Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Az árvízkárosultak között Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, felkereste az árvíz sújtotta területeket Egy a sok közül, a vásárosnaményi iskolá­ban létesített szükségszállás Reggelit osztanak az árvízkárosultaknak Rendszeres az egészségügyi ellenőrzés Irodalmi múltunk búvárai... Gimnazisták eredményei a honismereti munkában Amikor a honismereti és ge, hogy a közhiedelem elle- helytörténeti kutatók közei, nére Juhász Gyula saemélye- múltban megtartott ülésén sem nem járt városunkban, közölték a Hazafias Népfront által meghirdetett jubileumi pályázat eredményét, valami magára vonta a figyelmet. Éspedig az, hogy a díjazott, illetve jutalmazott pályamű­vek gazdái nagyrészt gimna­zista gyerekek voltak. Ezek a gyerekek nem egyenként, ha­nem egy csoportban, egy csupán egyik barátján keresz­tül került vele kapcsolatba. szán innen — Dunán túl rá­diósvetélkedőre sokszorosít­va is megjelentették. Az irodalmi hagyományok Megtalálható még a kötetben kutatása és feldolgozása men­tőbbek között Kazinczy nóg­rádi utazásainak feldolgozása, Fáy András és Tinódi életé­nek, munkásságának nógrádi vonatkozásaival foglalkozó ta­nulmánya. A kiadvány befe­jező része Paróczad Gergely­szakkörön belül ismerték és nek állít emléket barátok, is­szerették meg a honismereti merösók kutatómunkáit. A. Madách Imre Gimnázium honismereti szakkörét — mely országosan is ismert — már bemutattuk lapunkban. Akkor az elképzelésekről, a tervekről beszélt Leblanc Zsoltné tanárnő, a szakikör gyénk különböző községeit. lett a szakkör munkáját a profilbővítés is jellemzi. S hogy ez sikeres volt, azt a Hazafias Népfront által meg­hirdetett honismereti pályád zat is bizonyítja. A gyerekek nyolc dolgozatot küldtek a _____________ _ pályázatra, s a zsűri mind a v isszaemlékezése nyolcat jutalmazta. A megyei első helyezett, Horváth Gab­riella dolgozatát az országos A szakköri munka népsze- pályázaton ezer forint pénzju- rűsítésének egyik formája te- tatomban részesítették, ugyan­hát a publikálás, s a másik, csak megállta helyét az or- mely legalább ilyen jelentős, szágc« pályázaton Kerékgyár- az emléktábla-állítás. Eddig tó Magdolna, aki tanulmá­nyaié emléktábla ékesíti me- nyáért dicsérő oklevelet ka­alapján. vezetője, most, több mint fél év elteltével a tervek megva­lósulásáról kérdezzük. — Az 1969—70. évi munka- terv összeállításánál azt a célkitűzést vettük figyelembe, mely szerint a helyi irodalmi hagyományok gyűjtése, feldol­pott. A szakkör jelenleg huszon­ben nagy szerepe van az or- gozása is szerves része a hon- szagos konferenciákon való ismereti munkának, s melyen sikeres szereplésnek is. Az ez keresztül közelebb kerülünk évi pápai bemutatkozás még Ebben a hónapban (22-én) kerül felavatásira a kiilence- dik, mely Jobbágyi községe három tagból áll. Foglalkozat ben Fáy Andrásnak állít em- ^ík sokrétűek. Rendszeres léket ' módszertani képzésben vesz­nek részt, ahol behatóbban is — A honismereti szakkör megismerkedhetnek az anyag- országosan is jól ismert. Eb- gyűjtés és -feldolgozás mód­növelte a szakkor jó A pápai konferencia szempontból is jelentős a hazai táj, a palóc föld meg- tovább ismeréséhez. hírét. Ez évben tovább folytatjuk — a visszaemlékezések gyűjté- több sét amely munkánknak egyik volt. ... mozzanata. Nagyon hasznosak irodalmi hagyományok gyüj- a szakkör szempontjából a tésében elért eredményeket, más szakkörökkel való csere- másrészt ehhez a kevésbé járt akciók. Az ez évre a kalocsai úthoz módszertani útmutatást I. István Gimnázium szakkö- adtunk. A szakemberek elis- ,-ével tervezett találkozás a merően nyilatkoztak mun— közbejött nehézségek miatt kánkról, s az egrieké melett sajnos elmarad. a legtartalmasabbnak ítél­ték. Kezemben tartom a szak- , kör Irodalmi emlékek nyomá- — A kutatómunka eredme- ban Nógrád megyében című nyességének növelésére meg kiadványait, melyek a kuta- az elmúlt évben megvalósító' - tómunka eredményeként lét- ták a kérdőíves rendszert, reiott tanulmányokat, doigo- m.iint gyujit<e&i modot. Az is- zatokat tartalmazzák. Az ed- kólákból beérkezett válaszok dig megjelent liánom kötet feldolgozása mar folyamatban után júliusban napvilágot lát VQin­a negyedik is. — ^ kezdeményezésnek _ Milyen témaköröket kettős haszna van. A beérke­ö lel fel az új kiadvány? zeit válaszokat felhasználtuk — Foglalkozunk Juhász a térképek összeállításainál, s jával. Gyakoriak az ünnepi ülések, író-olvasó találkozók. A közelmúltban Paku Imre tett látogatást a szakkörben és barátsága jeléül 21 köny­vet ajándékozott a szakkör tagjainak. A szakikor „törzsgárdáje”, a Egyrészt bemutattuk az negyedikesek lassan kiválnak a kis kollektívából, hiszen nagy erőpróbának, az érettsé­ginek néznek elébe. Az alsó évesekre vár az a nemes fel­adat, hogy eredményesen folytassák a már megkezdett munkát és őrizzék a szakkör jó hírnevét. V. Kiss Mária A képvi«eJ6, a srővetsőgi v©7*»6, a fsz-elnöl<: a falusi művelődés korszerű irányáról Megyei pártbizottság! hatá- mind az idősebbeknél, hogy a — Ami azt illeti, hogy ki- rozat fejti ki: a falusi nép- még megmaradt szabad idejű- vánatos volna, ha a termelő­művelési, kulturális életet úgy két nem éppen népművelő szövetkezetek vennék gondos- tehetjük hatékonyabbá az ed- környezetben, hanem italból- kodásukba a művelődési há- diginél. ha napirendre tűzzük tokban töltik el. Ez semmi zakat, klubkönyvtárakat, el­és szorgalmazzuk a célt szol- esetre sincs jól, tehát társa- só hallásra csak üdvözölni le- gáló intézmények, művelődési dalmilag, intézményesen is hét, hiszen arról van szó: ahol házak, klubkönyvtárak tér- tenni kell valamit. Gazdagí- a gazdasági eszközök rendel- melőszövetkezeti kezelésbe vé- tani, vonzóbbá kell tenni a kezésre állanak, demokratiku- telét művelődési életet. Abból kell san azok irányítsák, szakem­Nógrádban ezen a téren — kiindulnunk, ami ma már a berek bevonásával az intéz- az országos eredményekhez falura is jellemző, hogy sze- ményt, akikért létrehívtak, viszonyítva — eddig, sajnos, réti a kulturáltabb életmódot, Voltam jó néhány helyen már nem sokkal dicsekedhetünk, a kulturáltabb otthont, a kul- az országban, — legutóbb holott számos tehetős terme- túráit szórakozást, a szép öl- Sarkadon, —, ahol a műve­lőszövetkezetünk van már, tözködést. Ezek fémjelzik, lődési ház egy része a tsz-ek ahol a kulturális alap lehető- hogy egy műveltebb, haladó használatában, költségvetési séget kínál a határozat meg- falu, egy szebb falusi élet van tervében nagyon szépen mű­valósítására. alakulóban. Talán ismételten ködik. Nógrád megyében Hogyan látja a realizálás a legnehezebbik, hogy a fe- ezen a téren nehezebb hely­adottságait a nagy tekintélyű jekben, a gondolkodásban kell zetben vagyunk. Sok a gyen- vezető, Sümegi János, aki még rendezgetni a dolgokat ge adottságú, dotált tsz, me- mint a szécsényi II. Rákóczi A külső forma még nem min- lyek anyagi gondokkal birkóz- Termelőszövetkezet elnöke, denben áll szinkronban a szó- nak. Például a szécsényi já­mint a Termelőszövetkezetek cialista, művelt, gondolkodó rásban csak mi vagyunk nem Országos Tanácsának alelnö- embertípussal. A magam ré- dotáltak, itt pedig a művelő­ke és mint országgyűlési kép- széről tehát nagyon örülök, és dési intézmény járási jellegű, viselő, a megye és az ország messzemenően helyeslem a Nos, ezek a gondok vétődnél? életében hármas, fontos tiszt- megyei pártbizottság határo- fel, amikor a határozat szel- séget tölt be. zatát, s hogy azt megfelelő lemében célul akarjuk tűzni. Kérdésünkre a következők- formában vigyük ki az élet- hogy a tsz-ek vegyék át falusi kel kezdi: be. — Elöljáróban azt szeret- _ Hivatkozhatnak-e szemé- ném elmondani, hogy én ma- lyes, vagy közösségi példa- gam, a művelődési témát mutatásra? nagyon nagy fontosságúnak .... „ , tartom. Szoktam is a tagjaim, Termeloszövetkezetunk­embereim közt elég hangosan ben na§y erőfeszítéseket te- felsorolt ne­mondani hoav a szocializmus szunk, hogy a népművelést fzaDaa> n»gy a leisoioit ne .aam’, .gy a szocializmus , formában előbbre hezsegek megtorpantsak a ne­epitésenek épp olyan fontos vala™uy™ tormában előbbre törekvést. Keresni keli » része a népművelés mint a vigyük. Tíz brigádunk nyert meí“ törekvést. Keresni Kell a 'azdasági rész A másik gon- Szocialista címet, melyeknél modot, egyeztetni a lehetose- asa0i rész. A masiK gon fontos szem no nt volt Sel-: milyen formában lehetne üolatom - meg így általa- valóra váltani a határozatot, nossagban - az: a való elet- Bizonyára a határozók sem >en jövök rá, hogy könnyebb vlte e- S-otelezo versenyszem- , , h eev a eazdasáei területen rendet pontnak szabtuk a szakmai gondoltak arra, nogy egy nap ga asagi területen íendet _ áb5kénz& mellett Dolitikai ro1 a maikra valósuljon meg. csinálni, eredményeket elemi továbbképzés mellett politikai munkát men kell Indi­es kimutathatóan mérni, mint tanfolyamokon, társadalmi un- de_a * U_ a népművelésben művelődési házaink üzemelte­tését, és költségvetését. — Mit ígérnek rekvések? ezek o tő* — Véleményem szerint nem Mivel magyarázza ezt? nepeken való kollektív rész- tani. Mint képviselő, az or­vételt. A szocialista brigádok- szaggyűlés költségvetési vitá­nak 56 ezer forint jutalmat Jaban mindig nagy figyelem­- A népművelés sokoldalú, adtunk> amit közös szinház_ és mel kísérem a népművelés nagy szakmai hozzáértést, tel­jes szivet, értelmet követelő munkaterület, és nem átme­neti jellegű, hanem hosszú­hosszú távon érvényesülő. — Miben látja tehát e műn­kiállításlátogatásokra, társa- Problémait, gondjait. ^ Kor­dalmi ünnepségekre használ- niányzatunk, az össztársada- hatnak fel. Véleményünk sze- ^orn’ ,.i§er) nagy pénzt költ rint ez is része termelőszövet- népművelésre. A népgazdaság kezeti tagságunk műveltebbé költségvetésében a népjólét válásának. Ebben a törekvé- érdekében az egészségügyre, a ka eredményesebbé tételét, ha- sünkben a szécsényi járási népművelésre az összköltség- tékonyságának meggyorsítá- művelődési központ nagyon vetésnek mintegy 30 szazalé- sát? ’ sokat segített. Az előadókat ka^ fordítjuk. Ez azt bizomyít­— A megyei pártbizottság közösen jelöltük ki, ünnepé- ía- ,h°2y országunk felelős ve- határozata alapján minden lyeinken a művelődési köz- 26fői is nagy jelentőséget tu- gazdaságvezetőnek, így a tsz- pont művészgárdája tagsá- lajdonítanak a népművelés­ek elnökeinek is kötelessége gunk nagy megelégedésére nek. A népművelés tehát tár­foglalkozni a témával. De az működött közre, és mi is mó- sadalmi ügy, melyhez mln- a véleményem, hogy az első dot kerestünk viszonozni ezt den helyen, minden formában számú vezetőknél kell még pénzsegítséggel és egyéb for- oda keli állítani saját erőm- nagy szemléletváltozásnak mában. két, jóakaratunkat. Én az ügy végbemennie. A tsz-elnökö- .... . szolgálatában hosszú időn, át két korábban a kezdeti nehéz- A jegyei partlmtarozat a segédkeztem és ezután is se­ségek kötötték le, később az tsz-kezelesu művelődési intéz- gíteni kívánok. mények megvalosítasat szor­galmazza ... (barna) új mechanizmus mégjobban a gazdasági térre irányította fi­gyelmüket, és őszintén meg-, mondom, a nagyhorderejű kér­dést, a népművelést nem ke­zelik szükséges szinten. » — Ezt általánosan jellemző­nek vehetjük. — Nagyobbára ez a helyzet. Én, személy szerint, a népmű­velésnek mindig lelkes támo­gatója voltam, egészen fiatal koromtól. Gyermekkorom az első világháború éveire esett, és később sokszor éreztem az életben, hogy nekem kezdet­ben kimaradt valami. A ki­maradást igyekeztem önneve­léssel behozni... Most, idős éveimmel boldogan szemlélem, hogy felszabadulásunktól a művelődés lehetőségeiben óri­ási eredmények születtek. Ugyanakkor mégsem lehetünk teljesen elégedettek, még na­gyon sok a tennivaló. Elég, ha arra utalok, hogy a fiatalság­nak munkahelyre való beállí­tása gyakran távol van a la­kóterülettől, de ugyanígy van­nak a felnőtt dolgozók is, és az idejük egy részét, éppen azt, amit népművelésre lehet­ne fordítani, úton, várakozás­sal, a családtól távol kényte­lenek eltölteni. Van olyan tü­net is, mind a fiataloknál. Gyula Prológus című versé­nek keletkezési körülményei­vel, melyet Salgótarján diák­jainak írt. Ennek érdekessé­ez biztosítja számunkra a továbbá feldolgozási lehetősé­geket. Ugyanakkor a térké­pek szöveges anyagait a Ti­Távlati iparfejlesztési terv Készül a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek távlati fejlesz­tési koncepciója, amelynek ki­dolgozását a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés szakembe­rei vállalták magukra. A vál­lalati belső tervekkel össze­hangolt távlati fejlesztési program fő vonalaiban meg­teendőit, amelyek az alap­anyag-ellátás, a rozsdamentes acél és fémbevontszalagok gyártása és a DEXION-ele- mek minőségének javítása kö­rül csoportosíthatók. A tanul­mányt az év második felében vitatja meg és hagyja-jóvá a tárgyalóteremből Felültette főbérlőjét... jelöli az elkövetkező időszakKGM miniszteri értekezlete. Bárhogy is próbálkoznánk, fél oldalon sem tudnánk fel­sorolni Magyari Sándorné (sz. Gubán Margit) 31 éves zagy- vapálfalvi lakos bűncselekmé­nyeit és büntetéseit. Az asz- szony többször volt már bün­tetve, s a múlt év novemberé­ben, amikor szabadult a bör­tönből, másfél hónap után újból bűncselekményt köve­tett el. A büntetett előéletű asz- szonyt szülei, rokonai nem fo­gadták be, s így albérletbe köl­tözött. Főbérlője — egy pál- falvi asszony — megbízott Ma­gyarinéban, aki naplopó élet­módot folytatott. Naponként mondta ugyan, hogy munkát indul keresni, de esze ágában sem volt dolgozni. A főbérlő szelíd természetű asszonynak bizonyult, ő gondoskodott Ma­gyarinéról, a lakbért is előle­gezte — majd fizet, ha dolgo­zik — kosztümöt és cipőt is adott neki, hogy tudjon miben járni. Az egyik januári napon, pontosan január 12-én a fő­bérlő 300 forintot adott át Magyarinénak, hogy vásárol­jon szenet a pénzen. Magyari­né gondolt egyet, felült a leg­közelebbi vonatra, Budapestre utazott, s három napig — amíg a pénz tartott — élte életét. A főbérlő már-már a rendőrség­hez fordult, amikor Magyariné betoppant a lakásba és szomo­rú szívvel előadta: gyermekét látogatta meg, feltámadt ben­ne az anyai ösztön. Az albér­lő ezután ígéretet tett, hogy hamarosan megadja a pénzt, ám ebből semmi sem lett, sőt... A főbérlő január 12-én, ami« kor munkából tért haza, meg­lepetten látta, hogy több in­gósága hiányzik. Félcipőt, kosztümöt, sapkát, retikült és több más ruházati cikket cso­magolt össze Magyariné és ér­tékesítette azokat. Terve az volt, hogy végleg eltávozik fő­bérlőjétől. Az út a bíróságra vezetett... A Salgótarjáni Járásbíróság Magyari Sándornét kétrend­beli sikkasztással elkövetett tulajdon elleni bűntettben és egyrendbeli lopással elköve­tett tulajdon elleni bűntettben mondta ki bűnösnek és 6 hó­napi szigorított börtönre ítél­te. Három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta, s úgy rendelkezett, hogy a fel­tételes szabadságra bocsátás kedvezményében sem része­sülhet. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett. — ács — NÓGRÁD — 1970. május 22., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents