Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Még 24 évig „él” a négyes Ha bányászatról esik szó, év első négy hónapjának tér- nem is kell különösebben szé- száz ember közül kilencven- melési értéke mégis mégha- gyenkeznie a Felsőpetényi Ás- kilenc bizonyára a szénbányá- ladta a nyolcmillió forintot, ványbányának. A gépesítéssel szatra gondol. Pedig nem az A számadatból nem tűnik ki, sem állnak rosszul. A további egyetlen anyag a szén. amit hogy az össztermelésen belül gépesítés elé azonban sorom- Nógrádban a föld mélyéről meglehetősen magas az első pót állít az a körülmény, hogy kell fölhozni. Megyénkben — osztályé agyag aránya, ami az ásványkincs nem homogén, a szénén és a kövön kívül— csak első hallásra tűnik ked- A különböző minőség kevere- még egy anyag van, amelynek vező jelenségnek. Valójában a dik egymással. A gépi kiter- kitermeléséhez milliós érdé- termelési egyensúly felboruló- melés megoldhatatlan feladat, kék fűződnek: az agyag. Az sához vezethet, ha az év el- A szétválogatás változatlanul értékes ásvány lelőhelye a ső felében jobbára kisebb kézi munka, ami még így is felsőpetényi dombok és lan- mennyiségű, nagy értékű agya. nagy gondosságot és figyelmet kák környéke, s a Felsőpeté- got bányásznak, s a második .nyi Ásványbánya az, amely félévre marad a tömegénél ezzel a mérhetetlen vagyon- fogva munkaigényesebb, ke- nal gazdálkodik. vésbé jól fizető agyag. A megrendelők igényei és vál- A tagías üzemvezetői iro- kötelezettségei is a külön- dában beszélgettünk Mathé minőségű egyenletesebb Zoltán üzemvezető-helyettes- elosztását kívánnák, sei az első negyedévi eredmé­nyeikről és gondjaikról, az év Arra a kérdésre, hogy mi az kon, később feleslegesnek bi- hátralevő szakaszában reájuk oka a munkásvándorlásnak, a zonyult feltárásokra és kuta háruló feladatokról. létszámhiánynak, Máthé Zol- tómunkára. Mi az igazság? tán lakonikus tömörséggel vá- — A jelenlegi négyes taro lasaol: becslések szerint még mintegy — Nagy a konkurrencia. Látogatás a Fel ««petényi Ásványbányánál kíván. Még egy kérdést teszek fel, azzal az alig titkolt szándék­kal, hogy egy csökönyösen fel-felbukkanó híresztelés bú­borókát szétpukkasszuk. Be­szélik itt-ott, hogy a bánya milliókat dobott ki az abla­huszonnégy évre való ásvány­kinccsel rendelkezik — mondja el. — Körülbelül két­száz vállalatra tehető a fel­használók köre, köztük a leg­nagyobb megrendelők a Ko­hászati Üzemek, a Finomkerá­miaipari Vállalat és a Ko­hászati Alapanyagellátó Vál­lalat. Kilencféle minőségben, Aztán magyarázatot is fűz hozzá. Sorra alakulnak az új üzemek, szövetkezeti mellék­üzemágak a környéken. Elszí­vó hatásuk igen nagy. Nem­csak kedvezőbb munkakörül­ményeket, hanem gyakorta — Egyszer minden táró ki­merül — válaszol mosolyogva Máthé Zoltán. — A jelenlegi a négyes számot viseli, a koráb­bi hármat már bezártuk. Min­dig időben kell gondbskodni újabb lelőhelyek feltárásáról. Való igaz, hogy az Érc- és Ásványbányák kutatószolgála­tának szakemberei öt évig „fúrkáltak” a környéken, mi­re föltérképezték a föld alatti, jobb fizetést kínálnak, mint lUlOUi 4V11VUVXV1V , , _ . - , Y"-r ■ *-C Í.U1 VC1 IVCpCZiUCA a iUlU atai/Li) közel százezer tonna anyagot ®r”lt a banya adni képes. uj meghúzódó ásványkincset. Ta- szállítunk az iparnak, aminek dolgozókat pedig — főleg szak- va[y alapján elkészül­az értéke csaknem 27 millió embereket — azért nehez forint. tek a tervek az új táró meg­Saámos nehézség ellenére, jól zárult az első negyedév a bányánál. A vagonellátás zök­kenőin kívül a legtöbb gon­dot a dolgozók gyakori cseré­lődése, a létszámingadozás, a kapni, mert nagyon sokan nyitásához és a munkálatok is vonakodnak attól, hogy ba­nyában, a föld alatt dolgoz­zanak. A körülmények állan­dó javításával igyekeznek Jutási vonzóbbá tenni ezt a munka­helyet. kialakítására törekszenek. elkezdődtek. Éppen a kutató­munkára támaszkodva tudtuk a feltáráshoz legkedvezőbb in­pontot meghatározni, , , , , amely az ásványvagyon köz­A helyes béraranyok pontjáha visz el. szakemberhiány okozta. Az Szociális létesítményei miatt — is — Tanácskoznak a szocialista \ brigádok a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Szocialista brigádvezetők és anyaghányad alakulása sem, közül többen bejelentették, -tagok tanácskozássorozata paciig az anyaggal történő ta- hogy a X. pártkongresszus kezdődött a Salgótarjáni Ko- k;ir fokoz_ tiszteletére bepótolják terme­hászati Üzemek művelődési karekossae jeientosen taKOZ lesi lemaradásukat, s mara- központjában. Először szer- hatja a gazdasági eredménye- déktalanul teljesítik az idei dán a hidegüzemek — huzal- két. A baleseti mutatók ala- tervet. Ezeknek a vállalások­ul, és hideghengermű — szó- kulása is arra int hogy a nak az ad értéket, hogy olyan cialistci^ és munkabrigádjai- jövőben aríkkal körültekintőb- "a®r aka^lyototkelllekűz: nak képviselői ültek össze, , deni, mint a nagyarányú let hogy megvitassák a szociális- b®1 11011 dolgozni, mind a ve- szám- és anyaghiány. Bazsó ta brigádmozgalom jelenlegi zetőknek, mind a munkások- Gábor a szegcsomagoló ifjú­helyzetét, választ keressenek nak. sági üzem vezetője a Lenin­ifjúsági brigád tevékenységé­A két gyárrészlegnél tavaly F61 számolt . ** Hangoztatta, 33 brigád, csaknem 600 dől- h?§y mennyire fontos a bn- gozója versenyzett. A hideg- «ádt* eleteben a jo kozosse- hengerműnél a 16 brigád kö- & szemlelet kialakítása, amely zü-1 15 teljesítette feladatait, alapot nyújt mind a termelő Közülük kiemelkedő ered- munkában, mind a tanulas- ményt ért el Magyar János ban ^ és együttélésben a sike- hengerészbrigádja, amely r®cre­tonnatervet 120 százalékra teljesítette. A huzalmű 17 bri­gádja közül 14 brigád nyerte Négymillió forint el, illetve tartotta meg a Szó­a brigádmozgalom élő. eleven kérdéseire, s együtt határoz­zák meg azokat a feladatokat, amelyek a legfontosabbak a fejlődés szempontjából. Több mint hatvanan A két gyárrészleg, a huzal­mű 17, a hengermű 16 szo­cialista és munkabrigádjának cialista brigád címet. Közü- képviseletében több mint lük említésre méltó Sógor Fe- hatvanan tanácskoztak. Vita- renc kugellágyítói és Losoncai ző üzemvezetője igen kri­Árpád rúdvashúzói szocialista tikusan elemezte a Komarov Hegyes Ferenc, a szalaged­indító beszámolóban Vágvöl- gyi Tivadar, a huzalmű gyár­részlegvezetője méltatta a szocialista brigádmozgalom fontos szerepét, a brigádok tevékenységének szükségessé­gét. Elismerően szólt az ed­digi eredményekről, de kriti­kusan elemezte a hibákat is. Elmondta, hogy a tavalyi ton- Az idei feladatokkal kap- natervet egyik gyárrészleg csolatban a huzalmű gyár- sem teljesítette maradéktala- részlegvezetője mindenekelőtt nul, s az értéktervet is csak a termelékenység a hideghengermű teljesítette emelte ki, de nem brigádjának eredménye. Cél a termelékenység Az idei szocialista brigád erdeménye- it, s bejelentette, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére a tavalyi termelési értéktervü­ket négymillió forinttal telje­sítik túl. Ezzel az egy dol­gozóra egy napra eső terme­lési értéket 13—15 százalékkal emelik meg. A széles körű vita összefog- fokozását lalója után három szocialista , ., . ,, különben Qzemrész és 29 brigád kapott túl. Az elmaradás ellenere nagy hangsúllyal említette az . , , , azonban mindkét gyárrészleg- anyag- és munkaselejt-csök- kulonbozo fokozatú kitűnt nél többet termeltek és több kentését, a minőségi munka tést és jutalmat. Három dol­gozó részesült Kiváló dolgo­zó kitüntetésben. P. A. árut értékesítettek mint 1968- fokozását, a balesetek csók­ban. Az exportfeladatokat kentését. Hangoztatta, hogy pedig jelentősen túlteljesitet- ezekben a törekvésekben a ték. S habár az egy fő egy szocialista brigádok legyenek napra eső termelési értékter- a zászlóvivők, ne engedjék vet is sikerült túlteljesíteni, csökkenni, hanem inkább fo nem lehetnek elégedettek az kozzák az eredményeket. A eredményekkel. brigádok mutassanak jó pél­dát a munkafegyelem javítá- Mindkét gyárrészlegnél az sáhan. Fontos viszont, hogy a eddiginél sokkal gondosabb, munkához a kellő feltétele- körültekintőbb munkát kell ket js biztosítsák az üzemek végezni a selejtcsökkentés, a vezetői, minőség javítása, a munkafe­gyelem megszilárdítása és a A beszámolót gazdag vita balesetek megelőzése érdeké- követte, amely során számo- ben A számok azt mutatják, s^n elemezték a mozgalom . . , .. , , .. . , eddigi tapasztalatait, s kifej­hogy tavaly növekedett mind tették véleményüket a fejlő­az anyagselejt, mind a mun- dés útjával kapcsolatban. A kaselejt Nem megnyugtató az huzalmű szocialista brigádjai Diagyoroaxiban jártunk A fejlődésért áldozni is kell Az állattenyésztő szakembe­rek véleménye szerint figye­lemre méltó, hogy Nagyoro­szában, az utóbbi tíz - esztendő alatt az állattenyésztés mi­lyen nagy fejlődésen ment­át. A szakemberek véleménye minket is arra késztetett, hogy személyesein győződjünk meg a valóságról, annál is inkább, mert a múlt év no­vemberében elmarasztaltuk a tsz állattenyésztőit. Ugyanis az állategészségügyi dolgozók az ősszel a tbc-től mentesített tehénállományban tizenhét fertőzött jószágot találtak. Nagy visszhangja left ennek, ami érthető, hiszen a tbc- mentesítésre jelentős összeget fordítottak. Keverve» örökség A termelőszövetkezet ve­zetősége dicséretére váljék, gyorsan intézkedett, hogy megakadályozza a betegség továbbterjedését. A beteg ál­latokat azonnal elkülönítette & azóta újabb megbetegedésit nem tapasztaltak. A közelmúltban jártunk a tsz állattenyésztő telepén, Simkó Sándor, fiatal főállat­tenyésztő kíséretében, akiről azt tapasztaltok, hogy minden porcikajával érzékeli, milyen rendkívül nagy felelősség ne­hezedik a vállára a több millió forint értékű álla/tállo- mány és épületek hasznosítá­sával. Micsdk Imre, a tsz el­nöke, a hatvanas évek elején vitte őt a tsiz-foe. főállaitte- nyésztőnek. Felsőfokú áltat­Hasonlóam kiköltöztetik a szarvasmarha telep közvet. len szomszédságában tevő juhászatot is, megfelelőbb helyre, távol a majortól. A valamikor 260 szarvasmarha helyett ma 520 szarvasmarhát számolnak, teljesen mentesí­tett állatok és az értékük mintegy 5,5 millió forint. Az állattenyésztő-telep újjáépí­tésére 9,5 millió forintot for­dítottak. Megfontoltan fiatalítanak Az állattenyésztő-telep kor­szerűsítésével egy időben hoz- Az állattenyésztés mellett ráláttak a szakmunkások kép- állásit foglaló emberek leg- zéséhez is. A főálilaftenyésztő főbb feladatuknak azt tekim- erről azt mondta, hogy sem. teltek: ki kell mozdulni eb- nút sem érnének a korszerű­ből a helyzetből. Több irányú sítéssel, ha ezt elhanyagolnák, munkába kezdtek. Lecserélték A telepen hatvan-hetven em­Aki ismerte, hogy a gazda­ság milyen épületekkel, fel­szerelésekkel rendelkezett, tisztában volt azzal. hogy éveknek kell elmúlnia, amíg az elhatározást valóra vált­hatják. Régi, korszerűtlen uradalmi majort „örökölitek”, rogyadozó istállóikkal, egy­másba épített cselédlakások- kai. 1962-ben építették fel az első korszerű tehénistál­lót, melybe kilencven, több­ségében fertőzött tehenet he­lyeztek el. Tartottak hízónak való növendékeket is. de eze­ket külföldi piacon, a tbc-től fertőzött környezetre való te- 'kintetted nem hasznosíthat­ták. a fertőzött állatokat. Hozzá­láttak az építkezésekhez. Hoz­záértő állatgondozókat képez­tek. Alakítottuk a körülményeken A napokban, amikor a .fő­állattenyésztő kíséretében a majorba léptünk, nagyon szép látványban lett részünk. A bér dolgozik. Ezeknek egy részük még a magángazdál­kodásból került ide. A nagy­üzemi állattartáshoz keveset értettek. Egyhónapos fcanfo- lyamot szerveztek, ahol az új módszerekre oktatták őket. A balassagyarmati szakmun­kásképző iskolában két fia­tal tanulta ki az állattenyész­tő szakmáit, három fiatal pe­dig mosit végzi az iskolát. Ti­zenöt, eddig az iparban dol­tenyészitőá szakiskoláit végzett. Ezt követte a múlt évben épí. Fiatal kora ellenére nagy hatvanas évek feléjén épített gozói fiatal most jelentkezett, hogy munkáit vállalnak a tsjs állattenyésztésében. Ezeket is kiképzik, mielőtt munkáiba állnak. Egy évtized alatt történt változásról számoltunk be Nagyorosziból, az áltette­üj istálló mellett újabb is­tállók állnak. Két esztendő­vel ezelőtt építették fel a 108 férőhelyes tehénistóllót, amelynek padlásán korszerű csibenevelőt alakítottak ki. gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, mert nagyapja és édesapja is neves állattar­tó volt, így Simikó Sándor mellettük nagyon sokat ta­nult. Amikor a tsz-be került, az tett hatvan férőhelyes borjú- nyésztésből. Nehéz, sok buk- nevelő és egy úgynevezett tatóval járó esztendők voltak „borjúbölcsőde”. Az új istái- eziefc, a nehézségekkel csak lókat korszerű gépekkel size- úgy tudtak megbirkózni, hogy réttéfc fel, amelynek az elő- keményen dolgoztak. Nem lé­nyét azzal mérhettük le, hogy bet szó nélkül hagyni az ópi­umig régien egy ember 8—10 tők okozta gondokat sem. ^ ^ ^ jószágot bírt ellátni, addig az Ma is javítják az egyik bor­állattenyésztes Tte^kezdéti úi istállóikban a gépek segít- júnevelő padozatát, amelyet stádiumban volt. Naponta vi- s«gév01 24 altatót gondoz. Az rosszul készítettek el, a trá- tat koznak arról hosv lesven-e épületekhez a főbejárattól gyale nem folyt el és har- ’ széles, jól tisiztffcható betonút miinckilenc borjú ebbe pusz­vezet. De a járművek számú- tolt bele. Még sok a további ra egy másik utat jelöltek ki, tennivalójuk. Nincs a dolgo- hogy a gépek zaja ne zavar- zóiknak öltözőjük és fürdőhe- ja az állatok nyugalmát, lyáségük, nincs központi ta- Most kerítik az új majort, karmányos sem, a vízellátás­a nagyüzemi gazdálkodás­hoz méltó állattenyésztés, vagy ne. A t&z-tagok és -ve­zetők között sokan ellenezték a korszerű állattenyésztést. Érthető volt az aggodalmuk, r<i i.f inij m VvU'U utz. w tv-»mii f j - _ r ­hiszen ennek megteremtése A1™-««' az elkészül, a telepire hoz is ujaibb kutat kell nyit­milliókat követelt és a tsz akkor anyagi téren igen rosz- szul állt. Végül is eldőlt a hónapokig tartó vita. A tag­ság megszavazta: a tsz ala­kítson ki korszerű állatte­nyésztést, csak az ott dolgozó emberek ni, a major környékét is szé- és a szükséges egészségügyi pítemi kell még. De a főáUat- igazolással ellátottak léphet- tenyésztő szavaiból megértet­nek. tűk.: a következő hónapokban, A közelmúltban befejezték étekben ezeknek megvaló- az állattenyésztő-telepről a ’ "" ~ régi lakók ^költöztetését is. siftásána is sor kerül Bobál Gyula A megszerzett hírnevet tovább öregbítik Tavaly a Budapesti Nem- kaníekciós zetközi Vásáron első díjjal „helyeznek tüntették ki a Nógrád nje- lekcióit, má/vel ebből nagyobb gyei Textilipari Vállalat ter­mékeit. Ez az elismerés ta­lán jelkép is a másfél évtize­de fennálló vállalat fejlődésé­re. Annak idején a női fog­lalkoztatás elősegítése érde­kében létesítették és ma már három telepén csaknem 1400- an dolgoznak, ezenkívül Sál- álisabb, gazdaságpsaibb a 10— gótairján környékén, Kazáron, 100 ezres széria lenne. Pilinybem, Nézsán és Alsópe- Tavaly ősszel például 120 tényben 220 bedolgozót fog- ezer női blúzra kaptak meg- Lalkoztatmak, akik egyszerűbb rendelést a külkereskedelem gyermek- és ifjúsági ruhákat, részéről. A rövid átfutási idő hímzéseket készítenek. miatt ebből csak 95 ezer da­A vállalat termékei kere- rabot tudtak legyártani, a settek, hiszen idei kapacitá- többit drágábban, bérmunká­suk szinte teljes egészében le- öan készítették el, de így is kötött már. Még több meg- jelentős nyereséget sikerült rendelést is kapnának, ha elérniük, ami bizonyítja, fogadni tudnák. Érthető ez, hogy érdemes a nagyobb szé­részlegeitonél is De exportálnak az idén is, 24 el" könnyűkon- ezer nógrádi népi hímzéssel készült kötény megy Japán­ba és 15 ezer háizáruha a Szovjetunióba. Miben lehetne összefoglalni a vállalat törekvését, illetve a kereslet. Az igények kielé­gítése mellett a gazdaságos - ságra való törekvést tartják elsőrendű feladatnak. Ehhez elsősorban nagyobb szériákra milyen célt tűztek magúk elé lenne szükségük. Általában a ruhagyártásban? A kórdés- 1000—1600 darabos szériáikat re a következő választ adta a kell gyártaniuk, holott az ide- főmérnök. hiszen bébi-, leányka- és ser- dülőruhákat gyártanak sajá­tos, házilag tervezett model­lek szerint. Az idén — ahogy Nyúl Gyula főmérnök tájékoztatott — már a nehéz­Az első: Szilaspogony A Salgótarjáni járási Ta- Mátranovák előtt. A községek nács VB jóváhagyta a járási 30, 20, 10 ezer forintot kap- takarékosségi bizottság előter- nak a KÖFA-szárilára, s azt jesztését a községek között községfejlesztési célokra hasz- folyó takarékossági verseny- nálják fel. Az említett köz­, .. ségek örömmel vették a ka­rol. Az ertekeles alapjan az . „ . . . , , , pott összeget, s a pénz fél­etműit évben az első helyen használásáról is döntöttek Szilaspogony végzett, Kazár és már. riákra törekedni. Évente 80—100 új modellel jelentkeznek a piacon. Visz- szatérő termék alig akad. A tavaly bemutatott új termé­kekből az idén szállítanak és most a vásáron 18 újabb mo­dellel vesznek részt, amelyek még ez évben és kerülnek gyártásra, mennyit Nyúl Gyuláné ipar­művész tervezte, aki már jó néhány kiállításon, árube­mutatón díjat nyert. Az idén változik a termék- struktúra a vállalatnál, a — Szolidan alkalmazkodni a divathoz. Az általunk gyár­tott ruha modern, ízléses le­gyen és alkalmas a tömeg­igények kielégítésére. Ezért arra is törekszünk, hogy a jövőben egy fazon több vál­tozatát gyártsuk. Gondjaink persze vannak. Elsősorban ai gazdaságosságot kell javíta­nunk. Gépparkunk is elavult és összetétele sem kielégítő. Nagyobb lépésekkel halad­hatnánk előre célgépesítóssek de erre egyelőre még nem kerül sor, mert vannak el­maradhatatlan beruházási fel­adataink, amelyek igénybe veszik anyagi lehetőségein­ket. A Nógrád megyei Texfcilipa- jövőre ri Vállalat elmúlt évi jó Vala- munkájáért oklevélét kapott a megyei tanács vb-tői és az SZMT elnökségétől. Eredmé­nyei olyanok voltak, hogy a részesedési alap 56 napi bér­nek felett meg. Idei felada­taik nagyobbak, de minden munkaigényesebb termékek adottságuk megvan, hogy azö- javána. Azt is megtudtuk, kát is maradéktalanul telje- hogy előtérbe került a szállí- sítsék. fásoknál a belkereskedelem. b. J. NÓGRÁD «- 1970. május 22., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents