Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Horgász ck — „erdőben 99 1I9I0SM ÉIÉIm Fiatalok kerékasztala Az új felkészültségű falusi ifjúságról A tavaszi áradások csaknem minden évben elborítják az ártéri erdőket, s ilyenkor a halak is „felkeresik” a gazdag lakomát ígérő sekély vizeket A horgász viszont itt les a tavaszi keszegre, amelyből sokszor szép zsákmányt ejt. A Palócföld ünnepi száma Nógrád megye szellemi éle­tében mind jelentősebb szere­pet tölt be a Palócföld című irodalmi, művészeti és műve­lődésügyi folyóirat, amelynek ez évi első száma a napokban lá­tott napvilágot. Ez a szám fel- szabadulásunk negyedszázados jubileuma jegyében készült. Tegyük hozzá: az ünnepi szám méltó az ünnepi asztalra, ha kissé késve is látott napvilá­got. A lap köntöse Is ünnepi, a címlapot Vigh Tamás Par­tizánemlékműve díszíti, az emlékmű a kárán csberényi emlékmúzeum előtt áll. A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának lapja gazdag szépirodalmi anyagot közöl, a felszabadulás jegyében. A sort Végh Miklós Fenyőágak a háború idejéből című versrészlete nyitja meg. Amint a vers mondja: „Ezer- kilencszáznegyven .. .-ben is épp így volt karácsony .. Karácsony és Salgótarján fel- szabadulása egyidőben köszön­tött ránk annak idején. Kun­szabó Ferenc ugyancsak 1944 decemberében történt ese­ményt ír le Senki földjén cí­mű novellájában. Mezei And­rás költő ezúttal szintén pró­zai visszaemlékezést közöl a lapban. Barna Tibor Átlőtt szívű kapu, Kő-Szabó Imre A bányász és a katona, Baráth Lajos Koldustanuló, Gulyás Mihály Asszony feketében, Kontó István Régi néni című elbeszélései szintén a felsza­badulás gondolata jegyében születtek s emelik az ünnepi lapszám szépirodalmi anyagá­nak színvonalát. A felszabadulásra való em­lékezést a lapban & tanulmá­nyok rendkívül széles skálán teszik lehetővé. Molnár Pál az államhatalom helyi szerveinek kiépülését dolgozta- fel. A ta­nulmány értékes adalékkal szolgál, tudományos igénnyel készült s így ad hiteles képet 1945 első feléről s az akkori Nógrád megyei eseményekről. Számunkra az élet megindulá­sával összefüggő elemzések és értékelések rendkívül figye­lemre méltóak. A dokumentu­mok, amelyek q korszakra vo­natkoznak, ugyancsak számot tartanak a megye történészei­nek, helytörténészeinek érdek­lődésére, s a közönség számá­ra is hasznosak. A gazdag do­kumentumanyag az ünnepi lapszám egyik erőssége. Szom­széd Imre Súlyos örökség a múltból címmel publikált ta­nulmánya a megye háborús veszteségeiről ad — dokumen­IVlájus 7 Nevelők napja A Salgótarjáni járási Tanács VB művelődésügyi osztálya és a pedagógusok szakszerveze­tének járási bizottsága neve­lők napját rendez május 7-én Salgótarjánban, a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban. A megnyitó délelőtt fél tízkor kezdődik. A neve­lők napját Kiss István, a Salgótarjáni járási Tanács VB művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. Ezt köve­tően Petró András, a Műve­lődésügyi Minisztérium MSZMP bizottságának titká­ra tart előadást a nevelői hi­vatás etikai kérdéseiről. Az előadás és az azt követő vita után a résztvevők kultúrmű­sorban gyönyörködhetnek, amelyet fővárosi művészek közreműködésével szerveznek. Kórustalálkozó Szolnokon Szolnokon május 15—17. között rendezik meg a csa­ládi és társadalmi ünnepsé­geken közreműködő kórusok tapasztalatcsere-jellegű első országos találkozóját. Az el­múlt 25 év tapasztalatai azt mutatják, hogy mind nagyobb igény van a bensőséges ese­mények zenei mozzanatainak kiszélesítésére, színvonalasab­bá tételére. A zene, mint mű­vészi nevelőeszköz a legalkal­masabb a megfelelő érzelmek keltésére. A második bemuta­tóhangversenyen lép fel a salgótarjáni megyei József Attila művelődési központ kamarakórusa is, Guthy Éva vezetésével. A találkozón egy ben országos konferencia ke­retében vitatják meg az ün­nepségek megrendezésének ze­nei problémáit, s a bemutató- hangversenyek tapasztalatait. tumokban gazdag — képet. Mint írja, a megyék közöt. Nógrád országos viszonylatban a harmadik helyen állt: „Az ipar, a bányászat, a mezőgaz­daság, a közlekedés, kereske­delem, a posta, a közút, a vasút, valamint az oktatás- és egészségügy területén bekövet­kezett háborús kár megközelí­tette a 6 milliárd pengőt.” A továbbiakban a lap kérésére G. Zavizion páncélos altábor­nagy visszaemlékezését olvas­hatjuk Nógrád megye 1944 őszén címmel. Szabó Béla pe­dig a karancsberényi Felszaba­dulási és Partizánemlékmúze-, umról ír. Az Arckép és a Körkép cí­mű rovatok anyaga ugyancsak érdeklődésre tart számot. Előb­bi rovatban Paku Imre Győ- ry Dezső munkásságát méltat­ja. A Körképben Csongrády Béla, Zimonyi Zoltán, Radó György, Horváth istvánné, Ko­vács Béla írásait találjuk. Az ünnepi lapszám képző­művészeti reprodukciókban és dokumentumképekben gazdag. Bilicsi Dániel, Fabók Gyula és Túry Mária zománcképei, Koppány György, Kovács Fe­renc és Veres Mihály fotói egészítik ki az anyagot. A Palócföld felszabadulási emlékszáma hű tükre szellemi életünknek, s méltó emléke a negyedszázaddal ezelőtt tör­tént eseményeknek. Ügy vél­jük, e lapszám után még in­kább indokolt annak az igény­nek hangoztatása, hogy a Pa­lócföld az ünnepi emlékezést követően kulturális életünk „hétköznapjainak” is mind elevenebb, hatékonyabb műhe­lyévé váljék. T. E. Keszthely utón Salgótarján — a NÓGRÁD és a KISZ megyei bizottságának kezde­ményezésére —• ült újra ta- nácskozóasztalhoz a megyei küldöttek képviseletében há­rom fiatal agrárszakember: Molnár Teréz, Varga József :s Gyöngyösi István k'-.zi- helyi Agrártudományi Főisko­lán a közelmúltban 1 megren­dezett kétnapos tudományos ülésen, amelynek a KISZ központi bizottsága az ..Ifjú­ságunk az agrárfejlődés leni­ni útján” címet adta —■. me­gyénkből rajtuk kívül még három fia'al volt jelen: Kiss István, a szócsőnyi tangazda­ságtól. Szandai István. a n agyonoszi közös gazdaságtól, Mede Tivadar pedig a KISZ megyei bizottságától utazott a tízezer agrárszakembert és ifjúsági vezetőt képviselő keszthelyi tanácskozásra. (Mede Tivadar a kerékasztal- beszélgetésinek is résztvevő­je.) Ijj feladatok a mezőgazdaság előtt — A tanácskozás célja az volt — mondja Gyöngyösi István —, hogy széles körben vitassuk meg falusi fiatalsá­gunk helyzetét és feladatait. A téma időszerű, hiszen nap­jainkban óriási gazdasági és társadalmi átalakulások jel­lemzik a falusi életet. Mező- gazdaságunk szocialista át­szervezése óta eltelt tíz év alatt mintegy hatszázezer em­ber hagyta ot^t a mezőgazda­ságot és vállalt munkát a népgazdaság más területén. Ezek között 270 ez*r 14—25 év közötti fiatal volt. Ugyan­akkor az elmúlt négy éviben százezer fiatól munkaerő ke­rült a tsiz_ek.be tagiként vagy alkalmazottként. A keszthelyi tanácskozáson dr. Bélák Sándor, az MTA le- velező tagja. a keszth«lvi Agrártudományi Főiskola rektora mondott a téma egé­szét átölelő bevezető referá­tumot. Ennek egyik fontos megállapítása volt, hogy szó. cialiaia társadalmunkban a termelőszövetkezetek tíz év alatt elért eredményei je­lentős gazdasági, politikai és társadalmi szerepet töltenek be. De a mezőgazdaság fej­lesztésében az intenzívebb szakasznak kell következnie, amely például megteremti az önálló, vállalatszerű gazdál­kodás feltételét és a modem technika szakszerű felhaszná­lását. Ifjúságunk szereid egé­szen újszerűén jelentkezik: új felkészültségű falusi fiatal­ságra van szükség. — Minket rendkívül meg­ragadott dir. Molnár Imire, a KNEB elnökhelyettesének né­hány megállapítása — mond­ják a kerékasztal-beszélgetés résztvevői — amely a diffe­renciáltabb szemléletre hívja fel a figyelmet. „Feloszlott a falu és a család sajátos szer­kezete —, a mai falu lakóhely és nem életforma —, a falu nem egyenlő a mezőgazda­sággal. ugyanakkor a mező­gazdaság sem egyenlő a fa­luval,” Differenciáltabb szemléletet! Fontosnak tartják a fiatal nógrádi agrárszakemberek a megváltozott körülmények vizsgálatánál az ifjúság réte­geinek „feltérképezését” és a velük kapcsolatos döntések­nél a különböző igények fi­gyelembevételét. — Mindezek nem tetszetős megállapítások — mondja Varga József —, hiszen ah­hoz, hogy ne csak általában, hanem konkrétan, helyilleg is világossá váljék: mi viszi vagy md marasztalja a fiata­lokat falun — mélyen ele­mezni kell ezeket a szempon­tokat.. Beigazolódott, hogy a megfelelő kereset mellett sok­szor a korszerűbb életforma a vonzóbb a fiatalok köré­ben,. Jó néhány példát tud­nánk mondani arra. hogy sokszor a jobb munka- és életkörülmények — még ki­sebb kereseti lehetőségek mellett is — vonzzák a fia­talokat faluról városba, me­zőgazdaságból az iparba. — Mi az egyéni tapasztala­tuk abban, hogy azok, akik a legtöbbet tehetőik a fiatalok maradása érdekében — ilyen differenciáltan, vagy esetleg jóval sematikusabban vizsgál­ják ezt a kérdést? — Sajnos, nem egységes az álláspont — válaszolja Gyön­gyösi István —, vannak olyan termelőszövetkezetek a me­gyében is, ahol megfelelően fogadják a fiatal agrárszak­embereket, de továbbra is gond. hogy sok helyen nem adnak önálló feladatokat, ^zakmad képzettségűiknek megfelelő- munkát. Miben látját az elmaradás okát? Erről szenvedélyes vita alakul kó a kerékasztal résztvevői között, amelyben hosszan fejtegetik, hogy a nógrádi dombvidéken vonta­tottabban megy végbe — és végül is itt b'iao-nyos ütemel- maradás állandósul — a más mezőgazdasági területen je­lentős eredményeket elért tudományos-technikai forra­dalom. Tény az, hogy a megye te­rületéinek 71.4 százaléka ked­vezőtlen fekvésű a mezőgaz­dasági termelésre. A meredek dombokhoz nincs megfelelő géppark, nagyobb az amorti­záció, de kisebb az eleven ps holtmunka termelékenysége. A modernebb technika be­vezetéséhez a művelési ágak bizonyos változtatására lesz szükség. Ez magával hozza a korszerűbb, differenciáltabb szemléletet is! — vallják a fiatal agrármérnökök. 4 szakemberekre nagy szükség ran Mindehhez azonban nagy szükség vöm a szakemberek­re, s arra is. hogy képzésül, ne vesszen kárba, képzettsé­gük is sokágúbb legyen. Ér­dekes. amit ezzel kapcsolat­ban Varga József és Molnár Teréz említ. — A salgótarjáni járásban a kiképzett szakmunkásoknak csupán egynegyede dolgozik a kép/.'-ti-egem reg -elő mun­kakörben. Á többség tehát más területen, vagy a mező­gazdaságban maradva, de más munkakörben végzi munkáját. A felnőtté elisme­rés kora a mezőgazdaságban később következik be nyírt az iparban. Az új technika mellieít sokáig tartja magát a régi szemlélet és „örökzöld” téma sajnos az is. hogy a szakmunkásokat nem min­denhol ismerik el a megfele­lő mértékben. — Persze, helytelen a másik végle* is — hangsúlyozza Molnár Teréz —, amikor a fiatal szakmunkás fölébe akar helyezkedni az idősebb, tapasztaltabb dolgozónak Döntés és A keszth elyi tárná csíkozás is megállapította, hogy a fia­talok számukhoz és szerepük­höz mérten nem vesznek részt megfelelő arányban. a vezetőségek munkájában. — Ennek kiegyensúlyozásá­ban fontos szerep jut a „rá­hatásnak” — hangsúlyozzák a kerékasztal résztv ’vöi. — Fontos ez azért is, mert ahogy a tanácskozás is meg­állapította — mondja Gyön­gyösi István — a közeljövő kulcsa ezeknek a fiataloknak a kezében van. Ahol a ta­nács és a tsz közti viszony jó, ott ezek a feltételek is gyorsabban és hatékonyabban érvényesülnek. És akkor fel sem merül a kérdés, ki a ve­zető faluin, ki a felelős a mai ifjúságért? Pataki László A Déryné Salgótarjánban A József Attila művelődé­si központ létrejötte óta az Állami Déryné Színház né­hány produkciótól eltekintve elszakadt a megyeszékhelytől. Ennek nagyobbára technikai okai vannak, mert egyébként a színház számos bemutató­ja méltán számot tarthatott volna a művelődési központ színpadára. A korábbi kapcsolatok köl­csönös felelevenítésének szán­déka mutatkozik most abban, hogy a színház május 13-án ismét bemutatót tart Salgó­tarjánban. Ez alkalommal di­ákelőadás keretében Mikszáth Kálmán művének kétrészes, színpadi változatát játssza Tavaszi rügyek címmel, Bon- dy Endre feldolgozásában. A darabot mintegy tíz évvel ez­előtt már nagy sikerrel tor­náztatta a társulat a megye számos színpadán. A mostani felújítás szerepeiben Fenyve­si Balázst, Téren Gizellát, Hídvégi Eleket, Bocskay Iza­bellát. Botár Endrét, Gulyás Istvánt, Radvánszky Miklóst. Horváth Ferencet, Pálfi Fe­rencet, Antal Lászlót. Fehér Tibort, Kondor Ilonát és Kál mán Mártont láthatjuk, Csongrádi Mária rendezésé­ben. Olvasó ifjúság Lapunk április 8-i számának 8. oldalán ismertettük a KISZ felhívását és a feltételeket az „Olvasó ifjúság” ver­senyre. A negyedik versenykardeseket közöljük: Ann fasiszta rnauyar irodaiam 1. Ukránok kivégzése című novelláját két kommunista mártír (Sallai és Fürst) emlékének szenteli. 1941-ben mun­kaszolgálatra hívják be, végighurcoltak a hírhedt német koncentrációs táborokon, A felszabadulás után néhány nap­pal hastífuszban halt meg Nyugat-Ausztriában. Ki volt ő? 2. 1884—1953 között élt, a Tanácsköztársaság idején írt cikkeiért börtönbe vetették. Több antifasiszta költeményt és novellát írt, ezek közül egy versének és egy novellájának címét közöljük. A címek: Vigyázz! és Motorkerékpár. Ki az író? 3. Újságíró és publicista, az igaz ügyért harcoló író. min­den tehetségével felháborodva tiltakozik az őrület hatalomra kerülése ellen. 1938-ban a „szabadságolt halálra ítélt”, ahogy magát nevezi, Londonba emigrál, de rövid idő múlva haza­tér, bár sejti, hogy mi vár rá. Internálják, majd a Margit körúti börtönbe hurcolják, végül Ukrajnába szállítják egy büntetőszázaddal. Itt hal meg Sztarij Nikolszkoje közelé­ben, 1943 januárjában. Ki volt ő? 4. A Nyugat utáni nemzedék legtehetségesebb költője volt, 1899—1915 között élt Illyés Gyula irta róla: „Két romlatlan, értéket is hagyott maga után: költészetét és forradalmár tisz­ta jellemének emlékét.” Ki volt ő? 5. Pesterzsébeti munkáscsaládból származott, 1916—1944 között élt. Igen korán kapcsolatba került az illegális kom­munista mozgalommal. 1943-ban munkatáborba viszik és 28 éves korában a keleti fronton hal meg ismeretlen körülmé­nyek között. Életében egyetlen verseskötete jelent meg El­szántan ás szelíden címmel. Ki volt ő? 6. A Horthy-fasizmus bűne, a magyar irodalom nagy vesz­tesége, hogy meggyilkolták. Élete utolsó hónapjait a szerb hegyek között éli, munkatáborban. Itt születik többek között: A la recherche című verse is. 1944 novemberének első nap­jaiban Győr közelében 27 társával együtt agyonlőtték. Ki volt ő? *­A megfejtéseket a KISZ megyei bizottságához Salgótar­ján, Olvasó ifjúság jeligére levélben, vagy levelezőlapon kell beküldeni. Beérkezési határidő: csütörtök délig. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki, a verseny döntőjének nyertesei értékes jutalomban részesül­nek. NÓGRÁD — 1970 április 5-, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents