Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Jó napot, Mongólia Jurták és városok V. — Ki/ugranik, ide a közeibe. Jövünk és megyünk. Egy kis kóstolónak — mondja Mózes Endre, a vízkutatók vezetője, miközben megigazítja fekete keretes szemüvegjét az orrén. A mongol utak jóvoltából szerintem még itthon is, évek múltán is percenként igazgatja majd a szemüvegét, úgy megszokta ezt a mozdulatot. A „kdiugiruink” valóban nem niagy távolságot jelent, mindössze tán’ oda-vissza sem többet, mint másfélszáz kilométert. Dzummod, a vízkutatók fő bázisa ugyanis Ulánbátor mellett van. A város ajmaik székhely, jelentős létszámú település, egy a tizennyolc közül, de a legnagyobbak közül való. Persze a „nagyság” itt más mérettel méretik, akár településről, akár távolságról van szó: mindig a fordítottja értendő. Mint ahogy a városka neve magyarul például száz fát jelent ugyan, de az egész környékien sincs itt száz fa talán együttvéve sem. s mint ahogy hiába a legnagyobbak közül való — a fővárost leszámítva — talán ha háromezer ember lakja. Igaz, a felvidéki, vagy a nyugati kisvárosok még ennél is kisebb lélekszámmal is tipikus városok, mert volt idejük ezredévekben mérve várossá alakul,ni, atmoszférát teremteni maguk és az odalátogatók számára. De ez a dim bes-dombos. h omokossziklás városkának csak története van, amit lakiói maguk mondanak el, s nem történelme. amit wastes fóliánsok őriznének. S itt érdemes elidőzni egy kis időre. Alti idejön Mongóliába, az számoljon le megcsökösödött európai megszokásaival, sőt. ha úgy tetszik, „kelet-európai” előítéleteivel. A másfélmillió négyzetkilométernyi terület túlnyomó többsége teljesen alkalmatlan a földművelésre. Amit lehet, s ahol lehet művelni, ott már évek óta kísérleteznek és nem is eredménytelenül. Utam és beszámolóm során betérek még állami gazdaságiba is, akkor lesz alkalmam a mai mongol intenzív mezőgazdaság, pontosabban a mongol mezőgazdaság intenzív próbálkozásairól az elismerés hangiján is szólni. Most inkább arról. hogy nemcsak a hagyományok miaitt jellemző ma is Mongóliában az extenziv, no- madizáló állattenyésztés, hanem egyszerűen, a legelőik hozama miatt is. Említettem már, hogy legalább 15 millió birka, vagy hárommillió ló, nem kevesebb tehén, jak, s talán a milliós számot is elérő teve' adja a mongol gazdasági élet, a nemzeti jövedelem is majd háromnegyed részét. S az ilyen állattenyésztői élet, az éghajlati és talajtani viszonyok, a krónikus vízhiány aligha teszi lehetővé a gyors urbanizációt, a sokáig való egyhelyben lakást Ma is mindennapos látvány, amint három-négy tevéből álló karaván bandukol Ulánbátorból dél félé, vagy éppen fordítva több száz, vagy ezres kordákat lóhátról terelgető karavánok indulnak délről észak, a főváros felé — legeltetve. Az előbbiek az egyéves, avagy éppen kétéves vonulás után, végig legeltetve fél Mongólián a jószágot, megérkeztek az Ulánbátort vágóhídra — épül új, például már Darhanban is, éppen a magyarok építik — és most mér mennek „hsaa”; az utóbbák még út közben vannak. S az is természetes látvány, hogy egy hegygerincről letekintve a széles öblű és messziről zöld, közelről bizony ritkán füves, sziklás völgyben két-három jurta fehérük, s körülöttük öt vagy éppen tíz kilométeres körzetben a legelésző jószágok saá- lazzák a nem éppen dús legelőt. A mongol nép felemelkedésének útja is nyilvánvaló az erőteljes iparosítás, de ezzel párhuzamosan a feltétlenül szükséges urbanizáció, a külterjes állattartásiról áttérés a belterjes állattenyésztésire. Hogy egy különösen kegyetlen tél — minden évtizedben altiad kettő, néha három is — ne vigye el mondjuk a juhál-. lomány felét! Minit ahogy elvitte az elmúlt esztendőre fordulón is. Nos, az urbanizáció megindult Sajátosan, érdé,késién, de feltartóztathatatilanul. Ulánbátor, a főváros 260 ezer latest mondhat magáénak. Hipermodern városrészek váltakoznak az 50-es évek stílustalan, de akikor szükségszerűen gyorsan és nem szépen emelt épületeivel,, aszfaltozott útiak, hőerőmű, amely az egész várost ellátja gőzfűtéssel. Színházak, mozik, egyre több üzlet, ha még niem is világvárosi szinten, lüktető autóforgalom, s az autók tülkölésébe minduntalan belevegyül az apró mongol lovak patáinak kopogása a járdán. De a lakosság léliekssáma rendszeresen ingadozik és a gyors ütemű építkezés mellett is, szó szerint mellett is, ott állnak a jurták négy. öt, tíz, ötvem bekerítve, hogy „egységes” tömb legyen. De középen ott a villanyoszlop, a jurtákban villany ég és rádió szól és a jurta lakója, sofőr egy építkezésen. Dzummod. vagy Ugdia.lcaj- dam, Diarzsalang, vagy Ba- janzsangialand, még távolabb ajirnak vagy szamjon székhelyek-e: több-kevesebb ház, több-kevesebb lakó, inkább A fejlődő, változó világhoz igazodni, a követelményekkel lépést tartani néha megerőltető munkát, sok áldozatot kíván az embertől. De ha valaki egyszer fiatalon bekapcsolódott a mozgalmi munkába, az rendszerint hosszú évekre elkötelezi magát. így érzi ezt Juhász Gábor, a Tűzhelygyár TMK-üzemveze- tője is, aki a közelmúltban kapta meg a Kiváló propagandista kitüntetést. Az elismerés méltán jutott Juhász Gábornak, mert évtizedek óta fáradhatatlanul, saját egészségét és munkabíró képességét nem kímélve dolgozott. — Ügy látszik, mégsem lehet büntetlenül csinálni éveken keresztül a propaganda- munkát — mosolyog Juhász Gábor, mert bizony az idegeim már nincsenek olyan állapotban, mint valamikor. De félre a tréfával, ez sajnos, a korral jár. Hozzáteszem: nem mintha olyan öregnek érezném magam. Juhász Gábor Zagyvapálfal- ván kezdte, segédmunkásként. Itt kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba és jegyezte el magát a politikai munkával. Katonatiszt lett, majd leszerelése után 1953-ban került Salgótarjánba, a Tűzhelygyárba. — Itt nagy szeretettel és bizalommal fogadtak, a munmimdág kevesebb, néhány száz lakos csak, de villainy, apró kis szálloda, iskola, kultúrterem, étterem és VlZ! Ezt így kell inni Mongóliában: VÍZ. Mert ez a kultúráit, a higiéniát, az egészségügyeit, de az álilatbecnyészitést is jeleníti. Iát van például Danhán. Mongólia Dunaújvárosa. Az új városit pompás sugárút, négy nyomsávval, köti össze a régi és kegyetlenül rossz orsizágúit- tal. Európa egyik legmodernebb húskombinátja épül Itt, hatalmas malom, nehézipari üzem, építőipari alapanyagokat előállító gyár és természetesen jurták: már a régi törz&munkásoké és azoknak éppen most épülő jurtái, akik rieggel érkeztek valahonnan a kéklő távolból a város mesz- sziehamgzó hívására. Itt nincs városszél. Itt város van és jurta wan, s a végtelen sztyeppe bekúszóik a váro6 közvetlen szélére. És éppen ott, talán tíz méterre a most lefektetett gőzvezetéktől, egy félfhalomnyi salakdom- bon, ősi ösztönből, mint a legmagasabb messzelátő dombon. káét jak kérődzik. Szelíden ostoba barna szemük belemered a végtelenbe gördülő távolságba. .. .valóban este már újra Ulánbátorban voltam. Kicsit összetörve az úttalan utaktól. kicsit megriadva a semminek tartott lenyűgöző távolságoktól és kicsit káp- názva a friss benyomásoktól. Gyurkó Géza (Folytatjuk) kám mellett tovább dolgoztam propagandistaként. Hosszú ideig politikai gazdaságtani szemináriumokat vezettem, aztán én is elkezdtem tanulni. Elvégeztem a gépipari technikumot, úgy éreztem, szükségem van a biztos szakmai tudásra. Most már nyolc éve üzemvezető vagyok a TMK- ban. Ezzel egy időben Juhász Gábor beiratkozott az esti egyetemre is. A szakmai tudása mellé nagyobb politikai képzettséget akart szerezni. Sikerült is. Ma is állandóan tanul, önszorgalomból a politikai főiskola anyagát olvassa. — Ez nagyon sokat jelent a propagandamunkában, ugyanis a Tűzhelygyárban két éve önálló marxista középiskolát szerveztünk. Ez annyit jelent, hogy dolgozóink helyben tanulhatnak, előadásokra. szemináriumokra nem kell felmenniük a városba. De ezeket az előadásokat színvonalasan kell megszervezni, és ez bizony sok munkát kíván. Az idei évfolyamon 22-en végzik el a középiskolát és bizonyára többen nekifognak az esti egyetemnek. Az esti középiskola irányítása a munka mellett sok feladatot ró Juhász Gáborra. Rendszeresen készül az előadásokra, jegyzetel, olvas. Vissza a manufaktúrához? — tettük fel a kérdést korábbi írásunkban a Budapesti Elektroakusztikai Gyárnak. Arra kerestük a választ, hogyan lehetne javítani a Nóg- rád tnegyei Vegyesipari Javító Vállalat és az EAG közötti partneri kapcsolatokat. Ismeretes, hogy a budapesti vállalat támogatásával elektroakusztikai szereidét hozott létre a vegyesipari vállalat. Az új üzemrész munkáját — az EAG segítsége ellenére — kezdettől fogva számos zökkenő nehezítette. Időnként zavarok támadtak az alkatrészellátásban, a kooperáció apró fogaskerekei még nem forogtak eléggé olajozottan, ami időnként a szállítási határidőket veszélyeztette. Kedvező fogadtatás Sokat tehetnének a két vállalat közötti együttműködés zavartalanságáért a szocialista brigádok, a minőségláncon belül védnökséget vállalhatnának fölötte a KlSZ-szerve- zetefc. a fiatalok — ajánlottuk a salgótarjániak kezdeményezésére az EAG-nák. A válasz — bár hosszú ideig váratott magára — végül mégis megérkezett. Kedvező fogadtatásra talált a kezdeményezés, ami annál örven- detesebb, mert ebben az évben már 70 millió forint értékű berendezést állítanak ösz- sze a salgótarjáni üzem dolgozói. Igazán nem mindegy, hogy ezek a termékek tovább öregbítik-e, vagy sem az EAG jó hírét, s ezzel megyénk iparának tekintélyét. Az EAG- nak is az a célja, hogy a Nógrád megyei Vegyesipari Javító VáUalat elektroakusztikai szereldéje minél előbb felnőjön arra a színvonalra, amit a gyár berendezései szinte az egész világon képviselnek. Az együttműködés megköveteli, hogy a kooperációban résztvevők által készített termékek minősége ne befolyásolja a végtermék műszaki színvonalát. Magyarra fordítva: a vásárló nem károsodhat azért, mert az EAG sorozaterősítői egy részének szerelését nem az anyavállalat hanem a kooperáló partne- készíti. A minőség védelmt ben fontos szerepet tölthe be a minőséglánc. Jelentőség' ott mutatkozhat meg, ha a' alkatrészellátástól kezdve > KISZ-szervezet patronál szerepet vállal a gyártás kü— Bármilyen nehéz, de tartani kell a színvonalat. Az ember legyen igényes önmagává’ szemben. Csak így követelhet másoktól is — ez a véleménye. Juhász Gábor munkáját a mostani kitüntetés mellett már sok elismerés illette. Többszörös kiváló dolgozó, oklevelek érmek tanúsítják, hogy helyt-, áll a gyárban és a pártmunkában egyaránt. — A kettő azt hiszem, elválaszthatatlan egymástól. Évek óta munkásőr vagyok, ami szintén elfoglaltsággal jár. De ha ügyesen csinálja az ember, mindenre jut ideje. A fiam technikumba jár, ő is igényli, hogy az édesapja foglalkozzék vele. Juhász Gábor egyúttal szocialista brigádtag is. Egy olyan brigádnak a helyettes vezetője, amely éppen az idei május elsejére kapta meg az aranykoszorús jelvényt. A jó propagandista soha nem állhat meg az önképzésben, tanulásban. Ezt vallja ő is. Közelebbi tervei között egy szociológiai tanfolyam elvégzése szerepel, mert ez a tudományág az utóbbi években sokat foglalkoztatja. Kitartását ismerve, bizonyára el is végzi a tanfolyamot. ____ Cs. E. i önbözö fázisaiért, nem enged tovább selejtes alkatrészt és közbeeső terméket — írja a gyár gazdasági és társadalmi vezetése nevében Varga János termelési osztályvezető. Berendezések és szakemberek Az elektroakusztikai gyár gazdasági vezetése és KISZ- bizottsága támogatni kívánja a salgótarjáni szerelde munkáját, ahol most ismerkednek meg a termelés fejlettebb módszereivel. Ehhez a munkához gyári szinten az EAG KISZ-szervezete úgy járul hozzá, ha minőségileg kifogástalan alkatrészek és alapanyagok kerülnek a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalathoz. Szakemberekkel is segítik a salgótarjániakat. Az EAG szakemberei részt vesznek a termelés irányításában, hogy hozzáértésük, gyakorlati tanácsaik révén a szerelde termelése gazdaságossá váljon, és minőségi kifogások minél ritkábban merüljenek fel. Az együttműködést a jövőben kiterjesztik a technológiai megoldások területére is. Ebben az évben megteremtik a feltételeit annak, hogy az alkatrészek galvanizálását helyben végezhessék el. A galvanizáló munkájának megkezdéséhez az EAG berendezéseket és szakember* bocsát a vegyesipari vállalat rendelkezésére. Az EAG ezenkívül kikísérletezett és az évek során már bevált felületvédelmi technológiákat ad át a salgótarjáni partnernak. A két vállalat közötti együttműködés fejlődésében különösen fontos, hogy mind a lsét vállalat külön-külön is teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit, figyelembe véve a szálütási határidők betartását, a kész- és félkész termékek minőségét. Az együttműködési terv, a szerződésben rögzített kötelezettségek egyetlen tételének be nem tartása akár mennyiségi. vagy minőségi követelményekről legyen szó, lefékezheti az egész gyártás ütemét, felborítja, a gyártási programokat, ami a kereskedelmi életben egész sor jogi következménnyel járhat. Megszűnnek a súrlódások Az elektroakusztikai gyár vezetői fontosnak tartják az eredményes együttműködést — fejezi be levelét Varga János. Minden lehetőséget megragadnak a jó kapcsolatok kibontakozásáért. De a kötelezettség kétoldalú: a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalatnak is meg kell teremteni a korszerű és gazdaságos gyártás feltételeit. Előtérbe kell helyeznie a szakképzést, javítania a munkahelyi szervezettséget, 'ami alapvető feltétele az üzemszerű és nem manufakturális gyártásnak. A fennálló kezdeti nehézségeket még úgy kell tekinteni, mint egy fiatal és az elektroakusztikában gyártási hagyományokkal nem rendelkező üzem gyermekbetegségeit, amit le lehet és le is kell küzdeni. Várhatóan ebben az évben már megszűnnek a súrlódások és nehézségek, és a két vállalat között gyümölcsöző együttműködés alakul ki. Kiss Sándor A Nógrád megyei Patyolat Vállalat központi telepéről naponta 70—80 csomag fehérnemű kerül ki tisztán. Az expedícióban Sümegi Andrásné készíti elő szállításra a tisztát Koppány György felvétele NÖGRAD — 1970. május 5, kedd $ ipart, a mezőgazdaságot és az /lépést Mínőséglánc A kötelezettség kétoldalú
