Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

VilAG PROIF7 'RIM rGVESULJETEKI M$*ZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA XXVI. ÉVF.. 120- SZÁM ARA: 1 FORINT FELHÍVÁS a megye járási, városi, községi tanácsaihoz Társadalmi ügy lett me- helyreállítására. Ezt az össze- Érjék el, hogy — a fentieken gyénkben az árvízkárosultak megsegítése. Az eddigi spon­tán megnyilatkozások után a szervezett segítség megterem­tése céljából a Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága felhívással fordul a járási, városi és községi ta­nácsokhoz. A felhívásban áll: „Tájékoztatom elnök elv- társat, hogy a kormány dön­tése alapján a Miniszterta­nács tanácsszervek osztá­lyának felhívására, a megyei pártbizottsággal együtt in­tézkedéseket tettünk az ár­vízkárosult községiek megse­gítésére. kívül — get a járási, városi és közsé­gi tanácsok pénzmaradványai és fejlesztési alapja terhére lehet felajánlani. Kérem elnök elvtársait, hogy a 'károk felmérésének, hely­reállításának segítése .érdeké­ben szervezze meg a tanácsi ez apparátusiban dolgozó műsza- Óvodai csoportok összevoná- ki, valamint a magiántervezők sa, hétvégi víkendháerak, út- segítségnyújtását Egyúttal törótáborok felhasználása és méresse fel, hogy más formában biztosítható fé­felajánlások történjenek a hajlék nélkül maradt gyermekek elhelyezésére, illetve nyári üdültetésé­re. a tanácsi költségvetési üzemek milyen személyi, anyagi és gépi segítséget tudnak nyújtani az ár­vízkárok helyreállításá­hoz. A megyei tanács 'végre­hajtó bizottsága pénzma­radványából 5 millió fo­rintot ajánlott fel a ká­rosultak megsegítésére. főhelyek számáról június 1-ig folyamatosam tájékoztassák a megyei művelődésügyi osztály vezetőjét. Felhívom elnök elvtárs fi­gyelmét arra is, hogy a já­rás, város és községeknél, valamint az intézményeknél A járás területén levő me- a felajánlás szervezésére meg­zőigazdasági üzemek felaján- felelő politikai munkáit vá­lását — a tsz-sizövetségek be- gezzenek. A tett intézkedé­vonásával — szervezze meg. sérőlK az összegyűjtött fel­Javasoljuk, hogy felajánlásra ajánlásokról június 1-ig tá­kerüljemek szarvasmarha, jékoztatásit kérek. Javaslom elnök elvtársinál sertés, juh, baromfi, szálas »Az árvízkárosultak meg- váasgáltassa meg annak le- és abrakibakarmány, továbbá segítése« elnevezésű és az hetőségét, hogy a járási, vá- rövid tenyészidejű vetőmag, OTP V. kerületi fiókjánál ve­resd tanács végrehajtó bízott- étkezési burgonya. Az erő- vetett számla: MNB 218 _ s ága a járás, város összesített gépek javításához adjanak 98/055. költségvetési volumene 1—1,5 szerelőket, a TÖVÁLL-ok és százalékának megfelelő ősz- építőbrigédok asz építésihez Géczi János, szeglet ajánljon fel a kánok kivitelezési szakembereket, a megyei tanács vb-etaöke” Szemtanúk az árvízről Napokon keresztül kereste a mondja a beszélgetés során gyei Textilipari Vállalat pél- foapcsolatot a megyei tanács ülés Miklós, a végrehajtó bi- dául több mint 100 ezer fő- vezetése a Szabolcs-Szatmár zottság elnökhelyettese. Más- rint értékű^ gyermekruhát ké- roegyei Tanács vezetőivel. A irányú megmozdulás is történt szított elő szállításra, az kérdés nagyon röviden hang- a megyében. A tsz-szövetsé- Építőipari Vállalat pedig azon zott volna el a telefonban: má- gek vezetői, már arról tájé- gondolkodik, hogy a romba ben lehetnénk a szerencsédé- koztatták a megye vezetését, döfi- házak felépítéseben má- nül járt megye segítségére? hogy több termelőszövetkezet segítséget tudna leggyor­Ez a kapcsolat azonban nem elhatározta a segítségadást, s,abban nyújtani. Az ifjusag- jöhetett létre, hiszen nagyon de nem találják az utat, ho- sokan az országban, hasonló gyan és mi módon történjen gondolatokkal foglalkoztak és ez. keresték a Szabolcs-Szatmár Vamnak elhatározások tor- ______... m egyei vezetőket. Mint arról ményre, állatra, pénzre, de nem elhelyezni az áruvízkárosul­tegnapi ^ laptmkban beszámol- tud ják, hogyan lehet a segítséget tak gyermekeit. Ezek után tunk, pénteken Nyíregyházára gyorsan eljuttatni. A megye- született a megyei tanács el­utazott ülés Miklós és Heren- ben a vállalatok is elhatároz- nőkének az az elhatározása, csényi József, a megyei tanács ták, hogy segítenek a bajba két vb elnökhelyettese, akik jutottakon. A Nógrád me- (Folytatás a 3. oldalon) személyesen győződtek meg Szabolcs -Szatmár gal, az úttörőmozgalommal foglalkozó vezetők azt latol­gatják, hogy hogyan lehetne a megye területén levő kem­pingekben, turistaházakban Megyénk ipara a BNV-n 1970 MÁJUS 24.. VASÁRNAP [ Az idei vásáron jó néhány Nógrád megyei vállalattal, illetve kiállítóval találkozhatnak a vásárlátogatók, akik megyénket méltóan reprezentálják a kereskedelem nagy találkozó­ján. Képünkön: a Salgótarjáni Síküveggyár terméke, a panoráma- és az oldalüveg az Ika­rus 250-es típusú luxusautóbuszokon. Tudósításunk a 3. oldalon (Koppány György felvétele) megyei helyzetről, a felmérhetetlen árvízkárokról. • — Természetesen addig, amig mi a kapcsolatot keres­tük a bajba jutott Szabolcs- Szatmár megyei vezetőkkel, a tanácsapparátus dolgozói — a helyi pártszervezet felhívásá­ra — egynapi keresetüket már felajánlották az árvízká­rosultak megsegítésére — Tiltakozó levelek Több mint 3500 levél és táv­irat érkezett az elmúlt két hétben az Országos Béketa- náicshoz az orazág minden ré­széből : a társadalom vala­mennyi rétegének képviselőd, levelek, táviratok szerzői ké­rik az Országos Béketamácsat, hogy továbbítsa tiltakozásu­kat az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti diplomáciai képviseletének és tolmácsolja együttérzésüket a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének. Már több mint 200 tiltakozó táviratot juttatott él az OBT az Egye­sült Államok budapesti nagy­követsége címére. Ipari üzemekben tartott nagygyűlések, szolidaritási összejövetelek résztvevői fe­jezték ki legnagyobb szám­ban tiltakozásukat az USA délkelet-ázsiai kegyetlen há­borúja éltem. Mai számunkban: ■■ Elfelejtett anya... a oldal) Kéz kezet mos? (5. oldal) Mérkőzés előtt (A. oldal) Népművelés — diadalkapuk nélkül a oldal) Polgári védelem (9. oldal) Űttörőolimpia Salgótarjánban Szombaton reggel az SKSE-stadionban megnyitották a megyei nyári úttörőolimpiai játéko­kat, ahol 600 pajtás méri össze tudását különböző sportágakban. A szombat-vasárnapi versenyek győztesei képviselik megyénk színeit a nyári úttöroolimpiai köni a csapatok a Himnuszt hallgatják játékokon. Képiin­Népgazdaságunk rangsorolása H a külföldön járunk, összehasonlítjuk, hogy mennyi­be kerül ott a kenyér, a hús, a ruha és a televí­zió, mennyit keresnek ott, és mennyit kapnak ná­lunk az emberek. Aki körültekintőbb, vagy több alkalma nyílik rá, azt is figyelembe veszi, hogy „borítékon kívül” mi jut külföldön, és mennyi jár a ma­gyar munkásnak. Milyen következtetéseket vonunk le az összehasonlításból? Egyénenként, országonként és idősza­konként változik, s jobbára szubjektív érzések diktálják a végső következtetést. Mi hát a mérce, hol a helyünk a vi­lágban, ha népgazdaságunkat rangsoroljuk? Hogyan ítéljük meg a szocialista és a kapitalista rendszer gazdasági Ver­senyének eddigi eredményét és mai állását? Hol járunk elöl és miben maradtunk le? Gazdasági növekedésünk üteme huzamosabb idő óta felülmúlja a tőkés országok fejlődését. Viszont néhány fej­lett tőkés ország különleges helyzetet élvez és ezek fejlett­ségi mutatói jobbak a szocialista országok mutatóinál. Egyik-másik tőkés országban az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem 50—100 százalékkal magasabb mint hazánkban. Ez az egyetlen adat is figyelemre méltó, mert azt jelzi, hogy a termelékenység növelése nem kielégítő. Mi következik eb­ből? Az, hogy a nagy termelékenységet élérő országokban az átlagos személyi jövedelmek magasabbak mint nálunk, a több személyi jövedelemből több jut áruvásárlásra. Ezt a megállapítást vastagon, aláhúztam jegyzetfüzetemben, ami­kor az elmúlt héten Nyers Rezső élvtárs előadását hallgat­tam az MSZMP Politikai Akadémiáján. Lehet, hogy első hallásra, illetve olvasásra meglepő az elmarasztaló összehasonlítás. De az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy a gazdasági teljesítményeknek azt a részét is ele­mezni kell, ahol viszonylag még lemaradtunk. Persze, azt is látnunk kell, hogy ezelőtt 20—25 évvel honnan indultak a tőkés államok és hol tartottunk mi. Nemzeti jövedelmünk az utóbbi két évtizedben három­szor gyorsabban nőtt, mint a Horthy-korszakban. Az utób­bi húsz évben gyorsabban fejlődtünk mint a tőkés orszá­gok, de lassabban mint a szocialista országok többsége. Ha csak az utolsó évtizedet vizsgáljuk, akkor arra a következ­tetésre jutunk, hogy elértük a KGST-országok átlagos nö­vekedési ütemét. Ügy vélem, eddig nem fordítottunk kellő figyelmet gaz­dasági fejlődésünk strukturális változására. Sokszor hal­lottuk, gyakran hivatkozunk arra, hogy húsz év alatt „ag­rár-ipari” országból „ipari-agrár” országgá fejlődtünk, s népgazdaságunk egyre jobban képes alkalmazkodni a vi­lágpiaci helyzethez és a lakosság jogos igényeit egyre job­ban ki tudja elégíteni. Ez utóbbi két tényező a jövő szem­pontjából fontosabb minit a fejlődést igazoló százalékok. Hol tart népgazdaságunk a nemzetközi ranglistán? A termelés mennyisége és szervezettsége tekintetében meg­közelítettük a tőkés országokat A foglalkoztatottság és a szociális ellátás jobb mint a tőkés országokban. De a ter­melékenység, a vállalati belső szervezettség és az egy fő­re jutó fogyasztás tekintetében a húsz év előtti távolság van köztünk és a legfejlettebb tőkés országok között. Biztató, jó dolog, hogy eredményeinket és hiányossága­inkat az ország közvéleménye előtt tehetjük mérlegre, s mindenki tudása, ereje szerint vehet részt a nemzetközi „vetélkedőben”. Nemcsak az előadás közben, hanem a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron is felmerül a kérdés, hogy ná­lunk a tudomány miért válik viszonylag lassan termelőerő­vé, a találmányokat és újításokat miért hasznosítják olyan sok huzavonával? Az üzemekben miért vitatkoznak olyan sokat és miért tesznek olyan keveset az ösztönző bérezésért, a korszerű termelésszervezésért? Feladataink többségét mi­ért akarjuk még mindig főleg létszámmal megoldani és mi­ért nem teszünk többet a termelékenység fokozására, a gaz­dasági hatékonyság növelésére? Egyetlen előadás nem adhatott „kész recepteket”, hogy melyik vállalatnál mit kell csinálni. De sok kételyt elosz­latott, elvileg állást foglalt több alapvető kérdésben. Most már a gyakorlati szakembereken a sor. ^ Fazekas k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents