv kevés, s ami még meglepőbb, nem is keresik, nem is olvassák. Akik érdeklődnek a nemze­tiségi könyvek iránt, azok is inkább csak a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, legfeljebb negyven éves ko­rig. Az igazsághoz hozzátar­tozik, hogy a lakosság nagy része nem is érti az irodal­mi német nyelvet. A 100— 120 német nyelvű kötetet te­hát nemigen viszik. — Mit tesznek az irodal­mi nyelv megismértetéséért, megszerettetéséért ? — Falunkban a gyerekek számára német nyelvoktatás folyik — tájékoztat Harsányi Gyula. — Három tanulócso­portban sajátítják el a fia­talok a nyelvet, ez a jövő­ben talán eredményes lesz s megmutatkozik a nemzeti­ségi könyvek, folyóiratok újságok olvasottságának emelkedésében. A helyi termelőszövetkezel ebben az évben háromezer forinttal járul hozzá a helyi közművelődési munka támo­gatásához. Ennek örülnek a népművelés munkásai, bár lehetne több is. A közös gaz­daság dolgozói a kulturális alapjukból évenként ország­járó kirándulásokon vesznek részt, rendszerint több nap­ra a Balatonra, Egerbe, stb. utaznak. Harsányi Gyula még egy kívánságukat is megemlíti: presszó kellene a faluba. Ha ez és az ifjúsági klub meg­épülne, a közművelődési munka feltételei megjavul­nának. A presszó — szerin­tük — a községben tartaná a fiatalokat, akik előbb- utóbb az ifjúsági klub mun­kájába is aktívan bekapcso­lódnának. (te) tékos szemléltető eszközökkel sportszerekkel való ellátottsá­gát. A bölcsődei szülői munka- közösségek több helyen szülői értekezletet tartanak. A játék szerepe a gyermek életében című témáról. Az idén is sor kerül a már hagyományos gyár- és üzem- látogatásokra, amelyeken a gyerekek, szüleik munkájával ismerkednek. A szocialista bri­gádok pedig a patronált isko­lákat, gyermekintézményeket keresik fel. A nemzetközi gyer­meknapon értékelik a Szabad hazában Lenin útján című ak­ciót. Ebben az évben kapnak elő­ször személyi igazolványt a 14 évesek. Ebből az alkalom­ból a szülők, szülői munkakö­zösségek részvételével ünnep­ségeket rendeznek. Szerte a megyében sportver­senyeket, játékos majálisokat szerveznek a gyermeknapon. Több helyen játékkiállítást te­kinthetnek meg a kis ünnepel­tek, így Salgótarjánban, a me­gyei tanácson is játék- és könyvkiállítást nyitnak ez- alkalomra. A kiállításon vásá­rolni is lehet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél az MHSZ és a szakszervezeti bi­zottság lövészpályát avat Lesz villanypásztor „Pásztorok, pásztorok.. .** címen január 28-i lapunkban bíráiló cikkeit közöltünk, amelyben kifogásoltuk, hogy az AGROTRÖSZT nem bírja teljesíteni a megyei mezőgaz­dasági üzemek villanypászrtor- igényét, mert ez ellentétben áll több éves szakmai pro­pagandánkkal. Most az AGROTRÖSZT igazgatója kö­zölte vélünk, hogy az utóbbi időben sikerült további vil- liamypásztor-memnyáségne szer­ződést kötniük, aminek kö­vetkeztében „az országosan jelentkező keresletet — bele­értve a Nógród megyei me­zőgazdasági üzemek vala­mennyi megrendelését” — tel­jes egészében ki tudják elégí­teni. NÓGRAD — 1970 április 6., szerda l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents